Mesterséges intelligencia a közigazgatásban: veszélyek, kihívások és felelősség
2024. 05. 07.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban számos kihívást vet fel, beleértve a megbízhatóságot, az átláthatóságot, és a munkaerőpiaci változásokat. Összetett és érzékeny terület, ugyanakkor tény, hogy alkalmazása új lehetőségeket teremthet. – olvasható a KözigazgatásTudomány szakmai tudományos folyóiratban.
A mesterséges intelligencia (röviden MI, vagy AI) növekvő jelentőségét és annak társadalmi hatását egyre több területen tapasztalhatjuk. Azt már korábban bemutattuk, hogy milyen előnyökkel számolhat az, aki a pénzügyi területen alkalmazza, de vajon miként hasznosítható a mesterséges intelligencia az érdemi közigazgatásban?
A mesterséges intelligencia térhódítása a közigazgatásban
Az MI-t használó számítógépes rendszerek a meglévő adatok alapján képesek következtetéseket levonni, és emberi mintázatokat elsajátítani. Az MI jelen van szinte az élet minden területén, legyen szó akár az online vásárlásról, a gépi fordításról, az okosotthonokról, a digitális személyi asszisztensekről, a kiberbiztonságról, a termelésről, szolgáltatásokról vagy éppen a közigazgatásról. A közigazgatás tekintetében kezdetben elképzelhetetlen volt az MI használata, hiszen az papíralapú működéséről volt ismert, de mostanra innovatív hatást fejt ki az állami és önkormányzati szektor egyes területein is.
Az MI közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálatánál mindenképpen meg kell említeni az automatikus döntéshozatal bevezetését. Ez a közigazgatásban olyan rendkívüli fejlemény, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett – például a szükséges adatok automatikus rendelkezésre állása esetén és olyan esetekben, amelyek nem igényelnek mérlegelést – emberi beavatkozás nélkül döntsenek. Az Ákr. törvény* és az Eüsztv.** szerint ez a folyamat főként a rutinszerű közigazgatási feladatokra korlátozódik. Bár az MI jelenlegi alkalmazása a közigazgatásban még korlátozott, de már használják bizonyos adatkezelési és döntéstámogatási feladatokban, például arcfelismerés és chatbotok formájában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezése, a Mesterséges Intelligencia Koalíció célja, hogy a közigazgatás hatékonyságának és kényelmének növelése érdekében elősegítse az MI alkalmazását a közigazgatás más területein is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyértelműen úttörőnek számít az MI alkalmazásában nemcsak Magyarországon, hanem világszerte az adóhatóságok körében egyaránt. A NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját a Kormány 2022. február végén hozta létre konzultatív, tanácsadó és véleményező testületként. Ennek keretében az MI hozzájárul az információhalmazok elemzéséhez és az adóelkerülő szereplők azonosításához.
Veszélyek és kihívások: az MI alkalmazásának lehetséges mellékhatásai
Globális vita zajlik az MI rendszerek szabályozásáról, amelynek középpontjában az alapvető emberi jogok védelme, valamint a túlszabályozás lehetséges versenyhátrányainak kiegyensúlyozása áll. Annak ellenére, hogy például az automatizált megfigyelés előnyös a bűnüldözés számára, egyre nagyobb aggodalomra ad okot az MI fejlődése, különös tekintettel az autonóm fegyverrendszerek, az úgynevezett „gyilkos robotok” kifejlesztésére, amellyel kapcsolatban számos nemzetközi jogász támogatja az előzetes korlátozást. Az MI rendszerek átláthatatlansága, azaz a „black box” jelensége és az általuk okozott károk, valamint diszkriminatív gyakorlatok mellett a munkahelyek elvesztése és a hamis információk széles körű terjesztése is komoly aggodalomra ad okot. Az Európai Bizottság Fehér Könyve kockázatalapú megközelítést javasol, elemezve az MI alkalmazásával kapcsolatos főbb jogi és biztonsági kockázatokat. A közigazgatás kiemelt kockázati területként való kezelése indokolt, mivel az messzemenő hatással lehet az állampolgárok magánéletére, továbbá a közérdekre is egyaránt.
Kié a felelősség?
Az MI felelősségi kérdései megkövetelik az MI-algoritmusok közötti fontos különbségtételt. Az „erős” MI vagyis az Artificial General Intelligence (AGI) olyan algoritmusokra utal, amelyek képesek önálló gondolkodásra és öntudatra, és nem korlátozódnak előre meghatározott feladatokra. Ezzel szemben az előre programozott algoritmusok előre meghatározott lépéseket követnek, és nem képesek a kreatív megoldásokra. Az AGI felelősségi kérdésekben a programozó vagy a felhasználó előre látja a lehetséges megoldásokat, így a kár ezeknek a szereplőknek tulajdonítható. Új típusú felelősségi kihívásokat vetnek fel azok a mélytanuló gépek, amelyek képesek az adatokból tanulva döntéseket hozni, hiszen működésük nem teljeskörűen átlátható. A közigazgatásban használt MI rendszerek jelenleg az AGI szintje alatt állnak, de a fejlesztések folyamatosak.
Jövőbeli kilátások
A digitalizációnak magában kell foglalnia a digitális kormányzást is, ami nem csupán az egyes informatikai megoldások bevezetését jelenti, hanem a végponttól végpontig terjedő digitális szolgáltatások nyújtását is. A chatbot-alkalmazások területén még nem jutottunk el abba a szakaszba, ahol az MI kártérítési felelősségét mérlegelni kellene, de tekintettel az Európai Unió és tagállamai fejlődésére, valamint digitalizációs politikáikra, lehetséges, hogy a közigazgatásban alkalmazott MI esetében a közeljövőben felmerülhet a kártérítési felelősség kérdésköre is. Hamarosan elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia révén mindenkinek lesz saját személyes asszisztense, amely különböző élethelyzetekben, többek között a közigazgatási eljárásokban is segítheti az embereket. Fontos, hogy a közigazgatási rendszerek szabályozási szempontból felkészültek legyenek e változás kezelésére, hogy hatékonyan tudják kezelni az ezzel járó kockázatokat és kihívásokat, és összeegyeztethetőek legyenek a magánélet minden szempontjával.
* Ákr. törvény: 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
** Eüsztv.: 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
