Főindex-stabilitás Az adatok közelebbről Magyar kkv-k vs. lakosság Segítség a fejlődésben – Digiméter A Digiméterről
5,3 millió okostelefon-használó hazánkban
Hazánkban okostelefont 5,3 millióan, a felnőtt magyar internetezők 89 százaléka használ. A válaszadók által használt készülékeket tekintve továbbra is erős a Samsung részesedése és Android egyeduralom jellemző. 2017 óta a készülékükön mobilinternetet használók száma 1,7 millióval nőtt, táboruk 2019 májusára közel 4,5 millióra bővült. A legnépszerűbb napi szinten végzett online okostelefonos tevékenységek a böngészés, az online üzenetküldés alkalmazással és a közösségi média oldalak látogatása. Az eNET rendszeres, éves mobiltelefonos kutatása az okostelefon-használat fő trendjeit vizsgálta. 2017 óta 800 ezerrel bővült az okostelefon-használók tábora Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2019 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők 89 százaléka, azaz közel 5,3 millióan használunk okostelefont. 2017 áprilisa óta 800 ezerrel bővült az okostelefont használók tábora. Az okostelefon életünkben betöltött kitüntetett szerepét nemcsak a használók számának folyamatos emelkedése, de a készülékünkhöz való ragaszkodásunk is bizonyítja. Amellett, hogy az okostelefon-tulajdonosok 71 százaléka szinte sosem kapcsolja ki telefonját, 55 százalék éjszaka is maga mellett tartja, negyedük pedig még a mellékhelyiségbe is magával viszi azt. A válaszadók által használt készülékek operációs rendszerét illetően továbbra sem kérdéses az Android dominanciája, amit 2017 óta még tovább is tudott növelni (78 százalékról 85 százalékra). A második helyen az iOS szerepel 11 százalékkal, a harmadik helyezett pedig a Windows Phone 3 százalékkal. Márkákat tekintve változatlanul a Samsung részesedése a legjelentősebb (jelenleg 34 százalék), amit a Huawei (23 százalék) és az Apple (11 százalék) követ. Bár az elmúlt években a Huawei használati aránya nőtt a legnagyobb mértékben idehaza (is), az Amerikai Egyesült Államok 2019 tavaszán tiltólistára tette a kínai céget (többek között újabb készülékein a Google szolgáltatások eltörlésével, melynek következtében az Android operációs rendszertől is kénytelenek lettek volna megválni). Viszont a szankciót azóta visszavonták, így a kínai cég továbbra is használhatja az Androidot okostelefonjai operációs rendszereként. Mindeközben a Huawei sem volt rest, lefejlesztette saját operációs rendszerét Harmony OS néven, melyet különböző okoseszközökön lehet használni. A vállalat feltehetőleg a háttérben továbbra is fejleszti rendszerét (többek között saját alkalmazáspalettát építve), felkészülve az Egyesült Államok lehetséges jövőbeni szankcióira, amik a márkák rangsorában jelenleg betöltött második helyét is veszélyeztethetik. Az eNET kutatása alapján a válaszadók számára okostelefon választásakor az ár (85 százalék) és a készülék tudása, technikai jellemzői (82 százalék) után az operációs rendszer a harmadik legfontosabb szempont (75 százalék), így kérdéses, hogy Android nélkül mennyire tartanának ki a Huawei mellett. 2017 óta több mint 1,7 millióval nőtt a mobilnetezők tábora Wifin keresztül tízből kilenc okostelefon-használó szokott készülékén internetezni. Számuk 2017 óta több mint 700 ezerrel emelkedett, 2019-re elérte a 4,9 milliót. Mobilinternet esetében még jelentősebb volt a bővülés: okostelefonján mobilnetet a válaszadók 85 százaléka, azaz közel 4,5 millióan szoktak használni, 2017 áprilisa óta számuk több mint 1,7 millióval nőtt. Az okostelefon mindenre jó A telefon csak telefonálásra való? Az okostelefon-tulajdonosok szerint biztosan nem, mivel egyre többen, egyre több (online) tevékenységre, és már akár számítógép helyett is használják készüléküket. Az okostelefonon napi szinten végzett legjellemzőbb online tevékenységek a böngészés (72%), az online üzenetküldés alkalmazással (68%) és a közösségi média oldalak látogatása (67%). Okostelefon: egy képernyő – korlátlan lehetőségek Az okostelefonok mára digitális életünk legfontosabb eszközévé váltak, hiszen mindig velünk vannak, és a mobilinternet révén – akár a többi digitális eszközt helyettesítve – minden (online) lehetőséget biztosítanak, amire csak szükségünk lehet. Mindez az üzleti élet szereplői számára is új távlatokat nyit hazánkban, mivel milliókat érhetnek el helytől és időtől függetlenül. eNET Internetkutató Kft. Röviden a Mobiltelefonos alapkutatásról: kutatássorozat, melyet az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2013 szeptembere óta végez. Az adatok nem, korcsoport és régió szerint reprezentálják a 18 évnél idősebb internetezők véleményét. A felmérések 2014 januárja óta az eNET online panelén, a Véleményem Van (VeVa) online kutatási közösség tagjai körében zajlanak. A kutatás főbb témakörei: A 2019. májusi tanulmány forrásai:
A netezők háromnegyede tudatosan fejleszti digitális jártasságát egyéni boldogulása érdekében
Bár digitális kompetenciák terén a felnőtt magyar internetezőknek van hová fejlődniük, szerencsére a nyitottság is megvan erre: háromnegyedük számára kimondottan fontos a digitális képességeinek folyamatos fejlesztése. Ezt az is bizonyítja, hogy a mobil eszközök használata terén 2015 óta 33 százalékról 44 százalékra nőtt a magas digitális kompetenciával rendelkezők aránya. A digitális képességek fejlesztése a netezők szerint nemcsak a saját boldogulásukat segíti elő, de a társadalom fejlődésének is a motorja lehet. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása 2015 után második alkalommal vizsgálta a digitális kompetencia kérdését. Digitális jártasság: van hova fejlődnünk, de törekszünk is a változtatásra Az Európai Bizottság 2018-as DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése szerint Magyarország rendszeres internethasználat és digitális képességek terén elmarad az EU átlagától. Az adatok alapján 2017-ben a magyar lakosság 76 százaléka használta rendszeresen (hetente legalább egyszer) az internetet (az EU28 átlaga 81 százalék). Digitális kompetencia szempontjából a magyar lakosság 26 százaléka átlagon felüli, 24 százaléka átlagos, 27 százaléka pedig alacsony digitális kompetenciával rendelkezik. 23 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek digitális képességekkel. De mi a helyzet a rendszeres internetezők körében? Ők vajon mennyire használják tudatosan és magabiztosan a netet és a digitális eszközöket? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2018 októberében végzett online kutatása második alkalommal vizsgálta a felnőtt magyar internetezők digitális képességeit. A kutatás során (a korábbi, 2015. júniusi kutatással megegyezően) a netezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha eszköztől függetlenül az interneten; asztali számítógépen vagy laptopon; illetve okostelefonon vagy tableten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Internetezés terén a netezőknek 2015-höz hasonlóan továbbra sincs okuk szégyenkezni: jelenleg 41 százalékuk kompetenciaszintje tekinthető magasnak, szintén 41 százalékuké közepesnek, és csupán 18 százalékuké alacsony szintűnek. Eszközhasználat terén 2015-ben az okostelefon és a tablet teljes körű használata még elmaradt az asztali számítógép és laptop mögött, mostanra azonban megváltozott a helyzet. A mobil eszközök használatával kapcsolatos kompetencia nőtt a legnagyobb mértékben, miközben az asztali számítógép és a laptop használatával kapcsolatos tudás valamelyest háttérbe szorult. 2015-ben csak a netezők 33 százaléka tartozott mobil eszközök használatát illetően a magas digitális kompetenciával rendelkezők közé, 2018-ra arányuk már eléri a 44 százalékot, tehát egyre bővül azok tábora, akik az okoseszközök által nyújtott összes lehetőséget képesek kiaknázni. Mire használják a netezők az internetet? Mindenre. A netezők 85 százaléka szerint az internet kényelmesebbé teszi az emberek életét, így amit csak lehet, ők maguk is online intéznek. A TOP5 rendszeresen végzett online tevékenység körükben a böngészés (90 százalék), az e-mailezés (88 százalék), az információskeresés (85 százalék), a közösségi oldalak látogatása (75 százalék) és az internetes híroldalak megtekintése (72 százalék). A fenti lista persze a végtelenségig bővíthető lenne, hiszen legyen szó akár kapcsolattartásról, ügyintézésről, szórakozásról vagy munkáról, illetve tanulásról, az internet és a digitális világ szerepe az élet minden területén egyre meghatározóbbá válik. Digitális képességeink folyamatos fejlesztésével előrébb juthatunk Tízből nyolc netező szerint a digitális képességek folyamatos fejlesztése elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Nem véletlen tehát, hogy 2015 óta még tovább nőtt azok aránya (70 százalékról 75 százalékra), akik kimondottan ügyelnek rá, hogy folyamatosan fejlesszék digitális kompetenciájukat, ezáltal a digitális kor által nyújtott összes lehetőséget maximálisan ki tudják használni. A digitális világgal kapcsolatos tudásuk bővítésének elsőszámú forrása már 2015-ben is az internet volt (60 százalék), szerepe azóta még meghatározóbb lett: jelenleg 69 százalék azok aránya, akik az internetezés során felmerülő problémáikra is az internet segítségével keresik a választ. A válaszadók 43 százalékának van olyan családtagja, aki nem szokott internetezni. Ennek fő okát a netezők nem a digitális eszközök hiányában látják, hanem a szemléletben, miszerint „én nem értek az internet használatához”. Éppen ezért a netezők fontosnak tartják a szemléletformálást, melyben szerintük a nethasználat terén már jártas családtagok segíthetnek a legtöbbet. Az internetezők 82 százaléka véli úgy, hogy elő kell segíteni, hogy mindenki kihasználhassa az digitális világ előnyeit, 74 százalék szerint pedig egy társadalom fejlettsége is nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben élnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel. A digitális kor tehát folyamatos önfejlesztést igényel azoktól, akik tudatosan és magabiztosan szeretnének eligazodni benne. Mindezért cserébe azonban számos új lehetőséget is kínál, amikkel nemcsak a saját életünkben léphetünk előrébb, hanem a társadalom fejlődéséhez is hozzájárulhatunk. eNET – Telekom Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 1017, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2018 októberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét. Az eNET korábbi, 2015. évi digitális kompetenciával kapcsolatos kutatásának sajtóközleménye az alábbi linkeken érhető el: https://enet.vipinfo.hu/hirek/hogyan-allunk-digitalis-kepessegek-teren/
Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból!
A felnőtt magyar internetezők számára fontos, hogy a családjuk idősebb tagjai is otthonosan mozogjanak a digitális világban. Ennek érdekében a fiatalabb netezők 17 százaléka rendszeresen, 59 százaléka pedig alkalmanként szokta idősebb családtagjait tanítani az internet és a digitális eszközök használatára. A támogatás sikerét jól jelzi, hogy a netet már használó nagyszülők, dédszülők harmada kettő, további közel egyharmada pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. A netezők szerint az idősebbek számára a digitális képességek elsajátításához a közös tanulás a legjobb út, mely egyszerre jelent több együtt töltött időt, közös fejlődést és közös szórakozást is. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az idősek digitális világgal kapcsolatos viszonyával foglalkozik. Internet: nem bírnánk nélküled Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2018 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők nem tudnának meglenni net nélkül: információforrásként (86 százalék); kommunikációs csatornaként (78 százalék); ügyintézéshez (71 százalék), szórakozási, kikapcsolódási lehetőségként; illetve a munkához, tanuláshoz (65-65 százalék) is nélkülözhetetlennek tartják. De vajon az idősebb generációk hogyan boldogulnak a digitális világban és mennyire használják ki az általa nyújtott lehetőségeket? Tízből kilenc netező szerint ebben a tekintetben az idősebbek le vannak maradva a fiatalok mögött. Soha nem késő belépni a digitális világba. De hogyan? Bár a netezők szerint a fiatalok otthonosabban mozognak a digitális világban, ez nemcsak előnyöket, hanem egyben felelősséget is jelent: a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, hogy a fiatalabb családtagok segítsenek az idősebbeknek a digitális képességek elsajátításában. A közös tanulásnak számos előnyét látják: nemcsak több időt töltenek együtt, de együtt is fejlődnek (73 százalék szerint); mindketten hasznos képességeket sajátítanak el (71 százalék), ugyanakkor mindez közös szórakozást is jelent számukra (67 százalék). A válaszadók szerint az internet az idősebbek életét elsősorban a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel történő kapcsolattartás (78 százalék), az információkeresés (74 százalék) és az ügyintézés (68 százalék) terén könnyítené meg. Nem csak a húszéveseké a (digitális) világ! A fiatalabb (41 év alatti) netezők nem is hagyják, hogy idősebb családtagjaik kimaradjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekből: 17 százalék rendszeresen, 59 százalék alkalmanként szokta őket tanítani az internet és a digitális eszközök használatára, 8 százalék esetében pedig a család más tagja szokta ezt tenni. A kutatásban résztvevő fiatalabb netezők idősebb rokonai körében az otthoni netet használók aránya 47 százalék, míg a mobilinternetet és az interaktív TV szolgáltatást használóké 13, illetve 12 százalék. Ugyan a nagyszülők, dédszülők és egyéb idősebb rokonok többsége (61 százalék) továbbra is ragaszkodik a vezetékes telefonhoz, mobiltelefon-szolgáltatást (is) 70 százalékuk használ. A netező nagyszülők, dédszülők eszközhasználat terén is igen aktívnak bizonyultak: 33 százalék egy, 37 százalék kettő, 30 százalék pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. Ezek közül az okostelefon a leggyakoribb (55 százalék), ezt követi az asztali számítógép (54 százalék), a laptop (49 százalék), a tablet (27 százalék) és az okostévé (22 százalék). A válaszadók szerint netező nagyszüleik, dédszüleik inkább hasznos tevékenységekre használják a netet (43 százalék), 37 százalékuk szerint pedig hasznos tevékenységekre és szórakozásra egyaránt. A napi szinten végzett online tevékenységek közül az idősebb rokonok esetében a böngészés (42 százalék), a közösségi média oldalak látogatása (42 százalék), a csetelés (35 százalék) és a hírolvasás (34 százalék) a legjellemzőbb. A digitálisan igazán aktív nagy- és dédszülők a fentiek mellett számítógépes játékokat is szoktak a családdal játszani (27 százalék) és videótelefon-szolgáltatást is használnak (14 százalék). A kutatás alapján elmondható tehát, hogy többnyire a fiatalabb rokonok segítségével ma már az idősebb generációk tagjai is sikerrel tartanak lépést a korral, ezáltal ők is egyre nagyobb mértékben aktív résztvevői digitális világunknak. eNET – Telekom Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 985, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2018 májusában végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.
Magyarország 3,7 millió játékos hazája
2017-ben 3,7 millió ember játszik valamilyen típusú videojátékkal hazánkban, ez a 18 és 65 év közötti népesség 58%-a. A piac mérete – beleszámítva a videojáték vásárlást, a hardvervásárlást és az in-game költést – pedig meghaladta az évi 28 milliárd forintos forgalmat. Az utánpótlás is biztosítva van: a gyerekek több mint fele már most is játszik valamilyen típusú videojátékkal – derül ki az eNET videojáték-kutatásából. A tipikus magyar videojátékos Az eNET 2016-os kutatásából kiderült, hogy Magyarországon egyre többen játszanak videojátékkal és a társadalom tévesen azonosítja a videojátékosokat csak a hardcore videojátékot játszókkal. A kutatásban videojátékosként kerültek meghatározásra azok, akik valamilyen digitális eszközön játszanak online vagy offline játékot. A 2017-es kutatás alapján a férfiak 61%-a és a nők 54%-a játszik videojátékokkal, életkort tekintve pedig a 18 és 25 év közöttiek körében a legnépszerűbb tevékenység. Játékidőt tekintve elmondhatjuk, hogy a videojáték viszonylag kevés időt vesz el a magyar játékosok idejéből, átlagosan 1-2 órát játszanak egy héten. Csupán a videojátékosok 4%-a játszik heti 20 óránál többet. A legnépszerűbb játéktípusok továbbra is a kártya-, a szókereső és a stratégiai játékok. Az okostelefon a meghatározó eszköz Eszközöket tekintve továbbra is az okostelefonos videojáték dominál. Magyarországon a 18 és 65 év közöttiek körében az okostelefonnal rendelkezők penetrációja 78%, az okostelefonnal rendelkezők 70%-a szokott játszani eszközén. A legnépszerűbb játékok a mobil eszközön is játszható szójátékok, a pasziánsz és a Candy Crush. A platformok közül egyre nagyobb teret nyernek a mobil eszközökre (okostelefon, tablet) fejlesztett játékok. Az alkalmi (ún. casual) játékok közül továbbra is a Candy Crush a vezető játék. Kifejezetten videojátékra fejlesztett eszközzel, konzollal minden tizedik magyar rendelkezik, a legelterjedtebb konzoltípus az XBOX 360, a konzollal rendelkezők közel fele ezzel a típussal rendelkezik. 2018-ban is minden tizedik játékos tervez konzolt vásárolni. 2017 év elején jelent meg a Nintendo Swich, novemberben pedig Xbox One X is a boltokba került. Elsődleges célcsoport: a fiatal férfiak A gyerekek már beleszületnek a videojátékozással körbeszőtt világba, a szülők többsége játszik és a gyermekeknek is egyre nagyobb hányada foglalkozik játékokkal. 2017-ben a 18 év alatti gyerekek 56%-a játszott. Korcsoportokat tekintve az 5 év alattiak negyede, a 6-10 évesek kétharmada, a 11-18 év közöttieknek pedig a háromnegyede játszott videojátékkal. A felnőttek leginkább a szórakozás élményéért és a kikapcsolódás kedvéért játszanak, míg gyermeküknek inkább az edukációs játékokat engedik használni. A szülők közele fele (46%) szabályozza, hogy mennyi időt tölthet gyermeke videojátékozással. A fiatalok körében a videojáték a nappaliból átkerült az arénákba. Magyarországi rendezvények is mutatják, hogy van kereslet a videojátékokhoz kapcsolódó találkozókra, bajnokságokra. A 2017-es Xbox One PlayIT Show-ra is több ezren látogattak ki. Ezek az események már nem csak a videojátékokról szólnak, a témához kapcsolódó és a fiatal célközönséget megszólító programok is jelen vannak, úgymint tematikus koncertek, YouTube sztár találkozók vagy épp Cosplay show, ahol a résztvevők magukra ölthetik kedvenc karakterük jelmezét. A videojáték piac mérete: 28 milliárd forint A videojáték piac több részből áll, amibe beletartozik a videojáték vásárlás, az in-game (játékon belüli) költés és a videojáték miatti hardver és periféria vásárlás is. A videojátékosok egyharmada költ videojáték vásárlásra. A játékosok fele online játszik, 30%-uk alkalmazásboltból tölti le a játékot. Hagyományos offline boltban csupán minden tizedik játékos vásárol. Videojáték miatt hardvert vagy perifériát a videojátékosok ötöde szokott vásárolni. In-game játékokban pedig csupán minden hetedik ember költ. Az összeg nagyságának érzékeltetésére ez közel megegyezik azzal, amit kicsit több mint 10 évvel ezelőtt a teljes hazai online kiskereskedelemben költöttek el az emberek (2006-ban az online kiskereskedelem forgalma 31 milliárd forint volt). Játék az egész világ… Az elmúlt pár évben egyre többet foglalkoznak a videojátékokkal, a videojátékozással és annak egyéb aspektusaival nemzetközi szinten is, a KPCB 2017 elején megjelent publikációjában 2017 egyik meghatározó internetes trendjeként szerepel a videojáték és az e-sport. A videojátékozás az egyszemélyes tevékenységből mára milliók szórakozásává vált. Sőt, a videojáték többé már nem csupán szórakozás, megjelent többek között a tanulásban, az egészségügyben, a tudományban és a sportban is. …de hol vagyunk mi a térképen? 2018. március 23-25. között került megrendezésre Kelet-Közép Európa legnagyobb gamer rendezvénye, a V4 Future Sports Festival, melynek Budapest adott otthont. A versenyszerűen játszott videojáték hazánkban is egyre népszerűbb tevékenység a fiatal férfiak körében, a hazai e-sport közösség mérete 2017-ben elérte a 420.000 főt. Az e-sport hazai helyzetéről, az e-sport játékokat játszók demográfiai jellemzőiről, az e-sport játék módjáról és eszközeiről szóló eNET kutatás eredményei is hamarosan olvashatóak lesznek. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 984 fő megkérdezésével, 2017 szeptemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 és 65 év közötti népesség véleményét.
E-kereskedelmi Körkép 2017
Töretlen növekedés – az e-kiskereskedelmi forgalom átlépte a 400 milliárdos határt. Ezalatt a webáruházak már több, mint egyharmadához érkeztek be külföldről is megrendelések. A futárszolgálatos kiszállítás továbbra is meghatározó a vásárlók számára. Az online vásárlóknak pedig közel fele választja már az internetes bankkártyás fizetést. Az eNET 2001 óta kíséri figyelemmel a hazai e-kereskedelmet, amelyben nem csak az éves forgalom növekszik folyamatosan, hanem az átlagos kosárérték és a vásárlók száma is. Ezekkel, és még sok más érdekes adattal szolgál az eNET immár hagyományos év végi infografikája, amely a 2017. évi e-kereskedelmi kutatások eredményeit foglalja össze. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
A fiataloknak a net már alapszükséglet
A felnőtt magyar internetezők szerint az otthonosság érzete nem ugyanazt jelenti az egyes generációk számára: míg az idősebbeknek a net egy kényelmi funkció, addig a fiatalok számára mára alapszükségletté vált. És hogy a netezők maguk mennyire ragaszodnak az internethez? Tízből ketten akár még a meleg vízről is lemondanának egy hónapra az internetért cserébe – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, ami az otthon fogalmának változásait vizsgálta. Mitől otthon az otthon? Az eNET 2017 szeptemberében végzett online kutatása alapján bár az otthont elsősorban a család, a biztonság és a nyugalom jelenti, emellett persze a komfortérzet is meghatározó, „az otthon szolgáljon ki minket”. Ha például új lakhelyre költöznénk, de a megszokott eszközeink és szolgáltatásaink közül csak három állna rendelkezésünkre új otthonunkban, a többitől pedig egy hónapra meg kellene válnunk, vajon mi lenne az a három, amikhez a legjobban ragaszkodnánk, amikről nem lennénk hajlandóak lemondani? A felnőtt magyar internetezők szerint ebben különbség van az egyes generációk között. Az otthon nem ugyanazt jelenti az egyes generációknak A netezők szerint a Z generáció tagjainak (a 8-22 éves korosztálynak) az otthon kényelméhez egyértelműen az internetezési lehetőség a legfontosabb, amiről semmiképp sem lennének hajlandóak lemondani (88%). Ezt a második helyezett zenehallgatási lehetőség (44%), és a harmadik helyen szereplő tisztálkodási lehetőség (pl.: meleg víz) (43%) követi. Az Y generáció tagjai (a 23-37 éves korosztály) a netezők szerint elsősorban a tisztálkodási lehetőséghez ragaszkodnának (59%), azonban ezt minimális különbséggel lemaradva követi a második helyen szereplő internetezési lehetőség (57%). A válaszadók a harmadik legfontosabbnak az ételtárolási, főzési lehetőséget (pl.: hűtő, gáztűzhely, mikrohullámú sütő) tartják esetükben (40%). Az X generáció (a 38-52 éves korosztály) esetében szintén a tisztálkodási lehetőséget tartják a leginkább meghatározónak a netezők (60%). Esetükben a második helyen az ételtárolási, főzési lehetőség szerepel (55%), amit a tévénézés követ (38%). A baby-boomer generáció (az 53-71 éves korosztály) számára az ételtárolási, főzési lehetőséget tartják a leglényegesebbnek a válaszadók (53%). Esetükben a tévénézés már a második helyen szerepel (49%), amit a tisztálkodási lehetőség (45%) követ. A netezők szerint a fiatalabb generációk számára az internet mára azzá vált, ami az idősebb generációknak a tévénézés: nemcsak egy kényelmi funkció, hanem alapszükséglet, az otthon elengedhetetlen része, amire szükség van ahhoz, hogy az otthon valóban otthon legyen. Tízből két netező inkább hideg vízben fürdene, csak legyen internete A felnőtt magyar internetezők életében természetesen kitüntetett szerep jut az internetnek. És hogy miről lennének hajlandóak egy hónapra lemondani az internetért cserébe? 38% a konyháról, főzésről; 27% a tévézésről; 22% az ágyáról; 20% a zenehallgatásról; 19% pedig még a meleg vízről (is). Mindez persze nem is olyan meglepő, hiszen manapság szinte mindent meg tudunk oldani a net segítségével. Ha nem használhatjuk a konyhánkat, rendelhetünk ételt a neten; ha nem nézhetjük a tévénket, nézhetünk műsorokat online; ha lemondtunk az ágyunkról, máris böngészhetjük a webáruházak kínálatát, hogy rendeljünk egy újat. Amit pedig mégsem tudunk az internet segítségével megoldani, arról inkább lemondunk az általa nyújtott előnyökért cserébe. eNET – Telekom Röviden a felmérés hátteréről: az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 626, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2017 szeptemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.
5G: tízből hét netező használná
A világ néhány éven belül várhatóan nagyot fog változni, ugyanis hamarosan beköszönt az 5G technológia korszaka. És hogy mit is jelent ez nekünk, felhasználóknak? Az ötödik generációs mobilhálózat új dimenziókat fog megnyitni: intelligens közlekedési rendszerek, okos városok, távorvoslási megoldások fogják megkönnyíteni az életünket. A felnőtt magyar internethasználók 80%-át érdeklik az 5G-s újítások, 71%-uk pedig igénybe is venne 5G technológiát használó eszközöket, megoldásokat. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az 5G technológiát vizsgálta. Minek nekünk 5G? Bár az 5G a 4G-hez képest sokkal gyorsabb adatátvitelt fog lehetővé tenni, nem ez lesz a legfőbb előnye. Az 5G-s hálózatra jóval több eszköz tud majd egyszerre csatlakozni, és az adatok is sokkal kisebb késéssel fognak eljutni egyik eszköztől a másikig. Mindez pedig jelenleg még nem, vagy csak kísérleti formában létező technológiák és megoldások – például intelligens közlekedési rendszerek, okos otthonok és városok, robotizált távműtétek és távorvoslási alkalmazások – előtt is meg fogja nyitni az utat. Az 5G, mint leendő új, internetes megoldás – még nem annyira ismert a felnőtt magyar internetezők körében. A válaszadók több mint fele már hallott róla, viszont csak 14%-a tudja azt, hogy pontosan mit is takar ez a kifejezés. Mindazonáltal a netezők nyitottak az 5G-s megoldásokra: közel 80%-ukat érdekli az 5G technológia. A kedvenc 5G-s megoldások Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2017 júliusában végzett online kutatása során ismertetett 5G-s megoldások közül a felnőtt magyar internetezőknek az okos forgalomirányítás tetszett a legjobban, melyet egy ötfokú skálán 4,4-re értékeltek. Az okos forgalomirányítás révén az utakba épített szenzorok a város minden pontján érzékelik a forgalom nagyságát, ezáltal a közlekedési lámpák automatikusan úgy működnek, hogy az autók a lehető legkevesebb megállással haladhassanak. Emellett a közelben lévő szabad parkolóhelyekről is tájékoztatja a sofőröket. A második helyen az 5G alapú személy- és vagyonvédelem végzett (4,1). Ezek a megoldások azonnal riasztanak minket, és élő videofelvételt is elérhetővé tesznek, ha például a gyermekünk tanítási időben váratlanul elhagyja az iskolát; ha egy beteg hozzátartozónk nem mozog; vagy ha az üres lakásunkba betörnek. A harmadik legnépszerűbb 5G-n alapuló területnek az okos város bizonyult (4,0), ami az intelligens technológiák használatával és a lakosság fokozott bevonásával egy élhető, biztonságos, tiszta, energiatakarékos és zöld környezetet, illetve fenntartható fejlődést biztosít. A TOP5-be még az 5G alapú egészségügyi megoldások és az önvezető autók fértek be, melyek egyaránt 3,9-es értékelést kaptak. Előbbiek az 5G segítségével lehetővé teszik majd, hogy például egy kórház összes betegének életfunkcióit egyetlen adatbázis figyelésével szemmel tarthassa az ügyeletes orvos; hogy másképp elérhetetlen helyekre is lehessen drónnal gyógyszert szállítani; vagy akár robotizált távműtéteket is végre lehessen hajtani a betegeken. Az önvezető autók pedig más autókkal és a közlekedési irányítórendszerekkel 5G-n keresztül kommunikálva, a gyalogosokat és akadályokat automatikusan észlelve nagy sebességgel tudnak haladni, miközben elkerülik a baleseteket és a dugókat. A fejlődés a lényeg Mivel a digitális világ folyton változik, újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket nyújtva, így a fejlődéssel az adatbiztonság is egyre inkább kulcskérdéssé válik. A válaszadók 78%-a szerint elengedhetetlen, hogy az adatvédelmi előírások is együtt fejlődjenek a technológiával. Tízből hét netező venne igénybe 5G-s technológiát használó eszközöket, megoldásokat, több mint felük szerint pedig az 5G által megvalósuló lehetőségek elsöprő nagyságrendű változásokat fognak hozni életünkbe. És hogy milyen előnyei lesznek még ennek az újgenerációs hálózatnak? Mindezt a gyakorlatban 2020-ban próbálhatjuk ki, ugyanis akkorra várható az első 5G-s megoldások megjelenése. eNET – Telekom Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 865, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2017 júliusában végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.
Okostelefonnal jobban összemosódik a munka és a magánélet
Az okostelefonokon az állandó online jelenlét miatt egyre jobban összemosódnak a munka és a magánélet határai. Munkaidőben is foglalkozhatunk ügyes-bajos privát dolgainkkal és folyamatosan tarthatjuk a kapcsolatot családunkkal, ismerőseinkkel. Ezzel együtt a munkahelyi teendőinket is bármikor intézhetjük telefonunk segítségével. A dolgozó okostelefon-használók azonban javarészt előnyként élik meg ezt a helyzetet: 78 százalékuk inkább dolgozik szabadidejében is alkalmanként a telefonján, csak munkaidőben is használhassa azt magáncélra. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az okostelefonoknak a munka-magánélet egyensúlyára gyakorolt hatásaival foglalkozik. Munka közben sem bírjuk ki mobil nélkül Az eNET 2017 januárjában végzett online kutatása alapján okostelefont az aktív, dolgozó felnőtt magyar internetezők 86 százaléka használ. Közülük 64 százalék ragaszkodik hozzá, hogy munkaidőben is használhassa magánjellegű tevékenységekre telefonját. Tízből hét válaszadó szokott munkaidejében rendszeresen (legalább hetente egyszer) magánügyben telefonálni, több mint felük pedig SMS-t írni vagy olvasni, csetelni, illetve e-mailezni (is). A kommunikáció mellett a nem munkával kapcsolatos böngészés (54%), a közösségi média oldalak látogatása (52%) és az online híroldalak okostelefonon történő olvasása is igen népszerű (51%), melyekre a válaszadók munkaidejükben is szakítanak időt. Természetesen az okostelefonok révén nemcsak a magánélet jelenik meg a munkahelyeken, hanem a munka is beférkőzik a magánéletbe. Ebben az esetben is a kapcsolattartás a legjellemzőbb a kollégákkal/partnerekkel/ügyfelekkel, melyre a válaszadók fele munkaidején kívül is legalább hetente egyszer használja az okostelefonját. Emellett főként az időbeosztás szervezésében (40%), a munkához szükséges információk online gyűjtésében (37%), valamint a munkával kapcsolatos fájlok megnyitásában, olvasásában (35%) nyújtanak a legnagyobb segítséget a mobilok. Munka okostelefonon, okostelefon a munkában: együtt járnak az előnyök és a hátrányok A dolgozó okostelefon-használók harmada érzi úgy, hogy mióta okostelefont használ, jobban összemosódik a munkája és a magánélete. Ennek legfontosabb előnyei szerintük, hogy rögtön látják a beérkező e-mailjeiket (71%); fontos ügyben online is bármikor elérhetőek kollégáik számára (66%). Ugyanakkor hatékonyabban oszthatják be az idejüket, ha kis „üresjárat” van a munkahelyükön, foglalkozhatnak magánügyekkel, és fordítva (44%), miközben folyamatosan naprakészek a munkahelyi tennivalóikkal kapcsolatban (36 százalék). A hátrányokat illetően tízből öt válaszadó tapasztalta, hogy mivel okostelefonon szabadidejében is könnyen elérhető, kollégái akkor is őt keresik a problémáikkal, amikor éppen nem dolgozik; tízből négy válaszadó pedig otthon sem tud igazán kikapcsolni, ha tudja, hogy okostelefonján munkaidőn kívül is elérhetőnek kell lennie online (is). A dolgozó okostelefon-használók azonban ragaszkodnak telefonjukhoz: 78 százalékuk inkább szabadidejében is foglalkozik néha munkával telefonján, csak munkaidőben is használhassa azt magáncélra. Okostelefonnal a munka-magánélet egyensúlyáért Ma már számos olyan alkalmazás rendelkezésünkre áll, melyek a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését hivatottak elősegíteni. Ilyen appokról azonban a dolgozó okostelefon-használóknak csupán 11 százaléka hallott, így jellemzően nem is használják őket. Ehhez hozzájárulhat, hogy az alkalmazások legtöbbje csak angolul érhető el. Pedig léteznek applikációk a fókuszálás támogatására és a zavaró tényezők kizárására (pl. 30/30, OFFTIME), a bizonyos feladatokkal (pl. ATracker), vagy az egyes appokkal töltött idő követésére (pl. BreakFree, Quality Time), az összes családtag teendőinek összerendezésére (pl. Cozi Family Organizer), sőt, még kifejezetten a relaxáció, a stresszcsökkentés elősegítésére, a meditáció megtanulására is (pl. Headspace, Pacifica). Ugyan eltérő módokon és minőségben, de ezek az appok éppen az okostelefon lehetőségeit kihasználva tesznek kísérletet a kibillent munka-magánélet egyensúly visszaállítására. Okostelefonnal minden könnyebb? A munka és a magánélet ma már az okostelefonokon is elválaszthatatlanok egymástól: munkahelyén szinte mindenki foglalkozik telefonján magánügyeivel, és egyre többeknek elkerülhetetlen, hogy szabadidejükben ne nézzenek rá például a munkahelyi e-mailjeikre. Az okostelefonok hatása a munka-magánélet egyensúlyára vitathatatlan, ennek azonban számos előnye is van, hiszen így hatékonyabban oszthatjuk be az időnket és folyamatosan naprakészek lehetünk mind az otthoni, mind a munkahelyi teendőinkkel kapcsolatban. A dolgozó okostelefon-használók többsége nem is mondana le készülékéről, inkább dolgoznak telefonjukon szabadidejükben, csak munkaidőben is intézhessék rajta magánügyeiket. eNET – Telekom Röviden a felmérés hátteréről: az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.1047, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2017 januárjában végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.
A gamer bennünk van
Magyarországon tízből hat internetező videojátékozik – videojáték alatt értve minden, elektronikus eszközön (számítógépen, okostelefonon, tableten, konzolon, tévén) játszott játékot. Videojátékozni már rég nem a hardcore gaminget jelenti csak: a legnépszerűbb videojáték a Passziánsz, Mahjong, Candy Crash és a Szókereső. A játékosok 56%-a okostelefonján (is) hódol szenvedélyének – derül ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. videojáték-kutatásából. Homo ludens a neten Az internetezők játékos népek: a legalább heti rendszerességgel internetező felnőttek 92%-a szokott valamilyen formában játszani. Pillanatnyilag még a hagyományos játékot részesítik előnyben, de markánsan teret nyert a videojátékozás is, hiszen már tízből hatan játszanak valamilyen elektronikus eszközön. Hogyha a videojátékozásra gondolunk, a lelki szemünk előtt megjelenhet a pattanásos kiskamasz, aki egyedül ücsörögve a szobájában vörös szemmel bámulja a képernyőt, és szinte kizárt, hogy bármilyen kommunikációba lépjen a világgal, s pláne nem a családjával. Ez a sztereotípia azonban megdőlni látszik. Például utaztak Önök mostanában buszon? Persze, a netes böngészés is cool, de a többség mégis az okostelefonján játszható rövid kis mobiljátékokkal múlatja az utazás unalmas perceit. Vagy, tegye fel a kezét, akinek anyja-apja, anyósa, nagypapája tölt órákat mahjonggal, vagy számítógépes passziánsszal! Én videojátékozom, te videojátékozol, ő videojátékozik… Mára a videojátékozás össznépi szórakozássá vált: a videojátékozók demográfiai jellemzőiket (nemüket, korukat, iskolázottságukat, lakhelyüket) tekintve nem térnek el jelentősen az átlag internetezőtől, és bár a férfiak valamivel nyitottabbak rá, mint a nők, és leginkább a 40 év alattiak szoktak játszani, egyik életkori csoportot sem lehet kizárni ebből a tevékenységből – a videojátékozás mára széles körű társadalmi bázissal bír. Ebben a változásban nyilvánvalóan szerepet játszik az elektronikus eszközök, s köztük is főként az okostelefonok dinamikus terjedése: a videojátékot játszók 56%-a játszik okostelefonon (is) – a kisméretű kijelzőkkel rendelkező eszközökön nyilvánvalóan más típusú játékok élvezhetőek, mint a klasszikus számítógépeken. A játékok eszközparkjának átalakulásával így változik az is, hogy mely játékok kerülnek előtérbe. A játékok maguk is meglehetősen széles skálán mozognak, s a legnépszerűbb, legtöbbek által játszott játékok nem a hard gaming tipikus játékfajtái, hanem a kártyajátékok, stratégiai játékok, szójátékok; az egyedi játékok közül a Passziánsz, Mahjong, Candy Crush, Szókereső a legelterjedtebb. A szélesedő társadalmi bázis okozhatja, hogy a videojátékozás napjainkban jellemzően nem napi több órás elfoglaltság: a videojátékozók 60%-ának heti videojátékozásra fordított ideje nem haladja meg a két órát. Ugyanakkor természetesen a hardcore – tehát az egy játékban elmélyült tapasztalatokat szerző, elkötelezett, hosszabb ráfordított játékidővel járó – videojátékozás is jelen van: a videojátékosok negyede naponta játszik, szűk egytizedük heti szinten 10 óránál több időt szán játékra. Miközben egyre többen videojátékoznak, magát a fogalmat a többség még a hardcore videojátékozáshoz társítja, és ennek megfelelően kezeli. A videojátékozás megítélése negatív sztereotípiák mentén történik, amennyiben a játékokat agresszívnak, időpocsékolásnak, a tanulmányi eredményekre rossz hatással bírónak, a játékosokat pedig keveset mozgónak, kapcsolatokat nehezen teremtőnek látják. A számok beszélnek Bár okostelefonon játszanak legtöbben videojátékot, mégis a PC-vel és a laptoppal kapcsolatban várják el leginkább az internetezők, hogy játszani lehessen rajtuk. A videojáték-biznisz óriási piac: az internetezők 12%-a, mintegy 600.000 ember szokott videojáték generálta igények miatt hardvert, perifériát vásárolni. Ugyanakkor, a játékosok igyekeznek minél kevesebbet költeni játékvásárlásra: a videojátékosok közel fele saját bevallása szerint online játszik, 34% tölt le játékot alkalmazásboltból (itt nyilvánvalóan az okostelefonon vagy tableten játszott mobiljátékokról van szó), illetve 26% az adott játék weboldaláról. A játékosok több mint fele (53%) nem költ videojátékra, aki mégis, az sem sokat: éves szinten 3900 Ft-ot (az átlagba 0 Ft-tal beleszámolva azokat is, akik nem költenek). Ugyanakkor, ez a költés is éves szinten 12,5 milliárdos piacot jelent a játékok gyártóinak, forgalmazóinak. Jó szóval oktasd, játszani is engedd… A nálunk többek között a börtönkísérleteiről, mostanában pedig a Magyarország pesszimizmusát átalakítani tervező Hősök tere projektről ismert Philip Zimbardo írt azokról a fiúkról, fiatal férfiakról, akik elszakadnak a valóságtól, nem vállalnak munkát, nem vesznek részt képzésben, hanem a szobáikba zárkózva napi sok órát játszanak videojátékokkal, és a virtuális játékban szerzik meg azokat a sikerélményeket, győzelmeket, amiket a valós életben ennél sokkal nehezebb elérni, megvalósítani. Ez a jelenség nemcsak az egyén pszichéjét befolyásolja negatívan, de kedvezőtlen társadalmi, gazdasági hatásokkal is együtt jár. Vajon a hazai társadalomban mennyire van meg a gyökere egy ilyen irányú elmozdulásnak? Ahogy láttuk, a videojátékozás egyre inkább össztársadalmi, generációkon átívelő szórakozássá válik. Pillanatnyilag azonban a szülők nem igazán rajonganak azért, hogy gyermekük videojátékozzon: tíz előre megadott játéktípus közül (amelyben szerepelt társasjáték, plüss, sportjáték, építő stb.) a legkevesebben a számítógépes és konzoljátékokat választották, mint olyat, amit vásárolni szoktak a gyereknek. Ugyanakkor az internetező szülők gyerekeinek fele jelenleg is játszik valamilyen videojátékot: a 10 év felettiek héttizede, de még a 0-5 éveseknek is az ötöde, ami meglehetősen magas arány. Az elektronikus eszközök terjedése érinti a gyerekeket is, akik különösen fogékonyak a különböző kütyük iránt. Az internetező szülők gyerekei 57%-ának van valamilyen digitális eszköze (okostelefon/ tablet/ PC/ laptop/ konzol). A gyerekek közül a legtöbben okostelefonon játszanak, de jellemző a PC és tablet használata is. Akiknek van videojátékozó gyereke, azon szülők közül háromból ketten szabályozzák a gyerek játékkal tölthető idejét: a videojátékozó gyerekek iskola idején (szeptembertől – júniusig) naponta átlagosan 37 percet, nyári szünetben pedig átlagosan napi másfél órát töltenek videojátékkal. Az időnél is erősebben szabályozzák azonban a szülők a gyerekek videojátékokra szánt költését: a játszó gyerekek 95%-a egyáltalán nem költhet videojátékra. Vegyünk egy másik szemüveget A magyar társadalom tehát egyrészt még mindig hajlamos a videojátékozást a hardcore gaminggel azonosítani és előítéletek mentén kezelni. Másrészt a szülői társadalom is hajlamos szigorúan kezelni a gyerekek videojátékozását idő és pénz tekintetében is. Miközben pedig a videojátékozás egyre inkább széles társadalmi bázisra jellemző, és eltolódott az alkalmi (casual) gaming irányába. Ezzel együtt várhatóan a társadalom is egyre elfogadóbbá válik a videojátékozás iránt, és pozitív hatásait be tudja építeni és hasznosítani tudja a mindennapokban – akár például a nyelvtanulásban, a finom-motorikus képességek, koncentráció javításában, vagy a gamifikáció (játékosítás) egyre erőteljesebb jelenlétével a munka világában. Ideje hát letörölgetnünk (elképzelt) szemüvegünket, vagy előkapni egy másikat, hogy meglássuk a körülöttünk bóklászó (és bennünk lakozó) gamereket.
