Már Magyarországon is minden ötödik internetező kezében találhatunk egy táblagépet és felük videókat is szokott nézni rajta. Azok a felhasználók is megjelentek, akik akár élő tévéműsort is néznek tableten. Az alkalmazásokért azonban egyelőre csak kevesen hajlandóak fizetni, a többség csak ingyenes applikációkat tart az okoseszközein. Az eNET és a Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” jelenlegi kutatása a hazai tablet használati szokásokkal foglalkozik. A táblagépek a technológiai fejlődés újabb vívmányaként a számítógépek és az okostelefonok hibridjei, egyesítik a két eszköz egyes pozitív tulajdonságait. Miközben a tabletek megőrizték a mobiltelefonok hordozhatóságának előnyeit, addig a nagyobb kijelző méretéből adódóan megtartották a könnyebb kezelhetőség adta széles felhasználási lehetőségeket is. Közösségi média alkalmazások a fókuszban A tablet tulajdonosok háromtizede 10-nél kevesebb alkalmazást tart az eszközén, kicsit több mint harmada (35%) pedig 11-20 közöttit, tehát a felhasználók kétharmadára igaz, hogy 20-nál kevesebb alkalmazásuk van. Emellett viszont mindössze 7% azok aránya, akiknél ötvennél is több applikációt lehet találni. A használat gyakorisága ennél is alacsonyabb, a legjellemzőbb, hogy vagy 6-nál kevesebb (38%) vagy 6 és 10 közötti (38%) alkalmazást használnak legalább egyszer egy hónapban. A letöltésre kerülő applikációk nagy részét tehát a felhasználók nem feltétlenül használják rendszeresen. A táblagépeket használó internetező felnőttek leginkább közösségi média kapcsán (62%) használják az alkalmazásokat. Ezen túl szintén népszerűek a fényképkészítésre- és nézegetésre (50%), vásárlás előtti és közbeni tájékozódásra (47%) és banki információszerzésre vagy egyenleg lekérdezésére (46%) alkalmas alkalmazások. A felmérés alapján viszont a legkevésbé könyvek, újságok, dokumentumok olvasására és zenehallgatásra használják ezeket. A fiatalok már használják, a többiek nyitottak rá Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014. januári felmérés alapján már minden ötödik (21%) internetező felnőtt rendelkezik valamilyen típusú táblagéppel, ami az azonos körben mért 51%-os okostelefon ellátottsághoz képest mindenképpen pozitívnak tekinthető. A férfi és a női tablet tulajdonosok aránya közel azonos, de a mérleg nyelve inkább a férfiak felé billen, ami megfelel annak az elképzelésnek, hogy a férfiak nyitottabbak az új technológiai vívmányok felé. Ugyanakkor az eNET egy korábbi, 2013. szeptemberi online mobil kutatásához képest a nemek arányában így is javulás történt, hiszen akkor jóval alacsonyabb, 40% volt a nők aránya. Életkor alapján megállapítható, hogy a tablet használat főleg a fiatalabb korosztályokra jellemző, hiszen az azt használó internetezők 35%-a 18 és 29 év közötti, 27%-uk pedig a harmincas éveiben jár. A táblagép tulajdonosok közel kétharmada (62%) aktív kereső, 10% tanuló, 9% pedig nyugdíjas. A fennmaradó 19% vagy munkanélküli, vagy egyéb státuszú. A már tablet tulajdonosok mellett meglehetősen magas azok aránya, akik ugyan még nem rendelkeznek ilyen eszközzel, de saját bevallásuk szerint előbb-utóbb vélhetően sort kerítenek a beszerzésére. Miközben a felnőtt korú internetezők ötödének már van táblagépe, addig minden további negyedik ember hajlandó lenne megvásárolni azt és szintén magas, mintegy 35% azok aránya, akik ugyan vásárlási szándékot nem mutattak, de nyitottak arra, hogy kipróbálják. A megkérdezett felnőtt netezőknek csupán 18%-a nem érdeklődik a tabletek iránt. Videónézés és e-könyv olvasás tableten A táblagépek felhasználási szokásait is vizsgáló 2014. áprilisi eNET kutatás alapján minden második felnőtt internetező tablet tulajdonos szokott filmeket nézni az eszközön. Még magasabb azok aránya, akik videónézésre is használják azt (72%) és míg 32% saját bevallása szerint alkalmazáson, addig 40% weben keresztül néz videókat rajta. A fennmaradó 28% azonban egyáltalán nem használja ilyen célra a táblagépét. Ugyan még kevésbé jellemző az élő, vagy felvett tévéműsorok megtekintése tableten, de az mindenképpen biztató, hogy már itthon is megjelent az a csoport, aki erre is használja a tabletet. Már közel minden negyedik táblagép tulajdonosra igaz, hogy felvételről néz meg rajta valamilyen tévéműsort, 17% pedig élőben adott adást is követ rajta. A kényelmes képernyőméretének köszönhetően további jellemző felhasználási terület az e-könyvek olvasása. Azok közül, akik elektronikus formában is szoktak könyvet olvasni 23% jelezte, hogy ezt a tevékenységet tableten is végzi. Az internetező felnőttek közül 18% pedig e-könyv olvasási céllal tervezi táblagép vásárlását a közeljövőben (eNET online e-könyv kutatás, 2014. január, 18+ internetező, N=1122). Hazai tabletezők A hazai internetező felnőtt lakosságban már minden ötödik személy rendelkezik táblagéppel és többségben vannak az Android operációs rendszerre épülő eszközök. Bár a felhasználók nem szívesen fizetnek applikációk letöltéséért, de már idehaza is megjelent az a réteg, amely hajlandó erre pénzt áldozni – 73% egyáltalán nem adott még ki pénzt ilyesmiért, de 12% már háromnál több alkalmazásért is fizetett. Az eszközvásárlási szándék alapján várhatóan a jövőben tovább fog emelkedni a tablet tulajdonosok száma és mindenképpen fontos kérdés lesz, hogy bizonyos területeken mennyire veszik át ezek az eszközök a laptopok, az e-könyv olvasók vagy esetleg a televíziók szerepét. eNET – Telekom
Internet: nem tudunk élni nélküled!
Újabb és újabb generációk felnövekedésével egyre szélesebb lesz azok tábora, akik életét a technológiai vívmányok határozzák meg. A digitális életmód révén erős kötődés alakul ki bennük az internethez, a mobiltelefonhoz vagy éppen a televízióhoz – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a digitális életmóddal és a technológiához való kötöttséggel foglalkozik. Digitális bennszülöttek Az olyan új infokommunikációs lehetőségek, mint a mobiltelefon vagy éppen az internet merőben más környezetet teremtenek a ma felnövő és szocializálódó ifjúság számára a korábbi generációkhoz képest. A fiatalok beleszülettek abba a digitális közegbe, amelyeket ezek az új technológiák meghatároznak. Ők a digitális bennszülöttek, akik lépést tartanak a technológia fejlődésével és ezek a vívmányok már beépültek a mindennapi életükbe. Teljesen természetes számukra, hogy egyes élethelyzetekben ezekhez forduljanak segítségért. Velük ellentétben az idősebb generációk tagjai későbbi életszakaszban találkoztak az új technológiákkal, így azok használata sokkal nagyobb kihívást jelent nekik, mint fiatalabb társaiknak és kevésbé alakul ki náluk kötődés az eszközök iránt. Élet a technikai vívmányok nélkül Az eNET 2014 februárjában végzett kutatást a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében a digitális életmódról, melyben többek között megvizsgálta, hogy mik azok az eszközök, amelyekről a legnehezebb lenne lemondani. A legerősebb kötődés az internet iránt mutatkozott, a rendszeresen internetező felnőttek közel fele (47%) nem tudna élni anélkül. Rangsorban utána a mobiltelefon következik, amitől szintén nagyon nehezen válnának meg, 36% pedig nem is tudja elképzelni az életét a mobilja nélkül. A televízió szintén meghatározó szerepet játszik az életünkben, de a felnőtt netezőknek már csak a negyede (26%) mondja azt, hogy nem tudna élni nélküle. Az asztali számítógép a viszonylag előkelőnek számító negyedik helyet érte el a rangsorban megelőzve ezzel az okostelefont, a hordozható számítógépet vagy éppen a táblagépet. Ennek részben az a magyarázata, hogy kevesebben rendelkeznek az utóbbi eszközökkel, így értelemszerűen szorosabb kötődés is kevesebbeknél alakulhatott ki. Az internethez és a televízióhoz való kötöttséget jól szemléleti, hogy a rendszeresen internetező felnőttek mennyi időt töltenek egy nap ezekkel a tevékenységekkel saját bevallásuk szerint. Ugyan hétköznapokon 34% csak legfeljebb két órát tölt aktívan interneten, hétvégén azonban megnő azok aránya, akik hosszabb időt töltenek ilyen elfoglaltsággal. A tévénézés esetén a hétvége hatása még erőteljesebben megmutatkozik, komoly eltolódás érzékelhető a hosszabb ideig tévézők javára. Miközben hétköznap a többség (54%) maximum két órát néz tévét, addig hétvégén ugyanez csak 34%-ra igaz, ezzel együtt pedig közel duplázódik azok aránya, akik akár 5-6 órát is eltöltenek tévénézéssel (9%-ról 19%-ra nő). A mindennapi életünk internettel való összefonódását jól jelzi, hogy számtalan tevékenységet részben vagy szinte teljes egészében online végzünk. Az információkeresés, a levelezés, a hírek olvasása, az útvonaltervezés és az időjárás-előrejelzés megtekintése azok a tevékenységek, amelyeket a rendszeresen internetező felnőttek már inkább csak online, mintsem offline végeznek. Ezek mellett nagy számban megtalálhatók azok a feladatok, amiket mondhatni fele-fele arányban online és offline is intéznek. Ilyen például a bankolás, ügyintézés, utazás foglalása vagy éppen a zenehallgatás. Akadnak azonban olyan tevékenységek is, melyek inkább megmaradtak az offline közegben, mint például a rádióhallgatás, ételrendelés vagy a társkeresés. Tévénézés szinte kizárólag televízión A televízió azon technikai vívmányok egyike, amelytől a legnehezebben tudnának megválni a rendszeresen internetező felnőttek. A tévénézési szokások viszonylag konzervatívnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ugyan számos eszközön lenne lehetőség tévéadást nézni, azonban ezeket csak kevesen használják ki. Míg a többség (65%) kizárólag televízión nézi a tévéadást, addig a számítógépen való tévénézéssel már csak 4%, okostelefonon és táblagépen való tévénézéssel pedig csak 2-2% esetében találkozhatunk. Az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014. februári kutatásában sor került az internettel kapcsolatos attitűd állítások vizsgálatára is. A rendszeresen internetezők 57%-a teljesen egyetértett azzal, hogy az internet segít naprakésznek lenni, 50% pedig azzal, hogy könnyebbé teszi az életet. Mindezek után nem meglepő módon 40% teljesen egyetértett azzal, hogy az internethez való hozzáférésnek alapvető emberi jognak kellene lennie. A fenti három állítás volt az, amellyel a leginkább azonosulni tudtak a rendszeresen internetező felnőttek, továbbá harmaduk részben az internet azon képességével is egyetértett, hogy az segít megszüntetni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A digitalizáció a jövő? A ma születő és felnövő generáció körében a digitalizáció terjedése garantált. Miközben nő azok száma, akik már beleszületnek a digitális közegbe és ezáltal kerülnek a technológiai fejlődés bűvöletébe, addig nem szabad megfeledkezni az idősebb korosztályokról sem. A digitális életmód ugyanis nem pusztán generációs kérdés, a lehetőség mindenki előtt adott, hogy csatlakozzon ahhoz és ezáltal megnyíljon előtte egy új, eddig ismeretlen világ számtalan lehetőséggel. eNET – Telekom
Az e-könyvek mentik meg az olvasást?
Napjainkban a felnőtt internetezők többsége saját bevallása szerint kevesebbet olvas könyvet, mint öt évvel ezelőtt. A könyvolvasással töltött idő csökkenésének megállításában vagy akár növelésében az e-könyveknek vitathatatlan szerepük lehet a jövőben – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a könyvolvasási szokásokkal és az e-könyvekhez való hozzáállással foglalkozik. Így olvastok ti A mai fiatal és felnövő generációk olvasási szokásainak kialakulásában komoly szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi életben történő változások. Az Y és főleg a Z generáció már egy olyan online kommunikációs közegbe született bele, ahol a könyveknek teljesen más szerepe van, mint volt korábban. A fiatalabb korosztályok számára a tanulási, ismeretszerzési és megismerési folyamatban az internet egy jelentős szeletet hasít ki, emellett pedig az újabb, modernebb technológiákhoz való kapcsolatuk révén a könyvekkel való interakció átalakulóban van. Az eNET a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett 2014. januári kutatásában megvizsgálta, hogy az elmúlt öt év során hogyan alakultak az olvasási szokások. A többség, mintegy 57% saját bevallása szerint kevesebbet olvas most, mint tette azt öt évvel ezelőtt. Négy emberből hárman a kevesebb rendelkezésre álló idővel magyarázták mindezt, ugyanakkor az időtényező mellett a könyvek ára is fokozott szerepet játszott az olvasási szokások alakulásában: minden harmadik ember (34%) drágállja a könyvek mai árát. A felnőtt internetezők 16%-a mostanában inkább rövidebb terjedelmű szövegeket olvas, mintsem könyveket, ami feltehetően leginkább a számítógép- és az internethasználat elterjedésének, valamint az emiatt végbemenő információ-fogyasztási szokások megváltozásának köszönhető. A látásromlás, a gyermekvállalás miatt lecsökkenő szabadidő, a tankönyvek miatt jellemzően több olvasást igénylő tanulmányok befejezése és az érdeklődést felkeltő könyvek hiánya is felmerült az olvasási szokásokat negatívan befolyásoló tényezőként. Miközben a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság 28%-a öt évvel ezelőtt is ugyanannyit olvasott, mint mostanában, addig csak 15% azoknak az aránya, akik most olvasnak többet. A manapság többet olvasók 48%-ának több ideje van olvasni, 40%-nál pedig az érdeklődést felkeltő könyvek számának növekedése játszott szerepet az olvasási aktivitás pozitív változásában. Miközben 30%-nál a könyvolvasás szórakoztató jellege, addig 23%-nál az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége volt a döntő tényező. Korszakváltó lehet az e-könyv A digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése hozhatja meg a jövőben a korszakváltást az olvasási szokásokban. Az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége az egyik kulcstényező az olvasási szokások pozitív változásában. Bár Magyarországon az e-könyvek olvasása egyelőre még nem játszik jelentős szerepet az internetezők többségének mindennapjaiban, már hazánkban is jelentős az a réteg, amelynek tagjai szoktak e-könyvet olvasni (39%). Egyelőre azonban még kisebbségben vannak azok (csupán a felnőtt internetezők 5%-a), akik hajlandóak fizetni is az elektronikus tartalomért. E-könyvek pro és kontra A legtöbben (54%) az e-könyvek előnyeként a kis helyigényt hozták fel, de számos egyéb érv is felmerült mellettük: könnyen és gyorsan hozzáférhetőek (49%), nagyítható a tartalmuk (42%), nem használódnak el (37%) és környezetkímélők (36%). A pozitívumok mellett azonban a 18 év feletti rendszeresen internetezők 44%-a még mutat kötődést a Gutenberg-galaxishoz, ők az e-könyveknél hiányolják azt az illatot, azt a fogást, amit egy hagyományos könyvkézbe vételekor tapasztalunk. Mindeközben minden ötödik válaszadó túl kicsinek érzi a magyar nyelvű e-könyv-kínálatot, ami azért kritikus, mert csak 21% szokott angol és 4% német nyelven olvasni, a többiek viszont leginkább csak magyarul olvasnának e-könyvet. A magyar nyelvű e-könyvek iránti igényt jól jelzi, hogy a digitális könyvek beszerzései során a legtöbbször említett oldalak többsége magyar és nem nemzetközi weboldal. E-könyv vagy nyomtatott könyv? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a kutatás során megvizsgálta, hogy az ártól eltekintve a vásárlás során ugyanannak a könyvnek a nyomtatott könyv, a hangoskönyv vagy inkább az e-könyv változatát választanák-e az emberek, ha szabadon választhatnának ezek közül. A többség, mintegy 80% nyomtatott könyvet vásárolna, 13% virtuális kosarába e-könyv kerülne, 5% pedig hangoskönyvet választana, míg 2% egyiket sem venné meg. Ehhez képest valamivel árnyaltabb az eredmény, ha barátok, rokonok megajándékozásáról van szó. Ugyan 31% nem ajándékozna e-könyvet, mégpedig többnyire azért, mert inkább nyomtatott könyvet vásárolna, vagy mert drágállja az elektronikus verziót, 33% jelezte, hogy ugyan még nem volt rá példa, de nem zárkózik el az e-könyv ajándékozásától. Egy kisebb csoportnál (6%) pedig már elő is fordult, hogy digitális könyvvel lepte meg barátait, rokonait. A 18 év feletti rendszeresen internetezők 59%-a nem szokott e-könyvet vásárolni, 10% évente csak egy darabot, 7% kettőt, 24% pedig legalább 3 darabot. Megfigyelhető tendencia, hogy az egy évben megvásárolt e-könyvek számának növekedésével egyenes arányban csökken a vásárlók száma – tehát egyelőre kevesen vesznek több e-könyvet idehaza. A digitális könyvet nem vásárlók 42%-a említette, hogy azért nem vásárol e-könyvet, mert túl drágának tartja azokat. A hazai lakosság e-könyv iránti árérzékenységét jelzi, hogy minden negyedik e-könyvet vásárló maximum a hagyományos könyv árának 50%-át fizetné ki az elektronikus verzióért. A digitális könyveket nem vásárlók 40%-a pedig jobban kedveli a nyomtatott könyveket. Merre mutat a jövő? Hazánkban az e-könyv olvasása és a kifejezetten e-könyv olvasására szánt eszköz (e-könyvolvasó) megléte nem feltétlenül jár együtt. Az eNET kutatásából kiderül, hogy a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosságon belül az e-könyveket olvasók mindössze 11%-a említette, hogy e-könyvolvasót használ e célra, 23% tabletet, 28% okostelefont, 38% hordozható számítógépet, 46% pedig az asztali számítógépet nevezte meg. Az e-könyv olvasás további elterjedéséhez vezetne, ha minél többeknek lenne e-könyvolvasója, de egyelőre hazánkban az a tendencia figyelhető meg, hogy a rendszeresen internetező felnőttek próbálnak inkább több funkcióra is alkalmas eszközt vásárolni, amely adott esetben alkalmas e-könyv olvasására is. Az eNET kutatása alapján látható, hogy az e-könyveknek számos, a lakosság számára is érzékelhető és vitathatatlan előnye van, ugyanakkor a szélesebb körű elterjedéséhez ezeknél többre van szükség. A magyar nyelvű tartalmat kínáló e-könyvek piacával nem elégedettek maradéktalanul az olvasók. A piaci szereplők számára ez egyben lehetőséget is jelent, mivel további tartalmak iránt is mutatkozna igény. eNET – Telekom
Vége a férfias internetnek Magyarországon?
A korábbi évek során az online világban uralkodó „férfi dominancia” mára már szinte teljesen eltűnt, a nemek aránya kiegyenlítődött. Magyarországon a férfiak és a nők internetezési szokásai nagyjából megfelelnek az európai uniós tagállamok átlagának. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának aktuális anyaga a férfiak és a nők számítógép- és internet-használati szokásaival foglalkozik. Számítógép-használat Az eNET kutatása alapján a számítógép hamarabb része lett a férfiak életének, mint a nőkének. Miközben a rendszeresen internetező férfiak harmada (34%) több mint 15 éve használja a számítógépet, addig a nőknél ez az arány 27%. A nők között az utóbbi néhány évtől eltekintve a számítógép-használat egyenletesen terjedt, a másik nem esetében a növekedés üteme fokozatosan csökkent. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett kutatásában megvizsgálta, hogy a felhasználók bizonyos tevékenységekhez – mint például elektronikus levelezés, játék, zenehallgatás stb. – inkább számítógépet vagy inkább mobiltelefont vesznek-e igénybe, esetleg mindkét eszközt egyforma intenzitással. Egyik nemnél sem merült fel olyan tevékenység, amit kizárólag mobiltelefonon végeznének, ehhez legközelebb a naptárhasználat áll, de mindkét nem mobiltelefont és számítógépet is egyaránt használ erre a célra. A tevékenységek többségét azonban a nők és a férfiak is inkább, de nem kizárólagosan számítógépen végzik. Tehát a számítógép-használat az eNET által vizsgált tevékenységeknél nemtől függetlenül mindenképpen meghatározó, viszont míg a férfiak a tevékenységek 57%-át inkább vagy csak számítógépen végzik, addig a nőknél ez az arány jóval magasabb – a 71%-ot is eléri. A férfi internetezőknél tehát elindult az eltolódás az aktívabb, számítógép melletti mobiltelefon-használat felé, a nők valamivel mérsékeltebb tempóban, de szintén efelé tartanak. Internethasználat A NOK 2013 harmadik negyedéves, 25 ezer fős sokaságra épülő kutatási adatai alapján a nemek internet-használati gyakorisága nagyon hasonló képet mutat. Mindkét nemnél a lakosság közel háromnegyedére igaz a napi rendszerességű internetezés, sőt a férfiak 47%-ánál, a nőknek pedig a 43%-ánál elmondható, hogy naponta többször is felmennek a világhálóra. A férfiak 21%-a egy héten több mint 25 órát tölt az interneten, ugyanez a nők 16%-áról mondható el. A férfiak kétharmada (66%), és a nők közel háromnegyede (72%) hetente legfeljebb 20 órát internetezik. Európa nyomában Az Eurostat adatai alapján az eNET megvizsgálta, hogy a magyarországi internet-használati szokások milyen hasonlóságot vagy éppen különbséget mutatnak más európai uniós tagországokhoz képest. A 28 európai uniós tagállamban (továbbiakban: EU-28) a 16-74 éves korosztályban minden ötödik férfi és minden negyedik nő sohasem használta még az internetet, legyen szó akár otthoni, akár munkahelyi használatról. Magyarországon mindkét nem esetén nagyobb ez az arány, a férfiak 25%-a, a nőknek pedig a 27%-a még soha életében nem internetezett. A rendszeres – legalább heti egyszeri – internethasználatra vonatkozó EU-28 átlag a férfiaknál 73%, a nőknél pedig 67%. Magyarországon a férfiak 71%-a, a nőknek 68%-a legalább hetente egyszer él az internetezés lehetőségével, legyen szó akár magán-, akár üzleti célú használatról. Rendszeres internethasználat tekintetében tehát megfelelünk az európai uniós átlagnak. Hasonló összképet mutat a gyakori – mindennapos vagy majdnem mindennapos – internethasználat, mivel az EU-28 átlaga e tekintetben a férfiaknál 62%, a nőknél 55%, hazánkban pedig rendre 60% és 56%. Magyarország tehát (a kutatás hibahatárát is figyelembe véve) mindkét internet-használati viszonylatban megfelel az EU-28 átlagának. A 3. ábrán szereplő tevékenységek közül az EU-28 esetén mind a férfiak, mind a nők a legtöbben egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információ keresésére használják az internetet. A felsorolt tevékenységek közül három esetben is (online hírek/újságok olvasása/letöltése, közösségi hálózat használata, saját készítésű tartalom feltöltése) mindkét nem jelentősen meghaladja az EU-28 átlagot. Ezzel szemben az internetbankolás szempontjából viszont nemtől függetlenül jelentősen elmaradunk az európai uniós szinttől. Mit hozhat a jövő: internet után okos eszközök? Az eNET 2013. szeptemberi kutatásában azt is vizsgálta, hogy a rendszeresen internetezők hogyan viszonyulnak a már létező, de még nem feltétlenül elterjedt okoseszközökhöz, mint például a tablet, az okosóra, az okostévé vagy éppen az intelligens porszívó. Az esetek többségében azonos volt a férfiak és a nők hozzáállása, azonban néhány esetben a két csoport jelentősen eltérő véleményt alkotott. A tablet/tábla-PC esetében a férfiak 20%-a, a nőknek pedig a 27%-a vásárolná meg a terméket. A férfiaknál mutatkozó alacsonyabb vásárlási hajlandóság részben azzal is magyarázható, hogy köztük már 19% rendelkezik ilyen eszközzel, míg a nőknél ez csak 12%-ra igaz. Nem meglepő módon az intelligens, önjáró porszívó megvásárlásáról is különböző vélemények születtek. A nők 19%-a megvásárolná ezt az eszközt, míg a férfiaknál ez csak minden tizedik emberre igaz. A fókusz eltolódik A nők fokozatosan növelik jelenlétüket az online környezetben, a korábban jellemző férfi dominancia eltűnőben van és mára már kiegyenlített a nemek aránya, sőt ha a jelenlegi tendencia továbbra is így folytatódik, akkor a közeljövőben a nők javára is átbillenhet. Ez a tendencia pedig az internettel foglalkozók oldaláról egy olyan irányú fókuszváltást tesz szükségessé, mely során egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a női felhasználóknak, preferenciáiknak és információfogyasztási szokásaiknak. eNET – Telekom Az egyes európai uniós tagállamok módszertanai eltérhetnek, ami az eltérések egy részét is eredményezheti.
Így interneteznek az 55 év feletti fiatalok!
A fiatalok már nagyon korán megismerkednek az infokommunikációs eszközökkel és elsajátítják az azokhoz szükséges tudást. Mindaz, ami a fiatalabb generációk számára természetes, az idősebbek nagy részének ismeretlen, új világ, de egyesek már elkezdték meghódítását, például az 55 év feletti internetezők 10%-a már aktívan használ tabletet. Az eNET – Telekom közös, Jelentés az internetgazdaságról sorozatának legújabb darabja az 55 év feletti „fiatalokkal” foglalkozik. Aki kimarad, lemarad?! A 2011-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság közel harmadát az 55 év feletti korosztály adja. Ez a tekintélyes, mintegy 3 milliós méretet öltő korosztály a digitális kirekesztettség szempontjából a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport, hiszen miközben a fiatalabbak jellemzően a számítógép és az internet világában szocializálódnak (digitális bennszülöttek), vagy aktívan megtanulták azok használatát (digitális bevándorlók), addig az 55 év felettiek nagy részének ez az új közeg meglehetősen idegen. Az ismeretlentől való félelem jellemzi az idősebb generációk többségének az internettel és a számítógéppel való viszonyát, pedig valószínűleg a mindennapjaik válhatnának egyszerűbbé az interneten elérhető információk révén, valamint a kapcsolattartási és tájékozódási lehetőségeik is jelentősen javulhatnának. A 25 ezer fős sokaságra épülő Nemzeti Olvasottság Kutatás (továbbiakban: NOK) adatai alapján 2013 második negyedévében az 55 év felettiek mindössze 25%-a használt internetet, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (61%). Számítógép és internet használat 55 év felett Az 55 év felettiek egy szűkebb rétege már felismerte, hogy milyen lehetőségek rejlenek a számítógép és az internet használatában, így egyre bátrabban és növekvő érdeklődéssel közelednek az új technológiai vívmányokhoz. Az idősebb generációk ebből a szempontból megosztottnak tekinthetők, hiszen vannak, akik teljesen reménytelennek érzik, hogy valaha számítógépet használjanak, miközben egyeseknek ez már a mindennapi rutin része és teljesen természetes eszközként tekintenek a számítógépekre. Az eNET kutatása szerint az 55 év felettieknél négyből egy fő használ számítógépet, míg az ennél fiatalabbak esetén négyből három emberről mondható el ugyanez (tehát háromszoros a különbség) – vagyis óriási tartalékok rejlenek az idősebb korosztályban és az ő bevonásuk az internetezők táborának bővülését jelenthetné. A KSH 2012-es felmérése szerint viszont a már számítógépet használó 55 év felettiek 71%-a napi rendszerességgel használ számítógépet, ami ugyan elmarad a 16-24 éves korosztálytól (88%), de a napi szintű használat mindkét korosztály esetén domináns a használati gyakoriságot tekintve. A két társadalmi csoport leginkább a használat helyét tekintve különbözik egymástól, ami vélhetően az életvitelbeli különbségekből adódik. Míg az idősebb generációk esetén az otthoni használat egyértelműen vezet (70%), addig a 16-24 évesek körében sokkal jobban eloszlik a különböző helyszínek (otthon, oktatási intézmény, más személy lakása stb.) között a számítógép használata. Internetezés korhatár nélkül A NOK vizsgálja az egyes korosztályok internetezési szokásait is, beleértve hogy mióta használnak internetet, milyen gyakorisággal és mennyi ideig. Ha csak az 55 év feletti internetezőket nézzük a többség legfeljebb 6 éve használja az internetet. A kutatásban részt vevő internetezők válaszai alapján a gyakori – akár napközben többszöri – internetezés a jellemző. A legtöbben (43%) naponta többször is interneteznek és a 94%-uk pedig legalább heti 2-3 alkalommal. Az 55 év feletti internetezők körében is hasonló használati gyakoriság jellemző, 35%-uk akár naponta többször is használja az internetet, 92%-uk pedig legalább heti 2-3 alkalommal. Az internetezéssel töltött idő alapján azt lehet mondani, hogy az 55 év felettiek összességében kevesebb időt töltenek internetezéssel, mint a teljes sokaság. Az idősebb generáció közel harmada legfeljebb 5 órát tölt el egy héten a képernyők előtt. Számítógép vagy okostelefon? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2013. szeptemberi online felméréséből kiderül, hogy az 55 év feletti internetezőknek csupán 31%-a rendelkezik egyelőre okostelefonnal. A fiatalabb és az idősebb generációk között jelentős különbség, hogy bizonyos tevékenységeket – mint például a zenehallgatás, közösségi média használat, hírolvasás, elektronikus levelezés, információkeresés, böngészés – inkább számítógépen vagy inkább mobiltelefonon (beleértve a hagyományos mobiltelefont) végeznek-e. A fiatalabb korosztályok esetén jellemzően megoszlik a két eszköz használata és mondhatni egyenlő arányban használják mindkét eszközt. Ezzel szemben az 55 év felettieknél sokkal hangsúlyosabb a számítógép igénybe vétele. A kíváncsiság kortalan A teljes 55 év feletti korosztály esetében jellemző, hogy viszonylag távolságtartóak az új technológiákkal szemben, mivel bizonytalannak érzik magukat és sok esetben úgy érzik, hogy nincsenek a használathoz szükséges tudás birtokában. Éppen ezért az új kütyükhöz való hozzáállásuk általában sokkal konzervatívabb, mint a fiatal generációké. Az internetező 55 év felettiek körében megvizsgáltuk az „okos” termékek iránti nyitottságot. (A termékek között volt okostelefon, tablet, okosóra és okostévé is.) Az idősebb generációnak az a rétege, akik már nyitottak a számítógép és az internet felé, az új technológiai vívmányokkal szemben is érdeklődést mutatnak, ha másképpen nem is, egy próba erejéig mindenképpen. A manapság nagy népszerűségnek örvendő táblagépek esetében az 55 év feletti válaszadók 10%-a vallotta azt, hogy már most is használják azokat; köztük is főleg azoknál jellemző a tablet használat, akik már több mint 15 éve interneteznek. Az 55 év alattiak 18%-a mondta ugyanezt, így a 10% meglehetősen jó eredménynek tekinthető. Az idősebbek 47%-a mindenképpen kipróbálná a tableteket, 15%-a pedig meg is vásárolná azokat. Érdekes, hogy az internettel még csak 1-3 éve ismerkedő 55 év felettiek nem igazán érdeklődnek a táblagépek iránt, míg a régebb óta internetet használók körében nagyobb erre a nyitottság. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a réteg már nagyobb biztonságban mozog az internetes, számítógépes világban és bátrabban lép ki a már megszokott közegből. A jövő internetezői Az internet korhatárra való tekintet nélkül mindenki számára tartogat előnyöket, lehetőségeket, amelyek miatt érdemes megismerkedni ezzel a világgal. Az 55 év felettiek mindenképpen egy olyan potenciális társadalmi csoport, ahol növelhető az internet és a különböző infokommunikációs eszközök használata. Az idősebbek internet használati hajlandóságát több dolog is befolyásolja: iskolázottság, jövedelem, aktivitás foka. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az 55 év felettiek körében többnyire hiányzik az angol nyelvismeret, így a nemzetközi tartalmak számukra nem érdekesek, ezért ahhoz hogy növeljük az interneten eltöltött idejüket, szükség van arra, hogy minőségi, őket érdeklő magyar nyelvű tartalmakat is találjanak a világhálón. A táblagépek nagyban segíthetik az időseket, hiszen egy számítógéphez képest általában sokkal egyszerűbb a használatuk és többnyire árban is kedvezőbbek. A tabletek zoomolási lehetősége pedig a rosszabb látásúak számára is megoldást jelent. eNET – Telekom
Növekedés és átalakulás várható az online álláspiacon
A tavalyi 2,8 milliárd Ft magyarországi összes online álláspiaci árbevételhez képest, melynek több mint 85 százalékát, pontosan 2,46 milliárd Ft-ot az állásportálok adtak, az idei évre 10-15 százalékos növekedést prognosztizál éves online álláspiaci kutatása alapján az eNET. Az online szegmens többi szereplőjével ellentétben az állásportálok és aggregátorok (gyűjtőoldalak) piacán jelentős visszaesést hozott a világválság: a hirdetések száma jelenleg a 2008-as szint 40 százalékát éri el. A növekedést a piaci helyzet javulása mellett új szolgáltatások bevezetésével tervezik elérni a megkérdezett cégvezetők. Tavaly 20 ezer aktív hirdetés forgott az állásportálok szempontjából túltelített piacon, ahol a magasan vezető Profession (67%) mellett a CV Online, Monster, Workania és Jobline folytat versenyt. A piacvezető által diktált tempóban folyamatos a fejlesztés, amelynek részeként a jelenleg listázási modellben működő oldalak fokozatosan HR szolgáltatókká alakulnak át. „Kutatásunk során a piaci szereplőkkel folytatott interjúkból kirajzolódott, hogy hatalmas a fejlődési lehetőség az állásportálok számára. Komplex szolgáltatásokat nyújtó oldalakká kell alakulniuk ahhoz, hogy a főként kis- és középvállalkozások egyre speciálisabb igényeit pontos, gyors kiválasztással szolgálják ki.” – mondta Kis Gergely, az eNET ügyvezetője. – „Ebbe az irányba mutat a kapcsolati hálók és értékelések mentén egymáshoz mérhető jelölteket profil alapján rendező munkavállalói adatbázisok iránti egyre növekvő igény, miközben a hagyományos eszköznek számító állásbörzék hanyatlóban vannak” – tette hozzá. Nemzetközi szinten a közösségi média is kezd meghatározó szereplővé válni az álláspiacon – jelenleg Magyarországon 300.000 LinkedIn felhasználó van, de a komolyabb lehetőségek még hiányoznak. A csatorna legnagyobb erősségét, a profil központú, értékeléseken és ismertségeken alapuló hálózati felépítést várhatóan a hazai álláskereső és aggregátor oldalak is beépítik a rendszerükbe. A változó internetezési szokásokat jelzi a mobilizáció is, amelynek részeként egyre több a lokális mobiltelefonos keresés. A nemzetközi trendeket követve itthon is elterjedőben vannak az ATS (Applicant Tracking System) és TMS (Talent Management System) megoldások, amelyek segítségével a kiválasztási folyamatok több ponton is automatizálhatóak és alkalmassá válnak skálázott tehetségmenedzsment rendszer kialakítására. Vállalati részről az employer branding kerül előtérbe, amely segítségével egy állásportál is választ adhat olyan kérdésekre, hogy milyen pluszt tud adni egy munkáltató a dolgozóinak, miért érdemes jelentkezni egy pozícióra. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Megváltozott az információfogyasztás
Kettészakadt az internetezők tábora a 30 év alattiakra és az idősebb korosztályokra. A két csoport más eszközökkel, másképp és másra használja a netet. A fiatalok számára ez lett a legfontosabb információforrás, de nem az írott szövegeket, hanem a filmeket, videókat, képeket keresik. A közösségi oldalak kiszorították az e-mailt, és egyre többen akarnak folyamatosan online lenni, vagyis akár az okostelefonjukkal szünet nélkül netezni. A fiatalok versenyelőnye hatalmas – derül ki az eNET – Telekom: „Jelentés az internetgazdaságról” című kutatásból. Már gyerekkorukban elkezdték A 30 évesnél idősebbek (31-65 év közöttiek) és a fiatalabbak (15-30 évesek) is intenzíven 5-6 évvel ezelőtt kezdtek el internetezni és internetezésre alkalmas eszközöket használni – az eNET 2012 októberében készült kutatása szerint. A harminc évnél fiatalabbak egészen korán, többségükben már gyerekkorukban megkapták első mobiltelefonjukat, használtak számítógépet, interneteztek. Az infokommunikációs technológiák használata szempontjából mindez hatalmas előnyt jelent mindazokkal szemben, akik felnőttként tanultak meg kezelni számítógépet, és kezdték el használni a netet. A fiataloknak az internet, a hozzá kapcsolódó eszközök és technológiák használata olyan magától értetődő, mint a 30 év felettiek számára az olvasás. Ennek köszönhetően a gyakran digitális bennszülötteknek is nevezett fiatalok sokkal hatékonyabban használják az internetet, ami a mai, úgynevezett információ-intenzív társadalmi-gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnyt jelent a digitális bevándorlóknak nevezett idősebbekkel szemben. Intenzív internethasználatukkal ugyanakkor befolyásolják az eszközök, tartalmak fejlődését. Információfogyasztási és internet használati szokásaikat vizsgálva kiderül, hogy milyen kommunikációs csatornák és média felületek kerülnek előtérbe a jövőben. Digitális bennszülött: olyan személy, aki a digitális technológiák létrejötte után született és azokat használva nőtt fel, ezáltal magas fokon elsajátítva azok használatát. Természetesen ez csak egy rövidített változata annak a koncepciónak, melyet Marc Prensky vázolt 2001-es Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című cikkében, ahol részletesen ismerteti a digitális technológiák használatával és az anélkül felnövő generációk közti különbségeket. Habár a cikk már elmúlt tíz éves, ma is helytálló a generációk közti különbségek szemléltetésére. A tévé és internet fej-fej mellett Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felmérése szerint mind a 30 év alattiak, mind az e felettiek körében is az internet és a tévé a két legfontosabb információforrás. Csakhogy a fiatalok 88 százaléka, míg a 30 év felettiek csupán 45 százaléka használja az internetet. Az internethasználókon belül a használat intenzitásában már nincsenek nagy különbségek a korosztályok között. A fiatalok sokkal kevésbé tartják fontosnak az írott sajtót és rádiót, mint információforrást. Az internethasználó idősebbek viszont az internetet tartják kevésbé fontosnak az informálódásban, bár már náluk is megelőzi a tévé jelentőségét. Utóbbi a két korcsoportnál közel azonos fontosságú. A tévé és internet használatával töltött idő látványosan mutatja a fiatalabb korosztály változó tartalomfogyasztási szokásait és az internet növekvő fontosságát: Forrás: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A fiatalok már annyi időt töltenek az interneten, mint a tévé előtt, megelőzve ezzel az idősebbeket, akiknél a tévézésre szánt idő még mindig jelentősen több – átlagosan hetente csaknem 7 óra a különbség a tévénézés javára. A tévé és internet használata közötti különbség nem csak a ráfordított időben jelenik meg, a fogyasztott tartalmakban is jelentős eltérések vannak. A fiatalok körében sokkal népszerűbbek a kevesebb időt és kisebb figyelmet igénylő, rövidebb műsorok (klipek, sorozatok), míg a nagyobb lélegzetvételű, akár több órás műsorokat (ismeretterjesztő filmek, egész estés filmek, hírműsorok) az idősebbek nézik gyakrabban. A húzóágazat: letöltések és közösség Abban is nagy különbség van a korosztályok között, hogy mire használják a netet. A fiatalok sokkal bátrabban szereznek tartalmakat online, vagyis használják a letöltő szolgáltatásokat, torrentoldalakat, ahonnan főleg filmeket, sorozatokat, zenéket és szoftvereket, játékokat keresnek. A 30 év alattiak a magánéletüket is sokkal intenzívebben élik az interneten: előszeretettel osztanak meg magukról képeket, videókat a közösségi oldalakon. Forrás: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Az új generáció gyakrabban tölt le audio-, és audiovizuális tartalmakat és látogat közösségi oldalakat. A 30 év felettiek viszont valamivel többször olvasnak hosszabb szövegeket, cikkeket az interneten és érthető módon gyakrabban használják ügyintézésre is. Míg az internethasználó fiatalok közel fele tölt le filmeket, csaknem harmaduk pedig zenét és szoftvereket, addig a 30 felettiek csak 10-15 százaléka teszi ugyanezt. Az e-mailezés népszerűségében nincs különbség a két csoport között, de a kapcsolattartás másik jelentős területét, a közösségi oldalakat a fiatalok több mint kétharmada használja rendszeresen, míg a 30 felettiek kevesebb, mint 40 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy a fiatalok között az e-mailt kezdi kiszorítani a közösségi oldalak nyújtotta kapcsolattartás. Emellett a fiatalok már gyakrabban használják a netet online rádióhallgatásra, tévézésre és társkeresésre is. Tévéműsort néznek, de már nem hagyományos tévén Bár a fiatalok kevesebbet néznek hagyományos tévét, filmekre, sorozatokra és szerkesztett műsorokra ők is igényt tartanak. Csupán azok fogyasztása tevődik át fokozatosan a különböző internetkapcsolattal ellátott eszközökre, számítógépre, okostelefonra, tabletre vagy például az interaktív tévére, amelynek jobb a képminősége és rendelkezik választható tartalmakkal (VoD) is. Ez a folyamat elsősorban kényelmi okokra vezethető vissza, mivel a fiatalabb generációk számára kiemelt fontossággal bír, hogy a tartalmat a kívánt időben és eszközön nézhessék a nekik tetsző sorrendben. Ugyanakkor a fiatalok kevesebbet olvasnak a neten, mint a 30 év felettiek. Hírolvasásra alig több mint harmaduk használja a világhálót, míg az idősebb korosztály internetezőinek több mint fele. Persze szó sincs arról, hogy ne lenne igényük információkra, csak másképp fogyasztják és használják őket. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően népszerűbbek közöttük a nem-írott tartalmak, a képek, a videók, a hanganyagok. Folyamatos online jelenlét Az online tartalmakhoz való nyitottabb, aktívabb viszony mellett a netezésre használt eszközökben is nagy különbség van a korosztályok között. A fiatalok 33 százalékának van okostelefonja, míg a 30 felettieknél csak 23 százaléknak. A fiatal internetezők mintegy 20 százaléka használja netezésre a telefonját, a 30 felettieknek mindössze 6 százaléka. eNET – Telekom A kutatás 2012 októberében készült, 1000 fős mintából, országosan reprezentatívan 15 és 65 éves kor között. 900 fő online lekérdezésen keresztül, 100 fő (50-65 év között) pedig telefonon keresztül válaszolt, ezzel biztosítva a reprezentativitást.
Okosodnak a karácsonyi ajándékok – slágertermék az okostelefon
Lendületben van hazánkban az okostelefonok térnyerése – a tavalyi 800 ezres értékesítési számot már 2012 októberére átlépték a szolgáltatók, és a karácsonyi hajrának köszönhetően évvégéig várhatóan összesen több mint 1 millió okostelefon találhat gazdára. Magyarországon ezzel minden harmadik használatban lévő telefon okostelefon lesz – derül ki az eNET – Telekom: „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásból. Okos ajándék kerül a fa alá Az idei év harmadik negyedévének végéig összesen közel 800 ezer új okostelefon talált gazdára itthon, és ez a szám a karácsonyhoz közeledve vélhetően átlépi majd az egymilliós küszöböt. 2012 karácsonyának egyik slágerterméke az okostelefon lesz. Az idei magyarországi eladásokkal együtt így már 2,9 millióra nőhet a hazai okostelefonok száma, ami az évek óta stagnáló aktív – azaz használatban lévő – 8,7 milliós teljes készülékállomány 33%-át jelenti. Ezzel pedig a környező országokhoz viszonyítva élen jár a magyar piac, de még mindig messze vagyunk az Egyesült Államokban már 2011-ben elért 50%-os penetrációs szinttől. A népszerűség viszont töretlen, és a további dinamikus növekedésnek semmi se szab gátat: immáron a széles skálán mozgó választékban mindenki megtalálhatja a maga pénztárcájának és igényének megfelelő eszközt, és az egyre többféle adatcsomag előfizetésnek köszönhetően a magyar felhasználók is egyre inkább kihasználhatják az okos kütyük nyújtotta többlet funkciókat. A bővüléshez az is hozzájárul, hogy mobilszolgáltatók hagyományosan az év utolsó egy hónapjában szerzik a legtöbb új ügyfelet – ez a szám az NMHH adatai szerint tavaly a három szolgáltatónál együttesen meghaladta a 120 ezret, és várhatóan idén se lesz alacsonyabb – az előfizetések többségéhez pedig általában valamilyen új eszköz is társul. Amerika élenjár Az okostelefon térhódítása globális léptékben is elképesztő ütemű. 2012 során csak az év harmadik negyedévében világszinten 181,1 millió darab okostelefont értékesítettek, szemben a tavalyi év azonos időszakában eladott 115 millió darabbal. A 308 millió fős amerikai piacon 2012 harmadik negyedévéig 234 millió aktív mobiltelefon volt használatban, amelyből 120 millió, azaz több mint 50% már okostelefon volt. Operációs rendszer a lelke mindennek Platformok oldaláról vizsgálva hazánkban a népszerűségi listát egyértelműen az Android uralja. Itthon az okostelefonok 53%-án a Google rendszere fut, míg az iPhone – és az azokon futó iOS – jóval a nemzetközi átlag alatt, csupán 8%-ot képvisel a teljes okostelefon állományból. A Nokia korábbi, még Symbian-os platformja a készülékek 28%-án, míg az újabb, Windows Phone-nal szállított verziók csupán másfél évvel a megjelenést követően már 9%-os piaci részesedéssel rendelkeznek. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a telefonoknak több mint 30%-a iPhone, miközben az Android hozzánk hasonlóan szintén 50% körüli részesedéssel bír. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a RIM által gyártott Blackberry készülékek állhatnak fel, melyek főleg hozzáadott üzleti szolgáltatásaik miatt keresettek az amerikai piacon. Ezek a készülékek hazánkban viszont éppen a lokalizáció hiánya miatt csupán nagyon szűk réteg által kedveltek. Az operációs rendszerek használata terén tehát igencsak eltérünk a nemzetközi trendektől. Az ok vélhetően a gazdasági helyzet különbözőségéből adódik. Az Apple, jellemzően prémium árkategóriába tartozó készülékeinek alacsony szerepét itthon a szerényebb hazai pénztárcák magyarázhatják. Egyre nagyobb a kijelző és a kamera felbontása Az elmúlt másfél-két év fejlesztései már nem a kiugró technológiai áttörésről szóltak, sokkal inkább a kényelmes használhatóságról. Megindult a verseny az egyre nagyobb kijelzőért és kamera felbontásért. Ezek a tulajdonságok alapvetően befolyásolják a felhasználó élményt, ezért a felhasználók számára talán még fontosabbak is, mint pl. a processzor órajele. A trend pedig egyértelmű, egyre nagyobb és nagyobb lesz a kijelző és felbontás, amihez egyre szélesebb körű felhasználhatóság párosul. Állandó az online jelenlét Mivel az okostelefon szinte mindig a tulajdonosával van, ezért használata során a gyakori, de alkalmanként rövid idejű kézbevétel jellemző. Az ún. résidős használat legjellemzőbb példája a munkába utazás, ingázás ideje, de emellett gyakorlatilag bármely, akár néhány perces felszabaduló időszak is szóba jöhet, amikor az okostelefonon megjeleníthető tartalom fogyaszthatóvá válik. A használati ciklusok csúcspontjai általában reggel és késő délután vannak, amikor a munkahelyi és otthoni tévé-, illetve internethasználat még, vagy már nem lehetséges. Az okostelefon használók mindezen tevékenységeket már spontán módon beépítették mindennapjaikba, melynek így természetes velejárója lett az online lét. Az előfizetések bővülése mellett az egy eszközre vetített hálózati forgalom is erőteljes növekedés elé néz, amely mögött a mobiltartalom fogyasztás további bővülése húzódik meg. TOP 6! Zenehallgatás, játszás, e-mailezés, navigáció, közösségi oldalak, online hírolvasás Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2012. novemberben végzett kutatásából kiderül, hogy Magyarországon mire használjuk az alap funkciókon túlmenően az okostelefonunkat. A legalább heti rendszerességgel tartalmat fogyasztók körében az első helyen a zenehallgatás áll, ezt követi a játékok adta kikapcsolódás, majd az e-mail olvasás, a térkép és navigáció funkciók használata, végül pedig a közösségi alkalmazások és a hírolvasás zárja a sort. A mobiljátékok az egyik legdinamikusabban fejlődő mobiltartalom kategória, amit jól mutat, hogy a piactereken elérhető legnépszerűbb nem-fizetős applikáció fele játékkategóriába tartozik. Külön érdekesség, hogy az Android áruházában a tíz legjövedelmezőbb applikáció közül kilenc játékalkalmazás, ráadásul ezek közül hat alkalmazás letöltése ingyenes, és csak játékon belül kell fizetni extra tartalmakért. A közösségi alkalmazások szintén egyre népszerűbbek, mivel ezek az oldalak a kommunikáción és közösségi interakción túl az internetezők közti tartalommegosztás legfontosabb szereplői, így a mobilon fogyasztott tartalmakat is nagymértékben meghatározzák. eNET – Telekom
A hölgyek a jövő internetes vásárlói
Egyre több magyarországi online áruház megjelenését alakítják át a hölgyek igényei szerint, és a jelenlegi trendek alapján 2012-re az internetes vásárlók fele már nő lesz hazánkban. Az elmúlt egy évben interneten vásárlók száma megközelítette az 1,1 millió főt Magyarországon, míg az internetezők többsége már vásárlás előtti tájékozódásra is használja a világhálót – derül ki GKIeNET –T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. Változó idők Az internetes vásárlás „hőskorában” – vagyis a ’90-es évek végén – az a néhány online áruház tulajdonos, aki hitt benne, hogy néhány éven belül Magyarországon is tömegek fognak interneten keresztül vásárolni, még jellemzően a férfiakat érdeklő termékeket és szolgáltatásokat kezdett el árusítani. Ennek megfelelően az első online áruházak kategóriarendszerei is a férfiak logikáját tükrözték: tematikusak, megjelenítésükben is hierarchikusak lettek, a megjelenített képek pedig kizárólag a termékek bemutatására szolgáltak, nem érzelmek kiváltására. Egy ilyen környezetben az impulzusvásárlásoknak nincs helyük, így legjobb esetben is csak egy-egy bannerben jelentek meg figyelemfelkeltő hirdetések. Az internetes vásárlások világa azonban nagyot változott, és a változás Magyarországot sem kerülte el. 2010 első negyedévének végén a 14-74 év közötti magyar lakosságból 3,6 millió fő (a teljes népesség 42%-a) töltött internetezéssel havonta legalább 1 órát, az ezt megelőző egy évben pedig megközelítőleg 1,1 millió fő vásárolt is valamilyen terméket vagy szolgáltatást interneten keresztül. Az internetes vásárlók számossága többféle módon is mérhető, például a „vásárolt-e valaha interneten keresztül terméket vagy szolgáltatást?” kérdés alapján fel lehet mérni azok körét, akik már kipróbálták az interneten keresztüli vásárlást. Célravezetőbb viszont, ha csak a rendszeresen vásárlókat mérjük – pl. az elmúlt egy évben vásárlókat – lévén nagyobb forgalmat is csak ők tudnak generálni. 1. ábra: A magyarországi internetezők és internetes vásárlók száma (2010 1.né.) Forrás: GKIeNET – T-Mobile „Onlány” vásárlók A bevásárlásokat, vagyis a háztartásokba a napi fogyasztási cikkek beszerzését többségében a hölgyek végzik. Interneten viszont a kezdetekben leginkább tartós fogyasztási cikkekkel kezdtek el kereskedni azok magasabb értéke, illetve a férfiak nagyobb arányú internetes jelenléte miatt. A magyar lakosság körében a férfi online vásárlók aránya mindig is magasabb volt, azonban a teljes lakosságon belül arányuk kevesebb (a születéskor várható átlagos élettartam a nők körében csaknem 8 évvel több, mint a férfiaknál). 2. ábra: Online vásárlók aránya a magyar lakosság körében, nemek szerint (14-74 évesek) Forrás: GKIeNet – T-Mobile Az élelmiszerek, vegyi áruk, ruhák és játékok online értékesítése viszont fokozatosan hozza meg a hölgyek kedvét is az internetes vásárlás iránt. Mindez azt is eredményezi, hogy 2012-re várhatóan az internetes vásárlók fele már nő lesz, megtörve ezzel a férfiak dominanciáját. 3. ábra: Az internetes vásárlók nemek szerint (14-74 évesek) Forrás: GKIeNet – T-Mobile A bizalom mindenekelőtt Az online boltok megjelenése is ennek a trendnek megfelelően változik: a leegyszerűsített kategóriarendszerek helyett egyre több kereskedő helyezi előtérbe a meleg színvilággal fényképezett, érzelmeket kiváltó termékbemutatókat, amelyeken már nem is az árak szerepelnek kiemelt helyeken, hanem a százalékban kifejezett kedvezmény mértéke, a hölgyek igényeinek megfelelően. Az online áruházak női vásárlók felé fordulása így látványos változást eredményez mind a megjelenésben, mind a jellemző fogyasztói kosár összetételében. Vásárlások előtt tájékozódásra a magyar internetezők többsége már használja világhálót, évek óta tapasztalható trend viszont, hogy az online banking szolgáltatást igénybevevők arányát követi az elmúlt egy évben online vásárlók aránya, ami egyértelműen az elektronikus tranzakciókkal kapcsolatos bizalommal van összefüggésben. 4. ábra: Az internetezők tevékenysége (14-74 évesek) Forrás: GKIeNet – T-Mobile
Nincs válságban a magyarországi e-kereskedelem – új forgalom csúcs született 2009-ben
2010-ben várhatóan tovább növekszik a hazai elektronikus kereskedelmi értékesítések volumene, megközelítőleg 130-135 milliárd forintnyi termék cserélhet gazdát szemben a tavalyi 99 milliárddal, illetve a 2008-ban mért 61 milliárddal – derül ki a GKIeNET felméréséből. Az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom már több, mint 1,6%-át adja, és változatlanul exponenciális növekedés látható. Online kiskereskedelmi forgalom A kosaras rendszerben értékesítő 2700 db online áruház körében 2010 tavaszán végzett felmérés módszertani okok miatt nem tartalmazza a világhálón bonyolított turisztikai és biztosítási ügyleteket. A gazdasági recesszió sok internet felhasználót tett még inkább ár érzékennyé, és az online vásárolni hajlandó internetezők megkeresik a világhálón a legolcsóbb vásárlási lehetőségeket. A növekedési többlet várhatóan fele-fele arányban oszlik meg a piac régi illetve új szereplői között. Piaci koncentráció A 2009-es adatok az átlagosan több mint napi 1000 látogatóval rendelkező áruházak dominanciáját jelzik, a forgalom mintegy 90%-a realizálódik ezen vállalkozásoknál. Az elmúlt két évben történt változások, illetve az idei évre vonatkozó várakozások alapján a leglátogatottabb áruházak piaci helyzete stabil, s ez várhatóan a jövőben is megmarad, sőt még javulni fog. A hazai webáruházak piacára továbbra is a magas piaci koncentráció jellemző, s ez várhatóan a továbbiakban is így marad. A 100 millió forint feletti forgalmú cégek, akik az online kereskedelmi piac résztvevőinek 3%-át jelentik, rendelkeznek a teljes piaci forgalom több mint 90%-ával. Az 5 millió forint alatti, az 5-20 millió forint közötti, illetve a 20-100 millió forint közötti forgalmat generáló áruházak egy része magasabb árbevétel-kategóriába 2009-ben, amely alapján a szereplők megerősödésére következtethetünk, igaz, a számos új belépő várhatóan továbbra is az alsó árbevétel-kategóriában fog megjelenni. Mivel a legnagyobb áruházak folyamatosan növelni tudják árbevételüket és az új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába tartoznak, véleményünk szerint összességében a piaci koncentráció 2009-ről 2010-re nem fog érezhetően változni. A webboltok jellemzői A 2009. évi kereskedés során a legnépszerűbb termékkategóriák élelmiszerek, ételek, italok; a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök; a szórakoztató elektronikai termékek és a könyvek voltak. Az összes tranzakciót figyelembe véve az egy vásárlásra jutó átlagos vásárlási érték 11000 Ft környékére tehető. Az egyes kategóriák esetében jelentős eltérés tapasztalható a „karácsonyi” forgalom súlyát illetően: minél magasabb egy online áruház látogatóinak napi átlagos száma, annál kisebb az év utolsó két hónapjában elért bevétel súlya. Az év utolsó két hónapjában realizált bevétel némileg magasabb, mint a teljes évi értékesítés két hónapra vetített értéke, ugyanakkor a kisebb forgalmat bonyolító és a viszonylag fiatal áruházak számára ez az időszak jelentheti a felzárkózás, illetve életben maradás lehetőségét. Az online áruházak 2009. évi vásárlásai, tranzakciói közül csupán 1,3% bizonyult hamis vagy téves megrendelésnek. Ez a 2009-es és a korábbi felmérésekhez képest némi növekedést mutat (0,5-0,9%), összességében azonban kijelenthetjük, hogy a téves vagy rossz szándékú megrendelések aránya alacsony a hazai online kereskedelmi piacon. A könnyű összehasonlíthatóság és a könnyen széles publicitást kapó vásárlói vélemények miatt a legtöbb webáruház törekszik ügyfelei minél tökéletesebb kiszolgálására. Internetes vásárlók Magyarországon a 14 év feletti népesség 42 százaléka töltött internetezéssel havi legalább egy órát 2009 végén (megközelítőleg 3,5 millió fő), ez az egy évvel korábbinál 6 százalékpontos javulást jelent. A magyarországi lakosok 12%-a vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást az elmúlt egy évben, míg a rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezők 29%-a vásárolt már a világhálón.
