Magyarország hálózata a növekvő kapacitásigények világában

Új idők, új fogalmak?

2022. 10. 20.

Az internet rövid története

A kommunikáció és a vágy, hogy ez minél gyorsabban történjen, egyidős az emberiséggel. Az internet ezt tette gyorsabbá és könnyebbé. Egyetlen gombnyomással megoszthatóvá válnak gondolataink bármennyi emberrel, a világ bármely pontján. De honnan is ered mindez?

Az első online kapcsolat 1969-ben létesült az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetem és a Stanford Kutatóintézet számítógépei között. Az eredetileg katonai célokra rendszeresített megoldást ekkor kezdték el polgári célokra is elérhetővé tenni. Miután „kikerült a szellem a palackból”, megállíthatatlanul terjedni kezdett, és a gyors kommunikáció új módja széles rétegekhez jutott el. Ugyan az itthoni térnyerésére várni kellett 1991-ig, az igazán nagy ugrást 1996 jelentette: hazánkban eddigre már közel 500 domain név üzemelt.

A szélessávú – azaz a 144 Kbps letöltési sebességet meghaladó –, helyhez kötött előfizetések száma évről évre folyamatosan nő, a felhasználók egyre nagyobb internetkapacitást igényelnek. Az ábra jól szemlélteti, hogy az 1000 főre jutó előfizetések száma az elmúlt közel két évtizedben folyamatosan nőtt. Az európai átlag közelében járunk* és ez is azt mutatja, hogy az optikai fejlesztésekre egyre nagyobb igény lesz a jövőben.

1. ábra: Központi Statisztika Hivatal 12.1.3.3. adatainak felhasználásával generált diagram Szélessávú helyhez kötött internet-előfizetések száma forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/ikt/hu/ikt0028.html

A hálózat struktúrája

A felhasználók csatlakoztatása az országos hálózatra több szinten keresztül valósul meg: a legfelső aggregátum a gerinchálózat, ami nagyobb települések összekötésével központi optikai hálózatot alkotva a felhordóhálózatok adatforgalmát összegyűjti. Hazai vége egy nemzetközi adatcserélő központban végződik. A gerinchálózatban a településeket a felhordóhálózat köti össze, alapja optikai kábel, de léteznek vezeték nélküli megoldások is (többnyire mikrohullámmal), országos lefedettséggel pedig csak néhány nagy piaci vagy állami tulajdonú szolgáltató rendelkezik. Az alapinfrastruktúra legalsó szintje a hozzáférési hálózat, ami a szolgáltatási csomóponti interfész és a felhasználói interfész között biztosítja a kapcsolatot.

Vezetékkel vagy anélkül?

A hozzáférési hálózat egyik megoldása a vezetékes szélessáv. Az xDSL hagyományos, analóg hangátvitelre tervezett vezetékes hálózatra épülő technológiái réz érpárral teremtenek internetelérést (ADSL, VDSL). Magyarországon ennek jól kiépített hálózata van, azonban csak korlátozott kapacitásra képes. A helyhez kötött internet-előfizetések száma összességében évről-évre nő, az xDSL hálózatok előfizetéseié csökken.

HFC (fényvezető-koax hibrid) technológiák (DOCSIS 1.0, 2.0, 3.0 és 3.1) esetén a szolgáltatótól optikai kábeleken keresztül érkező fényimpulzusokat egy optikai csomópont elektromos jellé alakítja, majd az elektromos jel koaxiális kábelen keresztül jut el az igényhelyig. A hálózati megoldásokat tekintve a DOCSIS 3.1 bizonyul a legjobbnak azok közül, ami a lakosság számára is elérhető. Ez egy névleges 1000 Mbps letöltési és 100 Mbps feltöltési sebességre képes szabvány. A fejlesztés alatt álló DOCSIS 4.0 szabvány már 10 Gbps letöltési és 6 Gbps feltöltési sebességet ígér.

Az FTTx technológiák többségében optikai kábelen keresztül továbbítják az adatot. E megoldások közül a legnagyobb kapacitásra az FTTH (Fiber To The Home) képes – akár szimmetrikus gigabites vagy nagyobb adatátviteli sebességet elérve. A sebesség szerinti rangsorban a következő megoldás az FTTB (Fiber To The Building) technológia, mely esetében a fényvezető szál többlakásos épületig jut el, majd egyéb kábeltípussal – például Cat5e Ethernet kábelekkel – éri el az egyes egyedi lakásokat. A technológia harmadik jellemző megoldása az FTTC (Fibre To The Curb) Ethernet fényvezető megoldás, ami a közterületen levő kabinetig optikai kiépítéssel, majd az igényhelyekig Ethernet kábellel ér el.

Vezeték nélküli szélessáv lehet nomadikus (nem mobil, helytől független átvitelű, de fix telepítésű felhasználást feltételező), illetve mobil (ahol a felhasználó nagyobb sebességgel is mozoghat). Az engedélyezett mikrohullámú nomadikus technológia gyorsan telepíthető és magas rendelkezésre állást biztosít. Vezeték nélküli hozzáférés esetén a leggyakoribb megoldást Magyarországon a WLAN 5 GHz-es technológia adja. Kiépítése a bázisállomásokig történhet optikai kábellel (FTTA) vagy anélkül (nonFTTA). Egyéb vezeték nélküli megoldások ma már csak szórványosan találhatók meg országunkban (például műholdas VSAT technológia vagy fix telepítésű LTE internetkapcsolat). Mobil alapú technológiában az 5G hálózatok adják a legújabb hálózati generációt, melyet úgy szabványosítottak, hogy – laborkörülmények között – akár 20 Gbps maximális letöltési, és 10 Gbps feltöltési sebességet tudjon biztosítani. A technológiával sokkal kisebb a késleltetés és stabilabb a hálózat. Magyarországon az 5G még kiépülőben van, a legtöbb szolgáltató 4G hálózata azonban az egész országot lefedi.

A hálózatok becsült képessége

Az egyes technológiák 2021-es piaci ismereteink szerinti adatátviteli képességét az alábbi diagrampár mutatja be.

Új idők, új fogalmak

Magyarországon az Újgenerációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) lefedettsége átlagosnak számít az Európai Unió tagállamai között, de meghaladja az uniós átlagot a vidéki települések kategóriájában. Az optikai hozzáférési hálózat kiterjedtségét nézve mind a nagy urbanizált és a kis népsűrűségű területeken is hazánk az európai átlag felett teljesít.

A hozzáférési hálózatok közül a legmodernebb megoldások a VHCN (Very High Capacity Network) követelményeinek megfelelő technológiák. A BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communications) definíciója szerint VHCN besorolásúnak az optikai kiépítéssel többlakásos épületekig eljutó, csúcsidőben a letöltési irányban legalább 1000 Mbps, a feltöltési irányban legalább 200 Mbps sebességű adatforgalom biztosítására képes hálózatok számítanak. Vezeték nélküli hálózatok esetében feltétel a bázisállomás optikai vezetéken történő elérése, valamint letöltési irányban a legalább 150 Mbps, feltöltési irányban pedig legalább 50 Mbps-os sebesség biztosítása. A VHCN technológiai elérésnek javítása hazánkban kiemelt célként fogalmazódott meg.

Magyarországon alapvető cél, hogy a hazai hálózat minél nagyobb százaléka feleljen meg a VHCN definíciójának, és stratégiai támogatás alá került az SA 5G (Standalone 5G) hálózatok fejlesztése is. Ez a mobilhálózati szabvány a VHCN követelményeinek megfelelő adottságokkal, stabil hálózattal és alacsony késleltetési idővel rendelkezik. Az Európai Uniós célok egybevágnak a hazai tervekkel: 2030-ra az az összes európai város területén, minden uniós háztartásnak hozzá kell jutnia a gigabit hálózathoz és biztosítani kell számukra az 5G lefedettséget. Ha ismét a kínált le- és feltöltési sebességekre tekintünk, akkor egyértelművé válik, hogy elvi szinten hazánkban legfeljebb az FTTH, FTTB és az FTTA WLAN megoldás képes VHCN kapcsolat biztosítására.

A VHCN lefedettség Magyarországon legfeljebb 50%-os szinten állhat. A „jövőálló” hálózat érdekében végzett fejlesztések éppen ezért szükségesek a lakossági és nem lakossági ügyfelek oldalán is. Az NMHH adatai szerint 2018 óta negyedévenként csökken a 100 Mbps vagy annál alacsonyabb hozzáféréssel rendelkező ügyfelek száma Magyarországon.

A jövőálló hálózat fontossága

Életünkre egyre nagyobb hatással van a digitális életmód, a munkavégzésünk és a magánéletünk jelentős részéhez szükséges a hálózati hozzáférés. A COVID-19 pandémia hatására többek között megnőtt Magyarországon a távmunkavégzésben dolgozók száma, ami erős országos hálózati infrastruktúrát igényel. Az infokommunikációs szolgáltatói szektor fejlődésével és a digitális munkavégzés terjedésével egyre nagyobb szükség van a lakossági és nem lakossági hálózati igények biztosítására, amihez nagy adatforgalmat biztosító technológia szükséges. A cégek hálózati hozzáférésének folytonos biztosítása, az online meetingek minőségi hang- és képtovábbítása, azok órákon át fenntartása alapvető igényként jelent meg a távoli és a hibrid munkavégzés terjedésével. Ezek a tevékenységek a lakossági és nem lakossági hálózati kapacitásra is növekvő terhet jelentenek.

2020-ban az előző évhez képest 9%-kal emelkedett a mobilhálózatok adatforgalma, ami nem csak a foglalkoztatottság digitalizációjából származik: a magyarországi lakossági fogyasztási szokások és szabadidős tevékenységek egyre nagyobb arányban kötődnek hálózati szolgáltatásokhoz. 2021 negyedik negyedévében 6 millióan interneteztek mobiljukon keresztül, és használták böngészésre, üzenetküldésre és a közösségi média elérésére. Az online rendelések és vásárlások száma is megemelkedett. A megnövekedett lakossági használat nem csak a felhasználó oldaláról terheli a hálózatok kapacitását: szolgáltatói oldalon is megjelent az igény, hogy minél jobb, gyorsabb és megbízhatóbb szolgáltatást tudjanak nyújtani.

A digitalizáció terjedésével pedig egyre fontosabb lesz a kapacitásnövelés iránti igény, aminek kiszolgálására a VHCN követelményeinek megfelelő technológiák tudnak megoldást biztosítani.

A cikk szerzője: Kapcsos Bálint, Schneider Géza

* eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft., „Hírközlő hálózati elérés felmérése,” 2022., 37-38. oldal