Magyarország a megújulók útján
2024. 06. 04.
A villamosenergia-termelés és felhasználás rendkívüli jelentőséggel bír a modern társadalmak és gazdaságok számára. Európában az energiaigény folyamatosan nő, de ez a növekedés a környezetet is súlyosan terheli: 2023-ban az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-áért az energiatermelés és -felhasználás felelt. Az európai zöld megállapodás az EU energiarendszerének dekarbonizációja miatt jött létre, hogy az adott tagállamok a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célokat megvalósíthassák és 2050-re Európa legyen az első kontinens, ami karbonsemlegességet ér el.
Magyarország is részt vesz ezekben a törekvésekben, a 2019-ben benyújtott és 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia- és Klímatervben fogalmazta meg vállalásait. Ez alapján Magyarország a villamosenergia-fogyasztásban a megújuló alapú energiatermelés arányát legalább 21%-ra szeretné növelni, amely főként a napelemes kapacitásbővítéssel valósítható meg, ahol a 2030-as célérték 6500 MW, 2040-re pedig megközelíti a 12000 MW-ot. Továbbá célkitűzés 200 ezer háztartási méretű kiserőmű létesítése is. A szél- (jelenleg 330 MW) és vízerőművi kapacitások kisebb mértékben bővíthetőek, de ezek is a végcél részei.
2022-ben 15,3% volt a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia részesedése, 2023-ban ez tovább növekedett, elérte a 20%-ot. A korábbi várakozások ellenére a háztartási méretű kiserőművek száma 2023-ban túllépte a meghatározott célt, több, mint 255 ezer HMKE üzemel Magyarországon, amelyek beépített teljesítménye 2300 MW fölött van, ezzel több, mint 40%-át teszi ki a teljes hazai naperőművi kapacitásnak, amely már szintén 5600 MW fölött van.
1. ábra: Az 50 kW alatti PV termelők darabszámának alakulása 2010-2023 között
Forrás: MAVIR
Tavaly az EU az éghajlat-politikai célkitűzéseket felülvizsgálta és új célokat tűzött ki. Az üveghatású gázok kibocsátását 55%-kal szeretnék csökkenteni 2030-ra, a korábbi 32%-os megújuló energia arányról ez 42,5%-ra nőtt, így Magyarország vállalásai is nőttek, jelenleg 29%-ra növelték a hazai megújuló energiatermelés célértékét.
A megújulók elterjedésével és a kapacitások bővítésével is tartania kell a lépést a hálózatüzemeltetőknek és rendszerirányítónak. Az ellátás biztonsága érdekében az energia tárolására irányuló beruházásokra van szükség. Az idén elindult Napenergia Plusz Program keretében a pályázó háztartások támogatást nyerhetnek akkumulátoros energiatárolók beszerzésére.
A naperőművi kapacitás 2030-ra elérheti az eredeti cél kétszeresét, 12000 MW-ot is. A tavaly év végén megjelent jogszabály-módosítás következtében pedig újra lehetővé vált a szélturbinák építése, amelynek köszönhetően a szélerőművi kapacitás pedig megtriplázódhat, elérheti az 1000 MW-ot is.
2. ábra: Energiamix – bruttó beépített teljesítőképesség primerforrásonkénti megoszlásában 2015-2024
Forrás: MAVIR
