Idén januárban hazánkban is elindult az Egyesült Államokban már évek óta rendkívül népszerű internetes tévézést nyújtó szolgáltatás, a Netflix. Miért fontos ez? A cég megváltoztathatja a hagyományos tévé-előfizetések és az online videoszolgáltatások helyzetét a magyar piacon. Képes lehet kiszolgálni a tévé- és filmnézők igényeit: széles műsorkínálatot nyújt, nincsenek rajta reklámok, 24 órás elérhetőséget biztosít és ráadásul mindezt legálisan. Az eNET legújabb kutatásából kiderül mennyire jelent veszélyt a tévészolgáltatók számára a Netflix és mit gondolnak róla a fogyasztók. Filmnézési szokások: tévé, videomegosztók és torrent Az eNET 2016 februárjában készített kutatásából kiderül, hogy a felnőtt magyar internetezők hol és hogyan szeretnek tévéműsorokat, illetve filmeket nézni: A válaszadók 86%-a legalább havi rendszerességgel használja az online videomegosztó portálokat. Előnyük, hogy internet hozzáféréssel ingyenesen és bármikor lehet rajtuk filmet nézni. Tízből hárman pedig havonta legalább egyszer lépnek illegális útra és ingyenesen töltik le torrent oldalakról a filmeket. Mindezektől függetlenül Magyarországon a felnőtt internetezők 90%-ának háztartása rendelkezik tévé előfizetéssel, így továbbra is ez számít a leggyakoribb filmnézési felületnek. A tévészolgáltató kiválasztásánál a megkérdezettek harmadának számít, hogy legyen előfizetésében sport csatorna. A hazai gyártású sorozatok azonban már nem arattak ekkora „sikert”, csupán 16%-nál játszik szerepet ezek megléte az előfizetés megtartásában. Magyarul vagy felirattal? Az itt a kérdés Sokszor szóba kerül az idegen nyelv ismerete hazánkban, mivel a legnépszerűbb sorozatok és filmek nem magyar nyelvűek, ezúttal sem tudunk elmenni mellette. A válaszadók közel fele csak magyar nyelven hajlandó filmet nézni, a másik fele viszont akár feliratosan is. De csupán 2% az, aki számára nem jelent problémát szinkron és felirat nélkül filmezni. Mindössze minden hetedik válaszadó tölt le feliratot, ami azt jelenti, hogy vagy már eleve szinkronizált vagy feliratozott filmeket néznek. A Netflix számára tehát hátrányt jelenthet a magyarok mostani „egynyelvűsége”, ugyanis egyelőre még alig található magyarul szinkronizált vagy feliratozott tartalom a műsorkínálatában. Streaming és VOD szolgáltatások hazánkban A felnőtt internetezők körében a szolgáltatókkal szembeni legfontosabb elvárások: a széles műsorpaletta és a reklámmentesség. Ezek mellett a 24 órás elérhetőség, vagyis a bármikor nézhető műsorkínálat elérhetősége is fontos. A hagyományos tévé-előfizetések még nem tudják ezeket teljes mértékben biztosítani, ezzel szemben az új megoldások igen. A nézők megtartásáért-megszerzéséért már megjelentek a különböző streaming és VOD szolgáltatások. Ezek közül az RTL Most bizonyult a legnépszerűbbnek a kutatásban részt vettek körében, ami feltételezhetően az ingyenes hozzáférhetőségének is köszönhető. Ezt követi az HBO, valamint a DIGI Online. Mindhárom szolgáltató széles műsorkínálatot és 24 órás elérhetőséget biztosít. A puding próbája az evés Nézzük, mit tud a Netflix! Először is azt nyújtja a nézőknek, amire szükségük van: széles a műsorkínálata, nincsenek rajta reklámok, és bármikor bármilyen eszközről elérhető, csak internetelérésre van szükség a használatához. Itthon egyelőre mégsem ismerik olyan sokan, 10 emberből csak egynek jut eszébe magától is megemlíteni a Netflixet, ha online filmnézési lehetőségekről van szó, viszont ha lista alapján kell dönteni, hogy mely szolgáltatóról hallott, akkor már 3 ember választja ki. Azok a felhasználók, akik már korábban is hallottak róla, tisztában vannak a Netflix alábbi jellemzőivel: a filmek bármikor és bármilyen, internettel rendelkező készülékről nézhetőek és nem szükséges hozzá televíziós előfizetés, fizetni viszont kell érte. A szolgáltatás egy hónap erejéig mindenki számára ingyenesen kipróbálható, de még így is csupán a válaszadók 6%-a élt ezzel, viszont további 55% tervezi, hogy a közeljövőben ad egy esélyt a Netflixnek. Azok közül, akik a kutatás során hallottak először a Netflixről, közel minden hatodik kipróbálná, viszont további majdnem egynegyed felhasználó hezitál, ők leginkább akkor tennének így, ha lenne magyar szinkron, vagy elérhető magyar felirat, esetleg, ha alacsonyabb lenne az előfizetési díj. Milyen jövő előtt áll a Netflix? Továbbra is az egyik legkedveltebb időtöltésnek számít a tévézés, a sorozat- vagy filmnézés. A hagyományos tévészolgáltatók mellé a Netflix olyan új piaci szereplőként érkezett a hazai piacra, ami nem reklámalapú kereskedelmi tévészolgáltatást nyújt, sokkal inkább a fogyasztói igényeknek próbál megfelelni, a hagyományos tévé-előfizetést ötvözi a videomegosztó oldalak előnyeivel. Jelenleg azonban még nem jelent komoly fenyegetést a hazai szolgáltatók számára, mivel viszonylag kevesen élnek az ingyenes próbaidőszak ellenére is a lehetőséggel. Mi kellene ahhoz, hogy mindez megváltozzon? Elsősorban szinkronos tartalmak, de legalábbis magyar feliratok biztosítása, alacsonyabb előfizetői díj és szélesebb, az amerikai választékhoz hasonló műsorkínálat. Hiba lenne azonban, ha két hónap elteltével elhamarkodott következtetéseket vonnánk le a Netflix sikerességét illetően. Hiszen sokan még csak most fogják kipróbálni a szolgáltatást és a magyar nyelvű szinkron megjelenése is sokat dobhat a szolgáltatás megítélésén. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
ÜGYINTÉZÉS? – INKÁBB ONLINE!
Az internetezők számára az ügyintézés világa is alapvetően online képzelhető el: körükben ez nem csupán a leginkább kedvelt, de egyben a leggyakrabban használt csatorna is az ügyek intézésére. Ennek ellenére a személyes és a telefonos ügyintézés sem kopott ki mindennapjaikból. Bár az online ügyintézés elsődleges platformja továbbra is a számítógép, erőteljes az okostelefonok térnyerése: tíz internetezőből három az okostelefonjával (is) intéz ügyeket, méghozzá böngészőn keresztül és applikációval egyaránt – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az online ügyintézés gyakorlatával foglalkozik. Online szeretnénk… Az internetezők ügyeik intézésében is az online formát részesítik előnyben a személyes és főként a telefonos ügyintézéssel szemben. Érdekes viszont, hogy a személyes és a telefonos ügyintézés közül az előbbi a preferáltabb. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2016 februárjában készült internetes felmérése szerint a felnőtt internetezők 43%-a, ha teheti, akkor online intézi ügyeit (és további egyötödük jobban szereti azt más módoknál); mindössze 10%-ukra jellemző, hogy amennyiben lehetséges, elkerüli ezt az ügyintézési módot. A személyes ügyintézést tíz internetezőből kettő, a telefonost tízből egy részesíti egyértelműen előnyben. Legtöbben személyesen, leggyakrabban mégis online Az online ügyintézés a másik két ügyintézési móddal közel megegyező arányban van jelen az internetezők mindennapjaiban: akik szoktak egyáltalán ügyeket intézni, azok 97%-a teszi ezt személyesen, 93%-uk telefonon, és 92% online. Korántsem egyforma azonban az egyes ügyintézési csatornák használati gyakorisága, és a mérleg az online ügyintézés javára billen el: nagyobb gyakorisággal intézkednek interneten, mint telefonon vagy személyesen. Tehát, bár használati arányát tekintve a személyes ügyintézés a legdominánsabb, a használat súlyát, gyakoriságát illetően már az online ügyintézés áll a dobogó legmagasabb fokán. De mégis, mit intézünk online? Nyolc lehetséges ügyintézési terület közül a bankolás a legszélesebb körben elterjedt a hazai felnőtt internetezők körében: 74%-uk jelenleg is online bankol, vagyis lekérdezi számlaegyenlegét, utalásokat végez vagy más pénzügyi tranzakciókat indít. Két netező közül egy intéz online szolgáltatásokkal kapcsolatos reklamációkat, számlabefizetést, mérőóra-állás bejelentését, számlaegyenleg lekérdezést (45-50%). Tízből négy internetező köt online biztosítást, és hárman adják be adóbevallásukat ilyen formában. Ennél is kevesebben intéznek iskolai ügyeket online. Böngészővel és applikációval is Az online ügyintézés elsődleges eszköze még mindig leginkább a személyi számítógép, illetve a laptop/notebook – az internetezők fele ezeken intézi ügyeit. Azonban az okostelefonok térnyerése is markáns e téren, hiszen tíz internetező közül három (33%) okostelefonja segítségével (is) ügyintéz. Akik szoktak online ügyeket intézni, azok szinte mindegyike (93%) él a böngészőn keresztüli ügyintézés lehetőségével, míg ugyanezen csoport 36%-a használ applikációkat (is) az ügyintézés során. Személyi és hordozható számítógépen egyaránt a böngészőből történő ügyintézés a jellemzőbb, okostelefonon azonban az alkalmazáson keresztüli ügyintézés beérte a böngészőn keresztülit: az online ügyintézők 23%-a használ erre böngészőt, 25%-uk applikációkat. Biztonságos legyen! Mind a böngészőn, mind az applikációkon keresztüli ügyintézés esetében használóinak legfontosabb elvárása, hogy személyes adataik biztonságban legyenek. Fontos még, hogy könnyen áttekinthető és mindig elérhető legyen, és ha bármilyen probléma merül fel az ügyintézés során, azonnali visszajelzés érkezzen. Kevésbé fontos elvárás, hogy ne csak internetes, hanem telefonos help-deskkel is rendelkezzen, az ügyintéző felület szépsége pedig csak hab a tortán: hat tényező közül átlagosan az ötödik helyre tették. Tovább bővül az online ügyintézők tábora Az internetezők kedvelik és intenzíven használják is napi ügyeik intézésében az online platformot, ezzel együtt az online ügyintézés további bővülésére számíthatunk. A vizsgált ügyintézési területekkel kapcsolatban az internetezők negyede-ötöde jelezte, hogy a jövőben tervezi, hogy áttér ezeknél az online ügyintézési formára. Az online ügyintézés bővülésében jelentős szerepe van egyrészt a szolgáltatók által nyújtott online ügyintézési lehetőségek bővülésének, fejlődésének, másrészt pedig az olyan applikációknak, amelyek praktikusan használhatóak napi ügyeink intézésében. eNET – Telekom
Two thirds of Hungarian Internet users have smartphones
Smartphones and mobile net access have conquered adult Hungarian Internet users. As many as 3.3 million people, i.e. two thirds of all Internet users, have smartphones now, and two million of them use mobile net as well. This means that they are accessible online any time, wherever they are; also, they have constant access to the world-wide web. Demand for mobile Internet – and fast 4G connections within that – is rocketing. The latest research by eNET-Telekom, titled “Report on the Internet Economy”, is focused on changing smartphone and mobile Internet usage habits. 3.3 million smartphone users in Hungary According to eNET’s online research in October 2015, the dynamic proliferation of smartphones is unstoppable: 67% of adult Hungarian Internet users, i.e. 3.3 million people, use smartphones. In the past period of over two years, the ratio of smartphone users has grown by 20 percentage points amongst Internet users. Not without my smartphone Smartphones have become integral in the lives of those who use such devices. They can hardly do without their phones: two thirds never turn off these gadgets, and the majority (58%) keep their phones with them all night. In fact, some go even farther: 28% keep the distance to their smartphones at one metre or less all day, and almost one quarter of the respondents even take them to the toilet. Smartphone users are also very active in app consumption. Nine out of 10 download applications to their smartphones at least occasionally. However, people don’t like paying for that, as two thirds never download apps for money, and another one quarter are only willing to do so when they need an application that cannot be acquired free of charge. Regarding the type of regularly used apps, maps and navigation dominate (69%); smartphone users don’t like to leave their homes without them. But applications used for communications (62%), gaming (61%) and social media (58%) have also proved to be indispensable. Wifi is not enough Nine out of 10 Internet users surf the Web through Wi-Fi on their smartphones. Meanwhile, the ratio of those who go online with a mobile Internet connection has reached 60%, which means two million mobile Internet users. Thus the share of people who keep not only their smartphones but also the Internet with them at all times is growing; these people are accessible online anywhere and anytime, and they have constant net access. As many as 41% of mobile Internet users take advantage of 4G (also called LTE) broadband connection, with another 6% planning to use that service in the next one year. It is not only the availability of a mobile connection that matters to Internet users, but also the quality thereof. This is becoming an important consideration, as indicated by the fact that 4G support is a key issue to 56% of the respondents when buying a new smartphone. I won’t give up my smartphone! The golden age of smartphones continues as more and more people use such devices and love them more than ever. Two thirds of adult Hungarian Internet users also have smartphones, and they firmly reject parting with their devices even for a short period of time. Then again, this is understandable as 60% of smartphone users have mobile Internet connection, so they are not limited in time or place when it comes to navigation, communication, gaming, reading the news, or even working and studying. eNET – Telekom
Okostelefonok: megvan a kétharmad!
Az okostelefonok és a mobilinternet meghódították a felnőtt magyar internetezőket. Mára a netezők kétharmada, azaz 3,3 millió fő okostelefon-használó, közülük 2 millióan használnak mobilinternetet is, vagyis bárhol és bármikor elérhetők az interneten és ők is elérik azt. A mobilnet – és ezen belül a 4G szolgáltatás – iránti igény rohamosan nő. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az okostelefon- és mobilinternet-használati szokások változásaival foglalkozik. 3,3 millió okostelefon-használó hazánkban Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2015 októberében végzett online kutatása alapján az okostelefonok dinamikus terjedése továbbra is megállíthatatlan: mára a felnőtt magyar internetezők 67 százaléka, azaz 3,3 millió fő használ okostelefont. Az elmúlt kicsit több mint két évben az okostelefont használók tábora 20 százalékponttal nőtt a netezők körében. Okostelefon nélkül sehova Az okostelefont használók mindennapi életének szerves részévé vált a telefon, amitől igen nehezükre esik elszakadni: háromnegyedük soha nem kapcsolja ki készülékét és a többség egész éjszaka maga mellett tartja (58%). Vannak azonban, akik még ezzel sem érik be: 28% egész nap nem távolodik a telefonjától egy méternél messzebbre, közel minden negyedik pedig még a mellékhelyiségbe is magával viszi azt. Az okostelefon-használók az alkalmazások letöltése terén is igen aktívnak mutatkoznak, tízből kilencen szoktak legalább alkalmanként készülékükre appokat letölteni. Fizetni azonban már nem szeretnek ezért: kétharmad soha nem tölt le fizetős alkalmazásokat, negyedük pedig csak abban az esetben hajlandó erre, ha olyan appra van szüksége, ami ingyenesen nem szerezhető be. A rendszeresen használt alkalmazások típusát tekintve egyértelműen a térkép, navigáció a kedvenc (69%), mely nélkül még a lakásból sem szeretnek kilépni; de a kommunikációval (62%); játékkal (61%); illetve közösségi médiával (58%) kapcsolatos appok is nélkülözhetetlennek bizonyultak. A wifi már nem elég Wifit tízből kilenc netező használ okostelefonján, miközben azok aránya, akik mobilinterneten keresztül (is) szoktak kapcsolódni a világhálóhoz, már eléri a 60 százalékot, ami 2 millió mobilnetezőt jelent. Egyre nő tehát azok aránya, akik nemcsak az okostelefont, de az internetet is mindig „magukkal viszik”, így bárhol és bármikor elérhetők a neten és ők is elérik azt. 4G, vagy más néven LTE mobil szélessávú szolgáltatást már a mobilnetezők 41 százaléka használ okostelefonján és további 6 százalék tervezi igénybe venni a következő egy évben. Az okostelefon-használók számára nemcsak a mobilnet-szolgáltatás megléte, hanem annak minősége is egyre inkább kulcskérdéssé válik, amit az is mutat, hogy 56 százalék számára a 4G képesség meghatározó szempont egy lehetséges új készülék kiválasztásánál. Az okostelefonomat nem adom! Az okostelefonok továbbra is aranykorukat élik: nemcsak egyre többen, de egyre jobban is imádjuk őket. Hazánkban jelenleg a felnőtt netezők kétharmada okostelefon-használó és eszük ágában sincs megválni telefonjuktól, még rövid időre sem. Mindez persze nem is csoda, hiszen az okostelefont használók 60 százaléka mobilnet-előfizetéssel is rendelkezik, így többé már nincsenek se helyhez, se időhöz kötve, legyen szó navigációról, kommunikációról, játékról, hírolvasásról, vagy akár munkáról, tanulásról. eNET – Telekom
Internet: összehozza vagy szétválasztja a családot?
A telekommunikáció a felnőtt magyar internetezők 85 százalékának családi életében meghatározó szerepet tölt be. Ezen belül is kiemelkedő jelentőséggel bír az internet, amely nemcsak a kapcsolattartás terén vált elengedhetetlenné. Ma már a netezők 83 százalékának közös családi programot is jelent, legyen szó akár közösségi oldalak látogatásáról, online vásárlásról, vagy éppen online zenehallgatásról, filmnézésről – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” című friss kutatásából, amely a telekommunikáció, ezen belül is az internet családok életében betöltött szerepével foglalkozik. Sok kütyü = tájékozottság? Az eNET 2015 nyarán végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők 85 százalékának családi életében központi szerepet tölt be a telekommunikáció, és több mint felük szerint minél többféle telekommunikációs eszközt használ egy család, annál tájékozottabb. A válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy az internet elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Ugyan a válaszadók kétharmada azzal is egyetért, hogy a net kényelmesebbé teszi a családok életét, a családi kapcsolatokra gyakorolt hatását illetően már megoszlanak a vélemények. Bár többen látják pozitívnak ezt a hatást, a többség (62%) szerint a pozitív és a negatív hatások egyszerre érvényesülnek. A telefonálás is a netre költözik? Az eNET friss kutatása szerint a családdal folytatott digitális kommunikáció módjai közül a mobilon történő telefonálás a legjellemzőbb (86%). A mobilt azonban már nem csak telefonálásra használják a családok, hiszen az okostelefonok terjedésével az online kapcsolattartás minden formája elérhetővé vált ezeken az eszközökön is. Bár a családon belüli internetes kommunikációs lehetőségek közül továbbra is az e-mail a legnépszerűbb (47%), ezt alig lemaradva követi az internetes telefonálás vagy üzenetküldés, amelyeket már a válaszadók 44 százaléka használ rendszeresen. A vezetékes telefon ezzel szemben némileg háttérbe szorult, de még így is ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint a közösségi média, ha a családtagokkal való kommunikációról van szó. Mivel az internetes kapcsolattartást — a telefonoshoz hasonlóan — akkor is igénybe tudjuk venni, amikor személyes találkozásra nincs lehetőségünk, helyettesítője nem, de kiegészítője lehet a személyes kommunikációnak. Az internetezők 80 százaléka szerint ráadásul sokkal olcsóbb is, mint a mobil vagy vezetékes telefonálás. Az online kommunikáció, s különösen az online telefonálás szerepe így várhatóan a jövőben tovább erősödik majd. Külön is együtt Az internet legnagyobb előnye a többi kommunikációs csatornával szemben, hogy akármilyen távol legyünk is egymástól, életünk minden történését azonnal megoszthatjuk szeretteinkkel gyakorlatilag plusz költségek nélkül szóban, írásban, képekben vagy akár videókban is. Ha például nyaralni megyünk, családtagjainknak nem kell sem a hazatérésünkre, sem a telefonhívásunkra várniuk, hogy megtudják, milyen a szállodai szobánk, vagy éppen a tengerpart, hiszen egy kattintással képeket, videókat is küldhetünk nekik, ha hozzáférünk az internethez. A web ilyen módon akár szorosabbá is teheti a kapcsolatokat, hiszen segítségével többet tudhatunk meg a másikról, mivel azt is láthatjuk, amit ő lát, bárhol is legyen. Sőt, a közösségi oldalaknak köszönhetően nem is kell többé minden szerettünket egyenként informálni, hiszen a feltöltött képekből és hozzászólásokból a családtagjaink és a barátaink is rögtön tudhatják, merre járunk, mit csinálunk éppen. Az internetezők kétharmada szerint a világhálónak nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy minél több rokonunkkal és barátunkkal tartsuk aktívan a kapcsolatot, hiánya pedig jelentősen megnehezítené ezt. Többségük (68%) a tőle távol élő rokonaival szokott a weben keresztül kommunikálni; több mint felük barátokkal, ismerősökkel; negyedük pedig velük élő családtagjaikkal (is), amikor épp nincsenek együtt. Mindössze 6 százalék azoknak az aránya, akik sem családtagokkal, sem barátokkal nem kommunikálnak ebben a formában. Nem bizonyult igaznak tehát az a korábbi félelem, hogy az internetezés magányossá tesz: éppen ellenkezőleg, összeköti az embereket és a családokat. A netezés közös családi program is lehet A hagyományosan közös szórakozásnak tekintett tévénézés mellett az internetezés is családi programmá vált mára, a netezők 83 százaléka számolt be hasonló tapasztalatokról. Az online lehetőségek közül szembetűnő a közösségi oldalak előkelő helyezése, a válaszadók 61 százaléka családjával közösen (is) látogatja ezeket. Szintén gyakori a közös online vásárlás (58%), amely feltehetően a családi nagybevásárlás új formájává válik, csak a helyszín más: már nem az áruházban, hanem otthon ülve nézelődhetnek és válogathatnak a virtuális polcok kínálatából. Igaz, az online vásárlás kényelméből fakadó megtakarítások nem feltétlenül csökkentik kiadásainkat, mert sokan nem csak az éppen szükséges termékeket veszik meg: a családok 29 százaléka legalább alkalmanként többet költ a neten az eredetileg tervezettnél. A vásárlás mellett a közös online zenehallgatás és online filmnézés, videózás, tévézés is igen gyakori a netezők körében (45, illetve 43%). A családdal töltött idő nem vész el, csak átalakul A telekommunikáció, s különösen az internet mind az egyének, mind a családok életében központi szerepet játszik, hiszen számos egyéb előnye mellett nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szeretteinkkel és barátainkkal minél egyszerűbben és aktívabban tarthassuk a kapcsolatot, akkor is, ha éppen nem vagyunk együtt. Emellett a netezés közös családi programmá is válik, ha kihasználjuk az általa nyújtott lehetőségeket: ezt az internetezők 83 százaléka meg is teszi. Vitathatatlan, hogy az internet átalakítja a családi kapcsolatokat és programokat, ám ha megfelelően használjuk, nagyban hozzájárulhat a család összatartásához. eNET – Telekom
Internet of Things: a netezők még csak ismerkednek vele
Bár az Internet of Things (IoT) napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése, sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is takar valójában. Ez a felnőtt magyar netezőkre is igaz: egy részük a kifejezést ugyan ismeri, de a jelentését már nem; másik részük pedig a konkrét megoldásokkal tisztában van, de még nem tudja ezeket a fogalomhoz kötni. Mindazonáltal a netezők nyitottak az IoT lehetőségekre, és bár egyelőre nagyon kevesen használnak ilyen eszközöket, 94% szívesen kipróbálná ezeket, 37% pedig tervezi is a következő öt éven belül ilyen készülék vásárlását – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az Internet of Things lehetőségeivel foglalkozik. Na de mi is az az Internet of Things? Az ’Internet of Things’, vagy rövidítve ’IoT’ magyarul a ’dolgok (tárgyak) internete’, mellyel a mindennapjainkban használt eszközök (például háztartási gépek, autók, mérőórák, pénztárgépek, stb.), az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Ennek a kommunikációnak a motorja az ún. M2M (machine-to-machine) technológia, ami olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával (érzékelőkkel, chipekkel) van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe. Az eNET 2015 júliusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők 78%-a állította, hogy nem találkozott még az Internet of Things kifejezéssel. Miután azonban megismerték a fogalom tartalmát, már közülük is 34% válaszolta azt, hogy hallott róla. Ebből is látszik, hogy sokaknak már van valami képük az IoT által nyújtott lehetőségekről, ám ez a kép még elég homályos. Mindez persze nem is csoda, hiszen az új technológiák gyakran észrevétlenül szivárognak be az életünkbe: használjuk ugyan őket, de azzal már nem vagyunk tisztában, hogy pontosan miket is használunk, hogyan is működnek. És mit szólnak az IoT-hez a netezők? A felnőtt netezők többsége nyitott az IoT megoldásokra: 28% bármelyiket kipróbálná, 66% pedig ugyan nem mindet, de egy részüket biztosan. 37% tervezi is, hogy a következő öt év során valamilyen IoT eszközzel látja majd el háztartását. Bár a válaszadók többsége úgy véli, hogy ezek a megoldások kényelmesebbé teszik az életet (70%) és hasznosak (65%), attól tartanak, hogy az átlagemberek többségének nincs elég pénze ahhoz, hogy ilyen kütyüket tudjon vásárolni otthonába (77%). A kedvenc IoT megoldások Az IoT megoldások közül az intelligens otthoni riasztó a leginkább rokonszenves a netezőknek, melyet 4,5-re értékeltek egy ötfokú skálán. Ez az eszköz távollétünkben figyeli otthonunkat, és ha bármilyen nem szokványos, meglepő dolgot észlel, akkor értesítést küld róla nekünk, így mindig tudhatjuk, mi folyik a lakásunkban, amikor épp nem vagyunk otthon. Ezt az eszközt a felnőtt netezők 68%-a szívesen kipróbálná, 18% pedig meg is vásárolná. A második és a harmadik helyezett egyaránt az autózáshoz kapcsolódik: az intelligens parkolórendszer, mely az autós számára szabad parkolóhelyet keres; illetve az okosautó, mely érzékeli a környező járművek, járókelők és tárgyak pontos helyzetét, sebességérzékelői elősegítik a balesetek elkerülését, és még a várható forgalomról, dugókról is tájékoztat minket. A top5-be még az okosmérés, illetve az okosotthon fért be az internetezőknél. Az okosmérő valós idejű információt nyújt például a gáz és elektromos áram felhasználási adatainkról valamint annak költségeiről, amiket a szolgáltató is megkap, így nem kell külön leolvasnia a mérőket. Az okosotthon segítségével pedig a háztartási eszközöket és berendezéseket távolról, okostelefonnal irányíthatjuk (így szabályozhatjuk a fűtést vagy a hűtést, lehúzhatjuk a redőnyöket, vagy felkapcsolhatjuk a világítást stb.). A fenti megoldások közül az okosotthont, az intelligens parkolórendszert és az okosmérést a netezők 1%-a használja már most is, viszont több mint 60% szívesen kipróbálná ezeket, minden tizedik válaszadó pedig meg is vásárolná őket, ha megtehetné. IoT a boltban, a gyárban… sőt még a tehenekben is! Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. friss kutatása arra is kitért, hogy a válaszadók milyen üzleti IoT megoldásokról hallottak már, illetve van-e olyan, amit már most is használnak munkahelyükön, vállalkozásukban. Ezek közül a legismertebb az online kassza, mely lehetővé teszi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszere és a pénztárgépek közötti adatkommunikációt. Erről a válaszadók kétharmada hallott már, és 7% használta is munkája során. A flottakövetőről, mely figyelemmel kíséri a mobil eszközökkel ellátott gépjárműveket vagy munkatársakat, 55% hallott már, használati aránya pedig 4%. Számtalan olyan izgalmas üzleti lehetőség van még azonban, mely a netezők körében egyelőre kevésbé ismert, így használati aránya is elenyésző. Ilyen például a mezőgazdaság területén használható szenzor a szarvasmarhák gyomrában, mely az állatok állapotáról szolgáltat információt a gazdák és az állatorvosok számára, elősegítve ezzel a tejhozam mennyiségének és minőségének szabályozását. Az ipari IoT megoldásokkal akár egy egész gyártósor üzemeltethető távolról is, melynek a legkisebb alkatrészei is jelzik, ha bármilyen eltérés történt, ezáltal a váratlan leállások száma csökkenthető, illetve a karbantartás is előre tervezhetővé válik. A kereskedelemben pedig a speciális jeladók hozhatnak változást, melyek az üzleteknek segítenek felhívni vásárlóik figyelmét akciókra, árleszállításokra, adott termékekre, de azt is jelzik, hogy egy üzlethelyiség mely területei a legkevésbé vagy a leginkább látogatottak. Hazánkban még csak most kezdődik az Internet of Things Bár a netezők 94%-a nyitott az IoT megoldásokra, hazánkban jelenleg még nagyon kevesen használják őket, dinamikus terjedésük a jövőben várható. A hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló intelligens eszközök feltehetően nem csak a mindennapjainkat teszik majd kényelmesebbé, hanem az üzleti világot is átalakítják. Mindehhez persze a felhasználók nyitottságán túl arra is szükség van, hogy az üzleti élet szereplői is érdekeltnek tartsák magukat ezekben a fejlesztésekben, s egyre több és egyre költséghatékonyabb lehetőséggel álljanak elő, ezáltal népszerűsítve a jövő internetes technológiáját. eNET – Telekom
How are we doing with digital competences?
Even though most adult Hungarian Internet users go online and use web-based technologies for more and more activities, there is still room for development when it comes to digital competences. This is especially true for smart devices, as the opportunities they provide are not fully exploited. However, Internet users are ready for progress: 70% of those who were asked, consider it important to continuously develop their digital literacy, according to the latest research “Report on the Internet Economy”, conducted by eNET – Telekom focusing on digital competences. Digital literacy: no reason for shame In an online questionnaire conducted by eNET in June 2015, adult Hungarian Internet users were to choose from six-six key activities. The respondents were asked to mark those activities that they have already performed either on desktop/laptop, on tablet/smartphone, and online regardless of the type of device. One or two marked activities indicated low digital literacy, three or four showed medium competences, and five or six were indicative of a high level of digital literacy. The more activity a person marked, the more competent the person is claimed to be. The results showed that 20% of adult Internet users have low, 43% medium, and 37% high digital competences in the field of Internet usage. More and more Internet users go online not only to send e-mails and gather information, but also to make phone calls, share files, or even to create web pages. Still, the usage of smartphones and tablets are not fully exploited, less functions are used on those devices as opposed to desktops and laptops; more than one third of the respondents do not or hardly take advantage on the opportunities offered by these devices. These people either do not use smartphones at all, or only use their basic functions, claiming that “phones are to make phone calls”. On the contrary a group has emerged that uses smartphones and tablets not only complementary to PCs or laptops, but even instead of them. It should be noted that, that unlike basic computer knowledge, the usage of smart devices is not part of the content of the Hungarian education system. Additionally, a smart device is rather personal, so those who do not own one have limited opportunity to learn about its functions. School education is not enough Two thirds of the adult Internet users consider the quality and quantity of IT related education in Hungary insufficient; 54% think that the teaching material should collaborate to the adequate and safe smartphone and tablet usage. The vast majority of adult Internet users claim to have learned the usage of smartphones, tablets, and even conventional computers, via self-learning and “learning by doing”. Furthermore three quarter develop their skills on a continuous base. They presumably consider education more as an “introduction” to the basics, from which everyone should elect their knowledge to further heights. With the Internet, for the Internet As the digital world keeps changing and offering new devices, continuous self-learning is needed to confidently navigate it. For 70% of adult Internet users it is extremely important to keep developing their digital skills. What else, than the Internet itself could be the primary source for extending the knowledge regarding the digital world. 60% of the respondents claim that Internet is the “digital compass” pointing towards answers to almost any question. The Internet is now so strongly integrated into our everyday lives that we rely on it even to find solutions for problems related to Internet usage. The key is what your child sees at home If you use the Internet, your family members – children, siblings, parents or grandparents – are likely to do so too. Most people (82%) believe, that similarly to children, adults should be supported in getting along in the digital space and also to have sufficient knowledge about the opportunities offered by the digital world. This is especially important to those Internet users who have young children; most people think that the examples seen at home contribute more to childrens’ digital literacy than formal education. For that reason, 69% of them regularly discuss the opportunities and threats of digitalisation with their children and give them useful advices, so that the parents know that their children can surf on the Internet without supervision. In regard of security, parental control and child protection programs are not used very frequently, but two third of the respondent families have rules that children must follow when using digital devices. In most cases, the time spent and content watched online are limited (for example social media and adult content are banned), or children are allowed to use such devices with parental supervision only. Almost 90% of parents would like to gain more knowledge about the opportunities and threats of the digital world if they could, so that they can help their children to use the Internet consciously and safely. The digital era: only to live in it, or take advantage of it? Today’s digital age requires new skills from those who want to take advantage of its opportunities instead of just living in it. Naturally, that requires gadgets that connect to the Internet; and of course, one must also be able to use those devices. Fortunately, there are numerous opportunities to improve our digital competences, and three quarter of Internet users actually exploit those opportunities. In that way, they may help not only themselves but also the next generation to become confident citizens of the Internet. eNET – Telekom
Médiatartalmat inkább online! – kérik a fiatalok
A fiatalok az olthatatlan információ- és ingerigényüket ma leginkább az internet nyújtotta szinte korlátlan világban tudják kiélni. Filmek, zene, ismeretterjesztés – mindez megtalálható számukra az interneten, részben a közösségi oldalak révén. A kommunikációs csatornák hangsúlyai is egyértelműen az online világ felé tolódnak el. De kétségbe esni nem érdemes: a mai fiatalok egyszerűen ugyanannyira kíváncsiak, és valószínűleg ugyanarra, mint a szüleik voltak – csak nekik már van internet-hozzáférésük. Az eNET a HTE-vel (a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettel) közösen 2015 áprilisában készített online kérdőíves kutatást az internetező fiatalok és idősebbek médiafogyasztási, illetve egyéb szokásairól. Kíváncsi huszonévesek, családalapító fiatalok, ínyenc érettek Csak az érdeklődési körök alapján nem érdemes generációs szakadékokat vizionálni az internetezők között, de nehéz nem észrevenni az eltérő hangsúlyokat a vizsgált korosztályok – 18-29 évesek, 30-39 évesek és 40 évesek, illetve idősebbek – között. A kutatás során 24 különböző téma közül választhatták ki a megkérdezettek a számukra legérdekesebbeket. A legfiatalabbak körében a kép és hang mindent visz, listájuk első két helyén a filmek, mozi, második helyén a zene szerepel. De mielőtt valaki öncélú szórakozással vádolná a 30 év alattiakat, érdemes észrevenni, hogy listájuk harmadik helyén a tudományos, ismeretterjesztő tartalmak állnak – előkelőbb helyen, mint az idősebb korosztályok körében. Fontos még az is, hogy egyedül csak az ő esetükben került fel a TOP5-ös listára a számítástechnika, internet és informatika világa. A 30-as korosztály egyértelműen átmenetet képez érdeklődési körét tekintve is a fiatalabbak és a középkorúak, illetve idősebbek között. Miközben első helyen náluk is még a filmek állnak, a következő helyeken már az egészség, otthon és a gasztronómia áll – mintha örökifjú lelkük a folytonos keresésből a megállapodás irányába mozdult volna el. Nem hiába, hiszen 40 év felett beköszönt az „ínyencek kora”. Ebben a korosztályban a top-témák a gasztronómia és az életmód, meg persze az otthon. Érdekes módon ekkor visszatér a toplistára a tudományos, ismeretterjesztő tartalomfogyasztás is – talán egyfajta jutalmaként a megállapodásnak. A tartalomfogyasztás változó asztala: online menü a terítéken Nemcsak az érdeklődési körök, de az érdeklődés kielégítésére használt információs csatornák használatában is sajátos generációs különbségek vannak. A fiatalok már egyértelműen inkább az online világban élnek, míg a netet használó középkorosztály és az idősebbek körében még valamelyest tartják magukat az offline média klasszikus bástyái a televízió vezetésével. A már internetezők bármely korosztályát vizsgáljuk, ötből négyen naponta olvasnak internetes oldalakat. Még a 40 év feletti internetezők körében sem néznek ennél nagyobb arányban tévét naponta. A fiatalabb generációk körében pedig a tévénézés térvesztése rohamosnak mondható. A 30 év alattiaknak már kevesebb, mint fele néz tévét naponta. Minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál kisebb a rendszeresen rádiót hallgatók és a nyomtatott sajtót olvasók aránya is. Ezzel szemben a 30 év alattiak körében lényegesen nagyobb a közösségi oldalakat rendszeresen, napi szinten látogatók aránya, mint az idősebbek körében. Nem túlzás azt állítani, hogy a közösségi oldalak átvették az első számú információforrás szerepét a legfiatalabbak körében minden más médiumtól. A 18-29 éves internetezők harmada jelölte meg három kedvenc weblapja közt az index.hu-t (33%), több mint negyedük az [origo] oldalát (27%), minden hetedik fiatal pedig a HVG weblapját (9%). A harminc felettiek esetén a sorrend változik: az [origo] kerül az első helyre, másodikként az index.hu-t nevezik meg, míg harmadik helyen a startlap.hu és különböző aloldalai végeznek. A közösségi oldalakat használó fiatalok közt a facebook.com dominálja a piacot, melyen gyakorlatilag mindenki regisztrált már (99%). Egyéb közösségi oldalak (korcsoporttól függetlenül) csak alacsony arányban kerülnek említésre. A közösségi médiát döntően kapcsolattartásra használják, másodsorban érdekes oldalak követésére: az internethasználók több, mint fele ilyen módon (is) tájékozódik. Az okostelefonok térhódítása megállíthatatlan Az okostelefonok hamarosan szinte egyeduralkodókká válhatnak az internetezők körében – ha tovább folytatódik a jelenlegi generációs trend, mivel minden új generáció nagyobb arányban választ okostelefont, mint az előző. Míg a 40 éves és idősebb korosztályban „csak” a netezők több, mint fele használ ilyen készüléket, addig, a harmincasoknak közel nyolctizede, a 30 év alattiaknak pedig 87%-a. Az okostelefonok „továbbokosítására” szolgáló applikációk használatában is hasonló trend látható. Miközben a 40 feletti okostelefonhasználóknak csupán egyharmada, a harmincasoknak pedig csak kicsit több, mint négytizede, a náluk is fiatalabbaknak viszont már 56%-a tölt le legalább havonta egyszer alkalmazást. Az életkori sajátosságokból fakadó eltérő érdeklődési körök visszaköszönnek az applikációk kiválasztásában is. A legfeljebb 29 éves, alkalmazást letöltő fiatalok leginkább játszanak telefonjukon (72%). Felük közösségi oldalakat, térkép és navigációs, zenével kapcsolatos és időjárási adatokat szolgáltató alkalmazásokat használ. A harmincasok esetében a sorrend némileg eltér, de a top5 ugyanezen alkalmazásokat „futtatja”. 40 felett a zene veszít fontosságából, helyét a hírolvasás veszi át. Általánosságban fontos, hogy az alkalmazás ingyenes legyen, könnyen áttekinthető felülettel rendelkezzen, kialakítása esztétikusnak hasson. Az alkalmazás magyar nyelvű elérhetősége a kor emelkedésével válik egyre fontosabbá. Oszd meg és uralkodj! Az online világban (is) kőkemény harc zajlik a figyelemért, és az információ megosztásáért. Ennek ösztönzésére az egyik tradicionális mód az ajándékozás, például manapság online nyereményjáték formájában. Online nyereményjátékon a netezők bő kilenctizede részt vett már legalább egy alkalommal. A kis- vagy nagy értékű nyeremény mellett (80%), fontos hajtóerő még a részvétel és a vélemény kifejezés élménye (49%), illetve a téma, a szolgáltatás érdekessége (39%). Tehát bár nagyobb részt a nyeremény, de jelentős mértékben az önkifejezés lehetősége, vagy éppen egy termék, szolgáltatás melletti kiállás motiválja az embereket, hogy részt vegyenek egy nyereményjátékon. A netezők fele osztott meg vagy lájkolt már tartalmat közösségi oldalon nyereményjáték kapcsán, ugyanez kevésbé jellemző hírlevelek kapcsán (35%). A nyereményjátékban aktívan részt vevő huszonévesek harmada számára fontos, hogy vicces, szórakoztató tartalmat oszthassanak tovább, illetve az, hogy így nyerési esélyeiket is növelni tudják. Megosztás, lájk segítségével a termékről értesítené ismerőseit a fiatalok negyede. Negyven felett ennél fontosabbá válik az a szempont, hogy a megosztott tartalommal ismerőseiket segíthetik nyereményhez (55%). A megosztás egyik korai modern intézményesült formája a hírlevél. Hírlevelet kortól függetlenül szinte mindenki kap valamilyen témában, ha internetezik. A kérdezettek háromnegyede állítja, hogy e hírlevelek mintegy felét el is olvassa – ennek aránya a „kritikusabb” 18-29 évesek körében már alacsonyabb (60%). A már digitális bennszülötteknek számító fiatalok feltehetően hatékonyabban építették ki saját spam-szűrőjüket a felesleges információk kiszűrésére, mint azok, akik még nem teljesen érzik otthon magukat az online világban. Fiatalok: otthon az online közösségi térben A fiatalok egyre
Csökkent a digitális szakadék az országban
A felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, de az internet-hozzáférést nem tudná nélkülözni. A netezők körében a világhálót naponta többször használók aránya eléri a 87%-ot, emellett folyamatosan nő az internetezéssel eltöltött idő, és ehhez már az okostelefon-tulajdonosok 70%-a telefonját (is) napi szinten használja. Míg az internethasználat korábban főként a nagyvárosiakra volt jellemző, addig mára a kisebb településeken élők is felzárkóztak mögéjük, ezáltal csökkentve a digitális szakadékot az ország egyes területei között – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az internethasználók igényeivel, ezen belül is a nagyvárosiak és a kisebb településeken élők elvárásai közti különbségekkel foglalkozik. Egyre többet netezünk Az eNET 2015. április vége és május eleje között végzett online kutatása alapján a rendszeresen internetező nagyvárosiak több mint fele, a kisebb településeken élőknek viszont csupán 41%-a használja több mint tíz éve a netet. Mára azonban a két csoport internethasználatának gyakorisága kiegyenlítettebbé vált: jelenleg a felnőtt magyar netezők 87%-a, ezen belül a nagyvárosiak 89%-a, a kisebb településeken élőknek pedig 86%-a naponta többször netezik. Az internethasználat többé már nem nagyvárosi kiváltság, hanem a település jellegétől függetlenül a mindennapi rutin része. A nagyvárosiak és a kisebb településeken élők egyaránt otthon neteznek a legnagyobb arányban, és közel felük jellemzően az esti órákban teszi ezt. A munkahelyen/iskolában és az utazás közben történő internethasználat azonban jóval gyakoribb a nagyvárosiak körében (60%, illetve 45%), mint a kisebb települések lakói között (51% és 34%). A munkahelyi használat során jelentkező különbség az eltérő jellegű munkavégzésből adódhat, hiszen aki nem számítógépen dolgozik, annak az internethasználatra is korlátozottabbak a lehetőségei munka közben. Az utazás során történő netezésnek pedig a mobilinternet-hozzáférés szab határt, ami a kisebb települések lakói körében még kevésbé gyakori. Miért olyan fontos a net? Az internet életükben játszott szerepét tekintve a válaszadók véleménye egyöntetű: ha nem lenne internetük, alapvetően nehezebb lenne megszervezniük életüket. Ez főként az információszerzés, a kapcsolattartás, az ügyintézés, és a munka/tanulás terén okozna számukra jelentős problémát, ami miatt „minden lelassulna”, így teljesen át kellene alakítaniuk a mindennapi teendőiket. Úton a mobilitás felé Az internetezésre alkalmas eszközök tekintetében az asztali számítógéppel rendelkezők aránya a kisebb, a laptop tulajdonosok aránya a nagyobb településeken élő netezők körében magasabb. Okostelefon esetében viszont csekély a különbség köztük: a nagyvárosiak 65%-a, kisebb településeken élőknek pedig 62%-a rendelkezik vele, és egyaránt közel 70%-uk használja készülékét napi szinten internetezésre (is). Bár mobil eszközök és infrastruktúra tekintetében egyelőre a kisebb településeken élők lehetőségei valamivel korlátozottabbak, várhatóan ez a lemaradás is tovább csökken majd. A lakóhely jellegétől függetlenül a válaszadók 99%-a rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Mobilinternetet a nagyvárosaik fele, de a kisebb településeken élőknek is 43%-a használ. Az otthoni internetszolgáltatása mindkét csoport túlnyomó többségének korlátlan, amit jellemzően wifi routerrel használnak. Így ha mobilnet tekintetében a kisebb települések lakói még valamelyest le is vannak maradva, az otthoni internetet már ők is több eszközön megosztva használják. Innen pedig már csak egy lépés annak az igénye, hogy a netezés a lakás falait is átlépje, és a mobilnet révén bárhol és bármikor lehetővé váljon. Akár otthoni, akár mobilnet, a megbízhatóság és a jó ár-érték arány a lényeg Az otthoni és a mobilinternet-szolgáltatással szembeni fő elvárások megítélése egyöntetű a válaszadók körében: a leglényegesebb a szolgáltatás megbízható működése és a jó ár-érték aránya. Mindkét szempont 4,5 fölötti értékelést ért el egy ötfokú skálán. Településtípustól függetlenül a felnőtt netezők valamivel több mint harmada váltott már otthoni internetszolgáltatót, ennek fő okai is megegyeztek: kedvezőbb ajánlatot kaptak egy másik szolgáltatótól, nem voltak elégedettek a szolgáltatás árával, illetve problémák voltak annak minőségével. És mit csinálunk a neten? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. friss felmérése szerint az interneten leggyakrabban végzett tevékenységek közül egyértelműen az információkeresés, a böngészés, és a levelezés a legjellemzőbb. Bár a tevékenységek sorrendjében nincs lényeges különbség a település jellege szerint, azonban mindegyiket nagyobb arányban említették a nagyvárosiak, mint a kisebb településeken élők. Ugyanakkor a közösségi oldalak látogatása esetében minimális az eltérés köztük, ami arra utal, hogy ennek a felületnek jelentős szerepe van a digitális szakadék csökkenésében. A Facebook mindenhol verhetetlen Közösségi oldalak tekintetében a Facebook mindent visz: a nagyvárosiak 82%-a, a kisebb településeken élő internetezőknek pedig 85%-a napi szinten látogatja. A többi közösségi oldal látogatottsága messze elmarad mögötte. A Facebookon a lakóhely típusától függetlenül a válaszadóknak több mint kétharmada szokott legalább heti rendszerességgel megosztásokat, hozzászólásokat lájkolni, valamint csetelni. A képek és cikkek megosztása, illetve a kommentek írása a kisebb településeken élők körében népszerűbb, mint a nagyvárosiakéban, előbbi csoportnak közel a fele, míg a nagyvárosiaknak csupán a harmada szokta legalább hetente végezni ezeket a tevékenységeket. Facebookos aktivitás kérdésében tehát a kisebb települések lakói már nem csak utolérték, de meg is előzték a nagyvárosiakat. Internet határok nélkül A felnőtt magyar internetezők többsége számára a net nélkülözhetetlenné vált: egyre többen, és egyre több időt töltenek vele, és nem csak otthon, hanem a munkában/iskolában és utazás közben egyaránt. Míg korábban a világhálóhoz való hozzáférésben jelentős eltérések voltak a nagyvárosokban és a kisebb településeken élők lehetőségei közt, addig mára az internet nagyvárosi jellege eltűnőben van. A két csoport igényei és használati szokásai folyamatosan közelednek egymáshoz, ezáltal bővítve azok táborát, akik úgy gondolják: „internet nélkül megállna az élet”. eNET – Telekom
Áttörés a mobilnet használatban: a magyar internetezők fele zsebében tartja a világhálót
A mobilinternet az okostelefonok elterjedésével megteremti a lehetőségét, hogy mindig képben legyünk és kapcsolatban maradjunk. A felnőtt magyar netezők felének már zsebében az internet: rendelkezik olyan okostelefonnal, amivel mobilinternet segítségével bármikor és bárhol csatlakozhat a világhálóhoz. A lehetőséget ki is használják: négytizedük naponta megnézi okostelefonján a közösségi oldalakat, míg egyharmaduk például így is tájékozódik a várható időjárásról. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a mobilinternet- és az okostelefon-használat életünkre gyakorolt hatását járta körbe. Eljött az idő Magyarországon is, hogy az internetet helytől és időtől függetlenül már az internetezők többsége használja az okoseszközökön elérhető mobilinternet révén. Az eNET 2015. januári felmérése alapján a felnőtt magyar internetezők 62%-a használ okostelefont, és 51%-a már mobilinterneten, azaz mobiltelefon szolgáltatója által biztosított kapcsolaton keresztül (is) kapcsolódik a világhálóhoz. Az okostelefon-használók számának dinamikus növekedése megágyazott a mobilinternetnek, az elmúlt másfél évben 15%-kal nőtt az okostelefont használók tábora az internetezők körében. Aki rendelkezik megfelelő eszközzel, az megtalálja a megfelelő szolgáltatást is. Így az okostelefont használók túlnyomó többsége szó szerint kezében tartja az internetet: 94%-a úgy használja internetezésre a készülékét, hogy annak kijelzőjén böngészik webes tartalmat, 55% mobilinternetet és wifi-t egyaránt igénybe vesz ehhez, 36% csak wifi-n keresztül, míg 3% kizárólag mobilinternet-szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a világhálóhoz készülékével. Az okostelefont használók 72%-a Android operációs rendszert használ, 11% Windows Phone-t, 9% iOS-t. A Symbian és a Blackberry platform elterjedtsége jóval kisebb (1-1%). Napi rutinná válik a mobiltelefonos internethasználat A magyarországi internethasználók közül sokan napi szinten használják ki mobiltelefonjuk internetes képességeit, például a mobiltelefonjukon is látogatják a közösségi média oldalakat (41%), böngésznek a neten (41%), intézik elektronikus levelezésüket (36%), nézik az időjárás-előrejelzést (34%), vagy éppen információt keresnek (34%). Elmondható tehát, hogy a mobiltelefont használók több mint négytizedénél napi rutinná vált a mobiltelefonon elérhető internetes szolgáltatások használata. Megbízható, mindenhol elérhető és megfizethető árú mobilinternetet! Mi kell egy mobilinternet-előfizetőnek? A tapasztalatok szerint minden, ami egy ilyen, ma már alapvetőnek tekinthető szolgáltatástól elvárható, azaz legyen megbízható, mindenhol elérhető és megfizethető árú, némi fogyasztócentrikus, barátságos rugalmassággal – például ne kapcsolják le azonnal a szolgáltatást túlfogyasztás esetén. De azért vannak érezhető hangsúlykülönbségek is a szolgáltatás különböző aspektusainak megítélésében a mobilinternet-használók körében. A legfontosabb a szolgáltatás megbízható működése – amit az igénybe vevők az 5-fokú skálán fontosság szempontjából 4,7-re értékeltek. Nem sokkal számít kevésbé jelentős tényezőnek a mobilinternet lefedettség és szolgáltatás ára: mindkét tényező egyaránt 4,5-ös értékelést kapott. Tehát megállapítható, hogy a mobilinternetet használók elsősorban azt szeretik, ha egy szolgáltató biztos szolgáltatást nyújt, széles lefedettséggel és megfelelő áron. Okostelefon: együtt fekszünk – együtt kelünk, folyton velünk Az emberi kapcsolatok fenntartását, folyamatosságát nagy mértékben segítette elő már maga a telefon, majd a mobiltelefon. Az internethez kapcsolódni tudó okostelefonok megjelenése és a mobilinternet elterjedése újabb lökést adott ennek a folyamatnak. Az okostelefont használók 61%-a saját bevallása szerint szinte soha sem kapcsolja ki készülékét, 46% éjszaka is maga mellett tartja, míg 26% első dolga ébredés után ránézni. Nem véletlenül: az okostelefonok egyre többek életében töltenek be egyre fontosabb szerepet, mára a jövő csodáiból az átlagember számára is elérhető és praktikusan kihasználható mindennapos eszközzé váltak, amellyel folyamatosan elérhető az internet, illetve annak szolgáltatásai. eNET – Telekom
