A Zeigarnik‑effektus egy pszichológiai jelenség, amely szerint az emberek jobban emlékeznek a félbehagyott vagy megszakított feladatokra, mint a befejezettekre. Ezt először Bluma Zeigarnik írta le, miután megfigyelte, hogy a pincérek pontosan fel tudták idézni a még ki nem fizetett rendeléseket, viszont azonnal elfelejtették azokat, amint lezárultak. A későbbi kísérletek igazolták: egy megszakított feladat akár 90%-kal jobb felidézést eredményezhet, mert az agyunk „nyitott hurkokként” tartja számon a befejezetlen tevékenységeket. Miért fontos ez az effektus a digitalizáció korában? A modern digitális környezetben természetessé vált a digitális multitasking, azaz tele vagyunk megszakításokkal, párhuzamos feladatokkal, értesítésekkel, félig elolvasott e-mailekkel és „majd visszatérek rá” jellegű teendőkkel. Ez azt eredményezi, hogy: túl sok nyitott kognitív hurok halmozódik fel (megkezdett, de be nem fejezett feladatok), ezek folyamatos mentális terhelést okoznak, csökkentik a fókuszt és szétszabdalják a figyelmet, növelik a stresszt és kognitív túlterhelést, mivel az agy aktívan „életben tartja” a félbehagyott teendőket, a digitális multitasking miatt a Zeigarnik‑effektus sokszorosára erősödik, így romlik a koncentráció és a produktivitás. A jelenség tehát nem csupán érdekes pszichológiai kuriózum, hanem a modern munkavégzés egyik kulcsmechanizmusa: megérti, miért nehéz kikapcsolni munka után, miért ugrálnak a gondolatok különböző feladatok között, és miért működnek jól a feladatmenedzsment‑eszközök vagy a „zárd le a hurkokat” típusú produktivitási módszerek. Hogyan használhatod tudatosan a Zeigarnik‑effektust a produktivitásod növelésére? 1) Oszd fel a nagy feladatokat kisebb egységekre A részfeladatok lezárása csökkenti a pszichológiai feszültséget, és tisztítja a mentális memóriát.A „kis győzelmek” lezárják a hurkokat, így az elméd kevésbé lesz túlterhelt. 2) Indíts el valamit apró lépéssel — a hatás be fog húzni Ha egy nagy feladat elindítása nehéz, kezdj el egy apró részét, majd hagyd „félig nyitva”.A Zeigarnik‑effektus motiválni fog, hogy visszatérj és befejezd. 3) Használj tudatos lezárási technikákat Ha túl sok nyitott feladat feszíti az elmét: írd ki a félbehagyott teendőket, priorizálj, alkalmazd a 2 perces szabályt – ha egy feladat elvégezhető 2 percen belül, azonnal csináld meg! A 2 perces szabály azért működik jól, mert: a rövid feladatok halogatása aránytalan mentális terhet okoz (a Zeigarnik‑effektus miatt a kis, félbehagyott teendők is „nyitva maradnak” a fejedben), a gyors lezárás csökkenti a kognitív zajt és tehermentesíti a figyelmet, segít fenntartani a lendületet és a produktivitást a nap során. Ha lezárási technikákkal nem hagyod „nyitva” a fejedben, így megelőzöd, hogy feleslegesen foglalják a mentális kapacitásod, így tudod elősegíteni a „pszichológiai felszabadulást”. Lényegébe tudatosan megszünteted azokat a kis pszichológiai feszültségeket, amelyek később felhalmozódva túlterhelnek. 4) Minimalizáld a digitális megszakításokat Értesítések, bejövő üzenetek és platformváltások újabb és újabb kognitív hurkokat nyitnak — tudatos korlátozásuk javítja a fókuszt. 5) Tudatosítsd a hatást, amikor „nem tudsz kikapcsolni” Ha munka után azon kapod magad, hogy a félig befejezett e-mail jár a fejedben — ez a Zeigarnik‑effektus természetes működése. A digitális környezetben napjainkban különösen fontossá vált, hogy tudatosan kezeljük a félbehagyott feladatokat és lezárjuk a nyitott kognitív hurkokat. Ha megtanuljuk irányítani a figyelmünket és csökkenteni a felesleges mentális terhelést, jelentősen növelhetjük a fókuszunkat, a produktivitásunkat és a mindennapi szellemi jólétünket.
Exponenciális technológiai fejlődés lineáris szabályalkotás mellett
„Technology is moving faster than the governments, and the regulators can’t keep up.” Eric Schmidt (Google, exCEO – 2013) A fenti gondolat hatványozottan igaz napjainkban, hiszen a technológiai fejlődés ma már olyan tempóban alakítja át a gazdaságot és a mindennapi működést, ami korábban elképzelhetetlen volt. A helyzet valójában egy folyamatos alkalmazkodási kényszer minden érintett számára. • A szabályozónak sokszor olyan technológiákra kell előírást alkotnia, amelyeket még nem ismer teljes mélységében, miközben fel kell mérnie a kockázatokat, az üzleti következményeket és a társadalmi hatásokat is. • A piaci szereplők igyekeznek alkalmazkodni az új technológiákhoz, alkalmazni akarják őket, miközben olyan szabályoknak kell megfelelniük, amelyek már csak részben tükrözik a gyorsan változó technológiai környezetet. • A felhasználók kapkodják a fejüket az újdonságok hallatán és egy jól meghatározható technofil réteg szinte azonnal alkalmazni kezdi az új megoldásokat, sokszor nem mérlegelve a kockázatokat. Ez a jelenség a piac sok területén érezhető, de a pénzügyi szektorban különösen, hiszen itt a gyors innováció a fogyasztói biztonságot és a rendszer stabil működését is közvetlenül érinti. A banki ökoszisztémában ez a helyzet azért válik különösen érdekessé, mert az EU-s irányelvek a nemzeti felügyeletek jogharmonizációs gyakorlatai miatt kisebb-nagyobb különbségekkel lettek átemelve a nemzeti szabályozásokba. Emiatt előfordul, hogy ami egy országban szigorú elvárásnak számít, az máshol lazábban kezelhető, így a piaci szereplők sokszor olyan megoldásokat alakítanak ki, amelyek jogilag még elfogadhatók, de nem feltétlenül a jogalkotás eredeti szándékának megfelelőek. Ez a kialakult gyakorlat hosszú távon töredezett rendszert eredményez, amelyben a bankok és a fintech cégek nehezen találnak közös, mindenki számára kiszámítható, egységes technikai és működési alapot. A PSD1 (Payment Services Directive 1) 2007-ben jelent meg, amikor a banki digitalizáció még korai szakaszban volt, és az elektronikus fizetések egységes kereteinek kialakítása volt a fő cél. Néhány év alatt világossá vált, hogy a szabályrendszert tovább kell finomítani a gyorsan bővülő új technológiai megoldások miatt. A PSD2 (Payment Services Directive 2) 2015-ben lépett életbe, és már jóval ambiciózusabb feladatot vállalt azzal, hogy megnyitotta a piacot a harmadik feles szolgáltatók előtt és elindította az open banking korszakát. A gyakorlat mégis rávilágított arra, hogy a bankok és a nemzeti felügyeletek sokszor eltérően értelmezték a követelményeket, ezért az eredeti cél, az egységes működés, csak részben tudott megvalósulni. Az újabb évekig tartó gyakorlati formálódás számos ponton jelezte a további szabályozás szükségességét. Ennek eredményeként a PSD3 (Payment Services Directive 3) és a vele párban érkező PSR (Payment Services Regulation) már nem egyszerű frissítésként jelenik meg, hanem egy olyan új keretrendszerként, amely a korábbi hiányosságok lezárását és egy következetesebb, egységesebben alkalmazható szabályozási alap megteremtését célozza. A PSD3 és a PSR célja, hogy lezárja a PSD2 széttartó értelmezései miatt kialakult működési különbségeket, és olyan egységes megfelelési keretet hozzon létre, amely minimalizálja az pénzintézetek egyedi értelmezését. A PSD3 az engedélyezési és felügyeleti feltételeket rendezi át, a PSR pedig kötelező technikai és működési előírásokat rögzít, így a korábbi minimális megfelelés gyakorlata sokkal szűkebb mozgásteret kap. A szabályozási csomag achilles pontja az időzítés, mivel a hatálybalépés várhatóan csak 2027 második felére vagy 2028 elejére tehető, vagyis a bevezetés jóval lassabb, mint ahogy a digitális fizetések technológiái fejlődnek. Ez hordozza azt a kockázatot, hogy bizonyos előírások a bevezetés idején már részben elavultnak számítanak majd. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a PSD2 mely pontokon bizonyult nehezen alkalmazhatónak, és a PSD3, valamint a PSR milyen irányban próbálja korrigálni a problémákat. Érintett területek PSD2: cél / eredmény PSD2: hiányosság / probléma PSD3 / PSR: tervezett korrekció Open banking Bevezette a harmadik feles szolgáltatók (TPP) hozzáférését a fizetési számlákhoz, elindult az open banking modell. API-k minősége, elérhetősége és formátuma tagállamonként és bankonként eltér; sok helyen technikailag gyenge megoldások működnek. Egységesebb technikai követelményeket, API-szabványokat és erősebb felügyeleti elvárásokat vezetnek be, hogy a hozzáférés ténylegesen használható legyen EU-szerte. Erős ügyfél-hitelesítés (SCA) Beemelte a kétfaktoros hitelesítést (SCA) az online fizetésekbe, csökkentve az alapvető kockázatokat. A kivételek, a technikai részletek és az értelmezés országonként eltér. A csalási minták gyorsan változtak, amit a szabályozási keret nehezen követ. Korszerűsítik az SCA-szabályokat, finomítja a kivételeket, igazítja a valós csalási kockázatokhoz, erősebb elvárásokat ad a monitoringra és az incidenskezelésre. Fogyasztóvédelem Növelte az átláthatóságot a díjak, határidők, jogok tekintetében, külön szabályokat adott a visszatérítésekre és felelősségre. Sok területen nem volt elég egyértelmű az ügyfél jogi pozíciója, pl. adatmegosztási engedélyek kezelésénél. PSD2 alatt a határon túli fizetések különböző díjstruktúrával, panaszkezelési határidővel, valamint eltérő API-minőséggel működtek. Erősebb, részletesebb fogyasztóvédelmi szabályok lesznek, pontosítják a visszatérítési felelősséget és szigorúbb transzparencia-követelményeket adnak a díjakra, feltételekre és adathasználatra. Egységes engedélyezés és felügyeleti elvek Nyitottabbá tette a piacot, jogi keretet adott a fizetési szolgáltatóknak (TPP, PISP, AISP). Az új szereplők belépéséhez kapcsolódó feltételek nem lettek egységesek. Az engedélyezési folyamatok országonként eltértek, ezért a fintech cégek sok esetben a gyorsabb, rugalmas országokban kértek licencet (pl. Litvánia). Egységesebb engedélyezési és felügyeleti elveket adnak. Egységesítik a felügyeleti eljárásokat, minden engedélyezési kérelem, ugyanazon tartalmat, logikát, ellenőrzési lépéseket fogja igényelni. Tagállami harmonizáció A PSD2 irányelvként működött, így keretet adott, de a tagállami implementációt rájuk bízta. Jelentős eltérések alakultak ki az egyes országok gyakorlatában. Emiatt az egységes uniós fizetési piac csak részben valósult meg. A PSD3 mellé érkezik a PSR, mely csökkenti a tagállami variációkat, és várhatóan egységesebb gyakorlathoz vezet az EU-ban. Új szolgáltatások (e-pénz, walletek) Alapvető keretet adott az e-pénz intézményeknek és egyes digitális fizetési megoldásoknak. A piacon új digitális pénztárcák, wallet-megoldások, BNPL, újfajta elszámolási és „account-to-account” fizetési modellek jelentek meg, amelyekre a PSD2 csak részben adott világos szabályozási választ. Rendezik az e-pénz intézmények és fizetési intézmények státuszát, összevonnak egyes kategóriákat, és egyértelműbb szabályokat vezet be az új típusú digitális szolgáltatásokra (wallet, account-to-account, új csatornák). Ügyféladatok megosztása Megnyitotta az utat az ügyféladatok megosztása felé (az ügyfél jóváhagyása mellett), megalapozta az open bankinget. A consent kezelés módja és átláthatósága szolgáltatónként nagyon különböző lett, sok ügyfél nem értette, mely adataihoz ki fér hozzá, mennyi ideig és milyen célra. Nem alakult ki egységes, felhasználóbarát gyakorlat. Pontosabb előírásokat adnak a hozzájárulás kezelésére, megújítására és visszavonására, valamint az adatelérés naplózására. A cél egy átláthatóbb, ügyfél-centrikus consent-rendszer. Visszaélések kezelése Alapelvet fektetett le a vitatott tranzakciók és jogosulatlan fizetések felelősségére, visszatérítésére. Az új csalástípusoknál, különösen a social engineering és a „push payment fraud” eseteknél nem volt
Küzdelem a figyelemért: mit üzen a friss Médiapiaci Jelentés?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság negyedik Médiapiaci Jelentésének üzenete röviden: Mindenki ugyanazért a szűkös erőforrásért küzd – a figyelemért. Ez a figyelem pedig szétszóródik: lineáris tévé, streaming, közösségi platformok, online sajtó, rádió és podcastok között oszlik meg. A képhez hozzátartozik, hogy a technológia és a szabályozás is gyorsan változik, így a tartalom, a hálózat és az adatstratégia nem különálló témák, hanem ugyanannak a döntésnek a három oldala. Az audiovizuális piacon jól látszik, hogyan „tévévé” válik a streaming. A reklámos csomagok terjednek, a szolgáltatók programstruktúrái egyre inkább hasonlítanak a lineáris tévére, miközben a felhasználók nem kevés időt veszítenek el a keresgéléssel. A lineáris tévé nézése nagyjából tizedével csökkent, ugyanakkor nő az otthonon kívüli fogyasztás, amit ma már mobilos audiomatching-mérések is jeleznek. A „cord-cutting” főleg nyugaton látványos, és a fiatalokkörében gyorsabban csökken a klasszikus tévézés. Gyakorlati oldalról ez egyszerű: kevesebb kanyar legyen a tartalomig vezető úton, az ajánlórendszer legyen következetes, és működjön minden eszközön ugyanúgy. Jó jelzés erre az év egyik csúcspillanata is: a Németország–Magyarország Eb-meccs megmutatta, hogy az élő, közös élmény továbbra is tömegeket mozgat meg. A rádió ezzel szemben a stabilitásról szól. Heti közel hétmillió hallgató, napi nagyjából 226 perc rádiózás. A piac húzó szereplői – Retro Rádió, Rádió 1, Kossuth, Petőfi – mellett látványosan bővül a podcast-világ: ma már több, mint 800 magyar csatorna van. A legtöbben otthon, autóban vagy a munkahelyen hallgatnak rádiót; a mérés naplós módszertana stabil. Tanulság: az audio szegmens nem „régi” és „új” táborokra szakad, inkább egymást erősítő érintkezési pontokról beszélünk. A lineáris rádió hozza a biztos alapot, a podcast pedig mélységet és célzottságot ad mellé. A sajtópiac képe vegyesebb. A nyomtatott példányszám csökken, ugyanakkor országos a lefedettség; a nagy címek – Nők Lapja, Kiskegyed, Story – továbbra is stabilak. A kiadói oldalon több szereplő ér el évi egymilliárd forint feletti árbevételt, közülük a legnagyobb súly a Mediaworksé. Online térben az Indamedia a legerősebb árbevételben, a leglátogatottabbak között az Index, a 24.hu és a Telex szerepelnek. A forgalom zöme a nagy platformokról érkezik – Google, Facebook, YouTube, TikTok, Instagram –, ami egyszerre jelent lehetőséget és kitettséget. Emiatt a saját csatornák (bejelentkezett felhasználók, hírlevél, app) és a first-party adatok felértékelődnek: minél kevésbé függünk a külső algoritmusoktól, annál kiszámíthatóbb a növekedés. Érdekes eltolódás a hírnapirendben is: Észak-Amerika súlya látványosan nő, Afrika alulreprezentált – ez a globális platform-dinamika lenyomata a hazai fogyasztásban. A reklámpiacon 2024 kedvező év volt: reálértéken is nőtt a költés, 6,8–8% közötti sávban. A húzóerőt a digitális óriások adták, különösen az Alphabet és a Meta. Közben új frontok nyílnak: a retail media, a CTV és a DOOH gyorsan kerülnek be a médiamixbe. A „zero-click” korszak azt üzeni, hogy az organikus forgalom nem magától értetődő: a kereső és a platformlogika ma már a tartalomtervezés, sőt a költségtervezés része. Az EU-s szabályozás (DSA, DMA, AI Act, Data Act) pedig szigorúbb transzparenciát és felelősséget kér minden szereplőtől – nem papíron történő megfelelésről beszélünk, hanem nagyon is üzleti kérdésről. A hírfogyasztásnál a belépési pontok világosak: közösségi média, televízió és online portálok. A nyomtatott lap ma már a sor végén áll. Formátumban az audiovizuális tartalom vezet (nagyjából 80% körüli preferencia), ezt követi a szöveges, majd a hangalapú. A közönség rétegzett: a „médiamixerek” a legnagyobb csoportot adják, miközben több százezer ember szinte sehonnan nem tájékozódik. A platformgazdaság időmérlege szerint napi 4,2 óra internetezésről beszélünk, a leggyakoribb appok: Facebook, Chrome, TikTok, Messenger, YouTube, Instagram. A moderációs tapasztalatok vegyesek, sokan élnek meg korlátozást valamelyik közösségi oldalon, és nem mindig egyértelmű a magyarázat. A szabályozói oldalon van kapaszkodó: az NMHH DSA-koordinátori szerepben, elérhető a vitarendezés és a bírósági jogorvoslat is. A Jelentés üzenete világos: a figyelem a szűk keresztmetszet, és ezt csak egyben érdemes kezelni – hálózat, termék, tartalom, adat és megfelelés együtt adják az élményt. A jó felhasználói élmény és a „nézett perc” közvetlenül hat a megtartásra: minden felesleges keresgélés és akadás lemorzsolódást okoz. A platform-kitettség miatt felértékelődnek a saját csatornák (bejelentkezett felhasználók, hírlevél, app), a first-party adatok és az átlátható működés. Az audio-ökoszisztémában a rádió és a podcast nem egymás ellenfelei: az előbbi széles elérést, az utóbbi mélyebb elköteleződést ad. A következő időszakban azok lesznek előnyben, akik egységben kezelik a technológiát (hálózat, alkalmazás, ajánlórendszer), az adatot (saját, mérhető elérés, transzparencia) és a megfelelést (DSA-kompatibilis gyakorlatok). Önmagában a platformokra épített terjesztés kevés: a kiszámíthatóbb növekedést a saját csatornák és a bejelentkezett bázis adják. A cél változatlan: a szétszórt figyelemből tartós elköteleződést építeni – jó élménnyel, mérhetőséggel és szabálykövető működéssel. A Médiapiaci Jelentés 2025-ös kiadása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos felületein érhető el, ahol a teljes kiadvány és a hozzá kapcsolódó kutatási anyagok is megtekinthetők.
Digitális energiafejlesztés az eNET szakértelmével – Sikeres együttműködés az OPUS TITÁSZ-szal a jövő hálózatáért
Az energiaátmenet nemcsak technológiai, hanem szervezeti kihívás is – különösen az elosztóhálózat-üzemeltetők (DSO-k) számára. Az eNET az elmúlt években több nagyvállalati partnerrel dolgozott együtt olyan projekteken, amelyek célja a hálózatok és az azokat kiszolgáló IT rendszerek digitális fejlesztése volt. Tapasztalataink szerint a sikeres átállás kulcsa nemcsak a technológiai lehetőségek ismerete, hanem azok stratégiai szintű összehangolása a vállalat céljaival és a támogatott pályázati keretekkel. Ebben tudunk érdemi értéket nyújtani. A DSO-k számára különösen fontos, hogy a digitalizáció ne elszigetelt fejlesztések sorozata, hanem összehangolt, hosszú távra tervezett transzformáció legyen. Mi ehhez nyújtunk támogatást: a koncepció kidolgozásától a pályázati lehetőségek illesztésén át a megvalósítási szakaszig. Sikeres együttműködés az OPUS TITÁSZ és az eNET között Cégünk sokéves tapasztalatának köszönhetően elnyerte az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. bizalmát és ezzel együtt a lehetőséget az OPUS TITÁSZ Zrt. és az OPTESZ OPUS Zrt., mint konzorcium által benyújtott DIMOP PLUSZ– 2.2.2-24 – „Villamos energia elosztói engedélyes társaságok digitalizációs fejlesztései a megújuló villamosenergetikai rendszerintegráció érdekében” című pályázat szakmai kidolgozására, melynek célja a villamosenergia-elosztó hálózat digitális fejlesztése volt. A DIMOP PLUSZ- 2.2.2-24 felhíváshoz illeszkedő OPUS Energetika jövő hálózata program célja az OPUS TITÁSZ Zrt. által üzemeltetett elosztóhálózat és a kapcsolódó IT infrastruktúra adat alapú, digitális továbbfejlesztése és a szolgáltatáshoz kapcsolódó adatigények minél teljesebb körű kiszolgálása. A tervezett fejlesztések elősegítik a digitális transzformációs folyamatok felgyorsítását, a piacon elérhető technológiák integrálását, valamint az innovatív digitális megoldások fejlesztésének és elterjedésének ösztönzését. Vállalatunk a megrendelői oldalt támogatta azon fejlesztési irányok kijelölésében, amely egyrészről illeszkednek a cég stratégiai céljaihoz másrészt összeegyeztethetővé váltak a DIMOP 2.2.2-24 pályázat támogatható tevékenységeivel. A közös munka során olyan fejlesztésre kijelölt területek szakterülettel közös kidolgozása valósult meg, mint a munkairányítás, üzemirányítás, üzemzavari adatmegjelenítés, mérés és adatfelhozás, térképes nyilvántartás, vagy az ügyfélszolgálat. Cégünk a szakértői támogatás mellett vállalkozó oldali projektmenedzsmentet is biztosított a hatékony együttműködés, valamint a projekthez és pályázathoz kapcsolódó határidők tartása érdekében. Vállalatunk készséggel biztosítja az Ön vállalkozása számára is a szükséges energetikai szakértői és projektmenedzsment kapacitást akár stratégiai célok kijelölésétől a fejlesztések megvalósításáig.
Hogyan közeledjünk a fenntartható jövő felé – avagy kihívások és megoldások az ESG célokért
A fenntarthatóságra való törekvés több évtizede jelen van a társadalom, a vállalatok és közélet szereplői életében. Fenntarthatósági jelentések évtizedek óta készültek, de a fenntarthatósági jelentések készítése 2014-től vált kötelezővé az Európai Unióban a nagyobb vállalatok számára, az EU nem pénzügyi jelentési irányelv (2014/95/EU) alapján. Ez a törekvés azonban nem volt elég arra, hogy az európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) meghatározott, 2030-ra elérendő 55%-os kibocsátás csökkentés, és a 2050-re tervezett „Net Zero” célokhoz az elvárt mértékben közeledjünk. Az Európai Bizottság 2022-ben CSRD törvény (vállalati fenntarthatósági irányelv) néven átfogó intézkedéscsomagot fogadott el annak érdekében, hogy javítsa a fenntartható tevékenységekre irányuló pénzáramlás átláthatóságát és ösztönözze azt az Európai Unióban. Ezt a szabályozást az országok eltérő ütemben implementálták/implementálják a saját jogrendükbe. Ennek nyomán lépett életbe Magyarországon 2023-ban a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) Fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó része, valamint 2024. elején a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény. Az EU-n kívüli világ eltérő, lazább hozzáállása a fenntarthatósághoz versenyhátrányba hozta a szigorú törvényi megfelelésre kötelezett európai vállalatokat. Ennek enyhítésére került benyújtásra ez év februárjában az un. Omnibus tervezet, aminek egyik javaslata, hogy fenntarthatósági beszámolási kötelezettséget a jelenlegi tervekhez képest a vállalatok szűkebb körére szabnák, így kezdetben csak a legnagyobb vállalatok számára tenné kötelezővé a CSRD (fenntarthatósági) jelentést. Amennyiben a tervezetet az EU-ban idén el is fogadják, az egyes tagállamok saját törvényhozásába való átültetése akár 2 évet is igénybe vehet. Még ha a jelentéstételi kötelezettség sok cég számára időben el is tolódik, a zöld átállást már nem lehet megállítani. A befektetők, hitelintézetek és a multinacionális nagyvállalatok a piac kisebb szereplőitől, a beszállítóiktól is elvárják a fenntartható működést, környezeti ( E ) társadalmi ( S ) és vállalatirányítási ( G ) szempontból is. A vállalatoknak egyre több vevői igénynek kell megfelelniük, különféle tanúsítványokat, minősítéseket kell megszerezniük, környezetvédelmi törvényeknek, szabályozásoknak kell eleget tenniük, és ezt ellenőrizhető módon igazolniuk is kell. Kezdetben a fenntarthatósági jelentések érzelem vezérelt hozzáállásról tanúskodtak. Ebben számoltak be a cégek a fenntartható jövővel kapcsolatos vízióikról, intézkedéseikről, ez iránti elhivatottságukról. Az új direktívák alapján azonban egyre inkább adatalapú, objektív, mérhető eredményeket kell szolgáltatni, és két jelentés között progresszív vállalati magatartást kell mutatni, azaz mérhető lépéseket kell tenni a fenntarthatóság felé. Ehhez egyre több pályázat is rendelkezésre áll. Igaz, kimondottan ESG forrás nincs, de a tenni akaró vállalatok sok újszerű megoldást szorgalmazó, támogató lehetőségből választhatnak, úgy, mint innovációs megoldások, digitalizáció, zöldenergia termelés és tárolás. A különböző pályázatokkal és befektetésekkel pedig akár jövedelmezővé is tehető a zöld átállás. A ,,Net Zero” célokhoz többféle úton is el lehet indulni. Van, aki a karbonlábnyomát csökkenti energiahatékonysági beruházásokkal, mások a vízgazdálkodásukban, vagy a hulladékkezelésben tesznek elsőként lépéseket – körforgásos gazdasági elvek alkalmazásával, szürke víz hasznosításával vagy hulladékcsökkentő/újrahasznosító megoldások bevezetésével. Iparág-függő, hogy ki mennyire képes energiahatékonnyá válni. Aki nem tudja tovább csökkenteni az energiafelhasználását, annak más eszközök is rendelkezésre állnak a klímavédelemre, pl. természetes élőhelyek megmentésével lehet kompenzálni a saját kibocsátást, ezzel számottevő eredmények mutathatók ki a környezeti ( E ) szegmensben. Társadalmi szerepvállalással, civil szervezetek támogatásával, a közvetlen földrajzi és társadalmi környezet jobbítására létrehozott projektekkel, munkavállalói jóllétet biztosító intézkedésekkel a társadalmi ( S ) területen tehetünk a fenntartható vállalati folyamatokért. A transzparens vállalati működés, az átlátható irányítás és pénzügyek, a képzések, az anonim munkavállalói és ügyfél elégedettség visszajelző rendszerek működtetése pedig az irányítási ( G ) lábat teszi a jövőre nézve ESG kompatibilisebbé. Nagy kihívást jelent a fejlődő világgazdaság növekvő energiaigénye. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a felhőalapú szolgáltatások terjedésével atomerőmű mértékű energiaigénye van a nagy telekommunikációs szolgáltatók szerverparkjainak. A szén-dioxid (CO2) kvóta mértéke az elmúlt évtizedben megtízszereződött, hogy a kibocsátás korlátozására sarkalljon. Ebben a környezetben kell a kisebb és nagyobb vállalkozásoknak – kötelezettségtől függően, vagy attól függetlenül is – számot adni a fenntartható működésről a beszállítói kérdőívekben, ESG beszámolóban, fenntarthatósági jelentésben, környezettudatos működést igazoló különféle tanúsítványokban. Ha az Ön vállalkozása szeretne a fenntartható jövő kihívásainak, valamint a partneri és ügyfél igényeknek eleget tenni, 24 éves tanácsadói tapasztalatunkkal segítünk Önnek megtalálni az ehhez vezető utat, és forrásokat is.
Interjú Enyedi Fruzsinával
Enyedi Fruzsina, az eNET tanácsadója, munkája és tanulmányai során is kiemelten foglalkozik az ESG témakörével. Már egyetemista korában is érdekelte a fenntarthatóság és azóta is motivált, hogy ezen a területen tevékenykedjen. Az Interjú során Fruzsina megosztja, hogy pontosan milyen kutatást végez, ez hogyan kapcsolódik az eNET-es munkájához, és hogyan látja az ESG jelenlegi és jövőbeli helyzetét hazánkban és globálisan. Mióta dolgozol az eNET-nél, és milyen pozícióban tevékenykedsz? Kérlek, mesélj a szerepkörödről, valamint arról, hogy milyen projekteken dolgoztál eddig! Másfél éve dolgozom az eNET-nél, ahol a delivery üzletágban tevékenykedek tanácsadóként. Fő feladataim közé tartozik a környezeti-társadalmi hatáselemzések készítése, valamint megvalósítási tanulmányok írása. Több digitalizációval kapcsolatos projektben vettem részt, amelyekben főként a környezeti vonatkozású fejezeteket készítettem. Kedvenc feladataim közé tartozott, amikor klímareziliencia vizsgálatokat végeztem. Céges szinten nyitunk jelenleg az ESG téma felé, így ennek a jogszabályi hátterét próbálom minél jobban megismerni. Miért tartod az ESG-t fontosnak, és milyen személyes élmények vagy szakmai inspirációk vezettek ehhez a témához? Már az egyetem elején tudtam, hogy olyan témával szeretnék foglalkozni, ami környezeti vagy társadalmi vonatkozással bír. Leginkább az foglalkoztat, hogy ezt a két aspektust egyben tudjam vizsgálni. Az eNET-es tanácsadói karrierem során lehetőséget kaptam, hogy foglalkozhassak a vállalati fenntarthatósággal, és mélyebben beleáshattam ebbe a témakörbe is. Milyen tanulmányokat folytatsz? A Szegedi Tudományegyetemen végeztem geográfusként. A PhD képzést 2019-ben kezdtem el és már sikeresen abszolváltam, így most írom a disszertációmat. Tudnál mesélni a disszertációd témájáról? A disszertációban városi környezeti problémák társadalmi hatásait vizsgálom, kiemelten a városi környezeti zajterhelésre vonatkozóan, mely közel áll az ESG témaköréhez. A témával már régóta, az alapszakos szakdolgozat megírása óta foglalkozom. Már ekkor a zajszennyezést találtam a társadalmi hatással bíró városi környezeti problémák közül a legizgalmasabbnak, mert ez a városi probléma nagyon sok embert érint, mindenkinek van róla véleménye, de mégsem kap elég figyelmet. Az ESG szorosan kapcsolódik ehhez, hiszen az is a fenntarthatóságon alapul, csak az ESG esetében ezt vállalati szempontból kell vizsgálni, míg a disszertációban települési szinten vizsgálom a problémát. Mik a jövőbeli terveid a munkád és az ESG-t illetően? Ha teljesítettem a rövidtávú célomat, a disszertációm befejezését, akkor a hosszútávú célomra fogok fókuszálni, ami a megszerzett tudás kamatoztatása az ESG projektekben. A PhD képzés legnagyobb pozitívuma, hogy egy nagyon erős és mély módszertani hátteret kaptam, amit tudok hasznosítani a mindennapi munkáim során is. Ez nem csak az ESG-vel, hanem bármely más, akár digitalizációval kapcsolatos projektnél is a javamra fog válni. Milyennek látod az ESG jövőjét? Hogyan változhat ez a terület a következő években, és milyen szerepet játszhat benne az eNET? Alapvetően úgy gondolom, hogy minden vállalatnál a felsővezetésen múlik, hogy sikeresen tudják-e adaptálni az ESG-t, vagy sem. Ha az adott vállalat nem érzi magáénak a kérdést, akkor nem lesz valós haszna és jelentős következménye. A nagy nettó szén-dioxid kibocsátással rendelkező cégek zöldebb működés felé való terelése nagyban befolyásolja a jövőnket. Ehhez fel kell tárni számukra, hogy milyen lehetőségeik vannak a változásra. Ebben segít az eNET, amely gyorsan adaptálódó cég, szóval minden ilyen irányú változási törekvést hatékonyan fog tudni segíteni a jövőben is, a kisebb cégektől a nagyokig. Hogyan látod az ESG területén belül Magyarország helyzetét nemzetközi összehasonlításban? Az ESG szabályozás jelenleg hazánkban szigorúbb, mint nemzetközi fronton. Ennek egyik oka, hogy Magyarország szeretne élen járni a vállalatok fenntarthatósághoz történő adaptálódásában. Emellett az ország szeretné védeni a saját piacait és vállalatait a külső negatív hatásokkal szemben. Ezek alapján Magyarország ESG-hez fűződő viszonya pozitív és egyelőre az átlagnál szigorúbb szabályozások vannak érvényben. Ha érdekel az ESG transzformáció, akkor az alábbi linken részletesen olvashatsz arról, hogy az eNET hogyan tudja segíteni a vállalatok fejlődését ezen a területen: ESG transzformáció – eNET Magyarország Kft.
INTERJÚ NAGY-BÁNYAI KINCSŐVEL
Nagy-Bányai Kincső, az eNET gyakornoka, nemcsak szorgalmával és elkötelezettségével tűnik ki, hanem kiemelkedő szakmai eredményeivel is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi szakos hallgatójaként már most jelentős eredményeket ért el: dolgozata, amely a Magyar Honvédség hírközlési hálózatának stratégiai, szabályozási és technológiai kihívásait vizsgálja, II. helyezést ért el a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) Had- és Rendészettudományi és Közgazdaságtudományi Tagozatában. Eredményeinek köszönhetően kvalifikált a 2025 tavaszán megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK). Az eNET szakmai közössége nemcsak inspirációt nyújtott számára, hanem támogatást is a fejlődéséhez. Az alábbi interjúban Kincsővel beszélgetünk tanulmányairól, szakmai tapasztalatairól és terveiről, valamint arról, hogyan járult hozzá az eNET az eddigi sikereihez. Mesélj magadról: milyen tanulmányokat folytatsz, és hogyan kapcsolódik ez a munkádhoz az eNET-nél? A Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi szak ötéves képzésén tanulok, jelenleg negyedéves hallgató vagyok. A szak az államtudományok különböző területeit öleli fel, beleértve a politikai, jogi és gazdasági ismereteket. Az egyetemi képzés elsősorban a tervezési, stratégiai, elemzési és jogi készségek fejlesztésére összpontosít, amelyek az eNET-en belül a gyakorlati tapasztalatok révén tovább bővíthetőek. Mi motivált, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi szakát válaszd? 2021-ben kezdtem meg a tanulmányaimat, amelyet első helyen jelöltem meg a felvételi jelentkezésemben. Gyerekkorom óta érdekelnek a jogtudományok, így egyértelmű volt számomra, hogy egyetemi éveim alatt is ezen a területen szeretném tovább mélyíteni a tudásomat. Úgy gondolom, hogy a képzés során megszerzett ismeretek a gyakorlatban is jól alkalmazhatóak, hiszen a jog az élet minden területét áthatja. Mikor és hogyan csatlakoztál az eNET csapatához? Az egyetemi képzés megkezdését követően rövidtávú céljaim között szerepelt az, hogy megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban is elmélyítsem. Ebből adódóan 2022 júliusában csatlakoztam az eNET csapatához. A munkakeresés során kiemelt szempont volt számomra, hogy a munka és az egyetemi tanulmányok összeegyeztethetők legyenek, valamint olyan munkakört kerestem, ami lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre. Miként támogatta az eNET és Kis Gergely a szakmai fejlődésedet és a TDK-projekten végzett munkádat? Az eNET-ben végzett projektek és tanulmányok során sajátítottam el a legtöbb olyan képességet, amely elengedhetetlen egy TDK dolgozat vagy akár egy diplomamunka elkészítéséhez. Ugyanakkor szeretném kiemelni Kis Gergelyt, az eNET partnerének szerepét, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy bele merjek vágni a TDK dolgozatba. A szervezeten belüli iránymutatásai mellett külön figyelmet fordít arra, hogy a munkavállalók szakmai fejlődése és személyes sikerei is prioritást élvezzenek, ami egy pályakezdő számára óriási lehetőség. Segített megtalálni a motivációmnak és érdeklődési körömnek megfelelő témát, valamint értékes szakmai tanácsokkal látott el. Ezenkívül összekötött a dolgozatom konzulensével, Dr. Magyar Sándorral, az NKE HHK NBI Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék vezetőjével, így biztosítva számomra a megfelelő szakmai támogatást. Hogyan választottad ki a dolgozatod témáját? Miért tartottad fontosnak a Magyar Honvédség hírközlési hálózatának fejlesztését kutatni? Kezdetben világossá vált számomra, hogy szeretném, ha a dolgozatom a távközlési szektorral foglalkozna. Az eNET-ben végzett projektek során ugyanis egyértelművé vált, hogy ez a terület kulcsfontosságú, mivel számos nemzetközi és hazai stratégia is kiemelt prioritásként kezeli a távközlési szektort érintő célkitűzéseket. Emellett az is fontos volt számomra, hogy a kutatásom eredményeivel esetlegesen hozzájárulhassak a jövőbeli fejlesztésekhez. A megváltozott biztonsági környezet és a geopolitikai nyomás hatásai indokolták számomra, hogy a dolgozatom a Magyar Honvédség hírközlési hálózatára összpontosítson, hiszen, ahogy a mondás is tartja „a tudás hatalom”, így ebből adódóan az ellenséges haderő elsődleges célja mindig az információáramlás blokkolása. Milyen kihívásokkal szembesültél a dolgozat írása során, és hogyan sikerült ezeket megoldanod? A dolgozat írása során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy kezdetben nem volt elegendő minőségi időm a kutatással kapcsolatos feladatok elvégzésére, így nem voltam elég hatékony. Ennek következtében át kellett alakítanom a napi rutinomat, hogy megfeleljek minden kötelezettségemnek. Hogyan fogadtad a Had- és Rendészettudományi és Közgazdaságtudományi Tagozatban elért II. helyezést? Mit jelent számodra az OTDK-ra való kvalifikáció? Ez óriási motivációt jelent számomra, hiszen bebizonyosodott, hogy a kemény munka mindig kifizetődik. Egyben hatalmas tapasztalatot is jelentett, amiből rengeteget tanultam, nemcsak a tanulmány írása alatt, hanem az ITDK konferencián tartott előadásom során is. Az, hogy részt vehetek az OTDK eseményén, pedig igazi öröm számomra. Hogyan látod a jövődet a telekommunikációs szektorban vagy az államtudomány területén? Nem hiszem, hogy a két területet teljesen el kellene különíteni egymástól, ezt pedig jól példázza, hogy az elmúlt 20 évben számos infrastruktúra-fejlesztés és támogatás valósult meg a magyar állam és az Európai Unió társfinanszírozásával. A telekommunikációs szektor és az államtudományi terület szoros kapcsolatban állnak, mivel az állami és uniós támogatások révén számos infrastruktúra-fejlesztés valósult meg, amelyek alapvetően hozzájárultak a közigazgatás digitalizációjához és a gazdaság modernizálásához, így a fejlesztések összefonódása mindkét ágazat számára előnyös. Milyen célokat tűztél ki a következő években a szakmai fejlődésed szempontjából? Szakmai fejlődésem érdekében célom, hogy széleskörű tudást szerezzek. Mivel több különböző téma is érdekel, ezért kiemelt célom, hogy azonosítsam azokat a területeket, amelyekkel a jövőben intenzíven szeretnék foglalkozni, annak érdekében, hogy ezeken a szakterületeken a lehető legmélyebb szintű tudást sajátítsam el. Kincső története remek példa arra, hogy a szorgalom, az elhivatottság és a szakmai támogatás milyen jelentős eredményekhez vezethetnek. Az eNET gyakornoki programja nemcsak lehetőséget nyújt a fiatal tehetségek számára, hogy elmélyedjenek különböző szakterületekben, hanem segíti őket abban is, hogy kiaknázzák a bennük rejlő potenciált, és jelentős sikereket érjenek el karrierjük kezdetén. Ha te is szeretnél egy dinamikus, támogató csapat részeként fejlődni és hozzájárulni innovatív projektek megvalósításához, csatlakozz az eNET gyakornoki programjához. További részletekért látogass el az alábbi oldalra: https://enet.vipinfo.hu/gyakornoki-poziciok/
HOLLÓ BENJAMIN – ÚT A HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJIG
Örömmel és büszkeséggel gratulálunk Holló Benjaminnak, aki idén elnyerte a HTE Fekete László-díjat. A díj alapítóinak – köztük az eNET-nek is – célja, hogy a magyar innovátorokat évről évre támogassák, ezzel is hozzájárulva a hazai infokommunikációs iparág fejlődéséhez. Benjamin az eNET csapatának egykori tagjaként a drónipari szakterületen dolgozott. Jelenleg pedig a napelemparkok hatékonyságának növelésében végzett kiemelkedő munkájával érdemelte ki a HTE Fekete László-díjat. Csapatával olyan komplex, innovatív rendszert fejlesztett ki, amely drónos adatgyűjtést, 5G és Starlink technológiát, valamint mesterséges intelligenciát ötvöz a hibás vagy szennyezett napelemek gyors és precíz detektálásához. A fejlesztésük révén az erőműtulajdonosok jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, miközben maximalizálják a megújuló energiatermelését. Az új rendszer gyorsaságával és automatizáltságával nemzetközi szinten is kiemelkedő megoldás, amelyre méltán figyelt fel a szakmai közösség. A díj apropóján készített interjúban arra keressük a választ, hogyan vált Benjamin álmaiból piacképes valóság, és milyen szerepe volt az eNET-nél szerzett tapasztalatainak ebben a folyamatban. Szeretnénk még egyszer gratulálni a kiváló eredményhez! Hogyan fogadtad, hogy elnyerted a HTE Fekete László-díjat? Köszönöm szépen! Teljesen meglepett a díj, mert igazából nem is a győzelem volt a célom, amikor beneveztem. Inkább arra voltam kíváncsi, hogyan fogadják az iparági szakemberek a projektünket, és hogy mi lesz a véleményük a megoldásunkról akár üzleti szempontból is. Ezért, amikor kiderült, hogy elnyertük a díjat, különösen nagy meglepetés volt számomra. Nagyon örülök neki, hogy egy ilyen rangos szakmai közösség elismerte a munkánkat. Mesélnél egy kicsit a jelenlegi munkádról a Qamcom-nál? Milyen feladatokkal foglalkozol nap mint nap? Ez egy high-tech technológiai cég, amely űripari, telekommunikációs és mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket végez. A cég portfóliójában szerepelnek 5G hálózati megoldások, privát gigabites vezeték nélküli hálózatok, hardverfejlesztések, valamint adatfeldolgozási és mesterséges intelligencia alkalmazások. Munkám során ezeknek a fejlesztéseknek a támogatása és új projektekben való részvétel jellemzi a mindennapjaimat. Az utóbbi időszakban leginkább a napelemes projektünk termékmenedzsmentjére koncentráltam, de emellett különböző tanácsadói feladatokban is részt veszek. Ezek között IT, biztonságtechnikai megoldások, valamint drónos detektálási projektek szerepelnek. Ezen kívül rendszeresen részt veszek iparági eseményeken, ügyfelekkel tartok kapcsolatot és új projekteket generálok, hogy a cégünk portfólióját tovább bővíthessük. Mesélj kérlek egy kicsit az eNET-nél szerzett tapasztalataidról, különösen a drónipari szakterületen! Hogyan segítettek ezek a tapasztalatok a későbbi projektjeidben? Az eNET-nél kb. 2,5 évet dolgoztam, és bár nemrégiben elhagytam a vállalatot, rengeteg értékes tapasztalatot szereztem, különösen a dróniparban. Az egyik legfontosabb projekt, amelyen szakmai vezetőként dolgoztam, az UTM és drón kutatás és tanácsadás projekt volt. Ez egy három konzorciumi tagot összefogó projekt volt, amelyben az eNET a vezető szerepet vállalta. A projekt célja az volt, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek lehetővé teszik a drónok nagy mennyiségű és biztonságos kezelését. A projekt során a földi hálózatok, mesterséges intelligencia és algoritmusok integrálásán dolgoztunk, hogy megoldjuk a drónok hatékony irányításának problémáját. Bár az eNET-nél elsősorban a dróntechnológiák és a mesterséges intelligencia terén dolgoztam, az itt szerzett tapasztalatok jelentős hatással voltak arra, hogy később a napelemparkok karbantartásával kezdtem foglalkozni. Az eNET-nél töltött idő alatt fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a megújuló energia, és különösen a napelemek fenntarthatósága, kulcsfontosságú terület, amiben drónokat és AI-t alkalmazva hatékony megoldásokat kínálhatunk. Miért épp a napelemekre esett a választásod? A megújuló energia, különösen a napelemek, mindig is nagy érdeklődést váltottak ki belőlem. Figyelemmel kísértem a gazdasági trendeket és úgy láttam, hogy ez a megoldás egyre elterjedtebb és költséghatékonyabb lesz. Az eNET-nél töltött idő alatt is folyamatosan nyomon követtem ezt a piacot, konferenciákon vettem részt, és szabadidőmben napelempark-tulajdonosokkal és karbantartókkal is beszélgettem. Itt tapasztaltam, hogy a karbantartás területe még eléggé gyerekcipőben jár. Sok esetben manuálisan végezték el a hibák észlelését, ami nemcsak időigényes, de hibalehetőségeket is rejt. Rájöttem, hogy a napelemparkok folyamatos növekedése mellett a manuális karbantartás és hibafelismerés már nem lesz fenntartható. Ugyanis ezek a parkok hatalmas területeken helyezkednek el, és a hibák csak akkor mérhetők, amikor a rendszer üzemel, tehát gyakran 35-40 fokos hőségben kell körbejárni a telepeket, hogy visszamérhessék a teljesítményüket. A napelempark tulajdonosoknak pedig kulcsfontosságú, hogy minden panelt folyamatosan tudjanak üzemeltetni, elkerülve a beárnyékolás, benőtt növényzet vagy egyéb szennyeződések, például madár ürülék által okozott károkból eredő bevételkiesést. Ha viszont nem végzik el időben a hibás panelek karbantartását, ezek előbb utóbb meghibásodhatnak és komplett cellacserére lehet szükség. Ez adta az ötletet arra, hogy a drónok segítségével automatizált módon találjunk rá a hibákra, és mesterséges intelligencia alkalmazásával gyorsan, hatékonyan és emberi hibáktól mentesen végezzük el a diagnosztikát. Mesélnél a megoldásról, amit kifejlesztettetek? Hogyan integráltátok a drónokat, az AI-t és más technológiákat a rendszerbe? A mi megoldásunk automatikusan, emberi beavatkozás nélkül képes azonosítani a napelemek hibáit. A rendszerünk gépi látással, mesterséges intelligenciával és fejlett algoritmusokkal végzi el a panelek szegmentálását és részletes elemzését. Minden egyes panelt külön-külön vizsgálunk, és a hibás darabokról adatbázist építünk, így gyorsan és pontosan felismerhetők a problémák. Az automatizált rendszerünk lehetővé teszi, hogy a helyszíni mérések után a hibák azonnal feldolgozásra kerüljenek. Mivel az adatfeldolgozás szerverkapacitás alapján történik, nem függ az emberi erőforrástól, így rendkívül gyorsan elkészül a részletes riport, amely tartalmazza a hibás panelekről szóló listát, GPS-koordinátákkal és térképfájlokkal, melyek telefonra is letölthetőek, lehetővé téve azt, hogy a karbantartók akár este is kimehessenek a területre és megszüntessék a hiba forrását. A drónokat légi felmérésekhez használjuk, amelyekhez mi fejlesztettünk egy útvonal-optimalizálást, hogy az algoritmusok minél könnyebben dolgozhassanak. Először domborzati térképet készítünk, amit a Starlink segítségével végzünk, ezáltal ki tudjuk számolni a földfelszín feletti magasságot, majd az adatokat feldolgozva meghatározzuk a drón repülésének magasságát. A repülési útvonalat mi manuálisan jelöljük ki, hogy hol kezdődnek és végződnek a panelcsoportok, de a vezérlés már automatikusan történik. A drónok több képet készítenek minden panelről, így biztosítva a redundanciát, hogy ha bármi anomália történik, például egy madár berepül a képbe, akkor is legyen elegendő adat a pontos hibafelismeréshez. Ha egy emberi pilóta végezné el ugyanezt, a hiba lehetőségei sokkal nagyobbak lennének, és a munka rendkívül időigényes is lenne. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek a projekt során? A legnagyobb kihívások közé tartozott a terepi felvételezések pontossága és az algoritmusok optimalizálása. Emellett sokat dolgoztunk a rendszer sebességén, hogy a feldolgozási idő minimálisra csökkenjen. Továbbá, az egyik nagyobb nehézség, amivel szembesültünk, a különböző országok mérési és mértékegységbeli eltéréseinek kezelése volt. A drónokkal kapcsolatosan is voltak
Karrierút lépésről lépésre
Hogyan válik egy gyakornokból főállású munkavállaló? Feltóti Cintia, az eNET adatelemző tanácsadója, karrierjét gyakornokként kezdte a cégnél, majd kitartó munkájával tanácsadói, gyakornok vezetői és mentori szerepbe lépett elő. Ismerd meg inspiráló történetét, amely bemutatja, hogyan lehet lépésről lépésre építeni a karriert egy támogató vállalati közegben! Az interjú során Cinti megosztotta velünk tapasztalatait a gyakornoki évekről, a kezdeti kihívásairól, valamint jövőbeli céljairól és törekvéseiről a vállalaton belül. Először is, mesélnél egy kicsit magadról és a jelenlegi szerepedről a vállalatnál? Immáron 4 éve erősítem az eNET csapatát, pályafutásomat a cégnél gyakornokként kezdtem, jelenleg pedig teljes foglalkoztatásban tanácsadóként az adatelemzés szakterülettel foglalkozom. Továbbá, gyakornok vezető és mentor pozíciót is betöltök, melyek során a gyakornokok fejlődését és munkáját támogatom. Hogy teltek a gyakornoki éveid a vállalatnál? Milyen feladatokat láttál el? Négy évvel ezelőtt jelentkeztem a céghez gyakornokként. Ekkor még a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója voltam szociológia szakon és nagyon szerettem volna a tanulmányaimmal összefüggő szakmai tapasztalatot szerezni. Ezért esett a választásom az eNET-re, ahol kezdetben sok piackutatási, tanulmányírói és kutatási feladattal foglalkozhattam. Ezeknek keretében részt vehettem különböző kérdőíves felmérésekben, valamint interjúk készítésében. Ebben az időszakban átlagosan heti 20 órát dolgoztam, de ez igen változóan oszlott el, ugyanis a vállalat nagyon rugalmas e tekintetben, figyelembe veszi a gyakornokok iskolai kötelezettségeit, mint például a szorgalmi, vagy vizsgaidőszakokat, így van lehetőség egyensúlyban tartani az iskolai és a munkahelyi elfoglaltságokat. Mik voltak az első benyomásaid, amikor elkezdted a munkát a cégnél? Már a kezdetektől érezhető volt, hogy a vállalatnál mindenki rendkívül segítőkész, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyakornokok beilleszkedésére. Ez nemcsak a mentorprogram révén valósul meg, hanem a tapasztaltabb kollégák aktív bevonásával is. Az eNET számára kiemelten fontos, hogy a gyakornokokat támogassák az első lépéseikben, és folyamatos visszajelzést kapjanak, hiszen ez biztosítja számukra a fejlődést. Összességében úgy gondolom, hogy kiváló gyakornoknak lenni ebben a csapatban, hiszen a közösségben mindenki arra törekszik, hogy segítsük egymást, ami által rengeteget lehet tanulni és fejlődni. Volt-e valamilyen kihívás, amivel szembe kellett nézned gyakornoki időszakod alatt? Azt gondolom, hogy mindig azok a legnehezebb feladatok, amelyeket először csinálunk, és amelyekkel kapcsolatban még nem rendelkezünk tapasztalattal arról, hogy hogyan kezdjünk neki vagy hogy milyen struktúra alapján lenne érdemes haladni. Így gyakornokként és a jelenlegi munkakörömben is minden új feladat egyben kihívást is jelent, aminek megoldása minden esetben fejlődéssel jár. Amire kimondottan emlékszem, mint nagyobb kihívás, az az első, vezetőknek szóló, projekt eredményeket tartalmazó prezentáció elkészítése volt. Ezekben a feladatokban a mai napig az jelent nehézséget, hogy általában röviden és lényegre törően kell összefoglalni egy terjedelmesebb anyagot úgy, hogy azokat a legértékesebb információkat tartalmazza, amelyek majd a vezetők munkáját tudják támogatni a további folyamatok során. Beszéljünk egy kicsit arról, hogy hogyan váltál gyakornokból teljes munkavállalóvá. Viszonylag hosszú ideig voltam gyakornok, ugyanis még tanuló voltam és az egyetemi elfoglaltságok mellett ideális volt a gyakornoki munkavégzésre jellemző rugalmas időbeosztás. Az alapképzésem utolsó éve előtt kezdtem el az eNET-nél dolgozni gyakornokként. Majd a Károli Gáspár Református Egyetem társadalmi-viselkedéselemzés szakán a big data elemzés specializáción folytatott mesterképzésem utolsó félévében léptem be teljes munkavállalóként, mikor már csak a szakdolgozatom leadása volt hátra. Először csak részmunkaidőben, majd a félév végét követően a mesterdiploma megszerzése után teljes munkaidőben. És mit kell tudni a gyakornoki vezető és mentor szerepkörödről? Ebben az évben merült fel az igény arra, hogy legyen valaki, aki koordinálja és nyomon követi a tanácsadó gyakornokok feladatait és fejlődését, valamint javaslatot tesz a gyakornoki és mentori program kereteinek fejlesztésére, így gyakornok vezetőként leginkább ezekkel a feladatokkal foglalkozom. Mentorként pedig már egy éve támogatom egy gyakornok munkáját, aki szintén az adatelemzés iránt érdeklődik. Az ilyen jellegű feladatok mellett tanácsadói munkákban is gyakran dolgozunk együtt. Legyen szó elemzői, vagy általános tanácsadói feladatról, minden esetben az a célom, hogy iránymutatást és szakmai támogatást nyújtsak a feladatvégzés során, elakadás esetén pedig megoldásokkal tudjam segíteni a továbbhaladást. A szakmai támogatás mellett, a gyakornok kolléga integrációját is igyekszem elősegíteni, ugyanis a mentoroknak nagy szerepük van abban, hogy a gyakornokok megismerjék a vállalatot, a cég működését és minden felmerülő kérdés esetén általában a mentorok azok, akik felé először fordulnak. Ugyanakkor, többször előfordul, hogy a mentor és a mentorált külön feladatokon dolgoznak, de ezekben az esetekben is folyamatos a kapcsolattartás közöttük. Ha kicsit visszatekintünk a múltba, mi az, amire a legbüszkébb vagy a karriered során? Legbüszkébb arra vagyok, amikor a munkavállalóvá válásom után egy projektben először kellett szakmai koordinátor feladatokat ellátnom. Ebben a projektben a projektvezetővel és két gyakornokkal dolgoztam együtt. Itt a szakmai megvalósítást érintően én koordináltam, hogy hogyan, milyen konkrét elemzési módszerekkel fogunk eljutni a problémától a megvalósításig és az eredményekig. Erre nagyon büszke vagyok, ugyanis jól sikerült a projekt és nagyon sokat tanultunk belőle mindannyian. Milyen céljaid vannak a jövőre nézve, akár a saját karrieredet, akár a vállalatot illetően? Szeretnék még jobban elmélyülni a szakmában, hiszen nagyon szeretem a tanácsadói, valamint az adatelemzői feladatokat egyaránt. Legfőbb célom a folyamatos fejlődés és tanulás, illetve, hogy a cégen belül adódó lehetőségeket maximálisan kihasználjam. Hosszútávon pedig szeretnék szakmai vezetői irányba elmozdulni és minél több felelősséget vállalva sok sikeres projektben részt venni. Érdekel az eNET gyakornoki programja?! Részleteket itt találsz: https://enet.vipinfo.hu/gyakornoki-poziciok/ #eNETeam #eNETMagyarorszag #eNET
Etikus adatbányászat 1. rész – Az adatvédelem és a GDPR hatása a modern adatbányászati projektekre
Az adatbányászat napjainkban az egyik legfontosabb eszköz a vállalatok számára, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon. Hatalmas mennyiségű adatok elemzése révén a vállalatok jobban megérthetik, optimalizálhatják ügyfeleik működését és új üzleti lehetőségeket tárhatnak fel. Az adatbányászat alkalmazása azonban számos etikai és jogi kihívással is jár, különösen az adatvédelem és a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) szigorú betartása mellett. Az adatbányászat etikai kihívásai Az adatbányászat egyik legnagyobb etikai kihívása az adatok felhasználásának módjában rejlik. Az emberek személyes adatai rendkívül értékesek, ugyanakkor érzékenyek is. Ha egy vállalat etikátlanul vagy felelőtlenül kezeli ezeket az adatokat, komoly bizalomvesztéssel és jogi következményekkel szembesülhet. Egyes adatbányászati projektek például olyan mintákat tárhatnak fel, amelyek a munkaerő-felvétel során diszkriminációhoz vagy megkülönböztetéshez vezethetnek. Az etikus adatbányászat tehát nemcsak technikai, hanem erkölcsi kérdés is. Az adatok gyűjtése és elemzése során a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy azok felhasználása ne sértse az érintettek jogait, és ne vezessen diszkriminációhoz. Ez különösen fontos a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási modellek használata esetén, mivel ezek a rendszerek gyakran az adatokban rejlő elfogultságokat is magukban hordozzák. Egy érdekes példa erre az Egyesült Államok bírósági rendszereiben történt, amikor az AI-t kezdték alkalmazni ítéletek meghozatalának támogatására. A mesterséges intelligencia olyan régi bírósági adatokon tanult, amelyekben a korábbi ítéletek során már jelen voltak bizonyos társadalmi elfogultságok, például a faji megkülönböztetés. Az AI algoritmus az adatokban rejlő mintázatokat átvette, és javaslataiban is reprodukálta azokat. Például az AI által hozott döntések gyakran magasabb visszaesési kockázatot jósoltak fekete vádlottak esetében, még akkor is, ha a valós kockázat nem volt magasabb, mint a fehér vádlottak esetében.* Ez az eset jól mutatja, hogy az adatok elfogultságai milyen komoly következményekkel járhatnak, és felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az adatok etikus felhasználása. A GDPR hatása az adatbányászati projektekre Az Európai Unió által 2018-ban bevezetett GDPR alapjaiban változtatta meg az adatkezelés szabályait. Célja az európai polgárok adatainak védelme, és a személyes adatok gyűjtésére, tárolására és feldolgozására irányuló szigorú követelmények meghatározása. Az adatbányászati projektek számára ez új kihívásokat jelent, mivel a GDPR megköveteli a vállalatoktól az adatok átlátható és jogszerű kezelését. Az egyik legfontosabb követelmény a hozzájárulás elve, miszerint személyes adatok csak akkor használhatók fel, ha az érintettek ehhez kifejezett hozzájárulásukat adják. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók tisztában legyenek azzal, hogy milyen adatokat gyűjtenek róluk, és azokat milyen célokra használják fel. Gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy a felhasználóknak joguk legyen ahhoz, hogy kérésükre adataikat töröljék. A GDPR az adatok anonimizálását is előírja, hogy azok ne legyenek visszavezethetők konkrét személyekre. Ez különösen fontos az adatbányászatban, ahol nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel, és ahol az adatok azonosítása komoly kockázatot jelenthet. Az anonimizálás biztosítja, hogy az adatelemzés eredményei ne sértsék az egyének magánéletét. Az etikus adatbányászat jövője Az adatvédelmi- és GDPR-szabályoknak való megfelelés nemcsak jogi kötelezettség, hanem egyre inkább versenyelőnyt jelent a vállalatok számára. Azok a vállalatok, amelyek elkötelezettek az etikus adatkezelés mellett, és képesek bizalmat építeni ügyfeleikkel, hosszú távon is sikeresebbek lehetnek. Az adatbányászat jövője ezért szorosan kapcsolódik az adatvédelemhez és az etikához. Ahogy az adatvédelmi szabályok tovább fejlődnek és szigorodnak, a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz. Az etikus adatbányászat nemcsak a vállalatok hírnevét és jogi helyzetét védi, hanem segít annak biztosításában is, hogy az adatok felhasználása valódi értéket teremtsen mind a vállalatok, mind a fogyasztók számára. A következő cikkünkben részletesen áttekintjük az etikus adatbányászat módszereit és eszközeit. *Angwin, J., Larson, J., Mattu, S., Kirchner, L., 2016, „Machine Bias”
