Napjainkban a felnőtt internetezők többsége saját bevallása szerint kevesebbet olvas könyvet, mint öt évvel ezelőtt. A könyvolvasással töltött idő csökkenésének megállításában vagy akár növelésében az e-könyveknek vitathatatlan szerepük lehet a jövőben – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a könyvolvasási szokásokkal és az e-könyvekhez való hozzáállással foglalkozik. Így olvastok ti A mai fiatal és felnövő generációk olvasási szokásainak kialakulásában komoly szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi életben történő változások. Az Y és főleg a Z generáció már egy olyan online kommunikációs közegbe született bele, ahol a könyveknek teljesen más szerepe van, mint volt korábban. A fiatalabb korosztályok számára a tanulási, ismeretszerzési és megismerési folyamatban az internet egy jelentős szeletet hasít ki, emellett pedig az újabb, modernebb technológiákhoz való kapcsolatuk révén a könyvekkel való interakció átalakulóban van. Az eNET a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett 2014. januári kutatásában megvizsgálta, hogy az elmúlt öt év során hogyan alakultak az olvasási szokások. A többség, mintegy 57% saját bevallása szerint kevesebbet olvas most, mint tette azt öt évvel ezelőtt. Négy emberből hárman a kevesebb rendelkezésre álló idővel magyarázták mindezt, ugyanakkor az időtényező mellett a könyvek ára is fokozott szerepet játszott az olvasási szokások alakulásában: minden harmadik ember (34%) drágállja a könyvek mai árát. A felnőtt internetezők 16%-a mostanában inkább rövidebb terjedelmű szövegeket olvas, mintsem könyveket, ami feltehetően leginkább a számítógép- és az internethasználat elterjedésének, valamint az emiatt végbemenő információ-fogyasztási szokások megváltozásának köszönhető. A látásromlás, a gyermekvállalás miatt lecsökkenő szabadidő, a tankönyvek miatt jellemzően több olvasást igénylő tanulmányok befejezése és az érdeklődést felkeltő könyvek hiánya is felmerült az olvasási szokásokat negatívan befolyásoló tényezőként. Miközben a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság 28%-a öt évvel ezelőtt is ugyanannyit olvasott, mint mostanában, addig csak 15% azoknak az aránya, akik most olvasnak többet. A manapság többet olvasók 48%-ának több ideje van olvasni, 40%-nál pedig az érdeklődést felkeltő könyvek számának növekedése játszott szerepet az olvasási aktivitás pozitív változásában. Miközben 30%-nál a könyvolvasás szórakoztató jellege, addig 23%-nál az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége volt a döntő tényező. Korszakváltó lehet az e-könyv A digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése hozhatja meg a jövőben a korszakváltást az olvasási szokásokban. Az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége az egyik kulcstényező az olvasási szokások pozitív változásában. Bár Magyarországon az e-könyvek olvasása egyelőre még nem játszik jelentős szerepet az internetezők többségének mindennapjaiban, már hazánkban is jelentős az a réteg, amelynek tagjai szoktak e-könyvet olvasni (39%). Egyelőre azonban még kisebbségben vannak azok (csupán a felnőtt internetezők 5%-a), akik hajlandóak fizetni is az elektronikus tartalomért. E-könyvek pro és kontra A legtöbben (54%) az e-könyvek előnyeként a kis helyigényt hozták fel, de számos egyéb érv is felmerült mellettük: könnyen és gyorsan hozzáférhetőek (49%), nagyítható a tartalmuk (42%), nem használódnak el (37%) és környezetkímélők (36%). A pozitívumok mellett azonban a 18 év feletti rendszeresen internetezők 44%-a még mutat kötődést a Gutenberg-galaxishoz, ők az e-könyveknél hiányolják azt az illatot, azt a fogást, amit egy hagyományos könyvkézbe vételekor tapasztalunk. Mindeközben minden ötödik válaszadó túl kicsinek érzi a magyar nyelvű e-könyv-kínálatot, ami azért kritikus, mert csak 21% szokott angol és 4% német nyelven olvasni, a többiek viszont leginkább csak magyarul olvasnának e-könyvet. A magyar nyelvű e-könyvek iránti igényt jól jelzi, hogy a digitális könyvek beszerzései során a legtöbbször említett oldalak többsége magyar és nem nemzetközi weboldal. E-könyv vagy nyomtatott könyv? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a kutatás során megvizsgálta, hogy az ártól eltekintve a vásárlás során ugyanannak a könyvnek a nyomtatott könyv, a hangoskönyv vagy inkább az e-könyv változatát választanák-e az emberek, ha szabadon választhatnának ezek közül. A többség, mintegy 80% nyomtatott könyvet vásárolna, 13% virtuális kosarába e-könyv kerülne, 5% pedig hangoskönyvet választana, míg 2% egyiket sem venné meg. Ehhez képest valamivel árnyaltabb az eredmény, ha barátok, rokonok megajándékozásáról van szó. Ugyan 31% nem ajándékozna e-könyvet, mégpedig többnyire azért, mert inkább nyomtatott könyvet vásárolna, vagy mert drágállja az elektronikus verziót, 33% jelezte, hogy ugyan még nem volt rá példa, de nem zárkózik el az e-könyv ajándékozásától. Egy kisebb csoportnál (6%) pedig már elő is fordult, hogy digitális könyvvel lepte meg barátait, rokonait. A 18 év feletti rendszeresen internetezők 59%-a nem szokott e-könyvet vásárolni, 10% évente csak egy darabot, 7% kettőt, 24% pedig legalább 3 darabot. Megfigyelhető tendencia, hogy az egy évben megvásárolt e-könyvek számának növekedésével egyenes arányban csökken a vásárlók száma – tehát egyelőre kevesen vesznek több e-könyvet idehaza. A digitális könyvet nem vásárlók 42%-a említette, hogy azért nem vásárol e-könyvet, mert túl drágának tartja azokat. A hazai lakosság e-könyv iránti árérzékenységét jelzi, hogy minden negyedik e-könyvet vásárló maximum a hagyományos könyv árának 50%-át fizetné ki az elektronikus verzióért. A digitális könyveket nem vásárlók 40%-a pedig jobban kedveli a nyomtatott könyveket. Merre mutat a jövő? Hazánkban az e-könyv olvasása és a kifejezetten e-könyv olvasására szánt eszköz (e-könyvolvasó) megléte nem feltétlenül jár együtt. Az eNET kutatásából kiderül, hogy a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosságon belül az e-könyveket olvasók mindössze 11%-a említette, hogy e-könyvolvasót használ e célra, 23% tabletet, 28% okostelefont, 38% hordozható számítógépet, 46% pedig az asztali számítógépet nevezte meg. Az e-könyv olvasás további elterjedéséhez vezetne, ha minél többeknek lenne e-könyvolvasója, de egyelőre hazánkban az a tendencia figyelhető meg, hogy a rendszeresen internetező felnőttek próbálnak inkább több funkcióra is alkalmas eszközt vásárolni, amely adott esetben alkalmas e-könyv olvasására is. Az eNET kutatása alapján látható, hogy az e-könyveknek számos, a lakosság számára is érzékelhető és vitathatatlan előnye van, ugyanakkor a szélesebb körű elterjedéséhez ezeknél többre van szükség. A magyar nyelvű tartalmat kínáló e-könyvek piacával nem elégedettek maradéktalanul az olvasók. A piaci szereplők számára ez egyben lehetőséget is jelent, mivel további tartalmak iránt is mutatkozna igény. eNET – Telekom
Vége a férfias internetnek Magyarországon?
A korábbi évek során az online világban uralkodó „férfi dominancia” mára már szinte teljesen eltűnt, a nemek aránya kiegyenlítődött. Magyarországon a férfiak és a nők internetezési szokásai nagyjából megfelelnek az európai uniós tagállamok átlagának. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának aktuális anyaga a férfiak és a nők számítógép- és internet-használati szokásaival foglalkozik. Számítógép-használat Az eNET kutatása alapján a számítógép hamarabb része lett a férfiak életének, mint a nőkének. Miközben a rendszeresen internetező férfiak harmada (34%) több mint 15 éve használja a számítógépet, addig a nőknél ez az arány 27%. A nők között az utóbbi néhány évtől eltekintve a számítógép-használat egyenletesen terjedt, a másik nem esetében a növekedés üteme fokozatosan csökkent. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett kutatásában megvizsgálta, hogy a felhasználók bizonyos tevékenységekhez – mint például elektronikus levelezés, játék, zenehallgatás stb. – inkább számítógépet vagy inkább mobiltelefont vesznek-e igénybe, esetleg mindkét eszközt egyforma intenzitással. Egyik nemnél sem merült fel olyan tevékenység, amit kizárólag mobiltelefonon végeznének, ehhez legközelebb a naptárhasználat áll, de mindkét nem mobiltelefont és számítógépet is egyaránt használ erre a célra. A tevékenységek többségét azonban a nők és a férfiak is inkább, de nem kizárólagosan számítógépen végzik. Tehát a számítógép-használat az eNET által vizsgált tevékenységeknél nemtől függetlenül mindenképpen meghatározó, viszont míg a férfiak a tevékenységek 57%-át inkább vagy csak számítógépen végzik, addig a nőknél ez az arány jóval magasabb – a 71%-ot is eléri. A férfi internetezőknél tehát elindult az eltolódás az aktívabb, számítógép melletti mobiltelefon-használat felé, a nők valamivel mérsékeltebb tempóban, de szintén efelé tartanak. Internethasználat A NOK 2013 harmadik negyedéves, 25 ezer fős sokaságra épülő kutatási adatai alapján a nemek internet-használati gyakorisága nagyon hasonló képet mutat. Mindkét nemnél a lakosság közel háromnegyedére igaz a napi rendszerességű internetezés, sőt a férfiak 47%-ánál, a nőknek pedig a 43%-ánál elmondható, hogy naponta többször is felmennek a világhálóra. A férfiak 21%-a egy héten több mint 25 órát tölt az interneten, ugyanez a nők 16%-áról mondható el. A férfiak kétharmada (66%), és a nők közel háromnegyede (72%) hetente legfeljebb 20 órát internetezik. Európa nyomában Az Eurostat adatai alapján az eNET megvizsgálta, hogy a magyarországi internet-használati szokások milyen hasonlóságot vagy éppen különbséget mutatnak más európai uniós tagországokhoz képest. A 28 európai uniós tagállamban (továbbiakban: EU-28) a 16-74 éves korosztályban minden ötödik férfi és minden negyedik nő sohasem használta még az internetet, legyen szó akár otthoni, akár munkahelyi használatról. Magyarországon mindkét nem esetén nagyobb ez az arány, a férfiak 25%-a, a nőknek pedig a 27%-a még soha életében nem internetezett. A rendszeres – legalább heti egyszeri – internethasználatra vonatkozó EU-28 átlag a férfiaknál 73%, a nőknél pedig 67%. Magyarországon a férfiak 71%-a, a nőknek 68%-a legalább hetente egyszer él az internetezés lehetőségével, legyen szó akár magán-, akár üzleti célú használatról. Rendszeres internethasználat tekintetében tehát megfelelünk az európai uniós átlagnak. Hasonló összképet mutat a gyakori – mindennapos vagy majdnem mindennapos – internethasználat, mivel az EU-28 átlaga e tekintetben a férfiaknál 62%, a nőknél 55%, hazánkban pedig rendre 60% és 56%. Magyarország tehát (a kutatás hibahatárát is figyelembe véve) mindkét internet-használati viszonylatban megfelel az EU-28 átlagának. A 3. ábrán szereplő tevékenységek közül az EU-28 esetén mind a férfiak, mind a nők a legtöbben egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információ keresésére használják az internetet. A felsorolt tevékenységek közül három esetben is (online hírek/újságok olvasása/letöltése, közösségi hálózat használata, saját készítésű tartalom feltöltése) mindkét nem jelentősen meghaladja az EU-28 átlagot. Ezzel szemben az internetbankolás szempontjából viszont nemtől függetlenül jelentősen elmaradunk az európai uniós szinttől. Mit hozhat a jövő: internet után okos eszközök? Az eNET 2013. szeptemberi kutatásában azt is vizsgálta, hogy a rendszeresen internetezők hogyan viszonyulnak a már létező, de még nem feltétlenül elterjedt okoseszközökhöz, mint például a tablet, az okosóra, az okostévé vagy éppen az intelligens porszívó. Az esetek többségében azonos volt a férfiak és a nők hozzáállása, azonban néhány esetben a két csoport jelentősen eltérő véleményt alkotott. A tablet/tábla-PC esetében a férfiak 20%-a, a nőknek pedig a 27%-a vásárolná meg a terméket. A férfiaknál mutatkozó alacsonyabb vásárlási hajlandóság részben azzal is magyarázható, hogy köztük már 19% rendelkezik ilyen eszközzel, míg a nőknél ez csak 12%-ra igaz. Nem meglepő módon az intelligens, önjáró porszívó megvásárlásáról is különböző vélemények születtek. A nők 19%-a megvásárolná ezt az eszközt, míg a férfiaknál ez csak minden tizedik emberre igaz. A fókusz eltolódik A nők fokozatosan növelik jelenlétüket az online környezetben, a korábban jellemző férfi dominancia eltűnőben van és mára már kiegyenlített a nemek aránya, sőt ha a jelenlegi tendencia továbbra is így folytatódik, akkor a közeljövőben a nők javára is átbillenhet. Ez a tendencia pedig az internettel foglalkozók oldaláról egy olyan irányú fókuszváltást tesz szükségessé, mely során egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a női felhasználóknak, preferenciáiknak és információfogyasztási szokásaiknak. eNET – Telekom Az egyes európai uniós tagállamok módszertanai eltérhetnek, ami az eltérések egy részét is eredményezheti.
Így interneteznek az 55 év feletti fiatalok!
A fiatalok már nagyon korán megismerkednek az infokommunikációs eszközökkel és elsajátítják az azokhoz szükséges tudást. Mindaz, ami a fiatalabb generációk számára természetes, az idősebbek nagy részének ismeretlen, új világ, de egyesek már elkezdték meghódítását, például az 55 év feletti internetezők 10%-a már aktívan használ tabletet. Az eNET – Telekom közös, Jelentés az internetgazdaságról sorozatának legújabb darabja az 55 év feletti „fiatalokkal” foglalkozik. Aki kimarad, lemarad?! A 2011-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság közel harmadát az 55 év feletti korosztály adja. Ez a tekintélyes, mintegy 3 milliós méretet öltő korosztály a digitális kirekesztettség szempontjából a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport, hiszen miközben a fiatalabbak jellemzően a számítógép és az internet világában szocializálódnak (digitális bennszülöttek), vagy aktívan megtanulták azok használatát (digitális bevándorlók), addig az 55 év felettiek nagy részének ez az új közeg meglehetősen idegen. Az ismeretlentől való félelem jellemzi az idősebb generációk többségének az internettel és a számítógéppel való viszonyát, pedig valószínűleg a mindennapjaik válhatnának egyszerűbbé az interneten elérhető információk révén, valamint a kapcsolattartási és tájékozódási lehetőségeik is jelentősen javulhatnának. A 25 ezer fős sokaságra épülő Nemzeti Olvasottság Kutatás (továbbiakban: NOK) adatai alapján 2013 második negyedévében az 55 év felettiek mindössze 25%-a használt internetet, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (61%). Számítógép és internet használat 55 év felett Az 55 év felettiek egy szűkebb rétege már felismerte, hogy milyen lehetőségek rejlenek a számítógép és az internet használatában, így egyre bátrabban és növekvő érdeklődéssel közelednek az új technológiai vívmányokhoz. Az idősebb generációk ebből a szempontból megosztottnak tekinthetők, hiszen vannak, akik teljesen reménytelennek érzik, hogy valaha számítógépet használjanak, miközben egyeseknek ez már a mindennapi rutin része és teljesen természetes eszközként tekintenek a számítógépekre. Az eNET kutatása szerint az 55 év felettieknél négyből egy fő használ számítógépet, míg az ennél fiatalabbak esetén négyből három emberről mondható el ugyanez (tehát háromszoros a különbség) – vagyis óriási tartalékok rejlenek az idősebb korosztályban és az ő bevonásuk az internetezők táborának bővülését jelenthetné. A KSH 2012-es felmérése szerint viszont a már számítógépet használó 55 év felettiek 71%-a napi rendszerességgel használ számítógépet, ami ugyan elmarad a 16-24 éves korosztálytól (88%), de a napi szintű használat mindkét korosztály esetén domináns a használati gyakoriságot tekintve. A két társadalmi csoport leginkább a használat helyét tekintve különbözik egymástól, ami vélhetően az életvitelbeli különbségekből adódik. Míg az idősebb generációk esetén az otthoni használat egyértelműen vezet (70%), addig a 16-24 évesek körében sokkal jobban eloszlik a különböző helyszínek (otthon, oktatási intézmény, más személy lakása stb.) között a számítógép használata. Internetezés korhatár nélkül A NOK vizsgálja az egyes korosztályok internetezési szokásait is, beleértve hogy mióta használnak internetet, milyen gyakorisággal és mennyi ideig. Ha csak az 55 év feletti internetezőket nézzük a többség legfeljebb 6 éve használja az internetet. A kutatásban részt vevő internetezők válaszai alapján a gyakori – akár napközben többszöri – internetezés a jellemző. A legtöbben (43%) naponta többször is interneteznek és a 94%-uk pedig legalább heti 2-3 alkalommal. Az 55 év feletti internetezők körében is hasonló használati gyakoriság jellemző, 35%-uk akár naponta többször is használja az internetet, 92%-uk pedig legalább heti 2-3 alkalommal. Az internetezéssel töltött idő alapján azt lehet mondani, hogy az 55 év felettiek összességében kevesebb időt töltenek internetezéssel, mint a teljes sokaság. Az idősebb generáció közel harmada legfeljebb 5 órát tölt el egy héten a képernyők előtt. Számítógép vagy okostelefon? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2013. szeptemberi online felméréséből kiderül, hogy az 55 év feletti internetezőknek csupán 31%-a rendelkezik egyelőre okostelefonnal. A fiatalabb és az idősebb generációk között jelentős különbség, hogy bizonyos tevékenységeket – mint például a zenehallgatás, közösségi média használat, hírolvasás, elektronikus levelezés, információkeresés, böngészés – inkább számítógépen vagy inkább mobiltelefonon (beleértve a hagyományos mobiltelefont) végeznek-e. A fiatalabb korosztályok esetén jellemzően megoszlik a két eszköz használata és mondhatni egyenlő arányban használják mindkét eszközt. Ezzel szemben az 55 év felettieknél sokkal hangsúlyosabb a számítógép igénybe vétele. A kíváncsiság kortalan A teljes 55 év feletti korosztály esetében jellemző, hogy viszonylag távolságtartóak az új technológiákkal szemben, mivel bizonytalannak érzik magukat és sok esetben úgy érzik, hogy nincsenek a használathoz szükséges tudás birtokában. Éppen ezért az új kütyükhöz való hozzáállásuk általában sokkal konzervatívabb, mint a fiatal generációké. Az internetező 55 év felettiek körében megvizsgáltuk az „okos” termékek iránti nyitottságot. (A termékek között volt okostelefon, tablet, okosóra és okostévé is.) Az idősebb generációnak az a rétege, akik már nyitottak a számítógép és az internet felé, az új technológiai vívmányokkal szemben is érdeklődést mutatnak, ha másképpen nem is, egy próba erejéig mindenképpen. A manapság nagy népszerűségnek örvendő táblagépek esetében az 55 év feletti válaszadók 10%-a vallotta azt, hogy már most is használják azokat; köztük is főleg azoknál jellemző a tablet használat, akik már több mint 15 éve interneteznek. Az 55 év alattiak 18%-a mondta ugyanezt, így a 10% meglehetősen jó eredménynek tekinthető. Az idősebbek 47%-a mindenképpen kipróbálná a tableteket, 15%-a pedig meg is vásárolná azokat. Érdekes, hogy az internettel még csak 1-3 éve ismerkedő 55 év felettiek nem igazán érdeklődnek a táblagépek iránt, míg a régebb óta internetet használók körében nagyobb erre a nyitottság. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a réteg már nagyobb biztonságban mozog az internetes, számítógépes világban és bátrabban lép ki a már megszokott közegből. A jövő internetezői Az internet korhatárra való tekintet nélkül mindenki számára tartogat előnyöket, lehetőségeket, amelyek miatt érdemes megismerkedni ezzel a világgal. Az 55 év felettiek mindenképpen egy olyan potenciális társadalmi csoport, ahol növelhető az internet és a különböző infokommunikációs eszközök használata. Az idősebbek internet használati hajlandóságát több dolog is befolyásolja: iskolázottság, jövedelem, aktivitás foka. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az 55 év felettiek körében többnyire hiányzik az angol nyelvismeret, így a nemzetközi tartalmak számukra nem érdekesek, ezért ahhoz hogy növeljük az interneten eltöltött idejüket, szükség van arra, hogy minőségi, őket érdeklő magyar nyelvű tartalmakat is találjanak a világhálón. A táblagépek nagyban segíthetik az időseket, hiszen egy számítógéphez képest általában sokkal egyszerűbb a használatuk és többnyire árban is kedvezőbbek. A tabletek zoomolási lehetősége pedig a rosszabb látásúak számára is megoldást jelent. eNET – Telekom
Mobilos játékosok, játékos mobilok
Az okostelefonokra letölthető, mobil alkalmazásokat árusító online áruházak legnépszerűbb termékei jelenleg a mobiljátékok. A felhasználók leginkább az ügyességi és a logikai játékokat kedvelik, amelyek egyúttal közösségi szórakozást is kínálnak. Magyarországon 2011. augusztus végén 2,4 millió használatban lévő okostelefon volt, ami 25%-a a teljes 9,6 milliós használatban lévő mobiltelefon állománynak – derül ki a GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. A játékos dönt, nem a készülékgyártó A mobiljátékok a ’90-es évek második felétől kezdve jelentősen hozzájárultak egy-egy mobil készülék kitörő sikeréhez, vagy gyors bukásához. A játékosok számára az igazi áttörést mégis az okostelefonok megjelenése hozta el a korábbinál komplexebb grafikai és számítási igényű programok futtatásának lehetősége miatt. A játékfejlesztők kreativitásának szabadjára engedéséhez viszont még szükség volt egy olyan környezetre, ahol nem a készülékgyártók, hanem a fogyasztók választhatják ki az általuk leginkább kedvelt játékokat. Ezt a szabadságot az egyes mobil platformokhoz kötődő alkalmazás boltok hozták el, ahol a játékfejlesztőknek csak be kell tartani azokat a kereteket, amit a platform tulajdonosok elvárnak. A korábban szintén szabadon telepíthető Java-alapú játékokhoz képest a felhasználók számára a marketek megjelenése igazi áttörés volt, hiszen jelentősen nőtt a kezelhetőség és az egyszerűség a telepítés folyamatában. Ma már bárki készíthet és árusíthat okostelefonra játékprogramokat, és ennek köszönhetően a játékok készülékgyártóktól függetlenül, önállóan fejlődhetnek. Versenyző platformok és alkalmazásboltok Ebben a környezetben gombamód kezdtek szaporodni a mobiljátékok, s jelenleg már a mobil applikációs áruházak legnépszerűbb termékeinek számítanak. A sport, autó és motorversenyek, szerep és stratégiai játékok éppúgy megtalálhatók, mint a logikai képességre építők, a masszívan többszereplős (MMO) játékvilágok vagy éppen a kártya és ügyességi játékok. Egy 2011-ben megjelent Nielsen tanulmány adatai szerint a három jelenleg legnépszerűbb platform (iOS, az Android és a Windows Phone 7) alkalmazásait gyűjtő piactereken a letöltések 64%-át a játék-applikációk teszik ki. A játékok aránya a legnépszerűbb applikációk között kategóriánként az Android Market-en Az alkalmazások toplistái is többnyire játékalkalmazásokból adódnak össze, így például az App Store esetében a tíz legnépszerűbb mobilprogramból kilenc játék. Külön érdekesség, hogy az Android áruházában a tíz legjövedelmezőbb applikáció közül három szintén játékalkalmazás, ráadásul mind a három alkalmazás ingyenes, vagyis a mikrotranzakciós szolgáltatásaikon keresztül generálnak bevételt a kiadó és persze az áruház számára. A mobiljáték is közösségi élmény lett Az ügyességi és a logikai játékok egyértelműen a legnépszerűbbek a letölthető mobiljátékok között, ami a kategóriák méretéből is adódik, ezen játékokból találhatunk a legtöbbet (a kártyás, a sport és a versenyzős játékok már specializált csoportok). A népszerű játékok sikere többnyire a függőséget okozó játékban, humorosságában keresendő, az okostelefonok mozgásérzékelő szenzorai miatt ugyanakkor egyre fontosabb szemponttá válnak a felhasználók körében a komplex irányítási technikák. A közösségi funkciók implementálása még inkább képes motiválttá tenni a játékost a játék újbóli futtatására. A sokáig megszokott „játszottam – végigvittem” mentalitás mellett az okostelefonon játszók körében megjelent a megosztás iránti igény és lehetőség is: a játékosok az eredményeiket egymással megosztva tudnak egymással versenyezni, míg az egyszemélyes játékmenethez „dicsőségfal” funkció kapcsolódik. A játékfejlesztők és az egyes játékkiadók is igyekeznek a játékokat eredmény-megosztásossá alakítani, ezáltal nagyobb kötődést tudnak kialakítani a játékos és a játék között. A játékok közösségi modell szempontjából négy csoportba sorolhatók: Az ár itt is számít A fizetős játékok esetében az árazás is fontos szerepet játszik a felhasználók választásában. Az egyes kategóriák toplistájában a legdrágábban megvásárolható (letölthető) játékok a kártya- és szerencsejátékok (TOP 5 játékból négy drágább, mint 1000 forint). A nem ingyenes játékok többsége forintra átszámítva jellemzően 400-600 Ft közötti áron érhető el (az Android Market-ben már Ft-ban jelennek meg az árak). A legolcsóbb játékokkal az ügyességi és a logikai játékkategória toplistái rendelkeznek, amely ugyan szükséges, de nem elégséges feltétele ezen kategóriák általános sikerének. Egyre több az okostelefon A mobil-játékok itthon is gyorsan terjednek köszönhetően az egyre nagyobb okostelefon penetrációnak. Mobiltelefonon a készülék tulajdonosok 26%-a játszik rendszeresen (hetente legalább egyszer) a legtöbb játékos a 18-49 év közötti népesség körében van – igaz, a 18 év alatti lakosságra vonatkozóan nem lehet pontosan megmondani, hogy hány fő játszik mobiltelefonnal (a gyerekeknél lévő készülék szerződés szerint a szülő tulajdonában van). A GKIeNET-nél nyilvántartott adatok alapján 2011. augusztus végén a magyar lakosság 84%-a használt mobiltelefont, a felnőtt (18+) lakosságon belül pedig 6,8 millió fő nevén van mobiltelefon. A teljes, aktív mobiltelefon állomány 9,6 millió db (ez a szám nem összekeverendő az aktív SIM kártyák számával), míg a használatban lévő okostelefonok száma megközelítőleg 2,4 millió db, vagyis a teljes használatban lévő mobilkészülék állomány 25%-a. 2011-ben az új mobilkészülék eladásokon belül az okostelefonok aránya éves átlagban várhatóan 40% körül alakul (idén várhatóan 2,2-2,5 millió mobiltelefont adnak el itthon, ebből 900 ezer-1 millió az okostelefonok száma). Mi tekinthető okostelefonnak? A szolgáltatók és a készülékgyártók is használják az okostelefon kifejezést az új generációs, a hagyományos készülékekhez képest „nagy tudású” telefonok megkülönböztetésére. Az okostelefonokkal kapcsolatos nemzetközileg (is) egységes mérések feltétele lenne ugyanakkor, hogy kifejezés mögött legyen egységes definíció. A GKIeNET okostelefonnak tekinti mindazon mobiltelefon készüléket, ami az alábbi jellemzőkkel bír: Nem kötelező, de fontos „okostelefon” jellemzők:
Az okostelefonok navigálnak minket
Az elmúlt három év áttörést hozott a navigációs eszközök világában: a korábban csak navigáció céljára használt PDA eszközök helyét fokozatosan elkezdték átvenni az okostelefonok. 2010 szeptemberében a magyar lakosság már 1,5 millió navigációra is képes okostelefont birtokolt, és ez tér nyílik a helymeghatározásra építő szolgáltatások terjedésének – derül ki a GKIeNET – T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. 10 évvel ezelőtt, a Hewlett Packard vizionáriusai egy rövidfilmet készítettek, hogy miként képzelik a jövő navigációs szolgáltatásait. Az akkor még futurisztikusnak tűnő videó technológiai szempontból mára megvalósítható lett, az elképzelt szolgáltatások fokozatosan épülnek ki körülöttünk. A történet egy átlagos családapa reggelét mutatja be, amint egy találkozóra sietve meghallgatja hangüzeneteit, hangirányítással vezérli azokat, és mindezt egy kijelző segíti, ami az ablakon jeleníti meg a folyamatot. Hirtelen figyelmezteti egy hang, hogy el fog romlani az autója, és menjen el a legközelebbi szervizbe – az eredeti útvonaltól való eltérést pedig a navigáció azonnal automatikusan segíti. A helyszínre érve főhősünket már várja egy szervizes kolléga, aki a nevén szólítva üdvözli, és egy elektronikus eszközön csak egy aláírást kér, hogy átvehesse az autót. Mire a férfi aláírja, már meg is áll mögötte egy érte jövő taxi, akit a rendszer szintén értesített, így nem is kési le a találkozóját. 2000-ben persze a navigációs eszközök még gyerekcipőben jártak. A csak navigáció céljára használható GPS eszközökkel szemben akkoriban még az egyetlen alternatíva a PDA-kra csatlakoztatott GPS modul volt, melyekre számítógép segítségével kellett az előre megvásárolt térkép-részleteket feltölteni. Ezen megoldások nagy hátránya az árukon túlmenően az volt, hogy a felhasználók nem szerettek újabb elektronikai eszközzel a zsebükben utazni, így azt jellemzően az autókban használták – navigáció és a helymeghatározás alapú szolgáltatások tömeges elterjedésére csaknem tíz évet várni kellett. Közösségi navigáció A minden eddiginél erősebb integrációnak köszönhetően nem meglepő, hogy miként a PC ’80-as, az Internet a ’90-es, a laptopok és noteszgépek pedig a 2000-es éveket hódították meg, úgy az előttünk álló évtized az okostelefonok széleskörű elterjedését hozza el. A hagyományos, jelentős részben offline PDA-k és operációs rendszer nélküli mobiltelefonok fokozatosan összeolvadtak, létrejött a manapság hirtelen népszerűvé váló okostelefon kategória, melyekben a hely alapú szolgáltatások is hamar alapfelszereltséggé váltak. A beépített GPS vevő segítségével a készülékek messze többek lettek egy navigációra alkalmassá tett telefonnál. A használt alkalmazásaink képesek a helyzetünket ismerve lokalizált információval ellátni minket, mint például hol van a közelben étterem vagy kávézó, az éppen aktuális tartózkodási helyünket pedig bármikor megoszthatjuk másokkal is, valamelyik közösségi oldalon keresztül. Léteznek olyan közösségi alkalmazások is melyek segítségével bejelentkezhetünk az adott helyszínre, bejelentkezéseinkkel pedig pontokat gyűjthetünk és azokat egyre több étteremben, kávézóban, üzletben értékes kedvezményekre is válthatjuk. Ha pedig már kiválasztottuk az úti célunkat, igénybe vehetjük valamelyik, általunk tetszőlegesen kiválasztott pontról-pontra navigáló alkalmazást. 1. ábra. A navigáció és a közösségi szolgáltatások összekapcsolódása A mindennapok szolgálatában A fejlesztések révén létrejövő lehetőségeket legjobban azzal lehet érzékeltetni, ha elképzeljük, miként segíthetik kapcsolataink ápolását a jövőben ezek az eszközök. Ha egy férfi meg akarja lepni kedvesét egy virággal a megismerkedésük évfordulóján, szüksége van egy virágra, egy helyre, ahol hazafelé tartva megveheti, és nem árt emlékeznie az évforduló napjára illetve arra, hogy milyen virágot szeret a párja. Vannak, akiknek ez technológiai eszközök nélkül is megy, de akik egy kicsit feledékenyebbek, vagy csak túlterheltek, azok számára adódik a lehetőség, hogy egy okostelefon segítse a folyamatot: 1. Emlékeztetőt kapunk, hogy a mai nap fontos – évforduló van;2. Hazafelé tartva megmutatja az útba eső, még nyitva lévő virágárusokat;3. A virágárushoz érve értesítőt kapunk, hogy mit vásároltunk tavaly, és mit szeret, vagy éppen nem szeret a párunk, így a kedvenc virágát vásárolhatjuk meg. A virág persze lehet más ajándék, vagy szolgáltatás is, ahogy a történet szereplői is éppúgy lehetnek barátok, mint üzleti partnerek. A helymeghatározásra épülő szolgáltatások lehetőségei hatalmasak, számos új innovatív kis és középvállalat számára biztosítanak piacra lépési lehetőséget. GPS helyett okostelefon A ComScore piacelemző cég szakértői szerint 2009-ben 68 százalékkal emelkedett azoknak a felhasználóknak a száma a brit, francia, német, spanyol és olasz piacokon, akik már nem külön GPS-navigátort, hanem mobiltelefonjukat használják az autóval való tájékozódásra. A cég szerint az öt országban mintegy 21,1 millióan használnak mobiltelefonos navigációt: ez a szám 700 ezerrel több, mint ahányan 2008-ban és 2009-ben GPS-navigációs eszközt vásároltak összesen. Az előrejelzés szerint a következő években megduplázódik a piac és az ingyenesség miatt a többi EU-s ország is hamar felzárkózik, így Európában 2014-re várhatóan 55-60 milliósra duzzadhat a mobil navigációs piac. Egy másik kutatócég, a Juniper Research előrejelzése szerint pedig világviszonylatban 2014-re 1,5 milliárd mobil felhasználó veszi majd igénybe a helymeghatározás alapú szolgáltatásokat. 1. táblázat. Mobil térkép felhasználók száma az EU 5 legnagyobb gazdaságában (millió fő) Magyarország a fejlett mobilpiacok között Hazánk – bár lassabb ütemben –, de követi a nemzetközi trendeket. Az NMHH adatai szerint 2010 szeptemberében 11 832 566 hívásfogadásra képes, aktív SIM kártya volt az országban. Ez a szám többé-kevésbé állandónak tekinthető, mivel új telefonok vásárlása esetén nem mindig veszünk új SIM kártyát is. A GKIeNET 2010 év júniusban készített kutatása szerint több mint 6,5 millió mobiltelefont használt a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság (a teljes lakosság 83%-a rendelkezik mobiltelefonnal) melyből 1,2 millió db már GPS vevővel rendelkezik és mobilinternetezésre is képes. 2010-ben várhatóan 2-2,5 millió telefon kerül értékesítésre, melyek egy ötöde már valamilyen navigációs szoftverrel ellátott okostelefon. A lakosságszámhoz viszonyított felhasználói arányokat tekintve Magyarország ezzel a fejlett mobilpiacok között van, mivel 2010 végére átlagosan 15% körüli lesz az okostelefonok aránya a teljes mobilpiacon.
Nincs válságban a magyarországi e-kereskedelem – új forgalom csúcs született 2009-ben
2010-ben várhatóan tovább növekszik a hazai elektronikus kereskedelmi értékesítések volumene, megközelítőleg 130-135 milliárd forintnyi termék cserélhet gazdát szemben a tavalyi 99 milliárddal, illetve a 2008-ban mért 61 milliárddal – derül ki a GKIeNET felméréséből. Az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom már több, mint 1,6%-át adja, és változatlanul exponenciális növekedés látható. Online kiskereskedelmi forgalom A kosaras rendszerben értékesítő 2700 db online áruház körében 2010 tavaszán végzett felmérés módszertani okok miatt nem tartalmazza a világhálón bonyolított turisztikai és biztosítási ügyleteket. A gazdasági recesszió sok internet felhasználót tett még inkább ár érzékennyé, és az online vásárolni hajlandó internetezők megkeresik a világhálón a legolcsóbb vásárlási lehetőségeket. A növekedési többlet várhatóan fele-fele arányban oszlik meg a piac régi illetve új szereplői között. Piaci koncentráció A 2009-es adatok az átlagosan több mint napi 1000 látogatóval rendelkező áruházak dominanciáját jelzik, a forgalom mintegy 90%-a realizálódik ezen vállalkozásoknál. Az elmúlt két évben történt változások, illetve az idei évre vonatkozó várakozások alapján a leglátogatottabb áruházak piaci helyzete stabil, s ez várhatóan a jövőben is megmarad, sőt még javulni fog. A hazai webáruházak piacára továbbra is a magas piaci koncentráció jellemző, s ez várhatóan a továbbiakban is így marad. A 100 millió forint feletti forgalmú cégek, akik az online kereskedelmi piac résztvevőinek 3%-át jelentik, rendelkeznek a teljes piaci forgalom több mint 90%-ával. Az 5 millió forint alatti, az 5-20 millió forint közötti, illetve a 20-100 millió forint közötti forgalmat generáló áruházak egy része magasabb árbevétel-kategóriába 2009-ben, amely alapján a szereplők megerősödésére következtethetünk, igaz, a számos új belépő várhatóan továbbra is az alsó árbevétel-kategóriában fog megjelenni. Mivel a legnagyobb áruházak folyamatosan növelni tudják árbevételüket és az új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába tartoznak, véleményünk szerint összességében a piaci koncentráció 2009-ről 2010-re nem fog érezhetően változni. A webboltok jellemzői A 2009. évi kereskedés során a legnépszerűbb termékkategóriák élelmiszerek, ételek, italok; a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök; a szórakoztató elektronikai termékek és a könyvek voltak. Az összes tranzakciót figyelembe véve az egy vásárlásra jutó átlagos vásárlási érték 11000 Ft környékére tehető. Az egyes kategóriák esetében jelentős eltérés tapasztalható a „karácsonyi” forgalom súlyát illetően: minél magasabb egy online áruház látogatóinak napi átlagos száma, annál kisebb az év utolsó két hónapjában elért bevétel súlya. Az év utolsó két hónapjában realizált bevétel némileg magasabb, mint a teljes évi értékesítés két hónapra vetített értéke, ugyanakkor a kisebb forgalmat bonyolító és a viszonylag fiatal áruházak számára ez az időszak jelentheti a felzárkózás, illetve életben maradás lehetőségét. Az online áruházak 2009. évi vásárlásai, tranzakciói közül csupán 1,3% bizonyult hamis vagy téves megrendelésnek. Ez a 2009-es és a korábbi felmérésekhez képest némi növekedést mutat (0,5-0,9%), összességében azonban kijelenthetjük, hogy a téves vagy rossz szándékú megrendelések aránya alacsony a hazai online kereskedelmi piacon. A könnyű összehasonlíthatóság és a könnyen széles publicitást kapó vásárlói vélemények miatt a legtöbb webáruház törekszik ügyfelei minél tökéletesebb kiszolgálására. Internetes vásárlók Magyarországon a 14 év feletti népesség 42 százaléka töltött internetezéssel havi legalább egy órát 2009 végén (megközelítőleg 3,5 millió fő), ez az egy évvel korábbinál 6 százalékpontos javulást jelent. A magyarországi lakosok 12%-a vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást az elmúlt egy évben, míg a rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezők 29%-a vásárolt már a világhálón.
Üzleti játékok, játékos üzletek – hódítanak az online szerepjátékok
Magyarországon 2,3 millió fő játszik valamilyen rendszerességgel online játékkal, s közülük egyre többen vannak, akik a sokszereplős online játékokkal (MMOG-kel) tölti szabadidejüket. A már több mint 670 ezer fős hazai MMOG tábor éppúgy játszik stratégiai játékokkal, mint online szerepjátékokkal – derül ki GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. Feltörekvő online játékipar Két évvel ezelőtt, 2008-ban, még szenzációnak számított az a Strategy Analytics által készített felmérés amely kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a videojáték ipar értékesítési adatai szerint meghaladták mind a filmipar, mind a zeneipar kiskereskedelmi forgalomban lévő adathordozóiból származó árbevételeket. A hardcore játékok közé sorolható többszereplős internetes játékok (Massively Multiplayer Online Game – MMOG) felhasználói tábora az egész világon évről-évre emelkedik, és az egyre jobb háromdimenziós megjelenítés lehetőségével egyre több játéktípus is jött létre. MMO játékipar Az MMOG-ken belül többféle játéktípust lehet megkülönböztetni, melyek közül a legnépszerűbbek: Ugyanakkor a felsoroltakon kívül már majdnem minden játéktípusból készült olyan, amelyet csak internet kapcsolaton keresztül lehet igénybe venni (menedzsment játékok; sportjátékok; versenyjátékok; szociális játékok, mint pl. a Second Life stb.). Az MMORPG játékok egyértelműen a legtöbb felhasználót vonzzák, a legtöbb játékfejlesztés is a masszívan többszereplős online szerepjátékok létrehozására irányul (a Wikipedia szerint több mint kétszáz, a www.onrpg.com szerint több mint háromszáz MMORPG létezik a világban), a játékok megközelítőleg 70%-a pedig képzelt (fantasy) világban játszódik. A Magyarországon is legnépszerűbbnek számító World of Warcraft havidíja megközelítőleg 13 euró, ami kb. 3600 Ft-os kiadást jelent egy játékosnak. Magyar online játékosok A GKIeNET – T-Mobile 2010. áprilisban 1500 fő megkérdezésével készített felmérése alapján a magyar internetezők 65 százaléka, vagyis 2,3 millió fő játszik valamilyen rendszerességgel online játékkal, (a 14-74 éves magyar lakosságból 2009 végén 3,5 millió fő volt internetezőnek tekinthető). A már több mint 670 ezer fős hazai MMOG tábor éppúgy játszik stratégiai játékokkal, mint online szerepjátékokkal. Közülük a legtöbb magyarországi MMOG felhasználó a 18-29 éves internetezők közül kerül ki (346 ezer fő), míg arányaiban a 15-17 éves korosztályban játszanak a legtöbben (250 ezer fő, a korcsoport internet felhasználóinak 84%-a). A 30-39 és a 40-59 évesek között az arány már jóval alacsonyabb (az előbbi esetében 58 ezer fő, míg az utóbbi esetében 17 ezer fő játszik valamilyen rendszerességgel valamilyen MMOG játékkal). A gazdasági recesszió ellenére mind a játékkonzolokra, mind a PC-kre fejlesztett MMOG játékok piaca növekedni tud Magyarországon, a kutatás során megkérdezett játékosok 72%-a havi szinten elfogadhatónak tart 2000 Ft körüli kiadást kedvenc játékára.
Önkormányzatok ICT használata és elektronikus szolgáltatásai – 2005
A GKIeNET Kft. a Synergon Informatika Rt. támogatásával 2005 november-decemberében felmérést végzett a magyarországi önkormányzatok körében, összesen 800 hivatal bevonásával. A felmérés a községi, a városi, a megyei jogú városi és a kerületi önkormányzatokra irányult. A felmérés azzal a céllal készült, hogy megismerjük és bemutassuk az informatikai és telekommunikációs eszközök használatát az önkormányzati hivatalokban, feltérképezzük az elektronikus közszolgáltatások fejlettségét, valamint feltárjuk az önkormányzatok informatikával kapcsolatos problémáit, igényeit. A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Számítógép-ellátottság A felmérés alapján a hazai önkormányzatok csaknem mindegyike rendelkezik legalább egy számítógéppel, az ellátottság mértéke a hazai önkormányzatokat tekintve 96%. A nagyközségek, a városok, valamint a megyei önkormányzatok és a kerületek mindegyike használ PC-t, csak az 5 főnél kisebb létszámmal, és a kis költségvetéssel működő önkormányzatok adtak nemleges választ a számítógép meglétét firtató kérdésre. Összességében a 3185 magyarországi önkormányzat közül 3073-nál használnak személyi számítógépeket (113 önkormányzat közül 24 tervezi számítógép vásárlását). Magyarországon 89 olyan községi önkormányzat van, amely a későbbiekben sem szándékozik számítógépet használni. Az önkormányzatok átlagosan 13,2 asztali, és 1 hordozható számítógéppel rendelkeznek. A településtípus szerint erős különbségek megmutatkoznak a géppark nagyságának tekintetében is. A községek 5,6, a nagyközségek 16,5, a városok 52,5, a megyei jogú városok, megyei önkormányzatok és kerületek pedig átlagosan 231,7 számítógéppel rendelkeznek. Elektronikus és informatikai rendszerek használata A hatékony ügyintézés kulcsa, hogy a háttérfolyamatokat is gyorsan és hatékonyan bonyolításák le, amihez az informatika használata elengedhetetlen. A különböző belső folyamatok erőteljes informatikai támogatottsága ma még kevés önkormányzatra jellemző, s ezekben a hivatalokban is főleg szigetszerű megoldásokkal találkozhatunk. Internetpentráció Az önkormányzati hivatalok 92%-a rendelkezett 2005 végén valamilyen internet-hozzáféréssel. Az összes önkormányzat körében 7 százalékpontos növekedésről beszélhetünk 2003 óta. A számítógéppel rendelkező önkormányzatok esetében a bővülés ennél is magasabb, 8 százalékpontos volt. A válaszok alapján a következő egy év alatt az internetpenetráció 95%-ra növekedhet az összes és 98%-ra a számítógépet használó önkormányzatok körében. Rendelkezik-e önkormányzatuk internet-kapcsolattal? (százalékos megoszlás az összes és a számítógéppel rendelkező önkormányzat körében) Forrás: GKIeNET-Synergon A szélessávú hozzáférések aránya Felmérésünk során megvizsgáltuk, hogy mennyire elterjedt az önkormányzatok körében a szélessávú kapcsolat . Az eredmények alapján 2005-ben tovább folytatódott a fejlődés az internetkapcsolatok minőségében. Az önkormányzati hivatalok 53%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, ami több, mint a duplája a 2004-es értéknek. A szélessávú internetcsatlakozással rendelkező önkormányzatok aránya (százalékos megoszlás az összes önkormányzatok körében (n=800)) Forrás: GKIeNET-Synergon A kutatás olyan kérdésekre is kitért, mint a hálózati ellátottság, az önkormányzati honlapok sajátosságai, az elektronikus szolgáltatások elterjedtsége, a használt informatikai biztonsági megoldások, valamint az alkalmazottak informatikai képzettsége. Ha ezekről bővebb tájékoztatásra lenne szüksége, keresse a GKIeNET Kft-t.
