Hogyan közeledjünk a fenntartható jövő felé – avagy kihívások és megoldások az ESG célokért
2025. 03. 21.
A fenntarthatóságra való törekvés több évtizede jelen van a társadalom, a vállalatok és közélet szereplői életében. Fenntarthatósági jelentések évtizedek óta készültek, de a fenntarthatósági jelentések készítése 2014-től vált kötelezővé az Európai Unióban a nagyobb vállalatok számára, az EU nem pénzügyi jelentési irányelv (2014/95/EU) alapján. Ez a törekvés azonban nem volt elég arra, hogy az európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) meghatározott, 2030-ra elérendő 55%-os kibocsátás csökkentés, és a 2050-re tervezett „Net Zero” célokhoz az elvárt mértékben közeledjünk.
Az Európai Bizottság 2022-ben CSRD törvény (vállalati fenntarthatósági irányelv) néven átfogó intézkedéscsomagot fogadott el annak érdekében, hogy javítsa a fenntartható tevékenységekre irányuló pénzáramlás átláthatóságát és ösztönözze azt az Európai Unióban. Ezt a szabályozást az országok eltérő ütemben implementálták/implementálják a saját jogrendükbe. Ennek nyomán lépett életbe Magyarországon 2023-ban a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) Fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó része, valamint 2024. elején a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény.
Az EU-n kívüli világ eltérő, lazább hozzáállása a fenntarthatósághoz versenyhátrányba hozta a szigorú törvényi megfelelésre kötelezett európai vállalatokat. Ennek enyhítésére került benyújtásra ez év februárjában az un. Omnibus tervezet, aminek egyik javaslata, hogy fenntarthatósági beszámolási kötelezettséget a jelenlegi tervekhez képest a vállalatok szűkebb körére szabnák, így kezdetben csak a legnagyobb vállalatok számára tenné kötelezővé a CSRD (fenntarthatósági) jelentést.
Amennyiben a tervezetet az EU-ban idén el is fogadják, az egyes tagállamok saját törvényhozásába való átültetése akár 2 évet is igénybe vehet. Még ha a jelentéstételi kötelezettség sok cég számára időben el is tolódik, a zöld átállást már nem lehet megállítani. A befektetők, hitelintézetek és a multinacionális nagyvállalatok a piac kisebb szereplőitől, a beszállítóiktól is elvárják a fenntartható működést, környezeti ( E ) társadalmi ( S ) és vállalatirányítási ( G ) szempontból is. A vállalatoknak egyre több vevői igénynek kell megfelelniük, különféle tanúsítványokat, minősítéseket kell megszerezniük, környezetvédelmi törvényeknek, szabályozásoknak kell eleget tenniük, és ezt ellenőrizhető módon igazolniuk is kell.
Kezdetben a fenntarthatósági jelentések érzelem vezérelt hozzáállásról tanúskodtak. Ebben számoltak be a cégek a fenntartható jövővel kapcsolatos vízióikról, intézkedéseikről, ez iránti elhivatottságukról. Az új direktívák alapján azonban egyre inkább adatalapú, objektív, mérhető eredményeket kell szolgáltatni, és két jelentés között progresszív vállalati magatartást kell mutatni, azaz mérhető lépéseket kell tenni a fenntarthatóság felé. Ehhez egyre több pályázat is rendelkezésre áll. Igaz, kimondottan ESG forrás nincs, de a tenni akaró vállalatok sok újszerű megoldást szorgalmazó, támogató lehetőségből választhatnak, úgy, mint innovációs megoldások, digitalizáció, zöldenergia termelés és tárolás. A különböző pályázatokkal és befektetésekkel pedig akár jövedelmezővé is tehető a zöld átállás.
A ,,Net Zero” célokhoz többféle úton is el lehet indulni. Van, aki a karbonlábnyomát csökkenti energiahatékonysági beruházásokkal, mások a vízgazdálkodásukban, vagy a hulladékkezelésben tesznek elsőként lépéseket – körforgásos gazdasági elvek alkalmazásával, szürke víz hasznosításával vagy hulladékcsökkentő/újrahasznosító megoldások bevezetésével. Iparág-függő, hogy ki mennyire képes energiahatékonnyá válni. Aki nem tudja tovább csökkenteni az energiafelhasználását, annak más eszközök is rendelkezésre állnak a klímavédelemre, pl. természetes élőhelyek megmentésével lehet kompenzálni a saját kibocsátást, ezzel számottevő eredmények mutathatók ki a környezeti ( E ) szegmensben.
Társadalmi szerepvállalással, civil szervezetek támogatásával, a közvetlen földrajzi és társadalmi környezet jobbítására létrehozott projektekkel, munkavállalói jóllétet biztosító intézkedésekkel a társadalmi ( S ) területen tehetünk a fenntartható vállalati folyamatokért.
A transzparens vállalati működés, az átlátható irányítás és pénzügyek, a képzések, az anonim munkavállalói és ügyfél elégedettség visszajelző rendszerek működtetése pedig az irányítási ( G ) lábat teszi a jövőre nézve ESG kompatibilisebbé.
Nagy kihívást jelent a fejlődő világgazdaság növekvő energiaigénye. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a felhőalapú szolgáltatások terjedésével atomerőmű mértékű energiaigénye van a nagy telekommunikációs szolgáltatók szerverparkjainak. A szén-dioxid (CO2) kvóta mértéke az elmúlt évtizedben megtízszereződött, hogy a kibocsátás korlátozására sarkalljon. Ebben a környezetben kell a kisebb és nagyobb vállalkozásoknak – kötelezettségtől függően, vagy attól függetlenül is – számot adni a fenntartható működésről a beszállítói kérdőívekben, ESG beszámolóban, fenntarthatósági jelentésben, környezettudatos működést igazoló különféle tanúsítványokban.
Ha az Ön vállalkozása szeretne a fenntartható jövő kihívásainak, valamint a partneri és ügyfél igényeknek eleget tenni, 24 éves tanácsadói tapasztalatunkkal segítünk Önnek megtalálni az ehhez vezető utat, és forrásokat is.
Kapcsolat
Kérdése van? Mi örömmel segítünk! Vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek egyikén, és tapasztalt tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésére.
