HOLLÓ BENJAMIN – ÚT A HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJIG

2024. 12. 06.

Örömmel és büszkeséggel gratulálunk Holló Benjaminnak, aki idén elnyerte a HTE Fekete László-díjat.

A díj alapítóinak – köztük az eNET-nek is – célja, hogy a magyar innovátorokat évről évre támogassák, ezzel is hozzájárulva a hazai infokommunikációs iparág fejlődéséhez. Benjamin az eNET csapatának egykori tagjaként a drónipari szakterületen dolgozott. Jelenleg pedig a napelemparkok hatékonyságának növelésében végzett kiemelkedő munkájával érdemelte ki a HTE Fekete László-díjat. Csapatával olyan komplex, innovatív rendszert fejlesztett ki, amely drónos adatgyűjtést, 5G és Starlink technológiát, valamint mesterséges intelligenciát ötvöz a hibás vagy szennyezett napelemek gyors és precíz detektálásához. A fejlesztésük révén az erőműtulajdonosok jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, miközben maximalizálják a megújuló energiatermelését. Az új rendszer gyorsaságával és automatizáltságával nemzetközi szinten is kiemelkedő megoldás, amelyre méltán figyelt fel a szakmai közösség.

A díj apropóján készített interjúban arra keressük a választ, hogyan vált Benjamin álmaiból piacképes valóság, és milyen szerepe volt az eNET-nél szerzett tapasztalatainak ebben a folyamatban.

Szeretnénk még egyszer gratulálni a kiváló eredményhez! Hogyan fogadtad, hogy elnyerted a HTE Fekete László-díjat?

Köszönöm szépen! Teljesen meglepett a díj, mert igazából nem is a győzelem volt a célom, amikor beneveztem. Inkább arra voltam kíváncsi, hogyan fogadják az iparági szakemberek a projektünket, és hogy mi lesz a véleményük a megoldásunkról akár üzleti szempontból is. Ezért, amikor kiderült, hogy elnyertük a díjat, különösen nagy meglepetés volt számomra. Nagyon örülök neki, hogy egy ilyen rangos szakmai közösség elismerte a munkánkat.

Mesélnél egy kicsit a jelenlegi munkádról a Qamcom-nál? Milyen feladatokkal foglalkozol nap mint nap?

Ez egy high-tech technológiai cég, amely űripari, telekommunikációs és mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket végez. A cég portfóliójában szerepelnek 5G hálózati megoldások, privát gigabites vezeték nélküli hálózatok, hardverfejlesztések, valamint adatfeldolgozási és mesterséges intelligencia alkalmazások. Munkám során ezeknek a fejlesztéseknek a támogatása és új projektekben való részvétel jellemzi a mindennapjaimat.

Az utóbbi időszakban leginkább a napelemes projektünk termékmenedzsmentjére koncentráltam, de emellett különböző tanácsadói feladatokban is részt veszek. Ezek között IT, biztonságtechnikai megoldások, valamint drónos detektálási projektek szerepelnek. Ezen kívül rendszeresen részt veszek iparági eseményeken, ügyfelekkel tartok kapcsolatot és új projekteket generálok, hogy a cégünk portfólióját tovább bővíthessük.

Mesélj kérlek egy kicsit az eNET-nél szerzett tapasztalataidról, különösen a drónipari szakterületen! Hogyan segítettek ezek a tapasztalatok a későbbi projektjeidben?

Az eNET-nél kb. 2,5 évet dolgoztam, és bár nemrégiben elhagytam a vállalatot, rengeteg értékes tapasztalatot szereztem, különösen a dróniparban. Az egyik legfontosabb projekt, amelyen szakmai vezetőként dolgoztam, az UTM és drón kutatás és tanácsadás projekt volt. Ez egy három konzorciumi tagot összefogó projekt volt, amelyben az eNET a vezető szerepet vállalta. A projekt célja az volt, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek lehetővé teszik a drónok nagy mennyiségű és biztonságos kezelését. A projekt során a földi hálózatok, mesterséges intelligencia és algoritmusok integrálásán dolgoztunk, hogy megoldjuk a drónok hatékony irányításának problémáját.

Bár az eNET-nél elsősorban a dróntechnológiák és a mesterséges intelligencia terén dolgoztam, az itt szerzett tapasztalatok jelentős hatással voltak arra, hogy később a napelemparkok karbantartásával kezdtem foglalkozni. Az eNET-nél töltött idő alatt fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a megújuló energia, és különösen a napelemek fenntarthatósága, kulcsfontosságú terület, amiben drónokat és AI-t alkalmazva hatékony megoldásokat kínálhatunk.

Miért épp a napelemekre esett a választásod?

A megújuló energia, különösen a napelemek, mindig is nagy érdeklődést váltottak ki belőlem. Figyelemmel kísértem a gazdasági trendeket és úgy láttam, hogy ez a megoldás egyre elterjedtebb és költséghatékonyabb lesz. Az eNET-nél töltött idő alatt is folyamatosan nyomon követtem ezt a piacot, konferenciákon vettem részt, és szabadidőmben napelempark-tulajdonosokkal és karbantartókkal is beszélgettem. Itt tapasztaltam, hogy a karbantartás területe még eléggé gyerekcipőben jár. Sok esetben manuálisan végezték el a hibák észlelését, ami nemcsak időigényes, de hibalehetőségeket is rejt.

Rájöttem, hogy a napelemparkok folyamatos növekedése mellett a manuális karbantartás és hibafelismerés már nem lesz fenntartható. Ugyanis ezek a parkok hatalmas területeken helyezkednek el, és a hibák csak akkor mérhetők, amikor a rendszer üzemel, tehát gyakran 35-40 fokos hőségben kell körbejárni a telepeket, hogy visszamérhessék a teljesítményüket. A napelempark tulajdonosoknak pedig kulcsfontosságú, hogy minden panelt folyamatosan tudjanak üzemeltetni, elkerülve a beárnyékolás, benőtt növényzet vagy egyéb szennyeződések, például madár ürülék által okozott károkból eredő bevételkiesést. Ha viszont nem végzik el időben a hibás panelek karbantartását, ezek előbb utóbb meghibásodhatnak és komplett cellacserére lehet szükség.

Ez adta az ötletet arra, hogy a drónok segítségével automatizált módon találjunk rá a hibákra, és mesterséges intelligencia alkalmazásával gyorsan, hatékonyan és emberi hibáktól mentesen végezzük el a diagnosztikát.

Mesélnél a megoldásról, amit kifejlesztettetek? Hogyan integráltátok a drónokat, az AI-t és más technológiákat a rendszerbe?

A mi megoldásunk automatikusan, emberi beavatkozás nélkül képes azonosítani a napelemek hibáit. A rendszerünk gépi látással, mesterséges intelligenciával és fejlett algoritmusokkal végzi el a panelek szegmentálását és részletes elemzését. Minden egyes panelt külön-külön vizsgálunk, és a hibás darabokról adatbázist építünk, így gyorsan és pontosan felismerhetők a problémák.

Az automatizált rendszerünk lehetővé teszi, hogy a helyszíni mérések után a hibák azonnal feldolgozásra kerüljenek. Mivel az adatfeldolgozás szerverkapacitás alapján történik, nem függ az emberi erőforrástól, így rendkívül gyorsan elkészül a részletes riport, amely tartalmazza a hibás panelekről szóló listát, GPS-koordinátákkal és térképfájlokkal, melyek telefonra is letölthetőek, lehetővé téve azt, hogy a karbantartók akár este is kimehessenek a területre és megszüntessék a hiba forrását.

A drónokat légi felmérésekhez használjuk, amelyekhez mi fejlesztettünk egy útvonal-optimalizálást, hogy az algoritmusok minél könnyebben dolgozhassanak. Először domborzati térképet készítünk, amit a Starlink segítségével végzünk, ezáltal ki tudjuk számolni a földfelszín feletti magasságot, majd az adatokat feldolgozva meghatározzuk a drón repülésének magasságát. A repülési útvonalat mi manuálisan jelöljük ki, hogy hol kezdődnek és végződnek a panelcsoportok, de a vezérlés már automatikusan történik. A drónok több képet készítenek minden panelről, így biztosítva a redundanciát, hogy ha bármi anomália történik, például egy madár berepül a képbe, akkor is legyen elegendő adat a pontos hibafelismeréshez. Ha egy emberi pilóta végezné el ugyanezt, a hiba lehetőségei sokkal nagyobbak lennének, és a munka rendkívül időigényes is lenne.

Milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek a projekt során?

A legnagyobb kihívások közé tartozott a terepi felvételezések pontossága és az algoritmusok optimalizálása. Emellett sokat dolgoztunk a rendszer sebességén, hogy a feldolgozási idő minimálisra csökkenjen. Továbbá, az egyik nagyobb nehézség, amivel szembesültünk, a különböző országok mérési és mértékegységbeli eltéréseinek kezelése volt. A drónokkal kapcsolatosan is voltak kisebb problémák, például a pontos helymeghatározás és a repülési útvonalak optimalizálása.

Mit gondolsz, miért tartotta a zsűri érdemesnek a pályázatodat a díjra?

Úgy gondolom, hogy a zsűri azért tartotta érdemesnek a pályázatunkat a díjra, mert a projekt mögött nemcsak innovatív technológiai megoldások állnak, hanem egy kis csapat és egy kisebb cég erőfeszítései is. Nem egy nagy multinacionális vállalat korlátlan anyagi erőforrásaival dolgoztunk, hanem saját kreativitásunkkal és kitartásunkkal értük el a kívánt eredményeket. A szakmai közösség értékelhette azt is, hogy egy kisebb, rugalmas csapat képes volt ilyen komplex, nagy hatású megoldást fejleszteni.

Hogyan látod a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia szerepét a jövőben?

Úgy gondolom, hogy a drónok és a mesterséges intelligencia kombinációja alapvetően meghatározza a jövőt az infokommunikációs iparágban. A drónok azonosításának és menedzselésének a telekommunikáció lesz az alapja. A dróntechnológia fejlődése elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy olyan feladatokat végezhessünk el, amelyek emberi erővel nem oldhatóak meg.  Szerintem ez a kombinált terület még egy nagy “bumm” előtt áll.

Mik a terveid a jövőre nézve? Van új projekt a láthatáron?

A jövőbeli terveink között kiemelt helyen szerepel a nemzetközi piacokra való belépés.

Holló Benjamin és csapata példája jól mutatja, hogy a kreativitás, az elkötelezettség és az innováció hogyan válhat globális jelentőségűvé, hozzájárulva a megújuló energiaipar fejlődéséhez.

Az eNET elkötelezett a fiatal tehetségek támogatása mellett, és számos szakmai fejlődési lehetőséget kínál azok számára, akik szeretnék megalapozni karrierjüket az infokommunikációs szektorban. Ha te is szeretnél részese lenni egy innovatív, dinamikus csapatnak, és szakmai fejlődésedet támogatni, látogass el az alábbi oldalra: https://enet.hu/karrier/