2009. december 31-én több mint 2,4 millió lakossági és több mint 350 ezer vállalati ügyfél rendelkezett internetbanki szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéssel a magyarországi hitelintézeteknél. A lakossági internetbanking ügyfelek száma az elmúlt egy évben 21%-kal, míg a vállalati internetbanking ügyfeleké 13%-kal emelkedett. 2009 végén több mint 2,9 millió lakossági és mintegy 210 ezer vállalati ügyfél rendelkezett mobilbanki szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéssel a hazai hitelintézeteknél, míg az elmúlt egy év alatt a lakossági ügyfelek száma 10%-kal, a vállalati ügyfelek száma pedig 12%-kal nőtt. 2009. december 31-én közel 280 ezer webkártya (kizárólag internetes fizetésre alkalmas kártya) volt használatban a hazai piacon, ez közel 40%-kal több az egy évvel ezelőtti értéknél – derül ki GKIeNET – T-Home – T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. Internetbank 2009. december 31-én az internetes folyószámla-szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetek több mint 2,4 millió internetbanki szolgáltatásokra szerződött lakossági ügyféllel rendelkeztek, ami 4%-kal több, mint 3 hónappal ezt megelőzően, és 21%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az internet-banki szolgáltatásokra szerződött vállalkozások száma ugyanebben az időpontban meghaladta a 350 ezret, ami az előző negyedévhez képest 5%-os, ugyanakkor a korábbi évhez viszonyítva több mint 13%-os növekedést takar. 2009 végén a lakossági internetbanki ügyfelek aránya átlagosan 35% volt az internetes szolgáltatással rendelkező bankok összes lakossági ügyfeléhez viszonyítva, a vállalati ügyfelek esetén pedig 45% volt ugyanezen érték. Mobilbank Mobiltelefonos banki szolgáltatásokra szóló szerződéssel 2009. december 31-én több mint 2,9 millió lakossági és több mint 210 ezer vállalati ügyfél rendelkezett. Az érintett három hónap során a lakossági ügyfelek száma 1%-kal, egy év alatt pedig 10%-kal növekedett, miközben a vállalati ügyfelek száma egy negyedév alatt 1%-kal, 12 hónap alatt pedig mintegy 12%-kal nőtt. A mobilbanki szolgáltatással rendelkező bankoknál az ilyen szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek aránya 42% volt az év végén, míg a vállalati ügyfelek 27%-a használhatta a mobiltelefont banki szolgáltatások igénybevételére. Webkártya Az internetes kereskedelem fejlődését segíthetik azok a virtuális bankkártyák, amelyek kizárólag interneten keresztüli vásárlások lebonyolítására vehetők igénybe. Az úgynevezett webkártyák számának megadásával az online módon vásárló ügyfél kiküszöböli a saját bankkártya-számmal való visszaélés lehetőségét, hiszen elkülönült kártyaszámot használ az internetes vásárlásokra. A webkártyán elérhető pénzösszeget a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, és általában csak a vásárlás lebonyolítását megelőzően helyez el pénzt a kártyán. 2009. december 31-én közel 280 ezer webkártya (kizárólag internetes fizetésre alkalmas kártya) volt használatban, ez 12%-kal több mint egy negyedévvel korábban és közel 40%-kal magasabb az egy évvel korábbi értéknél.
Jelentés az internet-gazdaságról, fókuszban a vállalatok, 2001. I. negyedév
A GKIeNET – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A 2001 I. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők. A GKIeNET számítása szerint 2000-ben az interneten keresztül lebonyolított vállalatközi forgalom, azaz a B2B forgalom nagysága 21 milliárd forintot tett ki, míg az elektronikus kiskereskedelem, a B2C értékesítés 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, ami a teljes 2000 évi kiskereskedelmi forgalomnak a 0,02%-a. Nemzetközi összehasonlításban ez az arány a magyar internetes kiskereskedelem 1-2 éves lemaradását mutatja Nyugat-Európához és 4-5 éves lemaradását az Egyesült Államokhoz képest. A GKIeNET számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKIeNET-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. I. negyedévében a GKIeNET-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 12,0. Az index összetevői az egyes részpiacokon: közép- és nagyvállalatok 6,8, kereskedelem 7,3, turizmus 8,2, pénzügyi szektor 25,6. A részértékekből kitűnik, hogy a közeljövőben elsősorban a pénzügyi piacok szereplői lesznek az internet-gazdaságban a legaktívabbak, míg a három másik szegmens egyelőre inkább várakozó álláspontra helyezkedik. A következőkben a közép- és nagyvállalati felmérés fő megállapításait foglaljuk össze. A főként az ipar, építőipar és gazdasági szolgáltatások területén működő 400 válaszadó közép- és nagyvállalat az 1999-es árbevétel alapján 17%-ban, foglalkoztatás alapján 16%-ban a reprezentálta a vizsgált ágazatokat. A válaszoló cégeknek egyelőre csak kis része, 16%-a foglalkozik az internettel és annak üzleti lehetőségeivel a vállalati stratégia szintjén, de közel 50%-uk a cég internetes stratégiájának kidolgozását a következő 1-2 év feladatai között említi. Az internetes üzleti alkalmazások elsősorban a vevői kapcsolattartás területén terjedtek el, a beszállítói kapcsolattartás és a marketing internetes formáját a minta vállalatainak ennél kisebb része használja. Az internetes üzleti alkalmazások közül a legkevesebben egyelőre az on-line logisztika és adminisztráció biztosította lehetőséggel élnek. A vállalatok mintegy hatoda már vásárolt elektronikus piactéren, köztük nagyobb arányban szerepelnek a nemzetközi piactérről árut beszerzők. A vásárlást tervezők száma (további 26%) viszont arra utal, hogy jelentős az érdeklődés a virtuális beszerzési forma iránt. Az internetes reklámra fordított összeg átlagosan a reklámköltségvetések 2%-át tette ki 2000-ben, aminek idén némi növekedésére lehet számítani. Az elektronikus aláírás bevezetésétől a vállalatok mérsékelt pozitív hatást várnak üzletmenetükre nézve. Közepesen elégedettek a cégek a rendelkezésükre álló IT szakemberek létszámával. A többség idén az informatikai területen alkalmazottak számának növelését tervezi, a bővítés átlagos arányát 12%-ra prognosztizálják.
