Főindex-stabilitás Az adatok közelebbről Magyar kkv-k vs. lakosság Segítség a fejlődésben – Digiméter A Digiméterről
Új szintre léphet a hazai e-kereskedelem
A hazai online kiskereskedelmi forgalom 2019-ben elérte a 781 milliárd forintot, ez 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derül ki a Reacty Digital és az eNET közös e-kereskedelmi kutatásaiból. Az előrejelzés szerint a hazai e-kereskedelem forgalma 2024-re meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is. A belföldi online vásárlások gyakorisága évek óta folyamatosan növekszik, a termékkategóriák esetében a ruházat, szolgáltatások közül a szállásfoglalás a legnépszerűbb. A vásárlók egyre tudatosabban választanak szállítási és fizetési módokat, ha a webáruház nem kínál megfelelőt, akár el is állnak a vásárlástól. A hazai webáruházak forgalma 17 százalékkal nőtt 2019-ben A hazai online kiskereskedelem 2019-ben 781 milliárd forint volt, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legnagyobb online forgalmú termékkategóriák a számítástechnika, a ruházat/sportruházat, illetve a szórakoztató elektronika. Az online vásárlások átlagos kosárértéke 2019-ben megközelítette a 20 ezer forintot, legmagasabb kosárérték az építkezés/felújítás kategóriában figyelhető meg, míg a legalacsonyabb az ételrendelés esetén. A koronavírus hatása a gazdaság minden területén érzékelhető. Míg a kiskereskedelmi forgalom növekedése rövid távon várhatóan visszaesik, addig az online kereskedelem történelmi esélyt kap, egyes ágai fellendülnek és várhatóan a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak majd (pl. élelmiszer, háztartási cikkek stb.). A Reacty középtávú előrejelzésének realista forgatókönyve alapján a 2020-as évben a hazai e-kiskereskedelmi forgalom 950 milliárd forint környékén alakul majd, 2024-re pedig a jelenlegi forgalom akár 2,2-szeresére is növekedhet és meghaladhatja az 1700 milliárd forintot. A pesszimista becslés szerint is a jelenlegihez képest legalább 1,6-szoros, az optimista előrejelzés szerint 2,4-szeres növekedés várható 2024-re. Az e-kereskedelem / kiskereskedelem aránya a jelenlegi 7,6 százalékról forgatókönyvtől függően várhatóan 10,4 – 11,6 százalékra nő öt éven belül. Egyre gyakrabban, de főleg kisebb értékben vásárolnak online a magyarok A 18-79 éves magyarok közül tízből kilencen vásároltak már valamit online. Az utóbbi években növekszik a heti, illetve havi rendszerességgel vásárlók aránya, tehát egyre gyakoribbak a rendelések. Legtöbbször kis értékű (5000 Ft alatti) rendelésekről van szó, az érték növekedésével pedig csökken a vásárlások gyakorisága. A kényelem és a kedvező ár évek óta fontos érv az online vásárlás mellett, de idén a biztonság szerepe is jelentősen felértékelődött a járványhelyzet következtében. A legnépszerűbb online vásárolt termékkategóriák a ruházat/cipő/táska (57%), a mobiltelefon és kiegészítők (56%), illetve a játék/ajándék (52%). Az online vásárolt szolgáltatások közül kiemelkedik a szállásfoglalás (60%), ezt követi a belépőjegy (mozi, kiállítás) (44%), valamint a biztosítás (37%). A rendelt termékkategóriák száma is növekszik, egy átlagos vásárló hétféle termékcsoportból vásárolt már online legalább egyszer élete során. Az utóbbi években folyamatosan egyre többen rendelnek az egészség és wellness, a háztartási gép és fehéráru, illetve a szépségápolás és kozmetikum termékcsoportok termékei és szolgáltatásai közül. A melegétel rendelése, illetve az élelmiszer online vásárlása pedig 2020-ban kiemelkedő mértékben nőtt, aminek leginkább a kialakult járványhelyzet volt az oka. Szolgáltatást is egyre szívesebben vesznek a magyarok interneten keresztül, egy átlagos vásárló négyféle szolgáltatást vett már így életében. Ahogy a termékeknél, úgy ebben az esetben is igaz, hogy a fiatalok és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők rendelnek többféle kategóriából online. Az online vásárlók tudatosabban választanak fizetési és szállítási módokat Tavaly óta másfélszeresére nőtt azok aránya, akik a számukra nem megfelelő fizetési vagy szállítási módok miatt nem vásárolnak meg egy terméket egy adott webáruházban. A 18-79 év közöttiek 60 százalékával fordult már elő, hogy el sem kezdte, vagy megszakította vásárlását azért, mert nem talált számára megfelelő fizetési módot, míg a szállítási módok esetében 49 százalék volt ez az arány. Online vásárláskor a készpénzmentes fizetést (elsősorban bankkártyával valamely bank rendszerén keresztül) részesítik előnyben legtöbben (45%), de az utánvétes fizetés továbbra is népszerű. Igaz, ebben az esetben is megfigyelhető egyfajta eltolódás a készpénzmentesség irányába, egyre többen fizetnek kártyával a futárnál, ha erre lehetőségük van. Egy átlagos webáruház egyébként négyféle fizetési lehetőséget ajánl, a legszélesebb körben elérhető megoldás a készpénzes utánvét, illetve a banki átutalás, ami azt mutatja, hogy a kínált és a fogyasztók által kedvelt fizetési módok nem minden esetben vannak összhangban. Szállítási mód választásánál a díj mértékének kiemelkedő szerepe van, ugyanakkor az online vásárlók 83 százaléka egyetért azzal, hogy a házhozszállítás egy szolgáltatás, ezért érthető, ha fizetni kell érte. A futárszolgálatos szállítás (80%) évek óta a legnépszerűbb, ezen kívül a személyzettel rendelkező átvételi pontokat (38%) és a postai szállítást (36%) kedvelik a legtöbben. A csomagautomaták (27%) népszerűsége lassan, de biztosan növekszik az utóbbi években. Egy átlagos hazai webáruház háromféle szállítási módot ajánl vásárlóinak. Tízből kilenc helyen elérhető a futáros házhozszállítás és minden második webshop ad lehetőséget személyes bolti átvételre is. Sokan próbálják ki a külföldi vásárlást, de a rendelési gyakoriság csökken Az online vásárlók fele inkább a hazai webáruházakat preferálja, ezzel együtt mérsékelten emelkedik azok aránya, akik rendeltek már külföldi áruházból (58%). A külföldi rendelés inkább a férfiakra, a fiatalokra és az online gyakran vásárlókra jellemző. A három legnépszerűbb külföldi webáruház az eBay (58%), az AliExpress (49%) és a Wish (48%). Bár egyre többen próbálják ki a határon túli rendelést, a vásárlások gyakorisága folyamatosan csökken. Míg 2018-ban a külföldről vásárlók majdnem kétötöde rendelt legalább havonta egyszer, addig 2020-ban csupán negyedük tett így. Külföldi vásárlás esetén még inkább jellemző a kisebb kosárérték (legtöbbször 3000 Ft alatt), leggyakrabban mobiltelefont vagy ahhoz tartozó kiegészítőket rendelnek a felnőtt internetezők. A külföldről rendelők legfontosabb indokai továbbra is, hogy olcsóbban juthatnak hozzá a termékekhez, illetve olyan dolgokat is megvásárolhatnak, ami Magyarországon nem elérhető. A hazai webáruházak esélyt kaptak, ugyanis a koronavírus járvány kitörésével párhuzamosan visszaesett a külföldről való rendelés. Ha hasonló termékkínálatot és árakat találnának idehaza is az internetezők, akkor egy részük akár tartósan is a magyar megoldások mellett maradhatna. Reacty Digital Kft. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Forrás: https://reacty.digital/
E-kereskedelem: működő stratégiák magyar cégektől járványhelyzetben
LogiNet: Helyzetkép az e-kereskedelemben tapasztalt magyar nagyvállalatoktól + aktuális számok és előrejelzés a terület szakértőitől A járványügyi helyzetben, a kereskedelem világában minden tekintet az online értékesítés lehetőségeire, trendjeire szegeződik. A formálódó „érintésmentes” világrendben az e-kereskedelem az az értékesítési csatorna, amely a lehető legkevesebb egészségügyi kockázatot jelenti, a kényelmes vásárlás és az állandó bolti nyitvatartás lehetősége mellett. Aki nem lép be a webshopok és applikációk világába, nemcsak versenyelőnyt, piacot veszít. Azt is kockáztatja, hogy üzlethelyiségei rendeleti bezárása esetén teljes mértékben forgalom nélkül marad. Egy webáruház megvalósítása előtt azonban alapvető kérdéseket kell megválaszolni. Hogyan alakíthatunk ki ehhez működő stratégiát? Mennyire tartós a vásárlói attitűd változása? Miként fordíthatjuk javunkra azok trendjeit a formálódó válsághelyzetben? Milyen e-kereskedelmi megoldás nyújt olyan gyors piacra lépést, megtérülést, amit a helyzet megkíván? A bizonytalanság elvágásához vállalati oldalról meghatározó piaci szereplőket kérdeztünk minderről, illetve összegeztük az e-kereskedelmi szakértők, tanácsadók friss kutatásait is a témában. Akik helyzetképét, előrejelzéseit a mostani cikkben megismerhetjük: Vállalati vélemények Daniella Kereskedelmi Kft. – Nagy Tamás Lajos Marketing kommunikációs vezető Magic Tools Kft. – Perger Tamás marketing manager METRO Kereskedelmi Kft. – Hevesi Ferenc Target group manager Szerelvénybolt Kft. – Patonai Roland tulajdonos Wolters Kluwer Hungary Kft. – Varga Csaba Projekt manager Würth Szereléstechnikai Kft. – Nemes Gábor E-business manager Elemzői, tanácsadói és szakértői tanácsok: Dr. Kis Gergely, az eNET partnere Dr. Pintér Róbert a Reacty Digital e-kereskedelmi szakértője Máriás Zsigmond, a LogiNet ügyvezetője Varga Bálint, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cégének Retail and Consumer Goods Kompetencia Központ vezetője Mire számítanak, milyen stratégiát követnek a magyar piaci szereplők? A megkérdezettek, bár eltérő iparágakat képviselnek, jó néhány kérdésben egyformán vélekednek a mostani járvány-helyzettel kapcsolatban. Válsághangulat még nem érezhető, a szereplőket inkább óvatosság jellemzi. Az ellátási láncokat érintő jelentős problémákat egyelőre nem tapasztalni sem az élelmiszer-nagykereskedelem, sem az építőipar, sem munkaruházat vagy a villamossági áruk kis- és nagykereskedelme terén. Átmeneti fennakadások adódhatnak – főként távol-keleti, olaszországi forrásoknál –, de ezeket raktárkészletről vagy helyettesítő termékekkel sikerül minden területen pótolni. Amiben minden megkérdezett egyetértett továbbá: 1. Most érdemes online értékesítési csatorna nyitásában vagy épp fejlesztésében gondolkozni A vállalatok képviselői szerint a webáruházak, vállalati applikációk megnövekedett forgalma nemcsak a túlélést segíti. Előrevetíti, hogy a piac ebből a szempontból tartósan átalakul, hosszú távon növelve az e-kereskedelem jelentőségét mind a teljes bevétel, mind a márkatudat, ügyfélszolgálati feladatok terén. „A koronavírus-járvány kezdete hatalmas robbanást idézett elő mind a webshopunk, mind az applikációnk forgalmában. Ugyan azóta van egy visszarendeződés, de addig sorra dőltek meg a napi forgalmi rekordok, olyan léptékben, amire korábban még nem volt példa. Ebbe bele értem az olyan kiemelkedő akciók forgalmát is, mint mondjuk a Black Friday, vagy a Black Week, ami meglepő volt.”- meséli Nemes Gábor, a Würth E-business managere. „A jelenlegi helyzetben óhatatlanul az online értékesítés felé terelődik a figyelem. Egyre több partner jelzi ugyanis, hogy átmenetileg nem szeretne személyesen értékesítőket fogadni. Ennek feloldásához intenzíven tereljük a forgalmat online csatornáinkra, aminek eredményeként a regisztrált felhasználók száma is folyamatosan emelkedik. Mi arra számítunk, hogy a mostani felfutás hatása később is megmarad majd. Hiszen a vevők nagy százaléka most ugyan kényszerűségből, de megismeri az online vásárlást, kipróbálja annak lehetőségeit. Így várhatóan később is szívesebben él azokkal. Lehet, hogy átmenetileg lesz egy visszaesés a vírushelyzet lecsengése után, de feltehetően az új normálban az e-kereskedelem nagyobb jelentőséggel bír majd, mint korábban.” 2. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen ügyfélélményt adunk a webshopban, applikációban A megkérdezettek abban is egyetértettek, hogy a sikerhez azonban nem elég jól-rosszul webshopot nyitni. A most online csatornára terelt vásárlóinkat ugyanis csak akkor tudjuk megtartani hosszú távon, ha webshopunkban, applikációnkban nemcsak vásárolni tudnak, hanem mindezt élvezhető formában tehetik meg. „Mi is azt tapasztaljuk, hogy az online értékesítés felfutó ágban van. Azonban az, hogy ezt mennyire tudja majd kiaknázni egy cég, sokban múlik a vásárlói élményen, amit most nyújtunk számukra. Aki ennek megfelel, az ki tudja használni a lendületet, aki nem, azoknál a csatorna forgalma várhatóan visszaesik. Érthetően, mi fokozottan ügyelünk minderre, szeretnénk minél több online vásárlót megtartani hosszú távon is.” – összegzi a kérdést Perger Tamás, a munkavédelmi ruházatok kis- és nagykereskedelmével foglalkozó Magic Tools Kft. marketing managere. Emiatt válik az elkövetkezendő hónapokban kiemelt jelentőségűvé, hogy éljünk a UX és Service design eszköztárával, szakembereinek tudásával. Ez a kulcs ugyanis, hogy folyamatainkat, termékismertető és kosároldalainkat, check-out folyamatainkat olyan formában valósítsuk meg, ahogy azt a vevőink igénylik. 3. A pánikvásárlás mindenhol jelen van Bár a vásárlói rohamok képeit a legtöbben az alapvető élelmiszerekhez kötik, a megkérdezett nagykereskedelmi vállalatok, B2B cégek megerősítették: ez a jelenség mindenhol megfigyelhető. Legyen szó építőipari szerszámokról, víz- vagy villanyszerelési alapanyagokról, a kezdeti hetek mindenhol a felhalmozás jegyében teltek. „Minden céges partner valahol magánszemély is. Amikor az élelmiszerboltokban nagybevásárlásba kezd, akkor a szakmáját, munkáját féltve ugyanezt teszi a villamossági anyagokkal is, ha ezen a területen tevékenykedik. Hiszen a munkájából él.” – ezt már Nagy Tamás Lajos, a Daniella villamossági kis- és nagykereskedés marketing vezetője meséli ehhez kapcsolódóan. „Amennyiben valakinek van elvállalt munkája, a célja, hogy azt el is tudja végezni. A bezárásokat látva a mi vevőkörünk is felvásárlásba kezdett, hiszen nem tudták meddig lesz erre lehetőségük.” 4. A nyertesek mellett lesznek vesztesek is az átrendeződő piacon A megkérdezett vállalatok többségénél egyetértés van abban is, hogy a mostani bonyolult időszakban sok vállalkozás került nehéz helyzetbe, akár teljesen ellehetetlenült működésük. Emellett a nagyobb, tőkeerősebb cégek viszont talpon tudnak maradni, sőt, a kieső konkurencia miatt megerősödve jöhetnek ki a piaci átrendeződésből. Az épületgépészeti termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozó Szerelvénybolt Kft. ügyvezetője, Patonai Roland szerint, ilyen téren az átalakulás szinte azonnal érezhető volt. „Az egészségügyi veszélyhelyzet hatásai a legkisebb piaci szereplőket egyik napról a másikra rendkívül nehéz helyzetbe sodorták. Ezek jellemzően kisebb, főként családi vállalkozások voltak, amelyek a népszerű internetes árukereső oldalak segítségével évek óta komoly árversenyt generáltak a piacon. Ezeknek a fele egy hét leforgása alatt megszüntette hirdetéseit a járvány kirobbanása után. Ami ilyenkor biztosan nehézséget jelenthet, hogy a legkisebb cégek általában nem rendelkeznek stabil pénzügyi háttérrel, megfelelő tőketartalékkal, így a hitelképességük jóval szerényebb, különösen akkor, amikor a pénzintézetek tovább szigorítanak a hitelkihelyezési feltételeiken. Amikor a helyzetre reagálva a beszállítók, nagykereskedők készpénzes előfinanszírozásra állnak át, jellemzően a kisebb cégek könnyen ellehetetlenülnek.” De természetesen találkozhatunk mintaértékű, egyedi válságkezelési megoldásokkal is az üzleti stratégiákban: 1. Fontos, hogy a termékportfóliót / szolgáltatásokat összehangoljuk a
Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kiskereskedelemben
4 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt a hazai online e-kiskereskedelmi piac. Több elemző is alulbecsülte a 2018. évi növekedést: míg 2014-ben csupán 273 milliárd forint volt a webáruházak belföldi online nettó forgalma, 2018-ban már elérte a 669 milliárd forintot. Az eNET minden évben tavasszal, a május 31-ei mérlegzárásokhoz közeledve készíti el a hazai internetes kereskedelemre vonatkozó átfogó elemzését, amelyet idén is hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikált. Jól teljesítettek a tavalyi évben is az e-kereskedők: 23%-kal tudták növelni a magyar online e-kiskereskedelem forgalmát. A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7%-ot, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Habár az online vásárlók száma is évről évre nő, dinamikája lassul, és a hazai e-kiskereskedelem bővülését inkább az internetes vásárlások intenzitása fogja meghatározni. Jól mutatja ezt a változást az átlagos kosárérték emelkedése és az egy online vásárlóra jutó online forgalom növekedése. Míg 2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13.400 Ft volt, a tavalyi évben elérte a 15.400 Forintot. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111.000 Ft-ról 124.000 Ft-ra növekedett. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellet a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati – sportruházati termékek. A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak. Egyre népszerűbb az online vásárlás külföldről A világ legnagyobb kereskedői közül egyre többen szállítanak már Magyarországra és ezt a hazai online vásárlók ki is használják. Már minden második online vásárló külföldről is rendel online (3,1 millióan; míg 2016-ban csupán 1,7 millióan), és a tavalyi évben az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken. Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd Ft-ot 2018-ban. A külföldi webáruházakból való vásárlások intenzitás növekedése óriási kihívást jelent a magyar gazdaság számára, lévén ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak. Dinamikus növekedés az online FMCG szektorban Ma már a felnőtt internetezők 91%-a, azaz 5,4 millió fő vásárol online és közülük minden negyedik-ötödik netes vásárló (1,2 millió fő) a háztartás bevásárlásának egy részét is online végzi. Az FMCG termékek online forgalma pedig már a teljes hazai e-kiskereskedelmi forgalom hatodát adja. Az eddigi dinamikus növekedés (2015-ról 2016-ra +18%, 2016-ról 2017-re +25%, 2017-ről 2018-ra +27%) várhatóan az elkövetkezendő években sem fog alább hagyni, a szegmens gyorsabban növekszik, mint a piac egésze, súlya így egyre meghatározóbb lesz. Mindezt csak erősíti, hogy májusban újabb szereplő, a Spar is elindította az online értékesítését. Átalakulóban a piac Az elmúlt 5-7 évben rengeteget fejlődött az online kereskedelem idehaza termékkínálat, technológia, biztonság, szolgáltatások, edukáció tekintetében. Egyre többen indították el az online értékesítést a legnagyobb klasszikus kiskereskedelmi láncok közül is. Olyan szegmensek törtek előre az online értékesítésben, amelyekre korábban senki nem gondolt (például a ruházat, lakberendezés). A fogyasztók kegyeiért pedig tovább éleződött a verseny a kereskedők között, ami nem csak szolgáltatásfejlesztésben, hanem főként a kommunikációra költött hatalmas összegekben és a mára részben fenntarthatatlanná váló árversenyben is megmutatkozott. Ez a verseny időnként már korábban is megmutatta negatív hatását, például az ingyenes kiszállítás erőltetésében a logisztikai fejlesztések kárára, ami a tömegesen késő év végi csomagokban csúcsosodott ki. A verseny erősödése miatt elkezdődött idehaza egy piaci konszolidáció is, aminek egyik legfontosabb jele az eMAG és az eDigital tervezett egyesülése. Az elkövetkező években az erőviszonyok további átrendeződésére lehet számítani nem csak a nagy, hanem a közepes vertikális szereplők közötti összeolvadásokra és együttműködésekre is. Minderre már csak azért is szükség van, mert a hazai webáruházaknak a nemzetközi szereplőkkel is fel kell venni a versenyt, mivel a hazai online vásárlók egyre jelentősebb része költ külföldi webáruházakban is. eNET Internetkutató Kft. Röviden a kutatásról: A webáruházi felmérést az eNET 2019. március és május során készítette magyarországi webáruházak meghívásával. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A 2018. évi e-kiskereskedelmi forgalombecslést az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2019 júniusában készítette. A kutatássorozat főbb témakörei: teljes online kiskereskedelmi forgalmi adatok; termékszegmensek részletes bontása forgalmi adatok, trendek és részesedések szerint; vásárlási (kosár) érték megoszlása áruház-típusonként; vásárlási (kosár) értékek megoszlása fizetési és szállítási módok szerint; fizetési szereplők és küldeményszállítók részesedése. Az e-kereskedelmi lakossági kutatást az eNET 2019. április során készítette a 18 év feletti rendszeresen internetezők körében. Az adatok nem, korcsoport és régió szerint reprezentálják a 18 évnél idősebb internetezők véleményét. A felmérések az eNET online panelén, a Véleményem Van (VeVa) online kutatási közösség tagjai körében zajlanak.
Közel 5,4 millió online vásárló hazánkban
Hazánkban közel 5,4 millióan szoktak rendszeresen online vásárolni, a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka. Mivel már nehéz érdemben növelni a számukat, a jövőben várhatóan a vásárlás intenzitásának növekedése jelenti majd az e-kereskedelem érdemi bővülésének alapját. Ehhez előreláthatólag nagyban hozzá fog járulni az online bevásárlási szolgáltatások terjedése, melyeket eddig 1,2 millióan vettek igénybe idehaza. Az eNET rendszeres, éves lakossági e-kereskedelmi kutatása az online vásárlás fő trendjeit vizsgálta. Meddig tarthat az online vásárlók táborának bővülése? Az eNET 2019 áprilisában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka, azaz közel 5,4 millióan legalább egyszer vásároltak az interneten keresztül az elmúlt egy évben. 2017 májusa óta az online vásárlók tábora 800 ezerrel bővült. Mindez azt is jelenti, hogy az online vásárlók számának emelkedése várhatóan lassulni fog, hiszen innen már nehéz érdemben bővülni. A jövőben ehelyett vélhetően egyre inkább a vásárlás intenzitásának a növekedésén lesz a hangsúly (milyen gyakran, milyen termékköröket, átlagosan mennyiért vásárolnak), ami hazánkban az e-kereskedelem érdemi bővülésének alapját jelentheti majd. A vásárlás gyakoriságát tekintve már most is igen aktívak az e-vásárlók, 78 százalékuk legalább negyedévente szokott online vásárolni. A többség (60 százalék) hat vagy többféle termékkategóriát vesz online, melyek közül a TOP3 a mobiltelefon és kiegészítők (58 százalék); a ruházat és kiegészítők (57 százalék); illetve a játék, ajándék (53 százalék). Szolgáltatások közül – melye(ke)t az e-vásárlók 86 százaléka vásárolt már online –, egyértelműen kiemelkedik a szállásfoglalás (60 százalék). Fő trendek az online vásárlásban Az elmúlt években a legdinamikusabban az okostelefonon online vásárlók, a készpénzmentes fizetési módokat preferálók, illetve a külföldi webáruházból vagy külföldi aukciós oldalon vásárlók aránya nőtt. Bár internetes vásárlás esetén a leggyakrabban használt eszköz továbbra is a laptop (52%) és az asztali számítógép (51%), az okostelefon is egyre meghatározóbb: az online vásárláshoz okostelefont használók aránya 2017 májusa óta 30 százalékról 48 százalékra nőtt. A korábbi években a fizetési mód kérdése még a rendszeres online vásárlókat is megosztotta: nagyjából egyenlő arányt képviseltek a készpénzmentes, a készpénzes és a mindkét fizetési módot preferálók. Mára azonban megváltozott a helyzet. A készpénzmentes fizetési módokat preferálók egyértelműen többségbe kerültek a készpénzzel fizetőkkel szemben (51, illetve 19 százalék), míg a mindkét típusú fizetési módra nyitottak aránya nagyjából változatlan maradt, 30 százalék. Bár kiszállítás kapcsán a futárszolgálat dominanciája továbbra is megingathatatlan – 78 százalék választja ezt az átvételi módot –, a futárnál történő kártyás fizetés elérhetőségének terjedésével a készpénzes utánvét (56 százalék) mellett/helyett a futárnál történő bankkártyás fizetés is egyre népszerűbb (38 százalék), elősegítve ezzel a készpénzmentes fizetési módok terjedését. A külföldi webáruházban vásárlók aránya is rohamosan nő: a válaszadók 58 százaléka, azaz 3,1 millióan vásároltak már online külföldről. 2017 májusa óta közel 900 ezerrel bővült a külföldi webshopokban (is) vásárlók tábora. Online bevásárlás: a vásárlási intenzitás növekedésének egyik alapja lehet Bevásárlásukat az e-vásárlók 22 százaléka, azaz 1,2 millióan intézték már online. Közülük a legtöbben a Tesco Online Bevásárlást vették igénybe (67 százalék), de az időben valamivel később indult Auchan Online Áruházban is 27 százalék vásárolt már. Az adatfelvétel idején csak offline bevásárlási lehetőséget biztosító élelmiszerboltok közül a válaszadók a legszívesebben a Lidl (39 százalék), az Aldi (27 százalék), a Penny Market (26 százalék) és a Spar (23 százalék) esetében vennének igénybe online bevásárlási lehetőséget, ha az rendelkezésre állna. Utóbbi esetében ezt azóta meg is tehetik, hiszen május 6-án elindult a Spar Online Shop – bár egyelőre csak Budapesten és a környező településeken érhető el a szolgáltatás. Az online bevásárlási szolgáltatások további terjedése nagyban hozzájárulhat a hazai e-kereskedelem bővüléséhez. eNET Internetkutató Kft. Röviden az e-kereskedelmi lakossági felmérésről: kutatássorozat, melyet az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014 májusa óta évi rendszerességgel végez. Az adatok nem, korcsoport és régió szerint reprezentálják a 18 évnél idősebb internetezők véleményét. A felmérések az eNET online panelén, a Véleményem Van (VeVa) online kutatási közösség tagjai körében zajlanak. A kutatássorozat főbb témakörei: Online vásárlók aránya és száma A nem vásárlás okai Online vásárlási szokások (vásárlás gyakorisága, okai, jellemző értékkategóriák, online vásárolt termékcsoportok és szolgáltatások) Online vásárlás előtti tájékozódás (fő csatornák, fő szempontok, ár-összehasonlító oldalak használata, vásárlástól való elállás, online vásárláshoz kapcsolódó jogok és jogorvoslati lehetőségek ismerete) Online bevásárlás (online bevásárlási szolgáltatások használata, legfontosabb tényezők szolgáltatás választásakor, kiszállítással kapcsolatos szempontos fontossága) Online fizetés (készpénzmentesség vs. készpénz, preferált fizetési módok, online fizetéshez használt eszközök) Kiszállítás és átvétel (preferált kiszállítási módok, kiszállítási vagy átvételi mód választását meghatározó tényezők, futárcégek megítélése) Vásárlás külföldi webáruházból (külföldi webáruházból vásárlók aránya és száma, a vásárlás gyakorisága, értékkategóriák, termékkategóriák, hazai és külföldi webáruházból történő vásárlás megoszlása, leggyakrabban látogatott külföldi webáruházak, a külföldi webáruházak fő előnyei) Online vásárláshoz használt eszközök (leggyakrabban használt eszközök, a vásárlási folyamat különböző elemeihez használt eszközök, képernyőre optimalizált weboldal vs. alkalmazás, a legnagyobb arányban használt alkalmazások) A 2019. májusi tanulmány forrásai: eNET e-kereskedelmi lakossági felmérés, 2019. április, N=1046 fő eNET e-kereskedelmi lakossági felmérés, 2018. május, N=1041 fő eNET e-kereskedelmi lakossági felmérés, 2017. május, N=1057 fő
További fejlődésre sarkall a karácsonyi e-kiskereskedelmi szezon
A 2018-as év végi, ünnepi időszak kereskedelmi szempontból sikeresnek bizonyult: csak a Black Friday közel 78 milliárd forintnyi, a teljes karácsonyi vásárlási időszak pedig 323 milliárd forintos forgalmat hozhatott (online és offline együtt) az eNET 2018 decemberében és 2019 januárjában végzett felmérései szerint. Azonban még mindig vannak olyan területek, ahol erősíteni lehet a vásárlói élményt, s vele a szezon sikerét is: a Black Friday esetében az árképzésen érdemes még csiszolni, a karácsonyi online vásárlásoknál pedig továbbra is kihívás az időben történő kiszállítás. A Black Friday közel 78 milliárd, a karácsony 323 milliárd forintos forgalmat hozhatott Bár magánemberként mostanra már magunk mögött tudjuk a 2018-as év vásárlásokkal és akciókkal teli, ünnepi időszakát, a kereskedők számára fontos időszak volt a legutóbbi karácsony. Számot kell vetniük az évzáró, ünnepi szezon történéseivel, és a tapasztalatokat beépíteni a következő év üzleti tervezésébe. De hogy is sikerült a 2018-as Black Friday és a teljes karácsonyi szezon? Nézzük a számokat! Az eNET 2018. december elejei, a Black Fridayt követő kutatása szerint 2 millió vásárlója volt az idei Black Fridaynak, a forgalom pedig 78 milliárd forintot tett ki. Az előző évi, 2017-es Black Friday forgalmat 60 milliárd forintra tettük – a növekedés több, mint 20%-os, miközben a vásárlók száma a 2017-es 1,7 millióról 2018-ra 2 millióra nőtt. Nyugodtan kijelenthetjük hát, hogy a Black Friday stabil helyet nyert magának a hazai online vásárlás eseménynaptárában, a kereskedőknek és webáruházaknak is érdemes vigyázó szemüket a következő évi Black Fridayra vetniük. És mi újság a karácsonnyal? A karácsony, mint az év legfontosabb ünnepe, jól leképezi vásárlási szokásainkat. 2017-hez képest 2018-ban kb. 400 000 fővel többen vásároltak karácsonyi ajándékot (online és offline), és nőtt a vásárlások értéke is: 2018-ban közel 100 milliárd forinttal többet költöttünk karácsonyi ajándékra, mint az előző évben. A netezők vegyes érzésekkel viszonyulnak a Black Friday-hez, de a karácsonyi késésekhez már hozzászoktak Kereskedői szemmel sikeresen zárult tehát a 2018-as év végi időszak. De vajon hogy érezték magukat mindeközben a vásárlók? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatása szerint az internetezők vegyes érzésekkel viseltetnek a Black Friday iránt, és ellentmondásos annak megítélése, hogy mennyire éri meg a Black Friday idején vásárolni. A netezők 56%-ával előfordult már, hogy becsapva érezték magukat a Black Friday árakat látva. Ugyanakkor, csak 39%-uk gondolja, hogy a Black Friday jó lehetőség arra, hogy kedvező áron vásárolják meg, amit szeretnének. A Black Friday megosztó jellegét mutatja, hogy az internetezők 45%-át zavarja a Black Friday körüli felhajtás – viszont csak minden harmadik netezőnek van gondja azzal, hogy a Black Friday egy más kultúrkörből, nevezetesen Amerikából indult, és így próbál gyökeret verni itthon. A Black Friday-jel kapcsolatos fanyalgás hátterében az akciókhoz kapcsolódó árképzési stratégia állhat, nevezetesen, hogy a kereskedők nem igazán adnak érdemi kedvezményeket. Akik megnézték az akciókat, azok 27%-a jelentős, 44%-uk viszont csak visszafogott kedvezményeket tapasztalt. 24% szerint egyenesen elhanyagolhatóak voltak az engedmények, illetve 16% jelezte, hogy nem a termék legutolsó árából, hanem egy korábbi, magasabb listaárból adtak „kedvezményeket”. Mindez jelentősen rombolhatja a Black Friday iránti bizalmat. És mi újság a karácsonnyal? A 2016-os nagy karácsonyi csomagkiszállítási mizéria után 2017-ben a Magyar Posta körültekintően készült az ünnepekre, adminisztratív korlátozássokkal próbálva meg elérni, hogy a karácsonyi forgalom okozta szezonális kiugrást „ellapítsák”, ebben a webáruházakban is partnerekre leltek. Ennek ellenére 2016-tól folyamatosan 800-900.000 fős tábort érintenek a késedelmes kiszállítások (2018 év végén 870.000 vásárlót), ami azonban már nem kelt nagyobb sajtóvisszhangot, úgy tűnik, része lett a magyar online vásárlási szokásoknak. Az azonban, hogy a vásárlók alkalmazkodtak ehhez a helyzethez, nem jelenti azt, hogy ez rendben van, vagy hogy így is kellene maradnia. Növeljük a vásárlói élményt: vásárlóbarátabb árazás, kevesebb késő csomag Látható, hogy mind a Black Friday, mind a karácsonyi vásárlások továbbra is jól teljesítenek. Ezzel együtt érdemes az online és hagyományos kereskedőknek egyaránt dolgozni azon, hogy a vásárlók számára egyértelműen pozitívabbá tegyék az év végi ünnepi vásárlásokat, egyrészt a Black Fridayhez tartozó árképzési stratégia átgondolásával, másrészt a csomagkiszállításokban mutatkozó szezonalitás kihívásainak kezelésével. eNET Internetkutató Kft. Röviden a felmérés hátteréről: A közlemény alapját két adatfelvétel adta. Az eNET 1151 fő, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2018. decemberében, valamint 1112 fő részvételével 2019 januárjában végezte kutatásait. A felmérések a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készültek. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét. Az eNET korábbi, Black Friday-el és karácsonyi vásárlással kapcsolatos kutatásainak sajtóközleményei az alábbi linkeken érhetőek el: 2016. december 14.: https://enet.vipinfo.hu/hirek/black-friday-nearly-2-1-million-shoppers-in-hungary/ 2017. január 17.: https://enet.vipinfo.hu/hirek/a-keso-karacsonyi-csomagok-tanulsagai-szamokban/ 2017. november 16.: https://enet.vipinfo.hu/hirek/itt-a-black-friday-kozel-35-millioan-szamitanak-ra/ 2018. január 18.: https://enet.vipinfo.hu/hirek/meg-mindig-kihivas-a-karacsony-az-e-kiskereskedelemben/ 2018. november 21.: https://enet.vipinfo.hu/hirek/black-friday-kereslet-van-kinalat-nincs/
E-kereskedelmi Körkép 2018: online vásárlás külföldről
Egyre többen vásárolnak a magyar netezők közül külföldről online. Az eNET összegyűjtötte a legfőbb tudnivalókat és egy infografikába rendezte azokat: Hányan vannak? Mennyit költenek? Mit vásárolnak? További részletek az eNET e-kereskedelmi infografikájában, amit immár 4. éve készítünk el minden év végén. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
E-sport: kevesek szórakozásából feltörekvő iparág?
Egyre nagyobb az érdeklődés Magyarországon a versenyszerűen játszott videojátékok és az e-sport iránt. A magyar e-sport piac mérete 2017-ben meghaladta a 23 milliárd forintot, az e-sporthoz köthető közösséget pedig már több, mint 425 ezer fő alkotja – derül ki az eNET, az Esportmilla – Egymillióan a magyar esportért Egyesület és az Esport1.hu közös kutatásából, amely a hazai e-sportolói szokásokat és a piaci hátteret vizsgálta. Az e-sport a versenyszerűen játszott videojátékok világa, amely napjainkra egy új sporttá nőtte ki magát: pénzdíjas tornákkal, profi csapatokkal és a hagyományos sportokhoz hasonló közvetítésekkel. Míg 2016-ban a hazai internetezőknek csupán az egyötöde hallott az e-sportról, addig 2017-ben ez az arány már a 18 és 65 év közötti népesség egyharmadára nőtt. Az e-sport egy szűk közösség számára már a ’90-es évek végétől, 2000-es évek elejétől ismert fogalom volt. Az elmúlt évek eseményei – nemzetközi és hazai trendjei – azonban nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egy szélesebb réteg számára is ismertté váljon. 2013-ban indult Magyarország első alulról szerveződő elektronikus sport mozgalma, Esportmilla néven, mely az e-sport népszerűsítésével és fejlesztésével foglalkozó egyesületté vált 2016-ban. 2017-ben már a hagyományos értelemben vett sportközösségek is felfigyeltek az e-sportra és 2017 júliusában megalakították az első e-sport szakosztályt a DVTK-ban. Azóta több magyar sportklubnak is van igazolt e-sport játékosa (pl.: DEAC, MTK, Honvéd, UTE, TFSE). 2018 márciusában Budapesten került megrendezésre az első V4 Future Sports Festival, ahol a legnépszerűbb játékokban – CS:GO, LoL, FIFA, Clash Royale – versenyezhettek a játékosok. A különböző tudományterületek érdeklődését is felkeltette a téma, 2018 tavaszán megjelent az Információs Társadalom folyóirat videojátékos és e-sport tematikus lapszáma. És akkor még nem is beszéltünk a piaci kezdeményezésekről: gamer bárok, híroldalak, streamer oldalak, tanfolyamok, gamer rendezvények és így tovább… De kik alkotják ezt a szubkultúrának tekinthető közösséget és valóban beszélhetünk-e egy új, feltörekvőben lévő iparágról vagy csak egy tiszavirágéletű divatról lenne szó? Hardcore és profi játékosok Az e-sport játékok elsődleges platformja továbbra is a PC, a laptopon való játék csak a hardcore játékosok – akik játszanak e-sportban népszerű játékkal vagy vettek már részt nézőként offline/online versenyen – negyedére jellemző. Míg az okostelefon játék szempontjából nem releváns – a hardcore gamerek csupán 16%-a játszik telefonon, szemben az alkalmi játékosok (casual gamerek) 70%-ával –, addig tartalomfogyasztás szempontjából már kiemelkedő jelentőségű: tízből hét játékos fogyaszt e-sporttal kapcsolatos tartalmakat okostelefonján. A három legnépszerűbb e-sport játék továbbra is a LoL, a CS:GO és a Hearthstone. 2017 októberéig a legnagyobb robbanást azonban az ebben az évben megjelent PuBG produkálta, ami már a megjelenés évében megközelítette a FIFA-val és World of Tanks-sal játszók arányát (13%). A feltehetően hasonlóan nagy népszerűségnek örvendő Fortnite nem sokkal a kutatás előtt jelent meg, így erre vonatkozóan még nem rendelkezünk pontos információval. Az e-sport hazai bázisa folyamatosan növekszik, 2017-ben több, mint 425 ezer fő számított hardcore játékosnak. A hardcore gamerek 94%-a férfi és 78%-uk 14 és 25 év közötti fiatal. Hétköznap átlagosan 3 és fél órát, hétvégén átlagosan 6 órát töltenek játékkal. Közülük körülbelül 2.000 főt nevezhetünk e-sportolónak, azaz olyan profi játékosnak, aki rendszeresen szokott online és/vagy offline versenyeken indulni. A tipikus e-sportoló 18-24 év közötti férfi, legfeljebb érettségivel rendelkező diák vagy hallgató. Ők jellemzően 3-5 órát töltenek felkészüléssel egy nap a verseny előtti időszakban. Az utánpótlás is biztosított, a jelenlegi hardcore játékosok 37%-a szeretne a jövőben profi e-sportolóvá válni. Valódi üzleti lehetőség Nemzetközi viszonylatban a magyar videojáték-piac mérete alapján jelenleg a középmezőnyben áll, ennek jelentős részét (80%-át) is az e-sporthoz köthető értékesítés adja. Az eNET 2017-es videojátékos kutatásában becsült 28 milliárd forintos, videojáték piachoz kapcsolódó költés négyötödét a hardcore játékosok adják. A magyarországi e-sport piac mérete a kutatásban vizsgált négy részpiac – videojáték vásárlás, hardver/periféria vásárlás, játékon belüli (in-game költés), merchandise termék vásárlás – adataiból került kiszámításra. Éves szinten a hardcore játékosok kilenctizede költ videojáték vásárlásra, héttizedük hardverre és/vagy perifériára. Háromból ketten szoktak játékon belül vásárolni és harmaduk költ merchandise termékekre. Utóbbira költenek ugyanakkor a legkevesebbet a magyar játékosok, éves szinten fejenként átlagosan 3 000 forintot. Az adatok alapján elmondható, hogy az e-sport korszakváltása elkezdődött Magyarországon is, a kérdés az, hogy meddig tud nőni és milyen perspektívái vannak egy olyan piacon, ahol új belépőnek számít a hagyományosan e-sport nemzetnek tekinthető Dél-Korea, USA és Kína mellett. Az azonban, hogy lehetünk-e legalább regionális szinten e-sport nagyhatalom a következő években fog eldőlni – egyelőre bíztatóak az erre utaló jelek. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 2312 fő megkérdezésével, 2017 októberében végezte kutatását. A kutatás kialakításában szakmai szervezetek (Esportmilla, Esport1.hu) képviselői segítettek. A kérdőív 45 játékos és szervezeti oldalon került megosztásra, az oldalak kiválasztása a szakmai szervezetek döntésén alapult.
Tíz év alatt tízszeresére nőtt a magyar e-kiskereskedelem
545 milliárd forint: ennyi volt 2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma. Ezzel először szárnyalta túl az 500 milliárd forintos lélektani határt. 10 év alatt, 46 milliárd forintról 545 milliárd forintra, több mint tízszeresére nőtt a hazai internetes kiskereskedelem. Május 31-el bezárólag a webáruházak is közzétették éves beszámolójukat a 2017. évről. Az eNET immár hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikálta a legfrissebb adatokat a hazai e-kiskereskedelemről. 2017-ben jelentős növekedést könyvelhetett el az online kiskereskedelmi piac, 27%-kal nőtt az interneten keresztüli értékesítés forgalma a megelőző évhez képest. A hagyományos kereskedelemből is egyre nagyobb szeletet hasít ki: 2017-ben már a teljes kiskereskedelem 6,2%-a online vásárlással történt. Ez azt jelenti, hogy három év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kiskereskedelmen belüli aránya. Ha online vásárlásról van szó, verhetetlennek tűnnek a számítástechnika, szórakoztató elektronika, ruházat és sportruházat, játék és ajándék kategóriába tartozó termékek. Évek óta ezek a termékkategóriák érik el ugyanis a legnagyobb online forgalmat. Az ötödik legnagyobb online forgalmat elérő kategória ezúttal a lakberendezés lett, ezzel hátrébb szorítva a korábban TOP 5-ben szereplő háztartási gépeket és fehérárut. A futárok szállítják ki a csomagok összértékének legnagyobb részét Továbbra is a futárszolgálatos kiszállítást és a készpénzes utánvétes fizetési módot nyújtják a webáruházak a vásárlóiknak a legnagyobb arányban. A megrendelések összértékének 73%-át a futárszolgálatok és a webáruházak saját futárai kézbesítették 2017-ben. A csomagok kifizetése pedig többségében (még mindig) utánvéttel történt: a megrendelések összértékének 47%-át készpénzben – noha ez a fizetési mód a legkevésbé biztonságos, ha online vásárlásról van szó; 10%-át bankkártyával fizették a futároknak. Egyre többen vásárolnak online külföldről Mind az online vásárlók száma, mind a vásárlási gyakoriság folyamatos növekedést mutat az elmúlt években. 2015 óta 900 000 fővel bővült az interneten vásárlók száma idehaza, ebből csak az elmúlt egy évben 300 000 fővel. A magyar online vásárlók azonban nem csak a hazai webáruházakat kedvelik. Még figyelemreméltóbb, hogy a külföldi webáruházak kínálata és csábító árai egyre több online vásárlót csalogatnak sikerrel. 2015 óta 1,5 millió főről 2,7 millió főre nőtt a külföldről is vásárlók száma Magyarországon, ebből csak az elmúlt egy évben fél millió fővel gyarapodott ez a tábor. Ennek okán az eNET idén először becsülte meg, hogy vajon milyen értékben vásárolhattak magyar internetezők külföldi webáruházakból összesen egy év alatt. 2017-ben a magyar online vásárlók hozzávetőlegesen 400 milliárd forint forgalmat generálhattak külföldi webáruházakban, ami megközelíti a 2016. évi teljes hazai online kiskereskedelem forgalmát (427 milliárd forintot). Így az interneten összesen közel 1000 milliárd forintot költöttek el a magyar online vásárlók csak a tavalyi évben. És habár ez nem mind a hazai e-kereskedőknél csapódott le, őket is – sőt az egész magyar gazdaságot – nagymértékben érinti. Kihívásokkal teli év vége Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. januárban készült kutatásában tett várakozások, miszerint a november-decemberi forgalom arányában csökkenés várható, beigazolódni látszik. Jóllehet a teljes e-kiskereskedelmi forgalom szépen bővült, az utolsó két hónap aránya elmaradt az egyel korábbi évitől. Míg 2016-ban a megrendelések értékének 31%-át adta a november-decemberi forgalom – vagyis a Black Friday és a karácsony – tavaly az év vége a teljes évi forgalom 27%-át tette ki. Az eNET előrejelzése alapján a következő években is az eddig megszokott gyorsnak tekinthető növekedési trendek fogják jellemezni itthon az e-kiskereskedelmet, és öt év múlva a hazai internetes kiskereskedelem akár két-két és félszeresére nőhet, meghaladva ezzel az 1000 milliárdos belföldi forgalmat. eNET Internetkutató Kft. A webáruházi felmérést az eNET 2018. január és május során készítette magyarországi webáruházak meghívásával. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A 2017. évi e-kiskereskedelmi forgalombecslést az eNET 2018 júniusában készítette. Webáruház: Interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi vállalkozás: magyar nyelvű honlapon, termékek online módon történő megrendelését és kosaras értékesítését végző cégek köre. Az e-kereskedelmi lakossági kutatást az eNET 2018. május során készítette a 18 év feletti rendszeresen internetezők körében.
Felkészültek a KKV-k az online számlázásra?
A mikro-, kis- és középvállalkozások egyre inkább nyitnak a digitális számlázási megoldások felé: e vállalkozások közel tizede jelenleg is online számlázóprogramot használ. A céges számlázási folyamatok újragondolásának aktualitást ad a NAV 2018. július 1-jétől bevezetésre kerülő online adatszolgáltatási kötelezettsége. A KKV szektor jelenlegi számlázási gyakorlatát, a NAV-kötelezettségre való felkészültségét járta körül az eNET és a Számlázz.hu közös, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett, hiánypótló kutatása. A KKV szektor nyitott a digitális számlázási megoldásokra Az eNET és a Számlázz.hu mikro-, kis- és középvállalkozások körében 2017 decemberében végzett reprezentatív felmérése alapján elmondható, hogy a digitális számlázási szolgáltatások igénybevétele tekintetében ez a szektor is felébredt Csipkerózsika-álmából. Adott vállalatméretben (a 250 fő alatti munkavállalói létszámú cégek esetében) a számlázás jellemzően nem napi szintű tevékenység: minden harmadik cégre igaz, hogy éves szinten nem állít ki ötvennél több számlát. És bár valóban a számlatömb használata a legelterjedtebb ebben a szegmensben, a kézi számlázás pozíciója gyengülni látszik: egyre több vállalkozás használ valamilyen számlázóprogramot – a kutatás tanúsága szerint a 250 főnél kisebb cégek fele. Az igénybe vett számlázóprogramok közül pillanatnyilag a telepített szoftverek az elterjedtebbek – ezt a szektor 40%-a használja. Ugyanakkor, részben magyar fejlesztésnek köszönhetően, már elérhetőek olyan online számlázók is, melyek felhő alapú szolgáltatások, amik biztosítják, hogy használói bárhonnan, bármikor hozzáférhessenek a számlázási lehetőséghez és információkhoz. Az új technológia dinamikusan terjed, jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások 8%-a intézi a számlázással kapcsolatos ügyeit online számlázóval. E számlázójukat jellemzően 2-3 éve használják. Online számlázás kisokos Számlázóprogram: digitális számlázási megoldás – két formája lehet: a telepített és az online (felhő alapú) számlázók Online számlázó: felhő alapú számlázó szolgáltatás, mely jellemzően alap és kényelmi szolgáltatásokat nyújt, és papír alapú és elektronikus számlák is kiállíthatók vele Elektronikus számla: olyan számla, melyet elektronikus formában bocsátottak ki, valamint fogadtak be. Három alapkövetelményt kell teljesítenie, ezek: az eredet hitelessége, az adattartalom sértetlensége, az olvashatóság biztosítása. Csak elektronikus formában minősül bizonylatnak. Papír alapú számla: olyan, számlázóprogrammal kibocsátott számla, ami csak papíron, kinyomtatva minősül bizonylatnak. NAV online számlázás/adatszolgáltatás: 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról. A kibocsátott számlák adataira vonatkozó adatszolgáltatás elektronikusan teljesítendő. Az online adatszolgáltatás kihívása – közeleg 2018. július 1. A számlázás a cégek számára olyan, mint a levegő: a mindennapokban körülvesz bennünket és teljesen egyértelmű, ugyanakkor, ha probléma merül fel vele kapcsolatban, az nagy bajt okozhat. A számlázás nem csak mennyiségi kérdés, nem csak azon múlik, milyen számlázási megoldást érdemes választani, hogy egy vállalkozásnak hány számlát kell kiállítania. Fontos, hogy jól, a jogszabályi követelményeknek megfelelően számlázzunk. Mik az online számlázó programok legfontosabb előnyei? egyszerű használat könnyű kezelhetőség (ingyenes) papír alapú számlakiállítás jogszabályoknak való megfelelés – NAV-állóság NAV felé történő online számlázásra való alkalmasság elektronikus számlakiállítás lehetősége automatikus számlakiállítás lehetősége webáruházi integráció lehetősége könyvelővel való megoszthatóság A felmérés szerint a 250 fő alatti vállalkozások 79%-a tud arról, hogy 2018. július 1-től bizonyos feltételek teljesülése esetén online adatszolgáltatás lesz szükséges a NAV felé. Az ennek való megfelelés kényszere azonban okozhat némi izgalmat a vállalkozások körében. Ha egy cég az online számlázóprogramok között keresgél, fontos, hogy a NAV-álló megoldásokat részesítse előnyben. A számlázási piacon többféle online számlázóprogram is megtalálható, melyek gyors, egyszerű, áttekinthető számlázási lehetőséget kínálnak. Ugyanakkor ezek a programok eltérőek lehetnek aszerint, hogy mennyire felhasználóbarát a kezelésük, milyen beépített lehetőségeket kínálnak, illetve milyen csomagokat és árakat nyújtanak. Az online számlázók többsége ingyenesen biztosítja számlázó szolgáltatását a vállalkozóknak (egyfajta alap csomagban), és csak a kényelmi szolgáltatásokért kell fizetnie azoknak, akik arra igényt tartanak. “A 2018. júliusától bevezetendő NAV online számlázás sok hazai vállalkozás számára keserű pirulának tűnik. Egy NAV-álló online számlázóval ez egy könnyedén átugorható akadály – sőt inkább egyfajta dobbantó a digitálisan érett és sikeres vállalkozás felé. A vállalkozóknak fontos információ, hogy a jogszabályalkotó szerint a NAV felé történő online adatszolgáltatási kötelezettség elmaradásából fakadó szankciók a számlakibocsátót terhelik, és minden technikai és operatív feladatot a számlázószoftvernek kell elvégeznie. Jó hír a hazai vállalkozóknak, hogy már létezik erre alkalmas online számlázó“ – mondta Stygár László, a Számlázz.hu szolgáltatás-fejlesztési vezetője, társalapító-tulajdonosa. Az online számlázó használata nem cégméret kérdése A cégvezetőkkel történt interjúk tanúsága szerint a számlázók használata a kicsik és a nagyok életét egyaránt megkönnyíti: már évi néhány számlától nagy segítség, ha az online számlázó a begépelésre reagálva automatikusan felkínálja a partnercég pontos nevét, adatait, adószámát stb., nagyban csökkentve ezzel a hibák lehetőségét. A nagy számlamennyiséggel rendelkezőket ugyanakkor olyan funkciók segítik, mint a tömeges számlagenerálás, az autokassza (ami szinkronizálja a kiállított számlákat és a számlára beérkező banki utalásokat), vagy a számlázót használó cég más rendszereivel való integrálhatóság képessége. Nem függ tehát a kiállított számlamennyiségtől, hogy valakinek érdemes-e online számlázó használatára adni a fejét. Akkor mégis mitől függ? Kik tartozhatnak az online számlázók célcsoportjába a kutatás alapján? Az online működés iránt nyitott, innovatív vállalkozások. Akik nyitottak a számlázás folyamatait gyorsabbá és egyszerűbbé tévő digitális megoldások iránt. Minden vállalkozás, ami egyszerűsíteni szeretné a számlázási folyamatait és az így felszabaduló időt és energiát inkább a vállalkozása építésébe fektetné. A kicsik mellett azok is, akiknek magas a kiállított számlamennyisége, miközben nem akarnak a megnövekedett számlamennyiség miatt plusz munkaerőt felvenni – ilyenek lehetnek tipikusan a webáruházak. Érdekében állhat a könyvelőknek is, akik a számlázás egyszerűsödésével felszabaduló munkaidejüket minőségi tanácsadói szolgáltatásba fordíthatják. Azok, akik fontosnak tartják a transzparenciát – cégen belül és kívül egyaránt. A jövő az elektronikus számláké Az online számlázókkal elektronikus és papír alapú számlák egyaránt kiállíthatók. Az elektronikus számla Magyarországon viszonylag újnak számító számlázási mód, amelyet jelenleg a mikro- kis- és középvállalkozások közel nyolcada (12%) használ az eNET kutatása szerint; közülük 4% csak így számláz. A NAV kötelezettség előre láthatóan az elektronikus számlák részesedésének növekedését is magával hozza majd. Az online számlakiállítás tehát dinamikusan terjed, és folyamatosan nő az elektronikus számlák részesedése is. Az online vásárlásban egyre járatosabb magyar lakosság számára az, hogy elektronikus számlát kap, vásárlóként már teljesen megszokott. Mindezzel együtt, a kisebb cégek vezetői közül is egyre többekben fogalmazódik meg a gondolat, hogy érdemesebb lenne számlázásukat egy jól követhető, egyszerű, NAV-álló, és alapfunkcióit tekintve ingyenes vagy minimális költséggel bíró számlázóprogramra átterelni. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 200 mikro-, kis-
