A meglehetősen mozgalmas, felvásárlásokkal, márkanév-váltással és újításokkal tűzdelt 2014-es év után az online apróhirdetési piac uralmáért folytatott verseny 2015-ben is folytatódik. Egyrészről minden jel arra utal, hogy az OLX – korábban Apród – pozitívan jött ki a névváltásból, másrészről pedig a Jófogás újítások révén igyekezett megnyerni a felhasználókat. Az eNET a BCE Infokommunikációs Tanszékével közösen újra górcső alá vette a hazai online apróhirdetési piacot: az értékelések alapján a korábbi évekhez hasonlóan ismét az OLX bizonyult piacvezetőnek. Mozgalmasan telt a 2014-es év Közel egy évvel ezelőtt az e-kereskedelmi szakma képviselői értetlenül álltak az OLX (korábban Apród) márkanév váltása előtt. Ritkán látott gyakorlat ugyanis, hogy egy cég hatalmas összegeket fektessen a márkaépítésbe, majd látszólag ok nélkül váltson és döntsön egy teljesen ismeretlen elnevezés mellett. Az Apród – most már OLX – esetében viszont mégis ez történt, 2014 áprilisában sokakat meglepve lecserélték a jól bejáratott nevüket az idehaza furcsán hangzó OLX-re. Számos marketing szakember jelezte ennek a lépésnek a potenciális veszélyeit, hiszen az új elnevezés nem volt annyira beszédes, mint elődje, így fennállt a kockázata annak, hogy a kissé idegen OLX névvel kevésbé tudnak majd azonosulni a magyar felhasználók. Azonban nem ez történt, a márkanév-váltás mondhatni zökkenőmentesen zajlott le, a gőzerővel zakatoló marketing gépezet mindenhol igyekezett elérni a felhasználókat és tudatosítani bennük a váltás pozitív hatásait. Az intenzív marketing mellett ugyanis jelentős stratégiai döntések is születtek, amelyek számottevő minőségi javulást hoztak és javították a felhasználói élményt. Míg korábban 60 napig volt elérhető egy hirdetés, addig az új gyakorlat szerint már csak legfeljebb 30 napos hirdetésekkel találkozhatnak a felhasználók, amivel csökkent annak az esélye, hogy a vásárlók olyasmit akarjanak megvenni, ami valójában már elkelt, csak a hirdetése „ottfelejtődött” az oldalon. Ezen felül új funkcióként jelent meg a távolságra való szűrés lehetősége is, így most már akár egy adott város vonzáskörzetében is lehet keresni az apróhirdetések között. A magyar online apróhirdetési piac másik nagy szereplője, a Jófogás mindeközben a felhasználók kényelmét szolgáló logisztikai jellegű fejlesztésekbe kezdett. A GLS futárszolgálattal együttműködve 2014 májusától bevezették a háztól-házig szolgáltatást. Mindez a vevőnek ingyenes kézbesítést jelent, az eladónak pedig csak bruttó 1900 forintjába kerül, amiért cserébe a hirdetése országosan is listázásra kerül, tehát jóval több potenciális vevőt érhet el. Az a felhasználó, aki hirdetésfeladáskor a háztól-házig kézbesítést választja, sikeres eladáskor nem közvetlenül jut hozzá a pénzéhez, a szolgáltatás díjával csökkentett vételár a kézbesítést követő legfeljebb három napon belül kerül átutalásra az eladó bankszámlájára. A 2014-es év végén további logisztikai újdonsággal állt elő a Jófogás, ezúttal Budapest három pontján nyitottak találkozási pontokat, amelyek az eladók és a vevők közti személyes átvételhez biztosítanak helyszínt és egyben csomagfeladási pontként is funkcionálnak a háztól-házig szolgáltatást igénybe vevők esetében. Számok tükrében A magyarországi online apróhirdetési piacot uraló Jófogás és OLX továbbra is a veszteségtermelő fázisban vannak, egyelőre még egyikük sem tudta jövedelmezőre fordítani a működését. A felhasználókért folytatott őrült hajszában a marketingköltések mindkettőjüknél jelentős veszteséget generálnak. Ugyan az OLX eredménykimutatása nyilvánosan nem elérhető, mivel a tulajdonos Allegro Group egyben kezeli a portfólióját, a Jófogás esetén van lehetőség a bevételi és a kiadási oldalak megismerésére publikus adatokból. A Jófogás tulajdonosának, a Schibsted Classified Media Hungary Kft-nek a 2013. évi eredménykimutatása alapján jól látszik, hogy a veszteség mértéke meghaladja az egy milliárd forintot. Hozzájuk hasonlóan az OLX esetében is feltételezhető, hogy működésük jelentős veszteséget termel a tulajdonosnak. Ez azonban mindkét cég esetében befektetés a jövőbe, hiszen ha megnyerik a párharcot, akkor már kérhetnek pénzt a felhasználóktól a különböző extra szolgáltatásokért cserébe, illetve csökkenthetik a marketing költségeiket is. Innen nézve egyre inkább úgy tűnik, hogy a két cég „fut a pénze után” – a játékelmélet és a döntéspszichológia jól ismeri ezt a jelenséget: dollárárverésnek hívják azt a játékot, amikor eladó egy dollár, a kikiáltási ára 1 cent, de csak az kaphatja meg, aki a legtöbbet licitálja érte, miközben a másodiknak is be kell fizetnie azt az összeget, amit felajánlott. Ilyenkor nehéz racionálisan viselkedni: ebben az esetben a legfontosabb kérdés az, hogy megéri-e a magyar apróhirdetési piac ezt a sok befektetést, hány év alatt térülhet meg az a nyertes számára, ha nagyjából évi 1 milliárd forintot költ a piac megszerzésére? Mérőszámok Az egyes üzleti modellek eredményessége alapesetben legkézenfekvőbben a pénzügyi mutatók elemzésével kivitelezhető, azonban mind a Jófogás, mind az OLX esetében egyelőre még nem reális financiális megközelítést alkalmazni. Ebből adódóan 2013 őszén az eNET-BCE egy olyan módszertant dolgozott ki, amely objektív szempontok alapján teszi lehetővé az elemzést és az egyes szereplők összehasonlíthatóságát. A módszertanban nem kaptak helyet az olyan tényezők, mint a hirdetések tartalmi és minőségi jellemzői, mivel ezek elsősorban szubjektív megítélés alá esnek. Az eNET-BCE által alkalmazott módszertan kizárólag olyan mutatószámokra fókuszál, amelyek objektív értékelésre adnak lehetőséget. Az online apróhirdetési piac elemzése a Jófogás és az OLX 2015. február 10-i hirdetési állománya alapján történt. Hirdetések száma és frissessége Az egyes apróhirdetési oldalakon található hirdetések számából következtetni lehet a mögöttes felhasználói bázisra. Az adatgyűjtés (2015.02.10.) idején az OLX közel másfélszer annyi hirdetéssel rendelkezett, mint a versenytársa, a Jófogás. Ez a különbség még mindig jelentős, de a 2014.04.04-i adatgyűjtéshez képest csökkent a differencia, ami részben annak tudható be, hogy a Jófogás hirdetései közé közel 300 ezer, az oszkar.com oldalán feladott telekocsi-ajánlat került átlistázásra. A hirdetések számán túl, azok frissessége is meghatározó, hiszen a felhasználók számára csak a releváns, még élő hirdetések az érdekesek. A már lejárt, elavult hirdetések megnövelik a böngészéssel töltött időt, ami rontja a felhasználói élményt. Míg az OLX-nél a hirdetések 82%-a 8 napnál frissebb, és nincs az állományban 30 napnál régebbi, addig a Jófogás esetében megközelítőleg minden ötödik apróhirdetés 30 napnál régebbi és a 0-7 napos kategória aránya mindössze 50%. A Jófogás szabályzata szerint ugyan a 3 hónapnál régebbi hirdetések törlésre kerülnek, ennek ellenére az állományban, ha marginális mértékben is, de előfordulnak 90 napon túliak. Hirdetések összetétele Három kiemelt kategória azonosítható az online apróhirdetési piacon, amelyek iránt jellemzően nagyobb a kereslet, így ezekre külön részpiacok is kialakultak: ingatlan, jármű és állás. Ezeken a szegmenseken a Jófogáson és az OLX-en kívül más szakosodott szereplők is jelen vannak, így valójában a verseny itt nem csak kétszereplős. A hirdetések összetétele alapján az OLX az összes feltüntetett kategóriában megelőzi
Bruttó 16,5 milliárd forintra nőtt az online napi ajánlatok piaca
2014-ben mintegy bruttó 16,5 milliárd forintra duzzadt az online napi ajánlatok összesített forgalma Magyarországon. A már nem elhanyagolható méretű piac az általános kínálatú bónuszos/kuponos oldalakat, a kedvezményes szállásértékesítésre szakosodott szereplőket és az online vásárlói klubokat tömöríti. 2015 nagy kérdése az lesz, hogy tud-e nőni a piac és várható-e további konszolidáció. Jelentős árkedvezmények, folyamatosan változó kínálat, rövid ideig elérhető és impulzív vásárlásra ösztönző ajánlatok. E négy jelző alapján ráismerhetünk a bónusz/kupon piacra, de korántsem ez az egyetlen e-kiskereskedelmi szegmens, melyre ezek illenek. Az általános kínálatot nyújtó bónuszos/kuponos oldalak mellett egyaránt érvényesek ezek az állítások a kizárólag kedvezményes szállásajánlatokat értékesítőkre, valamint az online vásárlói klubokra is. E szereplők ugyan különböző üzleti modellekben működnek, de a fenti tulajdonságok közös nevezőt képeznek. Ők együtt alkotják az angol terminológiában „daily deals”-ként ismert napi ajánlatok piacát, amely a 2014-es évben elérte a bruttó 16,5 milliárd forintnyi közvetített forgalmat idehaza. Nézzük meg közelebbről is ezeket a részpiacokat, hogy mi jellemezte a szereplőket és a köztük lévő viszonyokat 2014-ben. Általános kínálatú piac: a Bónusz Brigád töretlenül az élen Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által vizsgált általános kínálatú bónusz/kupon piac 2014-ben elérte a bruttó 5 milliárd forintos közvetített forgalmat, amely közel azonos a korábbi év eredményével. Miközben ennek a piacnak a mérete jelentősen nem változott, az erőviszonyokról már nem mondható el ugyanez. A 2014-es év három legnagyobb forgalmát lebonyolító általános kínálatú bónusz/kuponos oldala rendre a Bónusz Brigád, a márkanév-váltáson átesett Zumzi (korábban Kupon Világ) és a Napideal! volt. Utóbbi szereplő idén először került be a TOP3-ba, letaszítva ezzel az évek óta a harmadik helyen lévő Napi Tippet. A Bónusz Brigád mintegy bruttó 3,4 milliárd forintos közvetített forgalommal a 2013-as évhez képest jelentős, 37%-os növekedésre tett szert, ami annál is inkább kiemelkedő, mivel az általános kínálatú bónusz/kupon piacon az összes többi, eNET által rendszeresen mért szereplő esetében csökkenés történt. A márkanév-váltáson átesett Kupon Világ, immáron Zumzi név alatt folytatja a működését, a változás azonban meglehetősen negatívan hatott az eredményükre, közel 50%-ot veszítettek a 2013-as közvetített forgalmukhoz képest. Az általános kínálatú bónusz/kupon piac szereplőinek a bruttó 5 milliárd forintos lebonyolított forgalmat 28.319 meghirdetett ajánlattal és valamivel több mint 1 millió eladott bónusz/kupon révén sikerült elérniük. A korábbi éveknek megfelelően 2014-ben is a szolgáltatások generálták a forgalom nagyobb részét és úgy tűnik, hogy a piac egészére nézve beállt egyfajta szolgáltatás-termék egyensúly. A 2013-as évhez hasonlóan a szolgáltatások 2014-ben is a teljes közvetett forgalom 77%-át, a meghirdetett ajánlatok 64%-át és az eladott bónuszok/kuponok 54%-át adták. Miközben tehát az értékesített bónuszok/kuponok számában közel azonos arányban voltak a szolgáltatások és a termékek, addig előbbiek a magasabb átlagos ár miatt jóval nagyobb szeletet hasítottak ki a forgalomból, mint a termékek. A meghirdetett ajánlatok átlagos ára 13 700 Ft volt, amely 1 900 forinttal több, mint 2013-ban volt, ami főleg annak köszönhető, hogy megnőtt a nagyobb értékű utazási ajánlatok aránya. Kedvezményes szállásértékesítésből bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalom Az általános kínálatú bónusz/kupon piacon megtalálható ajánlatkategóriák közül egyedül az utazási ajánlatok azok, amelyek kizárólagos értékesítésére való szakosodás az évek folyamán életképesnek bizonyult. Ennek számtalan oka van, de a legfőbb indok mindenféleképpen azok értékében rejlik, hiszen áruk magasan a többi típusú ajánlat ára fölött van. 2014-ben a csak szállásértékesítésre szakosodott bónusz/kupon oldalak közel bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le, ez azonban csupán egy része az online értékesített szálláskupon piacnak, hiszen a szakosodott szereplőkön kívül mások is kínálnak bónuszos/kuponos utazási ajánlatokat. A bónuszos/kuponos piacon a meghirdetett üdülési ajánlatok között a 3 napra és 2 főre szóló, négycsillagos szállodai környezetben, félpanziós ellátást biztosító belföldi utazások a legjellemzőbbek. Ezeknek az átlagos ára 41 400 forint körül alakult 2014-ben, ami mintegy 50%-os kedvezményt jelent az átlagos eredeti árhoz képest. Vásárlói klubok: világmárkák kedvezményesen A vásárlói klubok közös jellemzője, hogy a tagok számára világhírű márkák minőségi termékeit kínálják jelentős kedvezményekkel. Az elmúlt évek során ezek az oldalak egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Kezdetben a portfólió kialakításakor a divat volt a fókuszban, elsősorban ruhákat, cipőket, táskákat és egyéb kiegészítőket kínáltak rendkívüli kedvezményekkel. A népszerűség azonban magával hozta a termékkínálat bővítését és egyre inkább megjelentek az ajánlatok között a lakberendezési termékek is. A Magyarországon már régóta működő Brands.hu és Fashion Days mellett pedig 2013-ban kizárólag lakásdekorációval kapcsolatos ajánlatokkal megjelent a Vivre is. Mi sem jelzi jobban a vásárlói kluboknak az eredményességét, minthogy 2014-ben összességében mintegy bruttó 3,8 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Az e-kiskereskedelmi trendek alapján a ruházati és a lakberendezési termékek online értékesítése a jövőben is kifizetődőnek tűnik, így ezeknek a vásárlói kluboknak a további növekedésére lehet számítani. Kakukktojások A napi ajánlatok piacának legtöbb szereplője viszonylag egyértelműen besorolható a három szegmens valamelyikébe, akadnak azonban olyan oldalak is – mint például a Csak1Nap és a Vatera Sztárajánlatok (korábban Lealkudtuk.hu) – amelyek bizonyos szempontból kakukktojások, mert üzleti modelljük révén fenntartások nélkül nem illeszthetőek be egyik csoportba sem. Ugyanakkor ezek a szereplők jelentős, közel bruttó 4 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le 2014-ben, így nem megkerülhetők, ha a napi ajánlatok piacméretének meghatározásáról van szó. Nem durran, mert nem lufi Már a Groupon-modell hazai megjelenésekor lehetett találkozni olyan véleményekkel, amelyek a lufi jövőbeni kidurranásáról szóltak, ez azonban még a mai napig várat magára. A napi ajánlatok piaca stabilnak tekinthető, de az elmúlt években az erőviszonyok terén volt változás, például az általános kínálatú részpiacon a Bónusz Brigád megszilárdította vezető szerepét, miközben a Zumzi (korábban Kupon Világ) leszakadt. Mindent összevetve azonban a teljes online napi ajánlatok piacán bonyolódott bruttó 16,5 milliárd forintos közvetített forgalom maga a bizonyíték, hogy a jelentős kedvezményű ajánlatok értékesítése működik és semmiképpen sem elhanyagolható méretű szegmensről van szó. 2015 fő kérdése ugyanakkor a szereplők számára az lesz, hogy vajon a válságból való fokozatos kilábalás mennyire lesz hatással a jelentős kedvezmények iránti keresletre, tudnak-e növekedni a cégek, illetve maga az egész piac. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Robban az online e-kiskereskedelem Magyarországon – várhatóan 266 milliárd forintos forgalom lesz 2014-ben
A 2014-es évben is elégedettek lehetnek a hazai e-kiskereskedők, a korábbi évekhez hasonlóan jelentősen tovább növekedett az online kiskereskedelmi piac, amely év végéig várhatóan eléri a 266 milliárd forintot és ezzel egy meredekebb növekedési pályára is lép. Az eNET idén először készített középtávú előrejelzést és az idei előzetes felmérések alapján a szakértők bizakodóak: a 2014-es évre vonatkozóan egy optimista, gyorsabb növekedést jelző forgatókönyv megvalósulását vélik a legvalószínűbbnek. Optimistán alakul a 2014-es év az online kiskereskedelemben Évről évre hatalmas várakozás övezi az online kiskereskedelem forgalmára vonatkozó bejelentést, a 2013-as évre vonatkozóan ez a mágikus szám 217 milliárd forint volt, ami a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 3,1%-ának felelt meg. A nagy kérdés nyilvánvalóan mindenki számára az, hogy egyrészt 2014-ben, másrészt a közeljövőben mire lehet számítani ezen a téren. Az eNET először végzett középtávú előrejelzést a 2014-2018-as időszakra vonatkozóan. A gazdasági környezet változásait figyelembe véve, makrogazdasági és mikroszimulációs modellek ötvözésével a kutatás eredményeként három forgatókönyv – egy optimista, egy pesszimista és egy realista – állt elő. Látva a magyarországi e-kiskereskedelmi piac alakulását, az eNET szakértői a középtávú előrejelzési modell három forgatókönyve közül a 2014-es évre vonatkozóan legvalószínűbbnek az optimista megközelítést tartják. Eszerint 2014-ben a magyarországi online kiskereskedelmi forgalom megközelítőleg 266 milliárd forintot fog elérni, ami mintegy 49 milliárd forintos, 22,5 százalékos növekedést jelentene a 2013-as évhez képest. Az eNET az előrejelzés elkészítéséhez olyan kvantitatív modellt épített, amely a szereplők várakozásain túl a makrogazdasági változók segítségével a piac keresleti oldalát is közelíti. A középtávú előrejelzési modell mindhárom szcenáriója alapvetően növekedést jósol, a különbség annak mértékéből fakad. Az egyes forgatókönyvek között évről évre fokozatosan nő az eltérés, míg a 2014-es évre közel azonos eredményt adnak, addig 2018-ra már jelentősebb differencia kialakulását mutatják. Ismét meredekebb növekedési pályára állt az online kiskereskedelem Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2001 óta végez e-kiskereskedelmi kutatásokat, az eredmények pedig mindenképpen biztatóak. A piac gyakorlatilag folyamatosan növekszik és a kezdetek óta minden egyes évben felülmúlta a várakozásokat. De hogyan is alakult pontosan ez a fejlődés? A 2001 és 2013 közti időszak növekedés szempontból négy szakaszra bontható: 2001-2008: Egyenletes, mérsékelt növekedés volt a jellemző, az online kiskereskedelem forgalma 3,2 milliárd forintról egészen 61,6 milliárd forintra nőtt. 2009-2010: 2008 után a 2010-ig tartó időszakban a növekedési pálya megváltozott és a korábbiakhoz képest egy intenzívebb növekedés valósult meg. A forgalom valamivel több mint a duplájára emelkedett, ezzel 2010-ben elérte a 132 milliárd forintot. 2011-2012: Egy mérsékeltebb növekedési pályára állt vissza a piac, ami részben a magasabb bázisnak is köszönhető. Az internetes kiskereskedelmi forgalom egyre közelebb került a lélektani 200 milliárd forinthoz, de 23 milliárd forinttal elmaradt attól. 2013: A 2013-as évet akár az áttörés évének is nevezhetjük, hiszen először sikerült a magyarországi e-kiskereskedelemnek meghaladnia a 200 milliárd forintot és egyben első alkalommal emelkedett 3% felé az online kiskereskedelem aránya a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz képest. A 217 milliárd forintos eredmény mindenképpen pozitív annál is inkább, mivel a jövőre vonatkozóan egy újabb, a 2009-2010-es évekre jellemző, meredekebb növekedési pályát vetít előre. Kérdés, hogy 2014-ben, illetve a további években megmarad-e ez a meredekebb növekedési pálya, vagy visszaáll a korábban tapasztalt lassabb bővülés? Az eNET várakozásai szerint inkább az előbbi várható. Az online kiskereskedelemben a 2014-es év egyik legnagyobb durranásának a hazai webáruházak Black Friday keretében meghirdetett akciói számítanak. Ugyan már a korábbi években is voltak ilyen kezdeményezések, de igazán az idei, 2014-es évben teljesedtek ki. Számos médiában lehetett hallani a nagy webáruházak akcióiról és elért eredményeiről. Az internetezők számottevő táborát ragadták magával a kedvezmények olyannyira, hogy csak ezekhez kötődően körülbelül 2,3-2,7 milliárdos forgalmat generáltak a webáruházak számára. De természetesen nem kizárólag a Black Friday akcióknak köszönhető a meredekebb növekedési pályára állás, ez csupán egy a számtalan tényező közül, amelyek hatással voltak a bővülés mértékére. 2014-ben is több új, nagy szereplő jelent meg a piacon, amik jelentős forgalmat bonyolítottak le, emellett pedig a vásárlási szokások átalakulása, az internetes vásárlásba vetett bizalom növekedése is szerepet játszik az erőteljesebb növekedésben. A logisztikai szolgáltatók innovációi, mint például a csomagautomaták megjelenése a termékátvételi lehetőségek kibővítésével még kényelmesebbé teszik az online vásárlást. Mindezek mellett hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fejlettebb piacokon már egy ideje nagy forgalmat generáló termékkategóriák, mint például a ruházat, baba-mama vagy éppen a játék. A vasárnapi zárva tartás adhatja az újabb lökést? A 2015-ös év online kiskereskedelmi szempontból mindenképpen érdekesnek ígérkezik. A korábbi trendeknek megfelelően tovább nő a piac és a növekedés mögött nem várt tényezők is szerepet játszhatnak. Várhatóan 2015 márciusától kezdődően a családi vállalkozások kivételével mérethatártól függetlenül minden boltnak kötelező a vasárnapi zárva tartás. Egyelőre bizonytalan, hogy vajon milyen hatással lesz ez a vásárlási szokásokra, de mindenképpen átalakítja azt, ezért ezzel minden kereskedőnek számolnia kell. E-kiskereskedelmi szempontból a kulcskérdés az, hogy vajon tudnak-e ebből profitálni az e-kereskedők és magukhoz tudják-e csábítani a vasárnapi vásárlókat. Amennyiben igen, akkor ez egy fokozott növekedési ütemet indíthat el a magyarországi online kiskereskedelemben. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Közel három és fél millió e-vásárló
2014-ben az online vásárlók száma elérte a 3,4 millió főt Magyarországon, ami a rendszeresen internetezők 72%-át jelenti. Leginkább számítástechnikai eszközök, könyvek, játékok/ajándékok és ruházati termékek kerültek a virtuális kosarakba. Az online vásárláshoz ugyan még a legtöbben asztali számítógépet használnak, de már megjelentek a mobiltelefonnal és tablettel vásárlók is – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásából, amely a hazai online vásárlási szokásokkal foglalkozik. 3,4 millió e-vásárló – 217 milliárdos forgalom Várakozásokon felül teljesített a hazai internetes kiskereskedelem, miután 2013-ban 217 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le az online áruházak idehaza, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 3,1%-a – derült ki az eNET éves kínálati oldali (webáruházak részvételével zajló) e-kereskedelmi kutatásából. Ez a volumen a 2012-es év teljesítményéhez képest 23%-os javulást jelent. Az eNET 2014 májusában a rendszeresen internetező 18 év feletti lakosság körében végzett kutatást, hogy megismerje a hazai online vásárlási szokásokat. Az e-vásárlók, vagyis akik az elmúlt egy év során legalább egyszer vásároltak a weben, a felmérés alapján 3,4 milliós tábort képviselnek, ami az internetező felnőttek 72%-a. A fennmaradók közül 12% ugyan vásárolt már online, de több mint egy évvel ezelőtt, 16% pedig még soha nem élt ezzel a lehetőséggel. A lényeg a kényelem! Az e-vásárlók leginkább a kényelem (69%), valamint a kedvező árak (54%) miatt választják a vásárlásnak ezt a formáját, de szintén sokan említették szempontként a házhoz szállítási, valamint ár-összehasonlítási lehetőséget. Azok, akik egyáltalán nem vásároltak még online (rendszeresen internetező felnőttek 16%-a) legtöbbször azt kifogásolták, hogy egyrészt nem tudják megfogni, megvizsgálni a terméket, másrészt pedig nem bíznak magában az internetes vásárlásban. A rendszeresen internetezők fele legalább negyedévente vásárol valamit az interneten, legtöbben számítástechnikai eszközöket, könyveket, játékokat/ajándékokat, valamint ruházati termékeket vesznek. Webáruházak a mérlegen A hazai e-kereskedelmi piacon több mint 5400 magyar nyelvű webáruház működik, és mivel ezek egymástól csupán néhány kattintásnyi távolságra vannak, így különösen fontos, hogy az e-vásárlók milyen szempontok alapján választják ki a számukra szimpatikus webshopokat. A rendszeresen internetező, felnőtt online vásárlók a vásárlás során a legnagyobb arányban a szállítási díj mértékét (93%), a termék árát (93%) és a termékről elérhető képeket (92%) tartották inkább fontosnak. Ezekkel közel azonos fontosságúnak bizonyult a részletes termékleírás, a vásárlási garancia, valamint a gyors megrendelési folyamat. Az olyan tulajdonságok mint a webáruház kinézete, az ismert márkanév és a termékről elérhető videó a fontossági sorrend végére kerültek. Online vásárlás több eszközön Online vásárlásra használt eszközként az asztali számítógépet említették a legtöbben (63%), majd pedig a laptopot/netbookot (50%). Ezen túlmenően minden tizedik e-vásárló jelezte, hogy a mobiltelefonján is szokott vásárolni, ehhez képest valamivel kevesebben teszik ezt táblagépen (4%). Az internetes vásárláshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tevékenységeket – mint például az információszerzés, termékteszt olvasása vagy éppen webshopban való regisztráció – az online vásárláshoz hasonlóan többségében az asztali számítógépeken végzik és mögöttük sorakoznak fel a további eszközök. A mobiltelefon és a táblagép használata főként olyan folyamatoknál gyakoribb, amelyek elsősorban ismeretbővítésre irányulnak, ilyen az információszerzés és a termékteszt olvasása. Utánvétes és futáros e-vásárlás Az e-vásárlók lehetőség szerint leginkább utánvétes (58%) vagy banki átutalással történő (45%) fizetési módot választanak. A szállítási módok közül a többség (72%) a futárszolgálatokat favorizálja, ugyanakkor, ahogyan a webáruházak közötti döntésnél is felmerült, a szállítási díj mértéke fontos szempont lehet. A vásárlás során a kézbesítési lehetőségek választásakor a legtöbben (82%) a költségtényezőt említették meg befolyásoló tényezőként. A szállítási módok közti döntésnél a gyorsaságnak az online vásárlók felénél van szerepe, a legkevésbé meghatározónak pedig az átvételi pontok megközelíthetősége bizonyult. A futárszolgálatos kiszállítás és a személyes átvétel közötti átváltást mutatja, hogy az e-vásárlók közel fele (49%) csak akkor választja az előbbit, ha nincs lehetősége átvenni a megrendelt terméket a boltban vagy átvételi ponton. Azonban közel minden harmadik online vásárló a kettő közül mindenképpen a futárszolgálatos kiszállítást választja. Vásárlás külföldről Ugyan a hazai forgalmi adatokban nem jelenik meg, de e-kereskedelmi szempontból fontos a külföldről való vásárlási szokások feltérképezése, ezért az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a 2014. májusi kutatásában erre is kitért. A hazai e-vásárlók 37%-a saját bevallása szerint szokott vásárolni külföldi webáruházakból, közülük pedig minden második ember legalább félévente teszi ezt. Vásárlás szempontjából a legnépszerűbbeknek a számítástechnikai eszközök és a ruházati termékek bizonyultak, de az órák/ékszerek, játékok/ajándékok, mobiltelefonok és szórakoztató elektronikai termékek kategóriája is előkelő helyen végzett. A hazai webáruházakkal szemben a külföldiek előnyeként elsősorban a kedvezőbb árakat (71%) említették azok az e-vásárlók, akik nemzetközi webshopokból is rendelnek. A nagyobb választékot (54%) és az itthon nem elérhető termékek beszerezhetőségét (66%) is a külföldi online boltok javára nevezték meg. Potenciál az e-kereskedelemben Az e-kereskedelem forgalma évek óta folyamatosan növekszik, ez a trend pedig a benne rejlő növekedési potenciálnak köszönhetően vélhetően a jövőben is kitart. Egyik oldalról a már e-vásárlónak számító fogyasztók vásárlási szokásainak alakítása növelheti a hazai e-kereskedelmi volument. A webáruházak előtt álló feladat, hogy vevőiket még inkább az internetes vásárlás felé tereljék és elérjék, hogy gyakrabban és nagyobb értékben költsenek online. Ezáltal a hazai e-kiskereskedelmi forgalom még nagyobb arányát teheti ki a teljes kiskereskedelmi volumennek (2013-ban 3,1% volt az arány). Másrészről az internetes vásárlás még nem ért el mindenkihez, mert bár a rendszeresen internetezők 72%-a rendszeresen szokott online vásárolni, de a fennmaradó 28% vagy egyáltalán nem, vagy több mint egy éve élt ezzel a lehetőséggel. Ezeknek az embereknek a meggyőzése arról, hogy vásároljanak az interneten egy újabb lendületet adhat a növekedésnek. Az internet-felhasználók számának bővítése pedig egy következő lépcső, ami ugyan közvetve, de szintén növelheti az online vásárlók táborát. eNET – Telekom
Várakozásokon felül teljesített a hazai online kiskereskedelem
217 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le tavaly a magyarországi online kiskereskedelmi webáruházak, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 3,1%-a. Nő a mobilos és tabletes értékesítések száma, és továbbra is a személyes átvételt kedvelik a magyarok. Napvilágot látott az eNET e-kiskereskedelmi kutatása a 2013. évről. Várakozásokon felül 2013-ban is várakozásokon felül teljesített a magyarországi online kiskereskedelmi forgalom miután elérte a 217 milliárd forintos összforgalmat. Ezzel az eredménnyel tovább növelte arányát a teljes hazai kiskereskedelemben, így már annak 3,1%-át teszi ki. Az online piactereken bonyolított B2C értékesítés további 10 milliárd forinttal növelte a forgalmat. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák között voltak a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközök, a lakásfelszerelési termékek, a játékok/ajándékok, valamint ezekhez sorakoztak fel a dinamikus növekedésnek köszönhetően a ruházati termékek is. A korábbi várakozásokat meghaladó forgalmi adatok részben az új, nagy szereplők kiváló teljesítményének köszönhetők (Tesco, Media Markt, eMAG), részben pedig a már piacon lévő nagy cégek dinamikus bővülésének. Továbbra sem akad kihívója a készpénznek Habár arányaiban némileg veszített pozíciójából az utánvétes fizetés, de ezzel együtt 2013-ban is megőrizte a hegemóniáját. A korábbi évekhez képest azonban többen választották személyes átvétel esetén a bankkártyás fizetést. Ugyan még mindig marginális a szerepe, de önmagához képest mindenképpen jelentős növekedést ért el a hazai közvetítőkön keresztül lebonyolított fizetés.Az összes vásárlást tekintve az átlagos kosárméret 7800 Ft volt, ami 300 Ft-os növekedés a 2012-es évhez képest. A személyes átvételt favorizálják a magyarok A vásárlások értékét tekintve arányaiban a futárszolgálattal történő kiszállítás a legnépszerűbb, ugyanakkor évről évre nő a személyes átvétel aránya, történjen az akár boltban, akár valamilyen átvételi ponton. Ez természetesen összefügg azzal, hogy ez a három leggyakrabban elérhető szállítási mód a hazai online áruházak körében. Mobil platformokon a figyelem A hazai webáruházak közül is egyre többen optimalizálják mobil eszközökre a weboldalukat vagy fejlesztetnek mobilalkalmazást. Fokozódik a mobil platform súlya akár az onnan érkező látogatók számát akár a vásárlók számát vagy éppen a forgalmat figyelembe véve. Az online kiskereskedelmi piac egészét nézve egy év alatt másfélszeresére nőtt a webáruházaknál a mobil platformról érkező látogatók aránya (8,5%). A vásárlók számánál ez az arány valamivel kevesebb (4,3%). A teljes online forgalomnak pedig már közel 5%-a bonyolódott mobil platformról. Külföldről is vásárolunk Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014 májusában végzett átfogó online lakossági kutatást az internetes vásárlási szokásokról, beleértve a külföldi webáruházakból való vásárlást is. A Magyarországról indított külföldi oldalakról történő vásárlások adatai szintén a kiskereskedelmi forgalomba tartoznak, csak nem derülnek ki a hazai webáruházak adataiból és a KSH statisztikákban sem láthatók. Ezért kiemelten fontos, hogy a lakosság megkérdezésével képet kapjunk a vásárlói körről. Négyből közel három 18 év feletti rendszeres internetező vásárolt az elmúlt egy évben az internetről, közülük pedig 37% külföldről is vett valamilyen terméket. A külföldi webáruházak különösen vonzóak lehetnek olyan áruk esetében, amelyeket itthon nem lehet beszerezni. Többek között a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati termékek iránt kiemelkedő az érdeklődés. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A webáruházi felmérést az eNET 2014. március-április során készítette, az összes magyarországi webáruház körében. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A lakossági kutatás az eNET online lakossági panelén készült 2014 májusában 1.218 fő megkérdezésével (18 évesnél idősebb gyakori internetezők). Webáruház: Interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi vállalkozás: magyar nyelvű honlapon, termékek online módon történő megrendelését és kosaras értékesítését végző cégek köre.
Csak egy maradhat – harc az online apróhirdetési piacon
Az online apróhirdetési piac uralmáért folytatott verseny 2014-ben sem hagyott alább, sőt az elmúlt hónapban ismét felbolydult a piac és a konkurenciaharc egy újabb szakaszába érkezett, miután a két legnagyobb szereplő fontos bejelentéseket tett. A Schibsted felvásárlásokkal bővült, az Apród pedig névváltoztatási kampányba kezdett. Az ennek köszönhetően kialakult helyzet tette szükségessé, hogy az eNET a BCE Infokommunikációs Tanszékével közösen ismét górcső alá vegye a hazai online apróhirdetési piacot. A piac átalakul A Schibsted Classified Media Hungary Kft. – aminek a tulajdonában áll a Jófogás – 2014. március közepén hozta nyilvánosságra, hogy felvásárolta a korábban az online apróhirdetési piacon harmadik szereplőnek számító expressz.hu online hirdetési üzletágát. A török tulajdonban lévő Expressznek nem sikerült online környezetben megismételnie a nyomtatott médiában korábban elért sikereit, de nem tudta tartani a tempót a két legnagyobb szereplő hatalmas marketing költekezéseivel sem, így a harmadik helyre szorult a piacon. Az akvizíció idején az Expressz online felületén körülbelül 400 ezer hirdetés volt, aminek nagy része ezt követően a Jófogás oldalára került át. A skandináv médiacég magyarországi portfóliójának bővítése azonban itt nem állt meg, mivel teljes egészében felvásárolta a használt gépjárművek online kereskedelmére szakosodott hirdetési portált, a Használtautó.hu-t üzemeltető Használtautó Kft.-t is, aminek már korábban is 50%-ban tulajdonosa volt. A Használtautó.hu felvásárlása ugyan közvetlenül nincs hatással a Jófogás hirdetési adatbázisára, mivel az továbbra is önálló oldalként fog működni, azonban mivel az apróhirdetési piac egyik kulcsfontosságú kategóriájáról és ennek a részpiacnak egy kiemelt szereplőjéről van szó, így ez az akvizíció mindenképpen komoly jelentőséggel bír. Mindeközben az általános apróhirdetési piac másik nagy szereplője sem pihent. Az eddig Apródként ismert oldal 2014. április 14-től OLX néven él tovább. A hazánkban eddig közel ismeretlen márka nemzetközi szinten 107 országban és 40 nyelven érhető el, és a névváltás nem csak Magyarországot érintette, Romániában például az ott szintén ismert márkának számító Mercador nevet váltották le. A névváltás meglepő lépésnek számít azok után, hogy a Jófogással folyó versengés során több milliárd forintot költöttek az Apród márka felépítésére és a szolgáltatás használatának terjesztésére. A szokatlannak számító döntés mögött tulajdonosi érdekek állnak, a dél-afrikai központú Naspers médiaóriás így kívánja kiépíteni a nemzetközi szinten egységes OLX márkát. Az Apród felhasználóit az nyugtathatja meg, hogy az oldal továbbra is változatlan formában érhető el és a működésben sem történik változás – az olx.hu cím alatt továbbra is változatlan formában működik az oldal. Csak egy maradhat Bármilyen piacról is legyen szó, a piacvezetőség elérése és megtartása minden cég számára alapvető célkitűzés, mert ez a legjobb út a felhasználói bázis monetizálásához – vagyis, hogy bevételt, és így nyereséget tudjanak termelni a piacon. A legnagyobb szereplő fogja megszabni a játékszabályokat, alakíthatja ki a számára bevételt biztosító üzleti modellt. A piacvezetői szerepkör szükséges ahhoz, hogy a pozícióért folytatott versenyben hatalmas marketing költekezések révén megszerzett felhasználók immáron potenciális fizető ügyfelek legyenek. Jelenleg egyik szereplő sem képes komolyabb bevételt termelni, mindkét versenytárs óriási összegeket fektet a felhasználói bázis kiépítésébe és a márkaismertségre. Az Apród/OLX bevételi és kiadási adatai nem ismertek, mert a tulajdonos Allegro Group egyben kezeli a portfólióját, viszont a Schibsted Classified Media Hungary Kft. 2012-es eredménykimutatása csak a Jófogásra vonatkozik, és ez alapján látható, hogy ugyan a Jófogás tulajdonosa a piac egyik nagy szereplője, ennek ellenére mérleg szerinti eredménye több mint 1 milliárd Ft veszteséget mutat. Az OLX esetében a monetizáltság hasonló szintje, és a hirdetési megjelenések alapján szintén feltételezhető a jelentős mértékű éves veszteség – ami természetesen befektetésként értelmezhető a tulajdonosok részéről. Mérőszámok Alaphelyzetben egy működő üzleti modellel bíró vállalat teljesítménye legkönnyebben és legszembetűnőbben a pénzügyi eredményeivel lenne igazolható, azonban a hazai online apróhirdetési piacon jelenleg tapasztalható viszonyok között ez nem vezetne reális értékeléshez. Pénzügyi jellegű elemzési lehetőségek hiányában az eNET-BCE egy olyan sokrétű módszertant dolgozott ki 2013 őszén, mely objektív szempontok alapján képes értékelni a szereplőket. A módszertan kidolgozása során figyelembe kellett venni, hogy nincs két egyforma hirdetés sem tartalmi, sem minőségi szempontból. Egy hirdetés hatékonysága – a meghirdetett termék gyors eladása – számos tényezőtől függ, beleértve az elérhető képek minőségét és mennyiségét vagy éppen a hirdetés szövegének a teljességét. Ebből a szempontból az eladási hatékonyságra vonatkozó lakossági kutatások eredményei a két oldal közötti hatékonyság összehasonlításáról nem adhatnak reális képet, mivel nem garantálható, hogy a megkérdezettek hirdetései azonos színvonalat képviselnek. Az eNET-BCE módszertana ezért olyan mutatószámokra koncentrál, amelyeket nem befolyásolnak a hirdetés minőségi tényezői, így objektíven képes értékelni a két nagy szereplőnek, az OLX-nek és a Jófogásnak a tevékenységét. Az online apróhirdetési piac elemzése a két szereplő 2014. április 04-i hirdetési állománya alapján történt. Az eNET-BCE 2013 őszi online apróhirdetési piac tanulmányának főbb eredményei: Hirdetésszámot tekintve fej-fej mellett az Apród (2,23 millió hirdetés) és a Jófogás (2,21 millió hirdetés). A Jófogásnál a hirdetések 45,5%-a 180 napnál régebbi, az Apród esetén nincs ilyen régi hirdetés. Az Apród az ingatlan, állás, műszaki cikk és ruházat kategóriákban több hirdetést tud felmutatni, mint a Jófogás, ami jármű és otthon kategóriában erősebb. Az Apród oldallátogatottsága magasabb, mint a konkurens Jófogásé. A tanulmány az alábbi linken érhető el: eNET-BCE – Az online apróhirdetési piac nem is olyan apró Hirdetések száma és frissessége A szereplők méreteinek a becsléséhez érdemes megvizsgálni a hirdetések számát, hiszen ez közvetve mutatja a mögöttes felhasználói bázis nagyságát, másrészt pedig hatással van az oldalak látogatottságára is. A tavaly őszi, online apróhirdetési piacról szóló eNET-BCE tanulmányban ennél a mutatószámnál ugyan még fej-fej mellett állt a két szereplő, de az idén április eleji adatfelvétel során az OLX oldalán már 2,5-szer annyi hirdetés volt, mint a versenytársnál. Ennek a hátterében részben az áll, hogy a szereplők időközben változtattak a hirdetési politikájukon, ami következtében a 90 napnál régebbi hirdetéseket törölték a felületükről. A Jófogásnál ez a lépés jelentősen lecsökkentette a hirdetések számát (bár ennek ellenére a mérés idején mégis találtunk több mint 100 ezer 90 napnál régebbi hirdetést az oldalon). A hirdetések számán túl figyelembe kell venni azok frissességét is, azaz, hogy melyik hirdetés aktuális még, mivel ez mind vevői, mind eladói szempontból döntő jelentőséggel bír. A vevők számára az az előnyös, ha releváns, tehát még élő hirdetésekkel találkoznak, így hatékonyabbá válik a saját keresési folyamatuk, mivel elkerülik a nem aktuális hirdetéseket. Eladói oldalról a nem releváns hirdetések elveszik
Meghódítja-e az okostelefon az online vásárlást?
Magyarországon is megjelentek azok a fogyasztók, akik már csak kizárólag mobiltelefonjukat használják online vásárlásra, igaz, arányuk még alacsony (2%) ez azonban a közeljövőben várhatóan fokozatosan növekedni fog, köszönhetően a sokrétű felhasználási lehetőséget és felhasználói élményt nyújtó okostelefonok térnyerésének. A többség (70%) inkább a számítógépet részesíti előnyben az elektronikus vásárlás során, egyre többen vannak azok, akik egyenlő arányban ötvözik a két eszköz használatát (7%). Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának aktuális anyaga az online vásárlás és a mobiltelefon használatának kapcsolatával foglalkozik. Az okostelefon az online vásárlás új eszköze A 18 év feletti rendszeresen internetezők 47%-a már rendelkezik okostelefonnal, ez az arány pedig az elkövetkező időszakban a nemzetközi trendeknek megfelelően tovább fog emelkedni Magyarországon is. Az okostelefonok teremtette lehetőségek a mobiltelefonon lebonyolított online vásárlást is közelebb hozták a felhasználókhoz, így tehát a kérdés nem az, hogy a jövőben vajon nőni fog-e az interneten mobiltelefonnal vásárlók aránya, hanem sokkal inkább az, hogy az online vásárlásnak milyen módját választják majd a felhasználók, melyiket fogják sokkal inkább magukénak érezni? Ebből a szempontból is fontos, hogy az internetes kereskedők hogyan reagálnak az okostelefonok térhódítására. A webáruházak okostelefonos használatra való felkészítésének egyik módja a saját webáruházi alkalmazás fejlesztése, a másik út pedig a mobiltelefonra optimalizált weboldal biztosítása. Online vásárlás: mobiltelefonon vagy számítógépen? Az eNET 2013. szeptemberi kutatása alapján már itthon is megjelentek az online vásárlásra a számítógépet elhagyva kizárólag a mobiltelefonjukat használó fogyasztók (2%). A „csak mobilon” fogyasztói körhöz képest magasabb, mintegy 70% azok aránya, akik szívesebben vásárolnak online a számítógépükön. A két felhasználói csoport abban megegyezik, hogy inkább csak az egyik eszközt választják online vásárlásra. Köztük helyezhetőek el azok, akik számítógépen és mobiltelefonon is ugyanolyan intenzitással vásárolnak az interneten (7%). A fennmaradó 21% egyik eszközt sem használja az online vásárlásra, ami azt jelenti, hogy ők valószínűleg egyáltalán nem tartoznak az internetes vásárlók közé. Egy hagyományos mobiltelefonhoz képest az okostelefonok merőben eltérő felhasználói élményt nyújtanak és ennek megfelelően a felhasználók szokásai is változnak. A könnyebb navigálás révén az online vásárlás is teljesen más dimenzióba kerül. A csak az egyik eszközön online vásárlókat tekintve nincs jelentős különbség a mobiltelefont és az okostelefont használók között, azonban a másik két csoport esetében már jelentősebb mértékű eltérést láthatunk. Az internetes vásárláshoz a mobiltelefonjukat és a számítógépüket egyaránt használók aránya az okostelefonosok között magasabb, eléri a 12%-ot. Alacsonyabb viszont azok hányada, akik egyik eszközt sem használják (14%). A különbség hátterében valószínűleg az áll, hogy egy hagyományos mobiltelefonhoz képest az okostelefon jobban illeszkedik az online vásárlási folyamathoz, így a számítógép mellett a mobiltelefon is nagyobb szerepet kap. Az online vásárlásra inkább számítógépet (70%) vagy a mobiltelefont is használók (7%) tábora nem csak méreteiben különbözik egymástól, hanem demográfiai jellemzők mentén is. A számítógépen és mobiltelefonon is vásárlók mindössze 25%-a 40 év feletti. Ezzel szemben az online vásárlást inkább számítógépen végzők között a 40 év feletti korosztály aránya magasabb, eléri a 44%-ot. Parkolójegy, autópálya-matrica és lottó Az eNET szeptemberi online felmérésében azt is vizsgálta, hogy mit szoktak az emberek mobiltelefonnal vásárolni. Az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen termékek köre meglehetősen szűk, 65% a kérdésben felsorolt termékek közül egyiket sem választotta. Csupán a parkolójegy, autópálya-matrica és lottó vagy egyéb szerencsejáték esetében született 10% feletti eredmény. A legtöbben (15%-15%) parkolójegyet és autópálya-matricát vesznek, majd pedig lottó vagy egyéb szerencsejáték szelvényt (11%). A kérdésben felsorolt többi termékre, mint például a bónusz-kuponra, menetjegyre, belépőjegyre 10% alatti igen válasz érkezett. A mobiltelefonnal parkolójegyet és autópálya-matricát vásárlók köre nem meglepő módon nagyon hasonló képet mutat. Mindkettőnél a férfi, 30-39 éves korosztályú és felsőfokú végzettséggel rendelkező, közép-magyarországi lakosok vannak többségben. A mobiltelefonnal lottót vagy egyéb szerencsejáték sorsjegyet vásárlók körében szintén magas a férfiak és a közép-magyarországi lakosok aránya, de itt már többségben vannak a 18-29 éves korosztályba tartozók, valamint a középiskolai érettségivel rendelkezők. Mobiltelefonos vásárlás előtt a jövő? Habár a mobiltelefonnal történő vásárlás a teljes hazai internetes kiskereskedelmi forgalomnak csak egy keskeny szeletét jelenti, a mobiltelefonok és főleg az okostelefonok térnyerése a sokszínű felhasználási lehetőségekkel mindenképpen ennek növekedését segíti elő. Ahogy az okostelefonok nyújtotta lehetőségek minél inkább részesévé válnak a mindennapi mobiltelefon-használatnak, úgy lesz egyre nagyobb szerepük a mobiltelefonos online vásárlásoknak is. A „csak mobilon” trend megjelenése a hazai fogyasztók egy részének már megváltoztatta a korábbi online vásárlási szokásait. A jelenség továbbgyűrűzéseként újabb és újabb fogyasztók csábulhatnak el az egyre aktívabb mobilhasználat felé, mely útnak a végén a kizárólagos mobiltelefon használat áll. eNET – Telekom
Sikeres szálláskuponozás: 4 milliárd forintos piac
Az online értékesített szálláskupon piac forgalma 2012-ben Magyarországon mintegy 4 milliárd forintot tett ki. Az általában 50%-ot meghaladó kedvezményes ajánlatok népszerűsége töretlen a vásárlók körében, míg jó csomagajánlat esetében a bónusz/kupon értékesítés pozitív hozadéka a szálláshelyek számára is megkérdőjelezhetetlen. A szálláspiaci ajánlatok körében a last minute utazások a bennük rejlő kedvezményekkel mindig is csábítóak voltak a nyaralni vágyók körében. Ezek sikerére építve jelentek meg a bónusz/kupon oldalak utazási ajánlatai. A kedvezmények megmaradtak, de a last minute ajánlatokkal szemben az utazási kuponok többnyire nagyobb szabadságot adnak a vásárlóknak. A bónusz/kupon oldalak ajánlataikkal annak a fogyasztói rétegnek a tagjait próbálják megcélozni, akik körében felértékelődött a kedvezményes üdülés lehetősége. Bónusz/kupon oldalak a szálláspiacon A magyarországi online bónusz/kupon piac szereplői jellemzően széles szolgáltatás- és termékpalettát kínálnak a felhasználóknak, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott szolgáltatás vagy terméktípusra szakosodott oldalak nem igazán tudnak nagy közönséget vonzani a piacon. Ez alól lényegében egyedüli kivételt képeznek azonban az utazási ajánlatokra szakosodott oldalak. Ezen portálok sikere azzal magyarázható, hogy a szolgáltatásokon belül az utazás kategória egyértelműen a legkeresettebb ajánlatok közé tartozik, és így az értékesítési volumene is kiemelkedő. A kuponos vásárlók olyan kedvezményekre tehetnek szert, amelyekre más csatornákon nem lenne lehetőségük. Az online értékesített szálláskupon piac, hasonlóan a teljes bónusz/kupon szolgáltató szegmenshez, meglehetősen telített. A kereslet konszolidációja során fokozatosan csökken a bónusz/kupon oldalak száma és ennek megfelelően nő a piaci koncentráció. A legnagyobb szereplők – a mögöttük lévő jelentős felhasználói bázis révén – a legvonzóbbak a szálláshelyek számára, akiknél szempont a partnerválasztásnál, hogy minél szélesebb felhasználói kört biztosító bónusz/kupon oldallal szerződjenek. Belföldi szálláshely értékesítés a bónusz/kupon piacon A bónuszos/kuponos belföldi szálláshely értékesítési területe a bónuszos/kuponos szálláspiacnak egy szegmense, lévén kedvezményes szállásajánlatokat kínálnak külföldre vonatkozóan is, illetve vannak utazáshoz köthető, de nem szálláshely ajánlatok is (pl. egy napos kirándulás). 2013 első három negyedévének belföldi szálláshely értékesítési volumenei alapján ezen a részpiacon a TOP 3 közvetítő a Lealkudtuk.hu, a NeMaradjLe.hu és a maiUtazás.hu volt. Az első helyet az Allegro Group HU Kft. érdekeltségébe tartozó Lealkudtuk.hu szerezte meg. A második helyen a soproni székhelyű és 100%-ban magyar tulajdonban lévő NeMaradjLe.hu áll. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére az Utazok.hu csoport tagjaként a maiUtazás.hu került. A TOP 3 bónuszos/kuponos belföldi szálláshely értékesítők közül kettő is – NeMaradjLe.hu és maiUtazás.hu – kizárólag utazási ajánlatokra szakosodott oldal. Az oldalak közötti verseny nagy, amit jól jelez, hogy a bónusz/kupon piac egészén piacvezetőnek számító Bónusz Brigád és a szintén nem tematikus Kupon Világ értékesítési adatai is felfelé ívelnek a belföldi szálláshely értékesítések kapcsán. Kupon, mint marketingeszköz Az utazási bónuszok/kuponok megítélése a szálláspiaci szereplők körében meglehetősen vegyes, azt azonban nehezen lehet vitatni, hogy értékesítésük tudatos használata pozitív hatással bír a szálláshely számára. A bónuszos/kuponos értékesítést a szállásadók oldaláról a megfelelő helyen kell kezelni, és a marketingmix egy eszközeként lehet rá tekinteni. Ezek az ajánlatok gyakorlatilag a vevőszerzés olyan módját jelentik, ahol pontosan mérhetővé válik egy-egy marketing akció sikere, ugyanis minden egyes eladott bónusz/kupon mögött egy vevő áll. Vannak, akik a saját hírnevüket szeretnék növelni a kedvezményes ajánlatok révén, de akadnak olyanok is, akik forgalomnövekedést várnak a kedvezményektől. A bónusz/kupon ajánlat a szolgáltató számára, akkor éri el igazán a célját, ha legalább a fix költségeket sikerül a segítségükkel kitermelni, minden további forgalomnövekedés pedig már addicionális haszonként fogható fel. A bónuszos/kuponos értékesítés nagy előnye, hogy használatukkal az addig nehezen értékesíthető kapacitások is eladhatóak. Az utazási ajánlatoknál az üdülési lehetőség általában egy adott időtartamon belül érvényesíthető. A felhasználhatóságra nézve további jellemző megkötés, hogy a kedvezmények leginkább csak hétköznap vehetők igénybe. Egyes ajánlatoknál a szolgáltatók biztosítják azt a lehetőséget, hogy felár ellenében hétvégén is fel lehessen használni. A szálláshelyek számára a hétköznapi kapacitások értékesítése mindenképpen pozitív hozadéka a bónusz/kupon ajánlatoknak, mivel ezek azok a kapacitások, amiknek a lekötése az egyébként is értékesítési nehézségekkel szembesülő szálláshelyeknek problémát jelent. A kedvezményes ajánlatok révén kiküszöbölhetőek azok az alacsonyabb keresletű időszakok is, amelyek a szálláspiacon érvényesülő szezonalitásból fakadnak. Az ilyen időszakokban megnő a promóciók révén a szálláshelyet terhelő jutalékok szintje, ugyanakkor a szabad kapacitásokat is sikerül ezáltal feltölteni. Ha már a marketingmix egy elemeként tekintünk a bónusz/kupon ajánlatokra, akkor mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy egy ilyen promóció akkor tud igazán hatékony és sikeres lenni, ha minél szélesebb felhasználói réteghez jut el az ajánlat. 2 éjszaka, 2 fő részére félpanzióval Az ajánlatok többsége félpanziós ellátással, 2 éjszakára és 2 fő számára kínálnak üdülési lehetőséget, a nyári szezonban azonban nem ritka az akár 4 éjszakát is magában foglaló kedvezmény. Ezek az üdülési lehetőségek leginkább belföldre szólnak, nyáron viszont megnő a külföldi utazási ajánlatok iránti kereslet is. A külföldre szóló utazási ajánlatok jellemzően kettőnél több, általában 4-5 éjszakára vonatkoznak. A bónusz/kupon vásárlók 70%-a nő, akik jellemzően inkább a családi ajánlatok iránt érdeklődnek. Sokszor az egyébként 2 fő számára meghirdetett ajánlatok esetében, ugyan felár ellenében, további gyermekkedvezmények is igénybe vehetőek. Tartalmi szempontból az utazási bónusz/kupon ajánlatok általában jóval többek, mint egy egyszerű kedvezményes szálláshely, ugyanis a vásárlások többnyire impulzívak, ezért önmagukban a csökkentett árnál többet kell nyújtaniuk a szolgáltatóknak ahhoz, hogy vonzóvá tegyék ajánlataikat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szálláskupon piac ehhez az igényhez igazodott, ezért az elérhető utazási ajánlatok szinte kivétel nélkül csomagajánlatok, amelyek a szálláshely mellett valamilyen extra szolgáltatást is kínálnak. Ezek az extrák gyakorlatilag bármik lehetnek. Nem ritka, hogy kedvezményes masszázskupont, korlátlan wellness használatot, üdvözlő italt, borvacsorát vagy valamilyen belépőjegyet is kínálnak a szálláshely mellé. 18% versus 27% Az online értékesített szálláskupon piac egyik sajátossága az ÁFA-fizetés mögötti szabályozásban rejlik. A törvény szerint 18%-os ÁFA-t kell fizetniük a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknak, azonban a bónusz/kupon oldalak nem tartoznak ebbe a kategóriába, mivel az ő tevékenységük kívül esik ezen a meghatározáson. A bónusz/kupon oldalakat 27%-os ÁFA fizetési kötelezettség terheli. Mindezekből kifolyólag az utazási ajánlatok értékesítései során ezek az oldalak utólagos elszámolási rend szerint járnak el. Az ajánlatok értékesítéséből befolyó összeget továbbítják az utazási szolgáltatók felé, akik a teljesítés után jutalékként visszaszámlázzák a bónusz/kupon oldalnak járó összeget. Ebben az esetben mivel az oldal csak közvetítőként jár el, így nem 27%-os ÁFA-t kell fizetni, hanem csak 18%-ot. Hogyan tovább? A teljes bónusz/kupon piacot nézve az utazási kategória egyértelműen a legnépszerűbb ajánlatok közé tartozik a vásárlók
eNET-BCE – Az online apróhirdetési piac nem is olyan apró
Vajon a Jófogás vagy az Apród tekinthető a hazai online apróhirdetési piac első számú szereplőjének? Milyen mutatók állnak rendelkezésre, ami alapján össze lehet hasonlítani a két szolgáltatást? Az eNET-BCE közös kutatásában azzal foglalkozunk, hogy ki a piacvezető Magyarországon az online apróhirdetési piacon. Az online apróhirdetések piacának kialakulása 1995-ben a Craigslisttel indult el az Egyesült Államokban. A Craigslist kimagasló sikerét annak köszönhette, hogy három kiemelt kategória kivételével (ingatlan, állás-, valamint társkeresés) minden hirdetést ingyen kínált. A Craigslist népszerűségét még az eBaynek sem sikerült megtörnie a piac néhány fontosabb szereplőjének felvásárlása és saját szolgáltatásainak elindítása révén a 2000-es évek során, így végül elsősorban az európai piacon vetette meg a lábát. A nyomtatott újságok számára a dotcom lufi kipukkadása az ezredfordulón második esélyt kínált az apróhirdetési piacon, de 2005-ben az online piac újra magára talált és az online apróhirdetési piac globális, dinamikus bővülése 2006 óta töretlen. Az online apróhirdetés megjelenése és felemelkedése hazánkban a nemzetközi trendeknek megfelelően, de némi fáziskéséssel zajlott. Magyarországon sokáig nem kezelték az apróhirdetést kiemelten, ezzel szemben a Vatera időben felismerte az aukciós modellben rejlő lehetőségeket, így erős piaci pozícióra tett szert az online aukció, mint alternatív értékesítési mód. Az online apróhirdetési piac 2/3-át pedig vertikális piacokat lefedő oldalak sajátították ki, mint az ingatlan.com és a használtauto.hu vagy a profession.hu. Az általános kínálatú apróhirdetési site-ok térnyerésére csak az elmúlt három évben került sor, miután elindult a Jófogás.hu és az Apród.hu, annak ellenére, hogy az Expressz.hu már korábban is létezett. Az eNET-BCE kutatásai alapján úgy látszik, hogy a vegyes kínálatú apróhirdetési oldalak térnyerésével fokozatosan háttérbe szorul az aukció, a felhasználók tömegesen váltottak a számukra ingyenes és lényegesen egyszerűbb használatot biztosító apróhirdetésre. Az általános apróhirdetési oldalak az Expressz-t kivéve jelenleg üzleti modell nélkül működnek és a piaci erősorrend egymás közötti leosztásával, a felhasználói tömeg kiépítésével vannak elfoglalva. A versengés több fronton zajlik, az általános oldalak nem csak egymással versenyeznek, hanem a tematikus apróhirdetések részpiacait eddig biztosan uraló oldalaktól is egyre több hirdetőt és vevőt csábítanak át magukhoz. Mérőszámok az online apróhirdetési piacon A tulajdonosok számára egy cég üzleti teljesítményét leginkább az adózás utáni eredmény mutatja. Az apróhirdetéssel foglalkozó online szereplők azonban még nem rendelkeznek komoly bevétel termelésére alkalmas üzleti modellel. A bevételektől függetlenül értékelésre is alkalmas mutató azonban a mindenkori hirdetésszám, a hirdetések összetétele, azok frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói. Nézzük meg ezeket! Hirdetések száma és összetétele: ami igazán naggyá tesz A méret legjobb és talán külső szemlélő számára legmeggyőzőbb ismérve a hirdetések száma. Kezdetben mind az Apród, mind a Jófogás szeretett volna a lehető legnagyobbra nőni, ügyelve arra, hogy a bővülés ne menjen az ajánlatok minőségének rovására. Fontos ugyanis, hogy a hirdetések relevánsak legyenek, megfelelő helyre és szövegezéssel kategorizálják őket, valamint csak élő hirdetések kerüljenek fel a találati listára. A hirdetések frissességét azok megjelenési idejével és az azóta eltelt idővel lehet kifejezni. Az eNET-BCE mindkét oldalnál vizsgálatot végzett 2013 augusztusában és a kapott eredményeket kategorizálta megjelenési időszak szerint: Bár hirdetésszámban szinte fej-fej mellett áll a két oldal, azok eloszlása az Apród esetében ideálisabb. Az Apródnál például több mint 1 millió, egy hétnél nem régibb hirdetést találtunk, míg a Jófogás kapcsán csupán 81 ezret. A többi kategóriát is áttekintve kijelenthető, hogy az Apród tudhatja magáénak a frissebb és ezáltal aktuálisabb hirdetéseket. A hirdetések összetétele A hirdetések frissessége mellett azok összetétele is magyarázó erővel bír a piacvezető szerep kérdését illetően. E tekintetben a hirdetési piacon hagyományosan legfontosabb szegmenseknek számító ingatlan, jármű, állás kategóriák eltérő képet mutatnak. Az ingatlan mind a két site esetében prioritást jelent, azonban az Apród közel 200 ezerrel több hirdetéssel rendelkezik ezen a téren. A járművek kapcsán viszont a Jófogás tud felmutatni majdnem 100 ezer hirdetéssel többet. Az álláspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt megcélzó online apróhirdetési piacon főként az úgynevezett kékgalléros pozíciók várnak betöltésre, így a vizsgált két oldal profilban és célcsoportban sem versenyzik a nagy állásportálok ajánlataival. * Alkatrészekkel együtt. ** Az otthon kategória a két oldalon eltérő termékkört ölel fel, így hozzávettük az Apród esetében azokat a kategóriákat, amik a Jófogáson az otthonban vannak, de az Apródon más főkategóriában. Látogatottság A másik fontos, kívülről is vizsgálható tényező a látogatottság. Mivel egyik oldal sem található meg a hazai egyenértékes internetes látogatottság-mérés, a Gemius/Ipsos Audience elérhető adatai között, ezért választásunk a Similar Web mutatóira esett. A mérések szerint a Jófogás és az Apród látogatottsága tavaly augusztusig szorosan együtt mozgott, majd ősztől kezdve növekedésnek indult a köztük lévő különbség az Apród javára. A grafikon kiugró időszaka a karácsonyi szezonnak köszönhető, ami hagyományosan a legintenzívebb periódus az e-kereskedők, és általánosságban a kereskedők életében is. 2013 nyarán piacvezető az Apród Kutatásunk alapján egyértelműen látszik, hogy a versenyben két igazán nagy szereplő a domináns: a norvég háttérrel, de itthon nulláról építkező Jófogás, valamint a dél-afrikai tulajdonban lévő, magyar piacon tapasztalt játékosnak számító Allegroup, ami a fogyasztók közötti (C2C) forgalmát tudatosan tereli a Vateráról az Apród irányába. A bemutatott, 2013 nyarán mért eredmények alapján az Apródot tarthatjuk a jelenlegi piacvezetőnek. Ezt indokolja az ajánlatok minősége, összetétele, frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói is. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. – Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Infokommunikációs Tanszék Részletesebb elemzés: eNET-BCE – Az online apróhirdetési piac nem is olyan apró
A szállásfoglalás csaknem fele interneten történik
Az eNET – a Magyar Hotel Monitorral közösen – idén először elkészített, a magyarországi online szálláshely piacot vizsgáló kutatása szerint 2012-ben a teljes hazai szállásdíjbevétel 45%-a, mintegy 58 milliárd forintnyi szálláshelyfoglalás érkezett online csatornákon keresztül. Az internetes piacon a legnagyobb szeletet a szállásközvetítő portálok hasítják ki. A magyar turisztikai piac az utóbbi 5 évben fokozatosan nyitott az online csatornák felé, ahol minden korábbinál fontosabb szerephez jutott az árazás, az átgondolt, letisztult kommunikáció, a pozitív értékelések és a nyújtott, különböző extra szolgáltatások milyensége. A szálláshely piac főváros-centrikussága még mindig számottevő – köszönhetően a turistáknak és a céges foglalásoknak – azonban a konferenciaturizmus helyett a szállásadók marketing tevékenysége egyre inkább az egyéni vendégekre irányul. Ennek megfelelően mind a hazai, mind a külföldi vendégek elérésére használható, saját eszközök mellett (honlap, telefon) a közvetítők szerepe is felértékelődött. A hazai szálláspiac online realizált forgalmára, és a közvetítői piac helyzetére vonatkozóan eddig nem állt rendelkezésre, rendszeres és minden szegmensre kiterjedő, elfogadott mérési módszertan, így a szálláshelyek és a közvetítést végző szereplők is csak a saját, valamint a szűkebb konkurencia képességeit ismerve hozták meg döntéseiket. Az eNET ezért célul tűzte ki – hogy az e-kereskedelem egyik legdinamikusabban fejlődő és méretében legnagyobb volument képező területét is rendszeres mérésekkel fogja vizsgálni. Piacméret A KSH által mért adatok szerint, a teljes hazai (nettó) szállásdíj bevétel tavaly 129 milliárd forint volt. Ebből az online szegmens méretét vizsgálta az eNET – Hotel Monitor kutatása. Az eredmények alapján az online foglalt vendégéjszakák összesített értéke 2012-ben 58 milliárd forint volt, melyből online közvetítő szereplőkön keresztül 29 milliárd forgalom realizálódott. Ebből a legjelentősebb szeletet a klasszikus szállásközvetítők képviselik, mintegy 21 milliárdos közvetített szállásdíj bevétellel. A bónusz/kupon oldalak, és az online utazási irodák magyarországi szálláshelyeket kínáló (utazási költség nélkül vett) ajánlatai további 4-4 milliárdot tesznek ki. Élen a Szallas.hu A klasszikus szállásközvetítői modell szereplői voltaképp kínálatösszesítő, gyűjtő oldalak, melyek a foglalási igények közvetítését végzik, fizetési és valós idejű foglalási lehetőség biztosítása esetükben ma még nem jellemző. Jutalékos modellben működve a szálláshelypaletta szolgáltatási szintjét a „zimmer frei” jellegű, kiadó szobáktól egészen az 5 csillagos szállodák kínálatáig a lehető legteljesebben lefedik. Koncentráltságot tekintve 10-15 szereplő osztozik a keresleten, melyek közül a magyar Szallas.hu a legjelentősebb, évi 6,5 milliárd Ft-os közvetített szálláshelyforgalommal. A bónusz/kupon oldalak értékesítési modellje ezzel szemben kezdetektől fogva széles választék nyújtása helyett a kedvezményes ajánlatokra helyezi a hangsúlyt. A modell megítélése vegyes a szálláshelyek körében, a sajtóban is több, egymásnak ellentmondó megítélés látott napvilágot, azonban abban mindenki egyetért, hogy megfelelően kezelve a bónusz/kupon értékesítésnek forgalomnövelő hatása van, és többek között a nehezen értékesíthető, hétköznapi kapacitások feltöltésére is kiválóan alkalmas módszer. A szállásfoglaló oldalak logikájával szemben – ahol fix időpont foglalható – a bónusz/kupon oldalak meghatározott intervallumon belül szabadon felhasználható utalványt értékesítenek, tényleges, náluk megvalósuló fizetéssel egybekötve. A kedvezmény hatása és az impulzus vásárlás is nagyban függ az ajánlat tálalásától, csomagolásától, ezért csak azok a szálláshelyek versenyképesek, melyeknél valamilyen élmény is társul a pihenéshez, legyen az wellness, spa részleg, kalandpark, vagy épp egy gyertyafényes, romantikus vacsora. Ilyen típusú igényeknek pedig leginkább a szállodák felelnek meg, illetve náluk érvényesül leginkább a visszatérési hajlam is. A bónusz/kupon piac a szereplőket tekintve igencsak telített, az általános kínálatú oldalak mellett számos, kifejezetten szállásra szakosodott szereplő is versenyez a vendégek kegyeiért. Ezen a területen a Szallas.hu bónusz/kupon oldalaként működő SzallasGuru.hu és a NeMaradjLe.hu is képes felvenni a versenyt a bónusz/kupon piac vezető szereplőivel. Saját felületek A forgalmi mutatók vizsgálata mellett a kutatás fontos hangsúlyt fektetett a szálláshelyek online jelenlétének többi aspektusára is. A közvetített forgalom szerint legnépszerűbb szálláshelytípusok közül a szállodák 96%-a rendelkezik saját honlappal, és ezek szinte mindegyike tartalmaz foglalási felületet is. A panziók tekintetében is hasonló a helyzet, a döntő többségnek van saját honlapja és azon van valamilyen foglalási felület is, az apartmanok és vendégházak esetében azonban már jóval árnyaltabb a kép, itt csak valamivel több, mint 60%-nak van webes megjelenése, melyek közül minden második kínál foglalási lehetőséget is. A saját honlap és foglalási felület arányainál is kisebb szerepe van jelenleg még a foglalási felületen elérhető fizetési lehetőségnek. Ilyen megoldással a megkérdezett szálláshelyek csupán 37%-a rendelkezik, többségük (66%) pedig szálloda. Ennek ellenére a saját felület létjogosultsága nem kérdés, hisz az ilyen módon beérkező foglalások után nem kell közvetítői díjat fizetnie a szálláshelynek, ráadásul a közvetlenül foglaló vendégek általában többet költenek és lojálisabbak, így ezzel az eszközzel várhatóan már idén is több szálláshely fog élni. Kommunikációs eszközök Kommunikáció terén a szálláshelyek 93%-a igénybe vesz online eszközöket is, melyek közül a legjelentősebb – a saját honlapon kívül – a közösségi média használata. A panziók 40%-a, az apartmanok 46%-a, a vendégházak 48%-a, a 3*-os szállodák 32%-a, a 4*-os házaknak pedig a 20%-a használja a közösségi médiát. Ez a használat egyelőre a külön költést nem igénylő jelenlétre korlátozódik, professzionális közösségi média szolgáltatásokat jellemzően inkább a 4-5*-os szállodák vesznek igénybe évi pár milliós költségvetési kereteken belül. Az online jelenlét erősítésében kiemelt szerepe van a keresőmarketingnek is szinte minden szálláshely-szegmensben, de érdemben leginkább a szállodák és panziók költenek rá. Míg a hírlevelek a szállodáknál igazán fontosak (30-40% használ hírlevelet minden szállodai kategóriában), addig a banner-hirdetés a panziók, apartmanok, vendégházak körében emelhető ki, mint fontos kommunikációs pillér. Kapacitáskezelés Az online felületek fontosságának növekedése végett a szálláshelyek is egyre több – egymástól független – közvetítőn és felületen keresztül töltik fel kapacitásaikat, a beérkező igények és foglalási szándékok kezelése is fontossá vált, már a kisebb szállástípusok esetében is. Az ilyen folyamatok kezelését egyszerűsíteni hivatott kapacitásmenedzsment rendszerek azonban ma még nem kellően elterjedtek, annak ellenére sem, hogy több magyar fejlesztésű szoftver is forgalomban van. A kutatás szerint megkérdezett szálláshelyek csupán 26%-a használ ilyen folyamatkönnyítő eszközt, miközben a szállodák többsége már él a megoldás nyújtotta előnyökkel. A jelenlegi 26% azonban várhatóan már idén is növekszik majd. Az interneten vásárló, közel 2 milliós tábor körében bevett szokás például a repülőjegyeket és a különféle belépőket is online, valós időben foglalni, fizetni, így ez az igény a közeljövőben fokozatosan megjelenik majd a szálláshelyet kereső, leendő vendégek körében is. A szálláspiac tehát online értékesítés tekintetében fejlődő pályán van, az e-kereskedelem más területeihez hasonlóan egyre több emberhez jut el, ennek köszönhetően pedig a szálláshelyet üzemeltetők
