Magyarországon 2,3 millió fő játszik valamilyen rendszerességgel online játékkal, s közülük egyre többen vannak, akik a sokszereplős online játékokkal (MMOG-kel) tölti szabadidejüket. A már több mint 670 ezer fős hazai MMOG tábor éppúgy játszik stratégiai játékokkal, mint online szerepjátékokkal – derül ki GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. Feltörekvő online játékipar Két évvel ezelőtt, 2008-ban, még szenzációnak számított az a Strategy Analytics által készített felmérés amely kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a videojáték ipar értékesítési adatai szerint meghaladták mind a filmipar, mind a zeneipar kiskereskedelmi forgalomban lévő adathordozóiból származó árbevételeket. A hardcore játékok közé sorolható többszereplős internetes játékok (Massively Multiplayer Online Game – MMOG) felhasználói tábora az egész világon évről-évre emelkedik, és az egyre jobb háromdimenziós megjelenítés lehetőségével egyre több játéktípus is jött létre. MMO játékipar Az MMOG-ken belül többféle játéktípust lehet megkülönböztetni, melyek közül a legnépszerűbbek: Ugyanakkor a felsoroltakon kívül már majdnem minden játéktípusból készült olyan, amelyet csak internet kapcsolaton keresztül lehet igénybe venni (menedzsment játékok; sportjátékok; versenyjátékok; szociális játékok, mint pl. a Second Life stb.). Az MMORPG játékok egyértelműen a legtöbb felhasználót vonzzák, a legtöbb játékfejlesztés is a masszívan többszereplős online szerepjátékok létrehozására irányul (a Wikipedia szerint több mint kétszáz, a www.onrpg.com szerint több mint háromszáz MMORPG létezik a világban), a játékok megközelítőleg 70%-a pedig képzelt (fantasy) világban játszódik. A Magyarországon is legnépszerűbbnek számító World of Warcraft havidíja megközelítőleg 13 euró, ami kb. 3600 Ft-os kiadást jelent egy játékosnak. Magyar online játékosok A GKIeNET – T-Mobile 2010. áprilisban 1500 fő megkérdezésével készített felmérése alapján a magyar internetezők 65 százaléka, vagyis 2,3 millió fő játszik valamilyen rendszerességgel online játékkal, (a 14-74 éves magyar lakosságból 2009 végén 3,5 millió fő volt internetezőnek tekinthető). A már több mint 670 ezer fős hazai MMOG tábor éppúgy játszik stratégiai játékokkal, mint online szerepjátékokkal. Közülük a legtöbb magyarországi MMOG felhasználó a 18-29 éves internetezők közül kerül ki (346 ezer fő), míg arányaiban a 15-17 éves korosztályban játszanak a legtöbben (250 ezer fő, a korcsoport internet felhasználóinak 84%-a). A 30-39 és a 40-59 évesek között az arány már jóval alacsonyabb (az előbbi esetében 58 ezer fő, míg az utóbbi esetében 17 ezer fő játszik valamilyen rendszerességgel valamilyen MMOG játékkal). A gazdasági recesszió ellenére mind a játékkonzolokra, mind a PC-kre fejlesztett MMOG játékok piaca növekedni tud Magyarországon, a kutatás során megkérdezett játékosok 72%-a havi szinten elfogadhatónak tart 2000 Ft körüli kiadást kedvenc játékára.
Önkormányzatok ICT használata és elektronikus szolgáltatásai – 2005
A GKIeNET Kft. a Synergon Informatika Rt. támogatásával 2005 november-decemberében felmérést végzett a magyarországi önkormányzatok körében, összesen 800 hivatal bevonásával. A felmérés a községi, a városi, a megyei jogú városi és a kerületi önkormányzatokra irányult. A felmérés azzal a céllal készült, hogy megismerjük és bemutassuk az informatikai és telekommunikációs eszközök használatát az önkormányzati hivatalokban, feltérképezzük az elektronikus közszolgáltatások fejlettségét, valamint feltárjuk az önkormányzatok informatikával kapcsolatos problémáit, igényeit. A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Számítógép-ellátottság A felmérés alapján a hazai önkormányzatok csaknem mindegyike rendelkezik legalább egy számítógéppel, az ellátottság mértéke a hazai önkormányzatokat tekintve 96%. A nagyközségek, a városok, valamint a megyei önkormányzatok és a kerületek mindegyike használ PC-t, csak az 5 főnél kisebb létszámmal, és a kis költségvetéssel működő önkormányzatok adtak nemleges választ a számítógép meglétét firtató kérdésre. Összességében a 3185 magyarországi önkormányzat közül 3073-nál használnak személyi számítógépeket (113 önkormányzat közül 24 tervezi számítógép vásárlását). Magyarországon 89 olyan községi önkormányzat van, amely a későbbiekben sem szándékozik számítógépet használni. Az önkormányzatok átlagosan 13,2 asztali, és 1 hordozható számítógéppel rendelkeznek. A településtípus szerint erős különbségek megmutatkoznak a géppark nagyságának tekintetében is. A községek 5,6, a nagyközségek 16,5, a városok 52,5, a megyei jogú városok, megyei önkormányzatok és kerületek pedig átlagosan 231,7 számítógéppel rendelkeznek. Elektronikus és informatikai rendszerek használata A hatékony ügyintézés kulcsa, hogy a háttérfolyamatokat is gyorsan és hatékonyan bonyolításák le, amihez az informatika használata elengedhetetlen. A különböző belső folyamatok erőteljes informatikai támogatottsága ma még kevés önkormányzatra jellemző, s ezekben a hivatalokban is főleg szigetszerű megoldásokkal találkozhatunk. Internetpentráció Az önkormányzati hivatalok 92%-a rendelkezett 2005 végén valamilyen internet-hozzáféréssel. Az összes önkormányzat körében 7 százalékpontos növekedésről beszélhetünk 2003 óta. A számítógéppel rendelkező önkormányzatok esetében a bővülés ennél is magasabb, 8 százalékpontos volt. A válaszok alapján a következő egy év alatt az internetpenetráció 95%-ra növekedhet az összes és 98%-ra a számítógépet használó önkormányzatok körében. Rendelkezik-e önkormányzatuk internet-kapcsolattal? (százalékos megoszlás az összes és a számítógéppel rendelkező önkormányzat körében) Forrás: GKIeNET-Synergon A szélessávú hozzáférések aránya Felmérésünk során megvizsgáltuk, hogy mennyire elterjedt az önkormányzatok körében a szélessávú kapcsolat . Az eredmények alapján 2005-ben tovább folytatódott a fejlődés az internetkapcsolatok minőségében. Az önkormányzati hivatalok 53%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, ami több, mint a duplája a 2004-es értéknek. A szélessávú internetcsatlakozással rendelkező önkormányzatok aránya (százalékos megoszlás az összes önkormányzatok körében (n=800)) Forrás: GKIeNET-Synergon A kutatás olyan kérdésekre is kitért, mint a hálózati ellátottság, az önkormányzati honlapok sajátosságai, az elektronikus szolgáltatások elterjedtsége, a használt informatikai biztonsági megoldások, valamint az alkalmazottak informatikai képzettsége. Ha ezekről bővebb tájékoztatásra lenne szüksége, keresse a GKIeNET Kft-t.
Jelentés az internet-gazdaságról, fókuszban a vállalatok, 2001. I. negyedév
A GKIeNET – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A 2001 I. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők. A GKIeNET számítása szerint 2000-ben az interneten keresztül lebonyolított vállalatközi forgalom, azaz a B2B forgalom nagysága 21 milliárd forintot tett ki, míg az elektronikus kiskereskedelem, a B2C értékesítés 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, ami a teljes 2000 évi kiskereskedelmi forgalomnak a 0,02%-a. Nemzetközi összehasonlításban ez az arány a magyar internetes kiskereskedelem 1-2 éves lemaradását mutatja Nyugat-Európához és 4-5 éves lemaradását az Egyesült Államokhoz képest. A GKIeNET számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKIeNET-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. I. negyedévében a GKIeNET-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 12,0. Az index összetevői az egyes részpiacokon: közép- és nagyvállalatok 6,8, kereskedelem 7,3, turizmus 8,2, pénzügyi szektor 25,6. A részértékekből kitűnik, hogy a közeljövőben elsősorban a pénzügyi piacok szereplői lesznek az internet-gazdaságban a legaktívabbak, míg a három másik szegmens egyelőre inkább várakozó álláspontra helyezkedik. A következőkben a közép- és nagyvállalati felmérés fő megállapításait foglaljuk össze. A főként az ipar, építőipar és gazdasági szolgáltatások területén működő 400 válaszadó közép- és nagyvállalat az 1999-es árbevétel alapján 17%-ban, foglalkoztatás alapján 16%-ban a reprezentálta a vizsgált ágazatokat. A válaszoló cégeknek egyelőre csak kis része, 16%-a foglalkozik az internettel és annak üzleti lehetőségeivel a vállalati stratégia szintjén, de közel 50%-uk a cég internetes stratégiájának kidolgozását a következő 1-2 év feladatai között említi. Az internetes üzleti alkalmazások elsősorban a vevői kapcsolattartás területén terjedtek el, a beszállítói kapcsolattartás és a marketing internetes formáját a minta vállalatainak ennél kisebb része használja. Az internetes üzleti alkalmazások közül a legkevesebben egyelőre az on-line logisztika és adminisztráció biztosította lehetőséggel élnek. A vállalatok mintegy hatoda már vásárolt elektronikus piactéren, köztük nagyobb arányban szerepelnek a nemzetközi piactérről árut beszerzők. A vásárlást tervezők száma (további 26%) viszont arra utal, hogy jelentős az érdeklődés a virtuális beszerzési forma iránt. Az internetes reklámra fordított összeg átlagosan a reklámköltségvetések 2%-át tette ki 2000-ben, aminek idén némi növekedésére lehet számítani. Az elektronikus aláírás bevezetésétől a vállalatok mérsékelt pozitív hatást várnak üzletmenetükre nézve. Közepesen elégedettek a cégek a rendelkezésükre álló IT szakemberek létszámával. A többség idén az informatikai területen alkalmazottak számának növelését tervezi, a bővítés átlagos arányát 12%-ra prognosztizálják.
