A 2014-es évben is elégedettek lehetnek a hazai e-kiskereskedők, a korábbi évekhez hasonlóan jelentősen tovább növekedett az online kiskereskedelmi piac, amely év végéig várhatóan eléri a 266 milliárd forintot és ezzel egy meredekebb növekedési pályára is lép. Az eNET idén először készített középtávú előrejelzést és az idei előzetes felmérések alapján a szakértők bizakodóak: a 2014-es évre vonatkozóan egy optimista, gyorsabb növekedést jelző forgatókönyv megvalósulását vélik a legvalószínűbbnek. Optimistán alakul a 2014-es év az online kiskereskedelemben Évről évre hatalmas várakozás övezi az online kiskereskedelem forgalmára vonatkozó bejelentést, a 2013-as évre vonatkozóan ez a mágikus szám 217 milliárd forint volt, ami a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 3,1%-ának felelt meg. A nagy kérdés nyilvánvalóan mindenki számára az, hogy egyrészt 2014-ben, másrészt a közeljövőben mire lehet számítani ezen a téren. Az eNET először végzett középtávú előrejelzést a 2014-2018-as időszakra vonatkozóan. A gazdasági környezet változásait figyelembe véve, makrogazdasági és mikroszimulációs modellek ötvözésével a kutatás eredményeként három forgatókönyv – egy optimista, egy pesszimista és egy realista – állt elő. Látva a magyarországi e-kiskereskedelmi piac alakulását, az eNET szakértői a középtávú előrejelzési modell három forgatókönyve közül a 2014-es évre vonatkozóan legvalószínűbbnek az optimista megközelítést tartják. Eszerint 2014-ben a magyarországi online kiskereskedelmi forgalom megközelítőleg 266 milliárd forintot fog elérni, ami mintegy 49 milliárd forintos, 22,5 százalékos növekedést jelentene a 2013-as évhez képest. Az eNET az előrejelzés elkészítéséhez olyan kvantitatív modellt épített, amely a szereplők várakozásain túl a makrogazdasági változók segítségével a piac keresleti oldalát is közelíti. A középtávú előrejelzési modell mindhárom szcenáriója alapvetően növekedést jósol, a különbség annak mértékéből fakad. Az egyes forgatókönyvek között évről évre fokozatosan nő az eltérés, míg a 2014-es évre közel azonos eredményt adnak, addig 2018-ra már jelentősebb differencia kialakulását mutatják. Ismét meredekebb növekedési pályára állt az online kiskereskedelem Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2001 óta végez e-kiskereskedelmi kutatásokat, az eredmények pedig mindenképpen biztatóak. A piac gyakorlatilag folyamatosan növekszik és a kezdetek óta minden egyes évben felülmúlta a várakozásokat. De hogyan is alakult pontosan ez a fejlődés? A 2001 és 2013 közti időszak növekedés szempontból négy szakaszra bontható: 2001-2008: Egyenletes, mérsékelt növekedés volt a jellemző, az online kiskereskedelem forgalma 3,2 milliárd forintról egészen 61,6 milliárd forintra nőtt. 2009-2010: 2008 után a 2010-ig tartó időszakban a növekedési pálya megváltozott és a korábbiakhoz képest egy intenzívebb növekedés valósult meg. A forgalom valamivel több mint a duplájára emelkedett, ezzel 2010-ben elérte a 132 milliárd forintot. 2011-2012: Egy mérsékeltebb növekedési pályára állt vissza a piac, ami részben a magasabb bázisnak is köszönhető. Az internetes kiskereskedelmi forgalom egyre közelebb került a lélektani 200 milliárd forinthoz, de 23 milliárd forinttal elmaradt attól. 2013: A 2013-as évet akár az áttörés évének is nevezhetjük, hiszen először sikerült a magyarországi e-kiskereskedelemnek meghaladnia a 200 milliárd forintot és egyben első alkalommal emelkedett 3% felé az online kiskereskedelem aránya a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz képest. A 217 milliárd forintos eredmény mindenképpen pozitív annál is inkább, mivel a jövőre vonatkozóan egy újabb, a 2009-2010-es évekre jellemző, meredekebb növekedési pályát vetít előre. Kérdés, hogy 2014-ben, illetve a további években megmarad-e ez a meredekebb növekedési pálya, vagy visszaáll a korábban tapasztalt lassabb bővülés? Az eNET várakozásai szerint inkább az előbbi várható. Az online kiskereskedelemben a 2014-es év egyik legnagyobb durranásának a hazai webáruházak Black Friday keretében meghirdetett akciói számítanak. Ugyan már a korábbi években is voltak ilyen kezdeményezések, de igazán az idei, 2014-es évben teljesedtek ki. Számos médiában lehetett hallani a nagy webáruházak akcióiról és elért eredményeiről. Az internetezők számottevő táborát ragadták magával a kedvezmények olyannyira, hogy csak ezekhez kötődően körülbelül 2,3-2,7 milliárdos forgalmat generáltak a webáruházak számára. De természetesen nem kizárólag a Black Friday akcióknak köszönhető a meredekebb növekedési pályára állás, ez csupán egy a számtalan tényező közül, amelyek hatással voltak a bővülés mértékére. 2014-ben is több új, nagy szereplő jelent meg a piacon, amik jelentős forgalmat bonyolítottak le, emellett pedig a vásárlási szokások átalakulása, az internetes vásárlásba vetett bizalom növekedése is szerepet játszik az erőteljesebb növekedésben. A logisztikai szolgáltatók innovációi, mint például a csomagautomaták megjelenése a termékátvételi lehetőségek kibővítésével még kényelmesebbé teszik az online vásárlást. Mindezek mellett hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fejlettebb piacokon már egy ideje nagy forgalmat generáló termékkategóriák, mint például a ruházat, baba-mama vagy éppen a játék. A vasárnapi zárva tartás adhatja az újabb lökést? A 2015-ös év online kiskereskedelmi szempontból mindenképpen érdekesnek ígérkezik. A korábbi trendeknek megfelelően tovább nő a piac és a növekedés mögött nem várt tényezők is szerepet játszhatnak. Várhatóan 2015 márciusától kezdődően a családi vállalkozások kivételével mérethatártól függetlenül minden boltnak kötelező a vasárnapi zárva tartás. Egyelőre bizonytalan, hogy vajon milyen hatással lesz ez a vásárlási szokásokra, de mindenképpen átalakítja azt, ezért ezzel minden kereskedőnek számolnia kell. E-kiskereskedelmi szempontból a kulcskérdés az, hogy vajon tudnak-e ebből profitálni az e-kereskedők és magukhoz tudják-e csábítani a vasárnapi vásárlókat. Amennyiben igen, akkor ez egy fokozott növekedési ütemet indíthat el a magyarországi online kiskereskedelemben. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Birtokolni vagy élvezni? Közösségi gazdaság 2.0
A szélessávú internet kiterjesztette a lehetőségét annak, hogy másokkal megosszuk javainkat vagy kölcsönvegyünk olyan tárgyakat, eszközöket, amelyeknek tulajdonlására nincs, de használatára szükségünk van. Ma már jól felépített vállalkozások hozzák össze a keresletet a kínálattal, az így létrejött közösségi gazdaság legismertebb formái a szállás- és autómegosztás, de a lehetőségek korlátlanok. Magyarországon is jelen vannak már a megosztáson alapuló életmód modern követői, ám sokkal többen vannak azok, akik kipróbálnák ezeket az új szolgáltatásokat, ha tudnák, hol keressenek hozzá partnereket – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásából, amely a közösségi gazdaság hazai elterjedtségével és fogadtatásával foglalkozik. Közös lónak (nem is) túros a háta? A közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalom pontos meghatározása még fejtörést okoz a szakértőknek, de a hazai internetes közösség számottevő része vevő ezekre a régi-új közösségi fogyasztási módokra. Nem véletlenül. A megosztáson alapuló gazdaság újdonsága nem az, hogy megosztjuk egymással anyagi javainkat, időnket, munkaerőnket, hogy így segítsünk egymásnak, hanem az, hogy az internet révén a kölcsönös segítség hatóköre mérhetetlenül kitágult. A „globális világfaluban” szinte mindenki a szomszédunkká vált, akihez a megfelelő tematikus közösségi oldalakon elvileg „bekopogtathatunk”, ha segítségre van szükségünk. Az más kérdés, hogy mennyire élünk ezzel a lehetőséggel. Vagy mennyire tudunk róla egyáltalán. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014. augusztusi felmérése szerint a felnőtt internetezők 23 százaléka vallja, hogy felesleges olyan dolgokat kizárólagosan birtokolnunk, amiket nem használunk folyamatosan, és ezért jó ötlet megosztani az alkalmanként használt dolgokat másokkal. Velük szemben áll az a 22 százalék, akik szerint a közös lónak túros a háta, a közösen használt tulajdon csak problémákat szül. A többség kevésbé szélsőséges véleményt vall, és valahol a két állítás között találja meg a maga számára az arany középutat. Idegen kanapén vagy idegen a kanapén A „kanapészörfözés” (couchsurfing) volt talán az első széles körben ismert példája a közösségi gazdaságnak. Az egymásnak interneten keresztül, szívességi alapon szállást kínáló, illetve szállást kereső emberek közössége hamar elérte a filmstúdiók ingerküszöbét is, további ismertséget adva az akár életformaként is felfogható mozgalomnak. Ugyanakkor a szálláshely megosztása egyáltalán nem ismeretlen szokás, a felnőtt magyar internetezők többségével előfordult már, hogy családtagnál, rokonnál (78 százalék), vagy éppen közeli barátnál (58 százalék) szállt meg szívességi alapon a vendéglátó jelenlétében. Sőt, a felnőtt netezők közel egytizede számolt be arról, hogy tulajdonképpen idegennél szállhatott meg. Közeli (rokoni, baráti) kapcsolatok esetében általában szívességi alapon történik a szállásmegosztás, de az amúgy is ritkábban előforduló távolabbi vagy alkalmi ismerősök viszonylatában jóval megszokottabb, hogy a vendég hozzájárul a szállásadó költségeihez. Idegen helyen álomra hajtani fejünket – bizalmi kérdés is. De még inkább az beengedni valakit az életterünkbe. A bizalomnak sok forrása van, a személyes ismeretség után az egyik legősibb a közösség. Minden tizedik internetező mondta, hogy valószínűleg kölcsönadná szobáját, lakását az interneten keresztül szívességi alapon, amennyiben egy olyan közösség keretei között tehetné meg ezt, ahol ő is élhetne mások vendégszeretetével hasonló módon – további 3 százalék pedig már kölcsön is adta azt! Ha a tranzakció némi pénzt is hozna a konyhára, akkor 14 százalék adna szálláslehetőséget idegeneknek. Mivel van, aki meg éppen pénzért nem adna helyet, hanem csak és kizárólag szívességből, mindent összevetve a felnőtt netezők egyötöde valószínűsíti, hogy pénzért vagy szívességi alapon megosztaná, vagy már meg is osztotta szállását interneten megismert idegenekkel. Ennél is többen, 26 százaléknyian vannak, akik élnének vagy már éltek is az így felajánlott szálláslehetőséggel. Fontos sajátossága ennek a közösségi piactérnek, hogy elsősorban nem a profit mozgatja. A potenciális szállásadók körében kisebbségben vannak azok, akik csak pénzért hajlandóak felajánlani ingatlanjukat, míg a potenciális vendégek nagyobb részét egyáltalán nem riasztja el az, hogy esetleg hozzájáruljon a szállásadó költségeihez. A viszonylag nagy fokú hajlandóság ellenére is csak az internetezők 13 százaléka és a potenciális érdeklődők alig egyötöde ismer olyan honlapot, amelyen magánemberek ajánlhatják fel kanapéjukat, szobájukat, szállásukat szívességi alapon szálláskeresőknek. A legtöbben spontán módon a couchsurfing.com oldalt tudták felidézni, emellett sokan ismerik még az airbnb.com-ot. Az ilyen oldalakat ismerők negyede használta már szálláskeresésre ezeket, míg tizede szállásfelajánlásra. Bár összességében kevesen vannak, ők kivétel nélkül javasolnák másoknak, hogy éljenek a lehetőséggel, ajánljanak másoknak ezen oldalak révén szálláshelyet, vagy fogadják el mások vendégszeretetét. Menjünk együtt! – útikalauz stopposoknak A nagy értékű, de nem teljesen kihasznált magánjavak közösségi megosztására az ingatlan mellett a személyautó a másik klasszikus példa. Tízből négy felnőtt internetező stoppolt már, de közel ennyien vannak azok is, akik vettek már fel stoppost életükben. Az internet jóvoltából a harmadik évezred nomádjainak már nem kell az út mellett órákat állniuk esőben-szélben, előre egyeztethetik a fuvart. Az internethasználók közel fele ismer olyan internetes oldalt, mobil applikációt, amelyen autósok ajánlhatják fel kocsijuk üres helyeit az azonos irányba utazóknak, és 3 százalékuk már élt is a lehetőséggel utasként, 2 százalékuk pedig autósként. Az autómegosztás során elterjedt az anyagi hozzájárulás kérése-adása, ami ha nem is Magyarországon, de számos kelet-európai országban eleve magától értetődő volt a hagyományos stoppolások esetében is. A szolgáltatás biztató jövő előtt áll, ha a tapasztalatokat nézzük: akár autósként, akár utasként élt valaki az autó- és útmegosztás lehetőségével, az kivétel nélkül másoknak is ajánlaná ezt a lehetőséget. Akik nem ismernek megfelelő internetes oldalt, azoknak egynegyede venne fel autósként utast szívességi alapon, és csak egyharmaduk zárkózna el ettől a lehetőségtől (a relatív többségnek nincs autója, nem vezet). De amennyiben az utas hozzájárulna a költségekhez, közülük is minden harmadik reális opciónak tartaná, hogy ugyanazon az útvonalon, amin amúgy is járna, idegeneket fuvarozzon útitársként. Vagyis összességében az ilyen jellegű internetes oldalakat nem ismerők bő egyharmada, 35 százaléka élne a lehetőséggel, hogy megossza egy idegennel az útidejét és esetleg az úti költségeit is. A telekocsihoz hasonló szolgáltatásokat nem ismerők 37 százaléka szállna be egy ilyen oldalon megismert idegen sofőr mellé, vállalva azt is, hogy hozzájárul az útiköltségekhez, míg további 5 százalék csak akkor, ha szívességi alapon fuvaroznák. Megosztáson alapul a jövő (is)? A modern életet sokat kárhoztatták a természetes közösségek felbomlásáért. De úgy tűnik, éppen az interneten keresztül szőhetjük újra a megritkult szívességi hálókat. Sorra jelennek meg azok az internetes oldalak és az őket elindító majd éppen általuk szárba szökkenő közösségek, amik választ kínálnak olyan hétköznapi problémákra, mint az autó, a szállás, egy jó könyv, vagy éppen a síléc hiánya. A
Közel három és fél millió e-vásárló
2014-ben az online vásárlók száma elérte a 3,4 millió főt Magyarországon, ami a rendszeresen internetezők 72%-át jelenti. Leginkább számítástechnikai eszközök, könyvek, játékok/ajándékok és ruházati termékek kerültek a virtuális kosarakba. Az online vásárláshoz ugyan még a legtöbben asztali számítógépet használnak, de már megjelentek a mobiltelefonnal és tablettel vásárlók is – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásából, amely a hazai online vásárlási szokásokkal foglalkozik. 3,4 millió e-vásárló – 217 milliárdos forgalom Várakozásokon felül teljesített a hazai internetes kiskereskedelem, miután 2013-ban 217 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le az online áruházak idehaza, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 3,1%-a – derült ki az eNET éves kínálati oldali (webáruházak részvételével zajló) e-kereskedelmi kutatásából. Ez a volumen a 2012-es év teljesítményéhez képest 23%-os javulást jelent. Az eNET 2014 májusában a rendszeresen internetező 18 év feletti lakosság körében végzett kutatást, hogy megismerje a hazai online vásárlási szokásokat. Az e-vásárlók, vagyis akik az elmúlt egy év során legalább egyszer vásároltak a weben, a felmérés alapján 3,4 milliós tábort képviselnek, ami az internetező felnőttek 72%-a. A fennmaradók közül 12% ugyan vásárolt már online, de több mint egy évvel ezelőtt, 16% pedig még soha nem élt ezzel a lehetőséggel. A lényeg a kényelem! Az e-vásárlók leginkább a kényelem (69%), valamint a kedvező árak (54%) miatt választják a vásárlásnak ezt a formáját, de szintén sokan említették szempontként a házhoz szállítási, valamint ár-összehasonlítási lehetőséget. Azok, akik egyáltalán nem vásároltak még online (rendszeresen internetező felnőttek 16%-a) legtöbbször azt kifogásolták, hogy egyrészt nem tudják megfogni, megvizsgálni a terméket, másrészt pedig nem bíznak magában az internetes vásárlásban. A rendszeresen internetezők fele legalább negyedévente vásárol valamit az interneten, legtöbben számítástechnikai eszközöket, könyveket, játékokat/ajándékokat, valamint ruházati termékeket vesznek. Webáruházak a mérlegen A hazai e-kereskedelmi piacon több mint 5400 magyar nyelvű webáruház működik, és mivel ezek egymástól csupán néhány kattintásnyi távolságra vannak, így különösen fontos, hogy az e-vásárlók milyen szempontok alapján választják ki a számukra szimpatikus webshopokat. A rendszeresen internetező, felnőtt online vásárlók a vásárlás során a legnagyobb arányban a szállítási díj mértékét (93%), a termék árát (93%) és a termékről elérhető képeket (92%) tartották inkább fontosnak. Ezekkel közel azonos fontosságúnak bizonyult a részletes termékleírás, a vásárlási garancia, valamint a gyors megrendelési folyamat. Az olyan tulajdonságok mint a webáruház kinézete, az ismert márkanév és a termékről elérhető videó a fontossági sorrend végére kerültek. Online vásárlás több eszközön Online vásárlásra használt eszközként az asztali számítógépet említették a legtöbben (63%), majd pedig a laptopot/netbookot (50%). Ezen túlmenően minden tizedik e-vásárló jelezte, hogy a mobiltelefonján is szokott vásárolni, ehhez képest valamivel kevesebben teszik ezt táblagépen (4%). Az internetes vásárláshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tevékenységeket – mint például az információszerzés, termékteszt olvasása vagy éppen webshopban való regisztráció – az online vásárláshoz hasonlóan többségében az asztali számítógépeken végzik és mögöttük sorakoznak fel a további eszközök. A mobiltelefon és a táblagép használata főként olyan folyamatoknál gyakoribb, amelyek elsősorban ismeretbővítésre irányulnak, ilyen az információszerzés és a termékteszt olvasása. Utánvétes és futáros e-vásárlás Az e-vásárlók lehetőség szerint leginkább utánvétes (58%) vagy banki átutalással történő (45%) fizetési módot választanak. A szállítási módok közül a többség (72%) a futárszolgálatokat favorizálja, ugyanakkor, ahogyan a webáruházak közötti döntésnél is felmerült, a szállítási díj mértéke fontos szempont lehet. A vásárlás során a kézbesítési lehetőségek választásakor a legtöbben (82%) a költségtényezőt említették meg befolyásoló tényezőként. A szállítási módok közti döntésnél a gyorsaságnak az online vásárlók felénél van szerepe, a legkevésbé meghatározónak pedig az átvételi pontok megközelíthetősége bizonyult. A futárszolgálatos kiszállítás és a személyes átvétel közötti átváltást mutatja, hogy az e-vásárlók közel fele (49%) csak akkor választja az előbbit, ha nincs lehetősége átvenni a megrendelt terméket a boltban vagy átvételi ponton. Azonban közel minden harmadik online vásárló a kettő közül mindenképpen a futárszolgálatos kiszállítást választja. Vásárlás külföldről Ugyan a hazai forgalmi adatokban nem jelenik meg, de e-kereskedelmi szempontból fontos a külföldről való vásárlási szokások feltérképezése, ezért az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a 2014. májusi kutatásában erre is kitért. A hazai e-vásárlók 37%-a saját bevallása szerint szokott vásárolni külföldi webáruházakból, közülük pedig minden második ember legalább félévente teszi ezt. Vásárlás szempontjából a legnépszerűbbeknek a számítástechnikai eszközök és a ruházati termékek bizonyultak, de az órák/ékszerek, játékok/ajándékok, mobiltelefonok és szórakoztató elektronikai termékek kategóriája is előkelő helyen végzett. A hazai webáruházakkal szemben a külföldiek előnyeként elsősorban a kedvezőbb árakat (71%) említették azok az e-vásárlók, akik nemzetközi webshopokból is rendelnek. A nagyobb választékot (54%) és az itthon nem elérhető termékek beszerezhetőségét (66%) is a külföldi online boltok javára nevezték meg. Potenciál az e-kereskedelemben Az e-kereskedelem forgalma évek óta folyamatosan növekszik, ez a trend pedig a benne rejlő növekedési potenciálnak köszönhetően vélhetően a jövőben is kitart. Egyik oldalról a már e-vásárlónak számító fogyasztók vásárlási szokásainak alakítása növelheti a hazai e-kereskedelmi volument. A webáruházak előtt álló feladat, hogy vevőiket még inkább az internetes vásárlás felé tereljék és elérjék, hogy gyakrabban és nagyobb értékben költsenek online. Ezáltal a hazai e-kiskereskedelmi forgalom még nagyobb arányát teheti ki a teljes kiskereskedelmi volumennek (2013-ban 3,1% volt az arány). Másrészről az internetes vásárlás még nem ért el mindenkihez, mert bár a rendszeresen internetezők 72%-a rendszeresen szokott online vásárolni, de a fennmaradó 28% vagy egyáltalán nem, vagy több mint egy éve élt ezzel a lehetőséggel. Ezeknek az embereknek a meggyőzése arról, hogy vásároljanak az interneten egy újabb lendületet adhat a növekedésnek. Az internet-felhasználók számának bővítése pedig egy következő lépcső, ami ugyan közvetve, de szintén növelheti az online vásárlók táborát. eNET – Telekom
Várakozásokon felül teljesített a hazai online kiskereskedelem
217 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le tavaly a magyarországi online kiskereskedelmi webáruházak, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 3,1%-a. Nő a mobilos és tabletes értékesítések száma, és továbbra is a személyes átvételt kedvelik a magyarok. Napvilágot látott az eNET e-kiskereskedelmi kutatása a 2013. évről. Várakozásokon felül 2013-ban is várakozásokon felül teljesített a magyarországi online kiskereskedelmi forgalom miután elérte a 217 milliárd forintos összforgalmat. Ezzel az eredménnyel tovább növelte arányát a teljes hazai kiskereskedelemben, így már annak 3,1%-át teszi ki. Az online piactereken bonyolított B2C értékesítés további 10 milliárd forinttal növelte a forgalmat. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák között voltak a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközök, a lakásfelszerelési termékek, a játékok/ajándékok, valamint ezekhez sorakoztak fel a dinamikus növekedésnek köszönhetően a ruházati termékek is. A korábbi várakozásokat meghaladó forgalmi adatok részben az új, nagy szereplők kiváló teljesítményének köszönhetők (Tesco, Media Markt, eMAG), részben pedig a már piacon lévő nagy cégek dinamikus bővülésének. Továbbra sem akad kihívója a készpénznek Habár arányaiban némileg veszített pozíciójából az utánvétes fizetés, de ezzel együtt 2013-ban is megőrizte a hegemóniáját. A korábbi évekhez képest azonban többen választották személyes átvétel esetén a bankkártyás fizetést. Ugyan még mindig marginális a szerepe, de önmagához képest mindenképpen jelentős növekedést ért el a hazai közvetítőkön keresztül lebonyolított fizetés.Az összes vásárlást tekintve az átlagos kosárméret 7800 Ft volt, ami 300 Ft-os növekedés a 2012-es évhez képest. A személyes átvételt favorizálják a magyarok A vásárlások értékét tekintve arányaiban a futárszolgálattal történő kiszállítás a legnépszerűbb, ugyanakkor évről évre nő a személyes átvétel aránya, történjen az akár boltban, akár valamilyen átvételi ponton. Ez természetesen összefügg azzal, hogy ez a három leggyakrabban elérhető szállítási mód a hazai online áruházak körében. Mobil platformokon a figyelem A hazai webáruházak közül is egyre többen optimalizálják mobil eszközökre a weboldalukat vagy fejlesztetnek mobilalkalmazást. Fokozódik a mobil platform súlya akár az onnan érkező látogatók számát akár a vásárlók számát vagy éppen a forgalmat figyelembe véve. Az online kiskereskedelmi piac egészét nézve egy év alatt másfélszeresére nőtt a webáruházaknál a mobil platformról érkező látogatók aránya (8,5%). A vásárlók számánál ez az arány valamivel kevesebb (4,3%). A teljes online forgalomnak pedig már közel 5%-a bonyolódott mobil platformról. Külföldről is vásárolunk Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014 májusában végzett átfogó online lakossági kutatást az internetes vásárlási szokásokról, beleértve a külföldi webáruházakból való vásárlást is. A Magyarországról indított külföldi oldalakról történő vásárlások adatai szintén a kiskereskedelmi forgalomba tartoznak, csak nem derülnek ki a hazai webáruházak adataiból és a KSH statisztikákban sem láthatók. Ezért kiemelten fontos, hogy a lakosság megkérdezésével képet kapjunk a vásárlói körről. Négyből közel három 18 év feletti rendszeres internetező vásárolt az elmúlt egy évben az internetről, közülük pedig 37% külföldről is vett valamilyen terméket. A külföldi webáruházak különösen vonzóak lehetnek olyan áruk esetében, amelyeket itthon nem lehet beszerezni. Többek között a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati termékek iránt kiemelkedő az érdeklődés. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A webáruházi felmérést az eNET 2014. március-április során készítette, az összes magyarországi webáruház körében. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A lakossági kutatás az eNET online lakossági panelén készült 2014 májusában 1.218 fő megkérdezésével (18 évesnél idősebb gyakori internetezők). Webáruház: Interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi vállalkozás: magyar nyelvű honlapon, termékek online módon történő megrendelését és kosaras értékesítését végző cégek köre.
Meghódítja-e az okostelefon az online vásárlást?
Magyarországon is megjelentek azok a fogyasztók, akik már csak kizárólag mobiltelefonjukat használják online vásárlásra, igaz, arányuk még alacsony (2%) ez azonban a közeljövőben várhatóan fokozatosan növekedni fog, köszönhetően a sokrétű felhasználási lehetőséget és felhasználói élményt nyújtó okostelefonok térnyerésének. A többség (70%) inkább a számítógépet részesíti előnyben az elektronikus vásárlás során, egyre többen vannak azok, akik egyenlő arányban ötvözik a két eszköz használatát (7%). Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának aktuális anyaga az online vásárlás és a mobiltelefon használatának kapcsolatával foglalkozik. Az okostelefon az online vásárlás új eszköze A 18 év feletti rendszeresen internetezők 47%-a már rendelkezik okostelefonnal, ez az arány pedig az elkövetkező időszakban a nemzetközi trendeknek megfelelően tovább fog emelkedni Magyarországon is. Az okostelefonok teremtette lehetőségek a mobiltelefonon lebonyolított online vásárlást is közelebb hozták a felhasználókhoz, így tehát a kérdés nem az, hogy a jövőben vajon nőni fog-e az interneten mobiltelefonnal vásárlók aránya, hanem sokkal inkább az, hogy az online vásárlásnak milyen módját választják majd a felhasználók, melyiket fogják sokkal inkább magukénak érezni? Ebből a szempontból is fontos, hogy az internetes kereskedők hogyan reagálnak az okostelefonok térhódítására. A webáruházak okostelefonos használatra való felkészítésének egyik módja a saját webáruházi alkalmazás fejlesztése, a másik út pedig a mobiltelefonra optimalizált weboldal biztosítása. Online vásárlás: mobiltelefonon vagy számítógépen? Az eNET 2013. szeptemberi kutatása alapján már itthon is megjelentek az online vásárlásra a számítógépet elhagyva kizárólag a mobiltelefonjukat használó fogyasztók (2%). A „csak mobilon” fogyasztói körhöz képest magasabb, mintegy 70% azok aránya, akik szívesebben vásárolnak online a számítógépükön. A két felhasználói csoport abban megegyezik, hogy inkább csak az egyik eszközt választják online vásárlásra. Köztük helyezhetőek el azok, akik számítógépen és mobiltelefonon is ugyanolyan intenzitással vásárolnak az interneten (7%). A fennmaradó 21% egyik eszközt sem használja az online vásárlásra, ami azt jelenti, hogy ők valószínűleg egyáltalán nem tartoznak az internetes vásárlók közé. Egy hagyományos mobiltelefonhoz képest az okostelefonok merőben eltérő felhasználói élményt nyújtanak és ennek megfelelően a felhasználók szokásai is változnak. A könnyebb navigálás révén az online vásárlás is teljesen más dimenzióba kerül. A csak az egyik eszközön online vásárlókat tekintve nincs jelentős különbség a mobiltelefont és az okostelefont használók között, azonban a másik két csoport esetében már jelentősebb mértékű eltérést láthatunk. Az internetes vásárláshoz a mobiltelefonjukat és a számítógépüket egyaránt használók aránya az okostelefonosok között magasabb, eléri a 12%-ot. Alacsonyabb viszont azok hányada, akik egyik eszközt sem használják (14%). A különbség hátterében valószínűleg az áll, hogy egy hagyományos mobiltelefonhoz képest az okostelefon jobban illeszkedik az online vásárlási folyamathoz, így a számítógép mellett a mobiltelefon is nagyobb szerepet kap. Az online vásárlásra inkább számítógépet (70%) vagy a mobiltelefont is használók (7%) tábora nem csak méreteiben különbözik egymástól, hanem demográfiai jellemzők mentén is. A számítógépen és mobiltelefonon is vásárlók mindössze 25%-a 40 év feletti. Ezzel szemben az online vásárlást inkább számítógépen végzők között a 40 év feletti korosztály aránya magasabb, eléri a 44%-ot. Parkolójegy, autópálya-matrica és lottó Az eNET szeptemberi online felmérésében azt is vizsgálta, hogy mit szoktak az emberek mobiltelefonnal vásárolni. Az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen termékek köre meglehetősen szűk, 65% a kérdésben felsorolt termékek közül egyiket sem választotta. Csupán a parkolójegy, autópálya-matrica és lottó vagy egyéb szerencsejáték esetében született 10% feletti eredmény. A legtöbben (15%-15%) parkolójegyet és autópálya-matricát vesznek, majd pedig lottó vagy egyéb szerencsejáték szelvényt (11%). A kérdésben felsorolt többi termékre, mint például a bónusz-kuponra, menetjegyre, belépőjegyre 10% alatti igen válasz érkezett. A mobiltelefonnal parkolójegyet és autópálya-matricát vásárlók köre nem meglepő módon nagyon hasonló képet mutat. Mindkettőnél a férfi, 30-39 éves korosztályú és felsőfokú végzettséggel rendelkező, közép-magyarországi lakosok vannak többségben. A mobiltelefonnal lottót vagy egyéb szerencsejáték sorsjegyet vásárlók körében szintén magas a férfiak és a közép-magyarországi lakosok aránya, de itt már többségben vannak a 18-29 éves korosztályba tartozók, valamint a középiskolai érettségivel rendelkezők. Mobiltelefonos vásárlás előtt a jövő? Habár a mobiltelefonnal történő vásárlás a teljes hazai internetes kiskereskedelmi forgalomnak csak egy keskeny szeletét jelenti, a mobiltelefonok és főleg az okostelefonok térnyerése a sokszínű felhasználási lehetőségekkel mindenképpen ennek növekedését segíti elő. Ahogy az okostelefonok nyújtotta lehetőségek minél inkább részesévé válnak a mindennapi mobiltelefon-használatnak, úgy lesz egyre nagyobb szerepük a mobiltelefonos online vásárlásoknak is. A „csak mobilon” trend megjelenése a hazai fogyasztók egy részének már megváltoztatta a korábbi online vásárlási szokásait. A jelenség továbbgyűrűzéseként újabb és újabb fogyasztók csábulhatnak el az egyre aktívabb mobilhasználat felé, mely útnak a végén a kizárólagos mobiltelefon használat áll. eNET – Telekom
Sikeres szálláskuponozás: 4 milliárd forintos piac
Az online értékesített szálláskupon piac forgalma 2012-ben Magyarországon mintegy 4 milliárd forintot tett ki. Az általában 50%-ot meghaladó kedvezményes ajánlatok népszerűsége töretlen a vásárlók körében, míg jó csomagajánlat esetében a bónusz/kupon értékesítés pozitív hozadéka a szálláshelyek számára is megkérdőjelezhetetlen. A szálláspiaci ajánlatok körében a last minute utazások a bennük rejlő kedvezményekkel mindig is csábítóak voltak a nyaralni vágyók körében. Ezek sikerére építve jelentek meg a bónusz/kupon oldalak utazási ajánlatai. A kedvezmények megmaradtak, de a last minute ajánlatokkal szemben az utazási kuponok többnyire nagyobb szabadságot adnak a vásárlóknak. A bónusz/kupon oldalak ajánlataikkal annak a fogyasztói rétegnek a tagjait próbálják megcélozni, akik körében felértékelődött a kedvezményes üdülés lehetősége. Bónusz/kupon oldalak a szálláspiacon A magyarországi online bónusz/kupon piac szereplői jellemzően széles szolgáltatás- és termékpalettát kínálnak a felhasználóknak, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott szolgáltatás vagy terméktípusra szakosodott oldalak nem igazán tudnak nagy közönséget vonzani a piacon. Ez alól lényegében egyedüli kivételt képeznek azonban az utazási ajánlatokra szakosodott oldalak. Ezen portálok sikere azzal magyarázható, hogy a szolgáltatásokon belül az utazás kategória egyértelműen a legkeresettebb ajánlatok közé tartozik, és így az értékesítési volumene is kiemelkedő. A kuponos vásárlók olyan kedvezményekre tehetnek szert, amelyekre más csatornákon nem lenne lehetőségük. Az online értékesített szálláskupon piac, hasonlóan a teljes bónusz/kupon szolgáltató szegmenshez, meglehetősen telített. A kereslet konszolidációja során fokozatosan csökken a bónusz/kupon oldalak száma és ennek megfelelően nő a piaci koncentráció. A legnagyobb szereplők – a mögöttük lévő jelentős felhasználói bázis révén – a legvonzóbbak a szálláshelyek számára, akiknél szempont a partnerválasztásnál, hogy minél szélesebb felhasználói kört biztosító bónusz/kupon oldallal szerződjenek. Belföldi szálláshely értékesítés a bónusz/kupon piacon A bónuszos/kuponos belföldi szálláshely értékesítési területe a bónuszos/kuponos szálláspiacnak egy szegmense, lévén kedvezményes szállásajánlatokat kínálnak külföldre vonatkozóan is, illetve vannak utazáshoz köthető, de nem szálláshely ajánlatok is (pl. egy napos kirándulás). 2013 első három negyedévének belföldi szálláshely értékesítési volumenei alapján ezen a részpiacon a TOP 3 közvetítő a Lealkudtuk.hu, a NeMaradjLe.hu és a maiUtazás.hu volt. Az első helyet az Allegro Group HU Kft. érdekeltségébe tartozó Lealkudtuk.hu szerezte meg. A második helyen a soproni székhelyű és 100%-ban magyar tulajdonban lévő NeMaradjLe.hu áll. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére az Utazok.hu csoport tagjaként a maiUtazás.hu került. A TOP 3 bónuszos/kuponos belföldi szálláshely értékesítők közül kettő is – NeMaradjLe.hu és maiUtazás.hu – kizárólag utazási ajánlatokra szakosodott oldal. Az oldalak közötti verseny nagy, amit jól jelez, hogy a bónusz/kupon piac egészén piacvezetőnek számító Bónusz Brigád és a szintén nem tematikus Kupon Világ értékesítési adatai is felfelé ívelnek a belföldi szálláshely értékesítések kapcsán. Kupon, mint marketingeszköz Az utazási bónuszok/kuponok megítélése a szálláspiaci szereplők körében meglehetősen vegyes, azt azonban nehezen lehet vitatni, hogy értékesítésük tudatos használata pozitív hatással bír a szálláshely számára. A bónuszos/kuponos értékesítést a szállásadók oldaláról a megfelelő helyen kell kezelni, és a marketingmix egy eszközeként lehet rá tekinteni. Ezek az ajánlatok gyakorlatilag a vevőszerzés olyan módját jelentik, ahol pontosan mérhetővé válik egy-egy marketing akció sikere, ugyanis minden egyes eladott bónusz/kupon mögött egy vevő áll. Vannak, akik a saját hírnevüket szeretnék növelni a kedvezményes ajánlatok révén, de akadnak olyanok is, akik forgalomnövekedést várnak a kedvezményektől. A bónusz/kupon ajánlat a szolgáltató számára, akkor éri el igazán a célját, ha legalább a fix költségeket sikerül a segítségükkel kitermelni, minden további forgalomnövekedés pedig már addicionális haszonként fogható fel. A bónuszos/kuponos értékesítés nagy előnye, hogy használatukkal az addig nehezen értékesíthető kapacitások is eladhatóak. Az utazási ajánlatoknál az üdülési lehetőség általában egy adott időtartamon belül érvényesíthető. A felhasználhatóságra nézve további jellemző megkötés, hogy a kedvezmények leginkább csak hétköznap vehetők igénybe. Egyes ajánlatoknál a szolgáltatók biztosítják azt a lehetőséget, hogy felár ellenében hétvégén is fel lehessen használni. A szálláshelyek számára a hétköznapi kapacitások értékesítése mindenképpen pozitív hozadéka a bónusz/kupon ajánlatoknak, mivel ezek azok a kapacitások, amiknek a lekötése az egyébként is értékesítési nehézségekkel szembesülő szálláshelyeknek problémát jelent. A kedvezményes ajánlatok révén kiküszöbölhetőek azok az alacsonyabb keresletű időszakok is, amelyek a szálláspiacon érvényesülő szezonalitásból fakadnak. Az ilyen időszakokban megnő a promóciók révén a szálláshelyet terhelő jutalékok szintje, ugyanakkor a szabad kapacitásokat is sikerül ezáltal feltölteni. Ha már a marketingmix egy elemeként tekintünk a bónusz/kupon ajánlatokra, akkor mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy egy ilyen promóció akkor tud igazán hatékony és sikeres lenni, ha minél szélesebb felhasználói réteghez jut el az ajánlat. 2 éjszaka, 2 fő részére félpanzióval Az ajánlatok többsége félpanziós ellátással, 2 éjszakára és 2 fő számára kínálnak üdülési lehetőséget, a nyári szezonban azonban nem ritka az akár 4 éjszakát is magában foglaló kedvezmény. Ezek az üdülési lehetőségek leginkább belföldre szólnak, nyáron viszont megnő a külföldi utazási ajánlatok iránti kereslet is. A külföldre szóló utazási ajánlatok jellemzően kettőnél több, általában 4-5 éjszakára vonatkoznak. A bónusz/kupon vásárlók 70%-a nő, akik jellemzően inkább a családi ajánlatok iránt érdeklődnek. Sokszor az egyébként 2 fő számára meghirdetett ajánlatok esetében, ugyan felár ellenében, további gyermekkedvezmények is igénybe vehetőek. Tartalmi szempontból az utazási bónusz/kupon ajánlatok általában jóval többek, mint egy egyszerű kedvezményes szálláshely, ugyanis a vásárlások többnyire impulzívak, ezért önmagukban a csökkentett árnál többet kell nyújtaniuk a szolgáltatóknak ahhoz, hogy vonzóvá tegyék ajánlataikat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szálláskupon piac ehhez az igényhez igazodott, ezért az elérhető utazási ajánlatok szinte kivétel nélkül csomagajánlatok, amelyek a szálláshely mellett valamilyen extra szolgáltatást is kínálnak. Ezek az extrák gyakorlatilag bármik lehetnek. Nem ritka, hogy kedvezményes masszázskupont, korlátlan wellness használatot, üdvözlő italt, borvacsorát vagy valamilyen belépőjegyet is kínálnak a szálláshely mellé. 18% versus 27% Az online értékesített szálláskupon piac egyik sajátossága az ÁFA-fizetés mögötti szabályozásban rejlik. A törvény szerint 18%-os ÁFA-t kell fizetniük a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknak, azonban a bónusz/kupon oldalak nem tartoznak ebbe a kategóriába, mivel az ő tevékenységük kívül esik ezen a meghatározáson. A bónusz/kupon oldalakat 27%-os ÁFA fizetési kötelezettség terheli. Mindezekből kifolyólag az utazási ajánlatok értékesítései során ezek az oldalak utólagos elszámolási rend szerint járnak el. Az ajánlatok értékesítéséből befolyó összeget továbbítják az utazási szolgáltatók felé, akik a teljesítés után jutalékként visszaszámlázzák a bónusz/kupon oldalnak járó összeget. Ebben az esetben mivel az oldal csak közvetítőként jár el, így nem 27%-os ÁFA-t kell fizetni, hanem csak 18%-ot. Hogyan tovább? A teljes bónusz/kupon piacot nézve az utazási kategória egyértelműen a legnépszerűbb ajánlatok közé tartozik a vásárlók
A szállásfoglalás csaknem fele interneten történik
Az eNET – a Magyar Hotel Monitorral közösen – idén először elkészített, a magyarországi online szálláshely piacot vizsgáló kutatása szerint 2012-ben a teljes hazai szállásdíjbevétel 45%-a, mintegy 58 milliárd forintnyi szálláshelyfoglalás érkezett online csatornákon keresztül. Az internetes piacon a legnagyobb szeletet a szállásközvetítő portálok hasítják ki. A magyar turisztikai piac az utóbbi 5 évben fokozatosan nyitott az online csatornák felé, ahol minden korábbinál fontosabb szerephez jutott az árazás, az átgondolt, letisztult kommunikáció, a pozitív értékelések és a nyújtott, különböző extra szolgáltatások milyensége. A szálláshely piac főváros-centrikussága még mindig számottevő – köszönhetően a turistáknak és a céges foglalásoknak – azonban a konferenciaturizmus helyett a szállásadók marketing tevékenysége egyre inkább az egyéni vendégekre irányul. Ennek megfelelően mind a hazai, mind a külföldi vendégek elérésére használható, saját eszközök mellett (honlap, telefon) a közvetítők szerepe is felértékelődött. A hazai szálláspiac online realizált forgalmára, és a közvetítői piac helyzetére vonatkozóan eddig nem állt rendelkezésre, rendszeres és minden szegmensre kiterjedő, elfogadott mérési módszertan, így a szálláshelyek és a közvetítést végző szereplők is csak a saját, valamint a szűkebb konkurencia képességeit ismerve hozták meg döntéseiket. Az eNET ezért célul tűzte ki – hogy az e-kereskedelem egyik legdinamikusabban fejlődő és méretében legnagyobb volument képező területét is rendszeres mérésekkel fogja vizsgálni. Piacméret A KSH által mért adatok szerint, a teljes hazai (nettó) szállásdíj bevétel tavaly 129 milliárd forint volt. Ebből az online szegmens méretét vizsgálta az eNET – Hotel Monitor kutatása. Az eredmények alapján az online foglalt vendégéjszakák összesített értéke 2012-ben 58 milliárd forint volt, melyből online közvetítő szereplőkön keresztül 29 milliárd forgalom realizálódott. Ebből a legjelentősebb szeletet a klasszikus szállásközvetítők képviselik, mintegy 21 milliárdos közvetített szállásdíj bevétellel. A bónusz/kupon oldalak, és az online utazási irodák magyarországi szálláshelyeket kínáló (utazási költség nélkül vett) ajánlatai további 4-4 milliárdot tesznek ki. Élen a Szallas.hu A klasszikus szállásközvetítői modell szereplői voltaképp kínálatösszesítő, gyűjtő oldalak, melyek a foglalási igények közvetítését végzik, fizetési és valós idejű foglalási lehetőség biztosítása esetükben ma még nem jellemző. Jutalékos modellben működve a szálláshelypaletta szolgáltatási szintjét a „zimmer frei” jellegű, kiadó szobáktól egészen az 5 csillagos szállodák kínálatáig a lehető legteljesebben lefedik. Koncentráltságot tekintve 10-15 szereplő osztozik a keresleten, melyek közül a magyar Szallas.hu a legjelentősebb, évi 6,5 milliárd Ft-os közvetített szálláshelyforgalommal. A bónusz/kupon oldalak értékesítési modellje ezzel szemben kezdetektől fogva széles választék nyújtása helyett a kedvezményes ajánlatokra helyezi a hangsúlyt. A modell megítélése vegyes a szálláshelyek körében, a sajtóban is több, egymásnak ellentmondó megítélés látott napvilágot, azonban abban mindenki egyetért, hogy megfelelően kezelve a bónusz/kupon értékesítésnek forgalomnövelő hatása van, és többek között a nehezen értékesíthető, hétköznapi kapacitások feltöltésére is kiválóan alkalmas módszer. A szállásfoglaló oldalak logikájával szemben – ahol fix időpont foglalható – a bónusz/kupon oldalak meghatározott intervallumon belül szabadon felhasználható utalványt értékesítenek, tényleges, náluk megvalósuló fizetéssel egybekötve. A kedvezmény hatása és az impulzus vásárlás is nagyban függ az ajánlat tálalásától, csomagolásától, ezért csak azok a szálláshelyek versenyképesek, melyeknél valamilyen élmény is társul a pihenéshez, legyen az wellness, spa részleg, kalandpark, vagy épp egy gyertyafényes, romantikus vacsora. Ilyen típusú igényeknek pedig leginkább a szállodák felelnek meg, illetve náluk érvényesül leginkább a visszatérési hajlam is. A bónusz/kupon piac a szereplőket tekintve igencsak telített, az általános kínálatú oldalak mellett számos, kifejezetten szállásra szakosodott szereplő is versenyez a vendégek kegyeiért. Ezen a területen a Szallas.hu bónusz/kupon oldalaként működő SzallasGuru.hu és a NeMaradjLe.hu is képes felvenni a versenyt a bónusz/kupon piac vezető szereplőivel. Saját felületek A forgalmi mutatók vizsgálata mellett a kutatás fontos hangsúlyt fektetett a szálláshelyek online jelenlétének többi aspektusára is. A közvetített forgalom szerint legnépszerűbb szálláshelytípusok közül a szállodák 96%-a rendelkezik saját honlappal, és ezek szinte mindegyike tartalmaz foglalási felületet is. A panziók tekintetében is hasonló a helyzet, a döntő többségnek van saját honlapja és azon van valamilyen foglalási felület is, az apartmanok és vendégházak esetében azonban már jóval árnyaltabb a kép, itt csak valamivel több, mint 60%-nak van webes megjelenése, melyek közül minden második kínál foglalási lehetőséget is. A saját honlap és foglalási felület arányainál is kisebb szerepe van jelenleg még a foglalási felületen elérhető fizetési lehetőségnek. Ilyen megoldással a megkérdezett szálláshelyek csupán 37%-a rendelkezik, többségük (66%) pedig szálloda. Ennek ellenére a saját felület létjogosultsága nem kérdés, hisz az ilyen módon beérkező foglalások után nem kell közvetítői díjat fizetnie a szálláshelynek, ráadásul a közvetlenül foglaló vendégek általában többet költenek és lojálisabbak, így ezzel az eszközzel várhatóan már idén is több szálláshely fog élni. Kommunikációs eszközök Kommunikáció terén a szálláshelyek 93%-a igénybe vesz online eszközöket is, melyek közül a legjelentősebb – a saját honlapon kívül – a közösségi média használata. A panziók 40%-a, az apartmanok 46%-a, a vendégházak 48%-a, a 3*-os szállodák 32%-a, a 4*-os házaknak pedig a 20%-a használja a közösségi médiát. Ez a használat egyelőre a külön költést nem igénylő jelenlétre korlátozódik, professzionális közösségi média szolgáltatásokat jellemzően inkább a 4-5*-os szállodák vesznek igénybe évi pár milliós költségvetési kereteken belül. Az online jelenlét erősítésében kiemelt szerepe van a keresőmarketingnek is szinte minden szálláshely-szegmensben, de érdemben leginkább a szállodák és panziók költenek rá. Míg a hírlevelek a szállodáknál igazán fontosak (30-40% használ hírlevelet minden szállodai kategóriában), addig a banner-hirdetés a panziók, apartmanok, vendégházak körében emelhető ki, mint fontos kommunikációs pillér. Kapacitáskezelés Az online felületek fontosságának növekedése végett a szálláshelyek is egyre több – egymástól független – közvetítőn és felületen keresztül töltik fel kapacitásaikat, a beérkező igények és foglalási szándékok kezelése is fontossá vált, már a kisebb szállástípusok esetében is. Az ilyen folyamatok kezelését egyszerűsíteni hivatott kapacitásmenedzsment rendszerek azonban ma még nem kellően elterjedtek, annak ellenére sem, hogy több magyar fejlesztésű szoftver is forgalomban van. A kutatás szerint megkérdezett szálláshelyek csupán 26%-a használ ilyen folyamatkönnyítő eszközt, miközben a szállodák többsége már él a megoldás nyújtotta előnyökkel. A jelenlegi 26% azonban várhatóan már idén is növekszik majd. Az interneten vásárló, közel 2 milliós tábor körében bevett szokás például a repülőjegyeket és a különféle belépőket is online, valós időben foglalni, fizetni, így ez az igény a közeljövőben fokozatosan megjelenik majd a szálláshelyet kereső, leendő vendégek körében is. A szálláspiac tehát online értékesítés tekintetében fejlődő pályán van, az e-kereskedelem más területeihez hasonlóan egyre több emberhez jut el, ennek köszönhetően pedig a szálláshelyet üzemeltetők
200 billion HUF online retail sales this year
In 2012, 2.7 % of the Hungarian retail sales were realised via Internet – reveals eNET’s recently published yearly survey. The sales volume totalling 177 billion HUF shows a robust increase this year too, and is expected to exceed 200 billion HUF. The greatest volume in online purchase is represented by computer and electronic entertainment devices, food, books, home accessories and games/gifts, however, the sales volume of clothes, beauty and health care products, and mobile phones increase the fastest.
200 Mrd Ft lesz idén az internetes kiskereskedelmi forgalom
A magyarországi kiskereskedelmi forgalom 2,7 százaléka bonyolódott interneten keresztül 2012-ben – derül ki az eNET most közzétett éves felméréséből. Az összesen 177 milliárd Ft-os forgalom idén továbbra is erőteljesen növekszik, várhatóan meg fogja haladni a 200 milliárd Ft-ot. A legnagyobb volumenben számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, élelmiszert, könyvet, lakásfelszerelést és játékot/ajándékot értékesítenek online, de a leggyorsabban a ruházati-, szépségápolási-, egészséges életmódhoz kötődő termékek, valamint a mobiltelefonok értékesítése nő. Nő nő és nő 2012-ben 177 milliárd Ft-os kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak a magyarországi webáruházak, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,7%-a. A növekedés változatlanul erőteljes, az idei évben várhatóan meghaladja a 200 milliárd Ft-os forgalmat. Megközelítőleg 5-6000 magyar nyelvű webáruház érhető el, amelyből aktív, Magyarországon bejegyzett cég 4100 db van. Forrás: eNET, 2013 Az elmúlt egy évben interneten vásárlók száma a 14 éven felüli lakosságból 1,65 millió főre emelkedett, ami a felnőtt lakosság megközelítőleg 1/5-e. Az internes vásárlók férfi/nő aránya 2013-ban elérte az 50-50%-ot, és a hölgyek internetes vásárlási hajlandósága évről-évre jobban nő, mint a férfiaké. Egyre sikeresebbek az átadási pontok Az online áruházaknál elérhető szállítási, kézbesítési módok között a leggyakoribb a futárszolgálatos kézbesítés (82%) és a személyes átvételi lehetőség (69%). Az online vásárlások értéke alapján a leggyakrabban igénybe vett szállítási mód a futárszolgálat és a személyes átvétel. Főként a nagy áruházak körében évek óta fokozatosan növekszik a személyes átvétel aránya, ezen belül is a partner üzletben való átvétel hányada. Ez utóbbi mutatja, hogy az interneten termékeket vásárlók számára kedvelt termék átvételi megoldás lett az elmúlt két évben a lakhelyhez közeli átadási pontokon való csomagfelvétel (Pick Pack Pont és PostaPont). Inkább készpénzben fizetjük A vásárlások átlagos értéke 7500 Ft körül alakult az összes vásárlást figyelembe véve. A vásárlások értékét tekintve az online vásárlók által leggyakrabban használt fizetési mód az utánvét, amelynek csak elenyésző részét adja a postai utánvét. A nagy áruházak körében ugyanakkor évek óta fokozatosan növekszik a bolti átvétel aránya, ezen belül is a bankkártyával fizetők hányada. Forrás: eNET, 2013 Az internetes termékvásárlás során bankkártyával történő fizetés aránya még mindig csak 5% körüli, de értékében nő. A mikrofizetési, a mobilfizetési és az egyéb megoldások használati aránya egyelőre marginális. Internetről is öltözködünk A legnagyobb volumenben számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, élelmiszert, könyvet, lakásfelszerelést és játékot/ajándékot értékesítettek 2012-ben Magyarországon online. Ugyanakkor a leggyorsabban a ruházati-, szépségápolási-, egészséges életmódhoz kötődő termékek, valamint a mobiltelefonok értékesítése nő. Egyes termékcsoportok kapcsán az internetes értékesítésben van szinte az egyedüli növekedési lehetőség a kiskereskedők számára, amit csak erősít, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalom volumenben évek óta nem tudott növekedni. Már okostelefonon is rendelünk 2012-ben a webáruházak látogatóinak 5%-a érkezett mobil platformon keresztül. Az online vásárlók számát tekintve ez az arány 3,3%, az internetes forgalmat illetően 3,1%. Forrás: eNET, 2013 Az okostelefonokra letölthető applikációkat elsősorban azon webáruházaknak érdemes megvalósítania, akik legalább heti rendszerességgel visszatérő vásárlókat vonzzanak, minden más esetben mobilra optimalizált weboldal kialakítása célszerű az értékesítésre. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A felmérést az eNET 2013. március-május során készítette, az összes magyarországi webáruház körében. Webáruház: Interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi vállalkozás: magyar nyelvű honlapon, termékek online módon történő megrendelését és kosaras értékesítését végző cégek köre. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások.
The online bonus/coupon market soars further
The Hungarian online bonus/coupon market realised a 6.5 billion HUF return in 2012. While the number of participants is decreasing and the signs of market consolidation are observable, the popularity of the greatest pages is unbroken – according to the yearly research summary of eNET.
