Klímareziliencia a fenntarthatóság jegyében

2024. 05. 21.

A klímareziliencia vizsgálat a pályázati forrásokból finanszírozott projektek tartósságát és működőképességét méri fel az éghajlatváltozás várható hatásai mellett.

Az egyre súlyosabb éghajlati tényezők elkerülése érdekében fontos az egyre szélsőségesebbé váló környezethez való megfelelő adaptálódás, ahol a kulcs a jövő klímájához való tudatos igazodás és a fenntarthatóság ösztönzése. Ehhez nyújt segítséget az éghajlatváltozási klímareziliencia vizsgálat. Az infrastrukturális projektek – elsősorban a tervezett élettartamuk miatt – talán a leginkább ki vannak téve a jövő éghajlati viszonyainak, így a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a minőségi paraméterekre, hogy az infrastruktúra hosszú távon képes legyen kiszolgálni a társadalmi-gazdasági igényeket komolyabb költségráfordítás nélkül.,

Hogyan kapcsolódik össze napjainkban a fenntarthatóság és a klímareziliencia?

Az éghajlatváltozás a 21. század egyik legfőbb kihívása, amely közvetlen hatást gyakorol a társadalomra és a gazdaságra egyaránt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése az ehhez köthető intézkedésekkel és beruházásokkal elengedhetetlen fontosságú a bolygó fenntarthatóságának kiegyensúlyozott biztosításához. Ezek nélkül a beruházások nélkül a Föld légkörének átlagos hőmérséklete az elkövetkezendő évtizedekben oly mértékben megnőhet, hogy az komoly és visszafordíthatatlan láncreakcióhoz vezethet, és tartósan átformálhatja az eddig megszokott éghajlati körülményeket, melyek főként az időjárási szélsőségekben jelentkezhetnek ( például hőhullámok, aszályok, viharok, villámárvizek gyakoriságának növekedésével).

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat egy „olyan eljárás, amely megakadályozza, hogy az infrastruktúra potenciális hosszú távú éghajlati hatásoknak legyen kiszolgáltatva, egyúttal biztosítja az „első az energiahatékonyság” elvének érvényesülését, valamint azt, hogy a projektből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás szintje összhangban legyen a 2050-es klímasemlegességi célkitűzéssel”.*

A vizsgálat lehetőséget nyújt arra, hogy a beruházások tervezői olyan kiegészítő intézkedéseket hozzanak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a létrejött infrastruktúra hosszú távon is költséghatékonyan üzemeljen. Ezért a fenntarthatósági törekvések és az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat szorosan összefüggenek, és mindkettő elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő infrastruktúrája képes legyen ellenállni az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak. Ezek a vizsgálatok segítenek azonosítani a magas kockázattal járó projekteket, és ösztönzik az éghajlatvédelmi és alkalmazkodási szempontok projektekbe való hatékony integrálását.

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elkészítésének főbb irányai

A vizsgálat két – részben egymással összefüggő, de mégis jól elkülöníthető – részből áll. Ezek a következőkre irányulnak:

• a projekt eredményeképpen várható üvegházhatásúgáz-kibocsátás változásának megítélése (klímasemlegességi részvizsgálat);
• a projekt éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megítélése (klímaalkalmazkodási részvizsgálat).

A vizsgálatok célja mindkét területen a magas kockázattal járó, azaz jelentős üvegházhatásúgáz-emissziót eredményező, vagy éghajlati hatásokkal szemben kiemelten sérülékeny infrastrukturális fejlesztések azonosítása, egyben azok tervezése, megvalósítása során az éghajlatvédelmi és –alkalmazkodási szempontok integrálásának ösztönzése.

A különböző jellegű projektek előkészítése során eltérő részletezettségű éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elvégzése indokolt, amelyek típusai:

• Egyszerűsített éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat: egy részből áll, és kizárólag az újonnan létesülő infrastruktúraelem éghajlatváltozás következményeivel szembeni érzékenységének előzetes feltárására irányul.
• Standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat: két, egymásra épülő szakaszból áll, melyek az átvilágítási szakasz, amely minden standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatnál kötelező elem, míg a részletes elemzési szakasz elvégzése csak abban az esetben elvárás, ha az átvilágítási szakasz eredményei alapján az indokoltnak tekinthető.

Klímareziliencia vizsgálat kötelezettsége

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elkészítése a 2021-2027-es európai uniós fejlesztési ciklusban kötelező elvárásként jelentkezik valamennyi legalább 5 éves időtávra készülő infrastrukturális beruházás esetében. Így a fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani azok sérülékenységének, kitettségének, valamint a környezetre hatást gyakorló tényezőire, melyek által hosszú távon a fenntarthatósági törekvések is teljesülhetnek.

Az eNET Magyarország Kft. tapasztalt tanácsadói korrekt szakmai színvonalon szavatolt minőségben és naprakész információkkal képesek elvégezni az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot, elősegítve az infrastrukturális projektek sikerességét.

* Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló 2021/1060 rendelet 2. cikk (42) bekezdés.