A felnőtt magyar netezők 98%-a legalább havonta egyszer hallgat zenét, közel kétharmaduk számára a zenehallgatás az élet 10 legfontosabb dolgainak egyike. Nem véletlen tehát, hogy az okostelefonok és a zenei streaming szolgáltatások terjedése kedvező fogadtatásra talált: segítségükkel már nem csak az előre kiválasztott zenéket „vihetjük magunkkal”, hanem bárhol és bármikor hozzáférhetünk több tízmillió zeneszámhoz. Az okostelefon tulajdonosok pedig ki is használják ezt, 79%-uk – azaz közel két és félmillió fő – szokta készülékét legalább havonta zenehallgatásra (is) használni, 84% pedig zenei streaming oldalakat is látogat vele – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a zenehallgatási szokások változásaival foglalkozik. Zene nélkül mit érek én? Az eNET 2015. márciusi kutatása alapján a felnőtt internetezők átlagosan öt zenehallgatásra alkalmas eszközzel is rendelkeznek. 98%-uk legalább havi rendszerességgel hallgat zenét, ezen belül 69% napi szinten teszi ezt. A zene központi szerepet tölt be életükben: közel kétharmaduknak a 10 legfontosabb dolog egyike. A zene szinte az egész napot áthatja, a válaszadók kétharmada különböző tevékenységek (háztartási munkák, étkezés, sportolás) végzése közben, minden második netező szabadidejében, illetve utazás közben, 40% pedig munka vagy tanulás közben (is) hallgat zenét. Mindehhez azonban számtalan változásra volt szükség, melyek jelentős mértékben bővítették a zenehallgatási lehetőségeket. Az egyik ilyen mérföldkő a hordozható eszközök (mint a walkman vagy a discman) elterjedése volt, amelyek lehetővé tették, hogy bárhol és bármikor fogyaszthassunk zenei tartalmakat. Az MP3 formátumú fájlok és a lejátszásukhoz szükséges eszközök úttörő szerepe vitathatatlan ebben a folyamatban, mivel jelentős mértékben növelték a „magunkkal hordható” zene mennyiségét, ezáltal biztosítva, hogy azt hallgassuk, amit épp szeretnénk. Az MP3-ak népszerűsége sokaknál egyelőre töretlen, azonban a zenei streaming szolgáltatásokban komoly kihívóra akadtak. A streaming már megelőzi a letöltést A zenei CD-k és hanglemezek lassan feledésbe merülnek, a válaszadók 73%-a több mint egy éve nem vásárolt ilyen terméket. A letöltés és a streaming egy új világot nyitottak a zenére éhes közönség előtt, hiszen könnyebben és olcsóbban (gyakran ingyenesen) beszerezhető alternatívát kínálnak. Ez azért is lényeges, mert a válaszadók 60%-a nyitott a zenei újdonságokra, és így lehetőségük van a rádió és a barátok, ismerősök ajánlása mellett ezekből a forrásokból is új zenéket felfedezni. Az internetről zenét letölteni hazánkban a felnőtt netezők 72%-a szokott legalább alkalmanként, míg zenei streaming oldalakat (például YouTube, Spotify, SoundCloud, Google Music) már 84% látogat. Mindkét esetben azok vannak többségben, akik soha nem fizetnek ezért (a letöltésnél 70%, a streamingnél pedig 86%), és semmilyen körülmények között nem is lennének hajlandóak pénzt áldozni erre (43% és 58%). Akik fizetnének is ezekért, azok csak abban az esetben tennék, ha nem lehetne ingyenesen letölteni/meghallgatni, vagy ha egy fix díjért korlátlan mennyiségű zenéhez férhetnének hozzá. Az online zenehallgatási lehetőséget is biztosító oldalak közül változatlanul a YouTube a kedvenc, melyet 97% látogat rendszeresen, ezt követi egyelőre jóval lemaradva a Spotify, a SoundCloud és a Google Music, egyaránt 10% körüli látogatottsággal. Az okostelefon az új MP3 lejátszó Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. friss felmérése szerint okostelefonnal már a felnőtt magyar internetezők 64%-a rendelkezik, közülük 91% szokott telefonján zenét hallgatni, ezen belül 79% pedig legalább havi rendszerességgel teszi ezt. Az okostelefon hatalmas előnye a többi eszközzel szemben, hogy amúgy is mindig velünk van, így részben a többi zenehallgatásra alkalmas készüléket is feleslegessé teszi. Ezt mutatja az MP3/MP4 lejátszók háttérbe szorulása is, mivel ilyen eszközzel csak a válaszadók 42%-a rendelkezik, és közülük is csupán 62% használja azt legalább havonta zenehallgatásra. Az okostelefonos zenehallgatás módját tekintve azonban továbbra is az MP3 formátum a vezető 87%-kal, de a zenei streaming egyre többeket hódít meg (84%), és várhatóan hamarosan megelőzi az MP3-at is. A rádióhallgatás is igen népszerű, 78% hagyományos, míg 64% webes rádiót (is) hallgat készülékén. Az okostelefonos zenehallgatók harmada alkalmanként már zenefelismerő alkalmazásokat (például Shazam) is használ. A zenei streaming oldalak látogatásához a felnőtt magyar netezők közel kétharmada még mindig kizárólag wifit használ, bár közülük 65% egyébként rendelkezik telefonján mobilinternet-előfizetéssel is. Negyedük azonban csak olcsóbb mobilnet díjak, ötödük korlátlan adatforgalom, nyolcaduk pedig nagyobb adatcsomag, illetve gyorsabb internetkapcsolat esetén használná zenehallgatásra mobilinternet kapcsolatát. Zenehallgatás: leginkább egyedül Zenei stílusok tekintetében a pop jár az élen 68%-kal, melyet a rock követ 64%-kal. Film- és discozenét a felnőtt netezők közel fele, míg klasszikusokat harmaduk hallgat. Mindezt többségében közepes hangerővel – gyakran fülhallgatóval –, javarészt magyarul, illetve angolul teszik. A hordozható eszközök terjedésével a zenehallgatás magányos tevékenységgé vált, jellemzően inkább egyedül történik, s csak kisebb részben partnerrel, családdal, vagy barátokkal. Az élőzene szeretete azonban örök, amit az új technikai eszközök és online lehetőségek sem helyettesíthetnek. A válaszadók 57%-a szokott legalább alkalmanként élőzenét hallgatni, fesztiválokat pedig 61% látogat rendszeresen. A felnőtt netezők körében a top 3 fesztivál a Sziget (25%), a Balaton Sound (22%), és a VOLT (16%), de ezek mellett nagy arányban látogatnak kisebb, helyi fesztiválokat is. A zenehallgatás új világa Az okostelefonok és a zenei streaming megjelenése hazánkban a zenehallgatás egy új világát hozta el: minden eddiginél szélesebb körű lehetőséget biztosítanak a zenei tartalmak fogyasztásához. Már nem csak bárhol és bármikor, hanem bármit hallgathatunk, amihez épp kedvünk van, legyen szó akár egy régi nagy kedvencünkről, akár egy teljesen új zeneszámról. Célzott zenei mobilinternet csomagok révén pedig már a mobilnet sem lehet akadály, ha valaki menet közben szeretne online zenét hallgatni. eNET – Telekom
Áttörés a mobilnet használatban: a magyar internetezők fele zsebében tartja a világhálót
A mobilinternet az okostelefonok elterjedésével megteremti a lehetőségét, hogy mindig képben legyünk és kapcsolatban maradjunk. A felnőtt magyar netezők felének már zsebében az internet: rendelkezik olyan okostelefonnal, amivel mobilinternet segítségével bármikor és bárhol csatlakozhat a világhálóhoz. A lehetőséget ki is használják: négytizedük naponta megnézi okostelefonján a közösségi oldalakat, míg egyharmaduk például így is tájékozódik a várható időjárásról. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a mobilinternet- és az okostelefon-használat életünkre gyakorolt hatását járta körbe. Eljött az idő Magyarországon is, hogy az internetet helytől és időtől függetlenül már az internetezők többsége használja az okoseszközökön elérhető mobilinternet révén. Az eNET 2015. januári felmérése alapján a felnőtt magyar internetezők 62%-a használ okostelefont, és 51%-a már mobilinterneten, azaz mobiltelefon szolgáltatója által biztosított kapcsolaton keresztül (is) kapcsolódik a világhálóhoz. Az okostelefon-használók számának dinamikus növekedése megágyazott a mobilinternetnek, az elmúlt másfél évben 15%-kal nőtt az okostelefont használók tábora az internetezők körében. Aki rendelkezik megfelelő eszközzel, az megtalálja a megfelelő szolgáltatást is. Így az okostelefont használók túlnyomó többsége szó szerint kezében tartja az internetet: 94%-a úgy használja internetezésre a készülékét, hogy annak kijelzőjén böngészik webes tartalmat, 55% mobilinternetet és wifi-t egyaránt igénybe vesz ehhez, 36% csak wifi-n keresztül, míg 3% kizárólag mobilinternet-szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a világhálóhoz készülékével. Az okostelefont használók 72%-a Android operációs rendszert használ, 11% Windows Phone-t, 9% iOS-t. A Symbian és a Blackberry platform elterjedtsége jóval kisebb (1-1%). Napi rutinná válik a mobiltelefonos internethasználat A magyarországi internethasználók közül sokan napi szinten használják ki mobiltelefonjuk internetes képességeit, például a mobiltelefonjukon is látogatják a közösségi média oldalakat (41%), böngésznek a neten (41%), intézik elektronikus levelezésüket (36%), nézik az időjárás-előrejelzést (34%), vagy éppen információt keresnek (34%). Elmondható tehát, hogy a mobiltelefont használók több mint négytizedénél napi rutinná vált a mobiltelefonon elérhető internetes szolgáltatások használata. Megbízható, mindenhol elérhető és megfizethető árú mobilinternetet! Mi kell egy mobilinternet-előfizetőnek? A tapasztalatok szerint minden, ami egy ilyen, ma már alapvetőnek tekinthető szolgáltatástól elvárható, azaz legyen megbízható, mindenhol elérhető és megfizethető árú, némi fogyasztócentrikus, barátságos rugalmassággal – például ne kapcsolják le azonnal a szolgáltatást túlfogyasztás esetén. De azért vannak érezhető hangsúlykülönbségek is a szolgáltatás különböző aspektusainak megítélésében a mobilinternet-használók körében. A legfontosabb a szolgáltatás megbízható működése – amit az igénybe vevők az 5-fokú skálán fontosság szempontjából 4,7-re értékeltek. Nem sokkal számít kevésbé jelentős tényezőnek a mobilinternet lefedettség és szolgáltatás ára: mindkét tényező egyaránt 4,5-ös értékelést kapott. Tehát megállapítható, hogy a mobilinternetet használók elsősorban azt szeretik, ha egy szolgáltató biztos szolgáltatást nyújt, széles lefedettséggel és megfelelő áron. Okostelefon: együtt fekszünk – együtt kelünk, folyton velünk Az emberi kapcsolatok fenntartását, folyamatosságát nagy mértékben segítette elő már maga a telefon, majd a mobiltelefon. Az internethez kapcsolódni tudó okostelefonok megjelenése és a mobilinternet elterjedése újabb lökést adott ennek a folyamatnak. Az okostelefont használók 61%-a saját bevallása szerint szinte soha sem kapcsolja ki készülékét, 46% éjszaka is maga mellett tartja, míg 26% első dolga ébredés után ránézni. Nem véletlenül: az okostelefonok egyre többek életében töltenek be egyre fontosabb szerepet, mára a jövő csodáiból az átlagember számára is elérhető és praktikusan kihasználható mindennapos eszközzé váltak, amellyel folyamatosan elérhető az internet, illetve annak szolgáltatásai. eNET – Telekom
Apró óriások – harc az apróhirdetési piacon
A meglehetősen mozgalmas, felvásárlásokkal, márkanév-váltással és újításokkal tűzdelt 2014-es év után az online apróhirdetési piac uralmáért folytatott verseny 2015-ben is folytatódik. Egyrészről minden jel arra utal, hogy az OLX – korábban Apród – pozitívan jött ki a névváltásból, másrészről pedig a Jófogás újítások révén igyekezett megnyerni a felhasználókat. Az eNET a BCE Infokommunikációs Tanszékével közösen újra górcső alá vette a hazai online apróhirdetési piacot: az értékelések alapján a korábbi évekhez hasonlóan ismét az OLX bizonyult piacvezetőnek. Mozgalmasan telt a 2014-es év Közel egy évvel ezelőtt az e-kereskedelmi szakma képviselői értetlenül álltak az OLX (korábban Apród) márkanév váltása előtt. Ritkán látott gyakorlat ugyanis, hogy egy cég hatalmas összegeket fektessen a márkaépítésbe, majd látszólag ok nélkül váltson és döntsön egy teljesen ismeretlen elnevezés mellett. Az Apród – most már OLX – esetében viszont mégis ez történt, 2014 áprilisában sokakat meglepve lecserélték a jól bejáratott nevüket az idehaza furcsán hangzó OLX-re. Számos marketing szakember jelezte ennek a lépésnek a potenciális veszélyeit, hiszen az új elnevezés nem volt annyira beszédes, mint elődje, így fennállt a kockázata annak, hogy a kissé idegen OLX névvel kevésbé tudnak majd azonosulni a magyar felhasználók. Azonban nem ez történt, a márkanév-váltás mondhatni zökkenőmentesen zajlott le, a gőzerővel zakatoló marketing gépezet mindenhol igyekezett elérni a felhasználókat és tudatosítani bennük a váltás pozitív hatásait. Az intenzív marketing mellett ugyanis jelentős stratégiai döntések is születtek, amelyek számottevő minőségi javulást hoztak és javították a felhasználói élményt. Míg korábban 60 napig volt elérhető egy hirdetés, addig az új gyakorlat szerint már csak legfeljebb 30 napos hirdetésekkel találkozhatnak a felhasználók, amivel csökkent annak az esélye, hogy a vásárlók olyasmit akarjanak megvenni, ami valójában már elkelt, csak a hirdetése „ottfelejtődött” az oldalon. Ezen felül új funkcióként jelent meg a távolságra való szűrés lehetősége is, így most már akár egy adott város vonzáskörzetében is lehet keresni az apróhirdetések között. A magyar online apróhirdetési piac másik nagy szereplője, a Jófogás mindeközben a felhasználók kényelmét szolgáló logisztikai jellegű fejlesztésekbe kezdett. A GLS futárszolgálattal együttműködve 2014 májusától bevezették a háztól-házig szolgáltatást. Mindez a vevőnek ingyenes kézbesítést jelent, az eladónak pedig csak bruttó 1900 forintjába kerül, amiért cserébe a hirdetése országosan is listázásra kerül, tehát jóval több potenciális vevőt érhet el. Az a felhasználó, aki hirdetésfeladáskor a háztól-házig kézbesítést választja, sikeres eladáskor nem közvetlenül jut hozzá a pénzéhez, a szolgáltatás díjával csökkentett vételár a kézbesítést követő legfeljebb három napon belül kerül átutalásra az eladó bankszámlájára. A 2014-es év végén további logisztikai újdonsággal állt elő a Jófogás, ezúttal Budapest három pontján nyitottak találkozási pontokat, amelyek az eladók és a vevők közti személyes átvételhez biztosítanak helyszínt és egyben csomagfeladási pontként is funkcionálnak a háztól-házig szolgáltatást igénybe vevők esetében. Számok tükrében A magyarországi online apróhirdetési piacot uraló Jófogás és OLX továbbra is a veszteségtermelő fázisban vannak, egyelőre még egyikük sem tudta jövedelmezőre fordítani a működését. A felhasználókért folytatott őrült hajszában a marketingköltések mindkettőjüknél jelentős veszteséget generálnak. Ugyan az OLX eredménykimutatása nyilvánosan nem elérhető, mivel a tulajdonos Allegro Group egyben kezeli a portfólióját, a Jófogás esetén van lehetőség a bevételi és a kiadási oldalak megismerésére publikus adatokból. A Jófogás tulajdonosának, a Schibsted Classified Media Hungary Kft-nek a 2013. évi eredménykimutatása alapján jól látszik, hogy a veszteség mértéke meghaladja az egy milliárd forintot. Hozzájuk hasonlóan az OLX esetében is feltételezhető, hogy működésük jelentős veszteséget termel a tulajdonosnak. Ez azonban mindkét cég esetében befektetés a jövőbe, hiszen ha megnyerik a párharcot, akkor már kérhetnek pénzt a felhasználóktól a különböző extra szolgáltatásokért cserébe, illetve csökkenthetik a marketing költségeiket is. Innen nézve egyre inkább úgy tűnik, hogy a két cég „fut a pénze után” – a játékelmélet és a döntéspszichológia jól ismeri ezt a jelenséget: dollárárverésnek hívják azt a játékot, amikor eladó egy dollár, a kikiáltási ára 1 cent, de csak az kaphatja meg, aki a legtöbbet licitálja érte, miközben a másodiknak is be kell fizetnie azt az összeget, amit felajánlott. Ilyenkor nehéz racionálisan viselkedni: ebben az esetben a legfontosabb kérdés az, hogy megéri-e a magyar apróhirdetési piac ezt a sok befektetést, hány év alatt térülhet meg az a nyertes számára, ha nagyjából évi 1 milliárd forintot költ a piac megszerzésére? Mérőszámok Az egyes üzleti modellek eredményessége alapesetben legkézenfekvőbben a pénzügyi mutatók elemzésével kivitelezhető, azonban mind a Jófogás, mind az OLX esetében egyelőre még nem reális financiális megközelítést alkalmazni. Ebből adódóan 2013 őszén az eNET-BCE egy olyan módszertant dolgozott ki, amely objektív szempontok alapján teszi lehetővé az elemzést és az egyes szereplők összehasonlíthatóságát. A módszertanban nem kaptak helyet az olyan tényezők, mint a hirdetések tartalmi és minőségi jellemzői, mivel ezek elsősorban szubjektív megítélés alá esnek. Az eNET-BCE által alkalmazott módszertan kizárólag olyan mutatószámokra fókuszál, amelyek objektív értékelésre adnak lehetőséget. Az online apróhirdetési piac elemzése a Jófogás és az OLX 2015. február 10-i hirdetési állománya alapján történt. Hirdetések száma és frissessége Az egyes apróhirdetési oldalakon található hirdetések számából következtetni lehet a mögöttes felhasználói bázisra. Az adatgyűjtés (2015.02.10.) idején az OLX közel másfélszer annyi hirdetéssel rendelkezett, mint a versenytársa, a Jófogás. Ez a különbség még mindig jelentős, de a 2014.04.04-i adatgyűjtéshez képest csökkent a differencia, ami részben annak tudható be, hogy a Jófogás hirdetései közé közel 300 ezer, az oszkar.com oldalán feladott telekocsi-ajánlat került átlistázásra. A hirdetések számán túl, azok frissessége is meghatározó, hiszen a felhasználók számára csak a releváns, még élő hirdetések az érdekesek. A már lejárt, elavult hirdetések megnövelik a böngészéssel töltött időt, ami rontja a felhasználói élményt. Míg az OLX-nél a hirdetések 82%-a 8 napnál frissebb, és nincs az állományban 30 napnál régebbi, addig a Jófogás esetében megközelítőleg minden ötödik apróhirdetés 30 napnál régebbi és a 0-7 napos kategória aránya mindössze 50%. A Jófogás szabályzata szerint ugyan a 3 hónapnál régebbi hirdetések törlésre kerülnek, ennek ellenére az állományban, ha marginális mértékben is, de előfordulnak 90 napon túliak. Hirdetések összetétele Három kiemelt kategória azonosítható az online apróhirdetési piacon, amelyek iránt jellemzően nagyobb a kereslet, így ezekre külön részpiacok is kialakultak: ingatlan, jármű és állás. Ezeken a szegmenseken a Jófogáson és az OLX-en kívül más szakosodott szereplők is jelen vannak, így valójában a verseny itt nem csak kétszereplős. A hirdetések összetétele alapján az OLX az összes feltüntetett kategóriában megelőzi
Bruttó 16,5 milliárd forintra nőtt az online napi ajánlatok piaca
2014-ben mintegy bruttó 16,5 milliárd forintra duzzadt az online napi ajánlatok összesített forgalma Magyarországon. A már nem elhanyagolható méretű piac az általános kínálatú bónuszos/kuponos oldalakat, a kedvezményes szállásértékesítésre szakosodott szereplőket és az online vásárlói klubokat tömöríti. 2015 nagy kérdése az lesz, hogy tud-e nőni a piac és várható-e további konszolidáció. Jelentős árkedvezmények, folyamatosan változó kínálat, rövid ideig elérhető és impulzív vásárlásra ösztönző ajánlatok. E négy jelző alapján ráismerhetünk a bónusz/kupon piacra, de korántsem ez az egyetlen e-kiskereskedelmi szegmens, melyre ezek illenek. Az általános kínálatot nyújtó bónuszos/kuponos oldalak mellett egyaránt érvényesek ezek az állítások a kizárólag kedvezményes szállásajánlatokat értékesítőkre, valamint az online vásárlói klubokra is. E szereplők ugyan különböző üzleti modellekben működnek, de a fenti tulajdonságok közös nevezőt képeznek. Ők együtt alkotják az angol terminológiában „daily deals”-ként ismert napi ajánlatok piacát, amely a 2014-es évben elérte a bruttó 16,5 milliárd forintnyi közvetített forgalmat idehaza. Nézzük meg közelebbről is ezeket a részpiacokat, hogy mi jellemezte a szereplőket és a köztük lévő viszonyokat 2014-ben. Általános kínálatú piac: a Bónusz Brigád töretlenül az élen Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által vizsgált általános kínálatú bónusz/kupon piac 2014-ben elérte a bruttó 5 milliárd forintos közvetített forgalmat, amely közel azonos a korábbi év eredményével. Miközben ennek a piacnak a mérete jelentősen nem változott, az erőviszonyokról már nem mondható el ugyanez. A 2014-es év három legnagyobb forgalmát lebonyolító általános kínálatú bónusz/kuponos oldala rendre a Bónusz Brigád, a márkanév-váltáson átesett Zumzi (korábban Kupon Világ) és a Napideal! volt. Utóbbi szereplő idén először került be a TOP3-ba, letaszítva ezzel az évek óta a harmadik helyen lévő Napi Tippet. A Bónusz Brigád mintegy bruttó 3,4 milliárd forintos közvetített forgalommal a 2013-as évhez képest jelentős, 37%-os növekedésre tett szert, ami annál is inkább kiemelkedő, mivel az általános kínálatú bónusz/kupon piacon az összes többi, eNET által rendszeresen mért szereplő esetében csökkenés történt. A márkanév-váltáson átesett Kupon Világ, immáron Zumzi név alatt folytatja a működését, a változás azonban meglehetősen negatívan hatott az eredményükre, közel 50%-ot veszítettek a 2013-as közvetített forgalmukhoz képest. Az általános kínálatú bónusz/kupon piac szereplőinek a bruttó 5 milliárd forintos lebonyolított forgalmat 28.319 meghirdetett ajánlattal és valamivel több mint 1 millió eladott bónusz/kupon révén sikerült elérniük. A korábbi éveknek megfelelően 2014-ben is a szolgáltatások generálták a forgalom nagyobb részét és úgy tűnik, hogy a piac egészére nézve beállt egyfajta szolgáltatás-termék egyensúly. A 2013-as évhez hasonlóan a szolgáltatások 2014-ben is a teljes közvetett forgalom 77%-át, a meghirdetett ajánlatok 64%-át és az eladott bónuszok/kuponok 54%-át adták. Miközben tehát az értékesített bónuszok/kuponok számában közel azonos arányban voltak a szolgáltatások és a termékek, addig előbbiek a magasabb átlagos ár miatt jóval nagyobb szeletet hasítottak ki a forgalomból, mint a termékek. A meghirdetett ajánlatok átlagos ára 13 700 Ft volt, amely 1 900 forinttal több, mint 2013-ban volt, ami főleg annak köszönhető, hogy megnőtt a nagyobb értékű utazási ajánlatok aránya. Kedvezményes szállásértékesítésből bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalom Az általános kínálatú bónusz/kupon piacon megtalálható ajánlatkategóriák közül egyedül az utazási ajánlatok azok, amelyek kizárólagos értékesítésére való szakosodás az évek folyamán életképesnek bizonyult. Ennek számtalan oka van, de a legfőbb indok mindenféleképpen azok értékében rejlik, hiszen áruk magasan a többi típusú ajánlat ára fölött van. 2014-ben a csak szállásértékesítésre szakosodott bónusz/kupon oldalak közel bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le, ez azonban csupán egy része az online értékesített szálláskupon piacnak, hiszen a szakosodott szereplőkön kívül mások is kínálnak bónuszos/kuponos utazási ajánlatokat. A bónuszos/kuponos piacon a meghirdetett üdülési ajánlatok között a 3 napra és 2 főre szóló, négycsillagos szállodai környezetben, félpanziós ellátást biztosító belföldi utazások a legjellemzőbbek. Ezeknek az átlagos ára 41 400 forint körül alakult 2014-ben, ami mintegy 50%-os kedvezményt jelent az átlagos eredeti árhoz képest. Vásárlói klubok: világmárkák kedvezményesen A vásárlói klubok közös jellemzője, hogy a tagok számára világhírű márkák minőségi termékeit kínálják jelentős kedvezményekkel. Az elmúlt évek során ezek az oldalak egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Kezdetben a portfólió kialakításakor a divat volt a fókuszban, elsősorban ruhákat, cipőket, táskákat és egyéb kiegészítőket kínáltak rendkívüli kedvezményekkel. A népszerűség azonban magával hozta a termékkínálat bővítését és egyre inkább megjelentek az ajánlatok között a lakberendezési termékek is. A Magyarországon már régóta működő Brands.hu és Fashion Days mellett pedig 2013-ban kizárólag lakásdekorációval kapcsolatos ajánlatokkal megjelent a Vivre is. Mi sem jelzi jobban a vásárlói kluboknak az eredményességét, minthogy 2014-ben összességében mintegy bruttó 3,8 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Az e-kiskereskedelmi trendek alapján a ruházati és a lakberendezési termékek online értékesítése a jövőben is kifizetődőnek tűnik, így ezeknek a vásárlói kluboknak a további növekedésére lehet számítani. Kakukktojások A napi ajánlatok piacának legtöbb szereplője viszonylag egyértelműen besorolható a három szegmens valamelyikébe, akadnak azonban olyan oldalak is – mint például a Csak1Nap és a Vatera Sztárajánlatok (korábban Lealkudtuk.hu) – amelyek bizonyos szempontból kakukktojások, mert üzleti modelljük révén fenntartások nélkül nem illeszthetőek be egyik csoportba sem. Ugyanakkor ezek a szereplők jelentős, közel bruttó 4 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le 2014-ben, így nem megkerülhetők, ha a napi ajánlatok piacméretének meghatározásáról van szó. Nem durran, mert nem lufi Már a Groupon-modell hazai megjelenésekor lehetett találkozni olyan véleményekkel, amelyek a lufi jövőbeni kidurranásáról szóltak, ez azonban még a mai napig várat magára. A napi ajánlatok piaca stabilnak tekinthető, de az elmúlt években az erőviszonyok terén volt változás, például az általános kínálatú részpiacon a Bónusz Brigád megszilárdította vezető szerepét, miközben a Zumzi (korábban Kupon Világ) leszakadt. Mindent összevetve azonban a teljes online napi ajánlatok piacán bonyolódott bruttó 16,5 milliárd forintos közvetített forgalom maga a bizonyíték, hogy a jelentős kedvezményű ajánlatok értékesítése működik és semmiképpen sem elhanyagolható méretű szegmensről van szó. 2015 fő kérdése ugyanakkor a szereplők számára az lesz, hogy vajon a válságból való fokozatos kilábalás mennyire lesz hatással a jelentős kedvezmények iránti keresletre, tudnak-e növekedni a cégek, illetve maga az egész piac. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Birtokolni vagy élvezni? Közösségi gazdaság 2.0
A szélessávú internet kiterjesztette a lehetőségét annak, hogy másokkal megosszuk javainkat vagy kölcsönvegyünk olyan tárgyakat, eszközöket, amelyeknek tulajdonlására nincs, de használatára szükségünk van. Ma már jól felépített vállalkozások hozzák össze a keresletet a kínálattal, az így létrejött közösségi gazdaság legismertebb formái a szállás- és autómegosztás, de a lehetőségek korlátlanok. Magyarországon is jelen vannak már a megosztáson alapuló életmód modern követői, ám sokkal többen vannak azok, akik kipróbálnák ezeket az új szolgáltatásokat, ha tudnák, hol keressenek hozzá partnereket – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásából, amely a közösségi gazdaság hazai elterjedtségével és fogadtatásával foglalkozik. Közös lónak (nem is) túros a háta? A közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalom pontos meghatározása még fejtörést okoz a szakértőknek, de a hazai internetes közösség számottevő része vevő ezekre a régi-új közösségi fogyasztási módokra. Nem véletlenül. A megosztáson alapuló gazdaság újdonsága nem az, hogy megosztjuk egymással anyagi javainkat, időnket, munkaerőnket, hogy így segítsünk egymásnak, hanem az, hogy az internet révén a kölcsönös segítség hatóköre mérhetetlenül kitágult. A „globális világfaluban” szinte mindenki a szomszédunkká vált, akihez a megfelelő tematikus közösségi oldalakon elvileg „bekopogtathatunk”, ha segítségre van szükségünk. Az más kérdés, hogy mennyire élünk ezzel a lehetőséggel. Vagy mennyire tudunk róla egyáltalán. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014. augusztusi felmérése szerint a felnőtt internetezők 23 százaléka vallja, hogy felesleges olyan dolgokat kizárólagosan birtokolnunk, amiket nem használunk folyamatosan, és ezért jó ötlet megosztani az alkalmanként használt dolgokat másokkal. Velük szemben áll az a 22 százalék, akik szerint a közös lónak túros a háta, a közösen használt tulajdon csak problémákat szül. A többség kevésbé szélsőséges véleményt vall, és valahol a két állítás között találja meg a maga számára az arany középutat. Idegen kanapén vagy idegen a kanapén A „kanapészörfözés” (couchsurfing) volt talán az első széles körben ismert példája a közösségi gazdaságnak. Az egymásnak interneten keresztül, szívességi alapon szállást kínáló, illetve szállást kereső emberek közössége hamar elérte a filmstúdiók ingerküszöbét is, további ismertséget adva az akár életformaként is felfogható mozgalomnak. Ugyanakkor a szálláshely megosztása egyáltalán nem ismeretlen szokás, a felnőtt magyar internetezők többségével előfordult már, hogy családtagnál, rokonnál (78 százalék), vagy éppen közeli barátnál (58 százalék) szállt meg szívességi alapon a vendéglátó jelenlétében. Sőt, a felnőtt netezők közel egytizede számolt be arról, hogy tulajdonképpen idegennél szállhatott meg. Közeli (rokoni, baráti) kapcsolatok esetében általában szívességi alapon történik a szállásmegosztás, de az amúgy is ritkábban előforduló távolabbi vagy alkalmi ismerősök viszonylatában jóval megszokottabb, hogy a vendég hozzájárul a szállásadó költségeihez. Idegen helyen álomra hajtani fejünket – bizalmi kérdés is. De még inkább az beengedni valakit az életterünkbe. A bizalomnak sok forrása van, a személyes ismeretség után az egyik legősibb a közösség. Minden tizedik internetező mondta, hogy valószínűleg kölcsönadná szobáját, lakását az interneten keresztül szívességi alapon, amennyiben egy olyan közösség keretei között tehetné meg ezt, ahol ő is élhetne mások vendégszeretetével hasonló módon – további 3 százalék pedig már kölcsön is adta azt! Ha a tranzakció némi pénzt is hozna a konyhára, akkor 14 százalék adna szálláslehetőséget idegeneknek. Mivel van, aki meg éppen pénzért nem adna helyet, hanem csak és kizárólag szívességből, mindent összevetve a felnőtt netezők egyötöde valószínűsíti, hogy pénzért vagy szívességi alapon megosztaná, vagy már meg is osztotta szállását interneten megismert idegenekkel. Ennél is többen, 26 százaléknyian vannak, akik élnének vagy már éltek is az így felajánlott szálláslehetőséggel. Fontos sajátossága ennek a közösségi piactérnek, hogy elsősorban nem a profit mozgatja. A potenciális szállásadók körében kisebbségben vannak azok, akik csak pénzért hajlandóak felajánlani ingatlanjukat, míg a potenciális vendégek nagyobb részét egyáltalán nem riasztja el az, hogy esetleg hozzájáruljon a szállásadó költségeihez. A viszonylag nagy fokú hajlandóság ellenére is csak az internetezők 13 százaléka és a potenciális érdeklődők alig egyötöde ismer olyan honlapot, amelyen magánemberek ajánlhatják fel kanapéjukat, szobájukat, szállásukat szívességi alapon szálláskeresőknek. A legtöbben spontán módon a couchsurfing.com oldalt tudták felidézni, emellett sokan ismerik még az airbnb.com-ot. Az ilyen oldalakat ismerők negyede használta már szálláskeresésre ezeket, míg tizede szállásfelajánlásra. Bár összességében kevesen vannak, ők kivétel nélkül javasolnák másoknak, hogy éljenek a lehetőséggel, ajánljanak másoknak ezen oldalak révén szálláshelyet, vagy fogadják el mások vendégszeretetét. Menjünk együtt! – útikalauz stopposoknak A nagy értékű, de nem teljesen kihasznált magánjavak közösségi megosztására az ingatlan mellett a személyautó a másik klasszikus példa. Tízből négy felnőtt internetező stoppolt már, de közel ennyien vannak azok is, akik vettek már fel stoppost életükben. Az internet jóvoltából a harmadik évezred nomádjainak már nem kell az út mellett órákat állniuk esőben-szélben, előre egyeztethetik a fuvart. Az internethasználók közel fele ismer olyan internetes oldalt, mobil applikációt, amelyen autósok ajánlhatják fel kocsijuk üres helyeit az azonos irányba utazóknak, és 3 százalékuk már élt is a lehetőséggel utasként, 2 százalékuk pedig autósként. Az autómegosztás során elterjedt az anyagi hozzájárulás kérése-adása, ami ha nem is Magyarországon, de számos kelet-európai országban eleve magától értetődő volt a hagyományos stoppolások esetében is. A szolgáltatás biztató jövő előtt áll, ha a tapasztalatokat nézzük: akár autósként, akár utasként élt valaki az autó- és útmegosztás lehetőségével, az kivétel nélkül másoknak is ajánlaná ezt a lehetőséget. Akik nem ismernek megfelelő internetes oldalt, azoknak egynegyede venne fel autósként utast szívességi alapon, és csak egyharmaduk zárkózna el ettől a lehetőségtől (a relatív többségnek nincs autója, nem vezet). De amennyiben az utas hozzájárulna a költségekhez, közülük is minden harmadik reális opciónak tartaná, hogy ugyanazon az útvonalon, amin amúgy is járna, idegeneket fuvarozzon útitársként. Vagyis összességében az ilyen jellegű internetes oldalakat nem ismerők bő egyharmada, 35 százaléka élne a lehetőséggel, hogy megossza egy idegennel az útidejét és esetleg az úti költségeit is. A telekocsihoz hasonló szolgáltatásokat nem ismerők 37 százaléka szállna be egy ilyen oldalon megismert idegen sofőr mellé, vállalva azt is, hogy hozzájárul az útiköltségekhez, míg további 5 százalék csak akkor, ha szívességi alapon fuvaroznák. Megosztáson alapul a jövő (is)? A modern életet sokat kárhoztatták a természetes közösségek felbomlásáért. De úgy tűnik, éppen az interneten keresztül szőhetjük újra a megritkult szívességi hálókat. Sorra jelennek meg azok az internetes oldalak és az őket elindító majd éppen általuk szárba szökkenő közösségek, amik választ kínálnak olyan hétköznapi problémákra, mint az autó, a szállás, egy jó könyv, vagy éppen a síléc hiánya. A
Minden ötödik internetező kezében ott a tablet
Már Magyarországon is minden ötödik internetező kezében találhatunk egy táblagépet és felük videókat is szokott nézni rajta. Azok a felhasználók is megjelentek, akik akár élő tévéműsort is néznek tableten. Az alkalmazásokért azonban egyelőre csak kevesen hajlandóak fizetni, a többség csak ingyenes applikációkat tart az okoseszközein. Az eNET és a Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” jelenlegi kutatása a hazai tablet használati szokásokkal foglalkozik. A táblagépek a technológiai fejlődés újabb vívmányaként a számítógépek és az okostelefonok hibridjei, egyesítik a két eszköz egyes pozitív tulajdonságait. Miközben a tabletek megőrizték a mobiltelefonok hordozhatóságának előnyeit, addig a nagyobb kijelző méretéből adódóan megtartották a könnyebb kezelhetőség adta széles felhasználási lehetőségeket is. Közösségi média alkalmazások a fókuszban A tablet tulajdonosok háromtizede 10-nél kevesebb alkalmazást tart az eszközén, kicsit több mint harmada (35%) pedig 11-20 közöttit, tehát a felhasználók kétharmadára igaz, hogy 20-nál kevesebb alkalmazásuk van. Emellett viszont mindössze 7% azok aránya, akiknél ötvennél is több applikációt lehet találni. A használat gyakorisága ennél is alacsonyabb, a legjellemzőbb, hogy vagy 6-nál kevesebb (38%) vagy 6 és 10 közötti (38%) alkalmazást használnak legalább egyszer egy hónapban. A letöltésre kerülő applikációk nagy részét tehát a felhasználók nem feltétlenül használják rendszeresen. A táblagépeket használó internetező felnőttek leginkább közösségi média kapcsán (62%) használják az alkalmazásokat. Ezen túl szintén népszerűek a fényképkészítésre- és nézegetésre (50%), vásárlás előtti és közbeni tájékozódásra (47%) és banki információszerzésre vagy egyenleg lekérdezésére (46%) alkalmas alkalmazások. A felmérés alapján viszont a legkevésbé könyvek, újságok, dokumentumok olvasására és zenehallgatásra használják ezeket. A fiatalok már használják, a többiek nyitottak rá Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014. januári felmérés alapján már minden ötödik (21%) internetező felnőtt rendelkezik valamilyen típusú táblagéppel, ami az azonos körben mért 51%-os okostelefon ellátottsághoz képest mindenképpen pozitívnak tekinthető. A férfi és a női tablet tulajdonosok aránya közel azonos, de a mérleg nyelve inkább a férfiak felé billen, ami megfelel annak az elképzelésnek, hogy a férfiak nyitottabbak az új technológiai vívmányok felé. Ugyanakkor az eNET egy korábbi, 2013. szeptemberi online mobil kutatásához képest a nemek arányában így is javulás történt, hiszen akkor jóval alacsonyabb, 40% volt a nők aránya. Életkor alapján megállapítható, hogy a tablet használat főleg a fiatalabb korosztályokra jellemző, hiszen az azt használó internetezők 35%-a 18 és 29 év közötti, 27%-uk pedig a harmincas éveiben jár. A táblagép tulajdonosok közel kétharmada (62%) aktív kereső, 10% tanuló, 9% pedig nyugdíjas. A fennmaradó 19% vagy munkanélküli, vagy egyéb státuszú. A már tablet tulajdonosok mellett meglehetősen magas azok aránya, akik ugyan még nem rendelkeznek ilyen eszközzel, de saját bevallásuk szerint előbb-utóbb vélhetően sort kerítenek a beszerzésére. Miközben a felnőtt korú internetezők ötödének már van táblagépe, addig minden további negyedik ember hajlandó lenne megvásárolni azt és szintén magas, mintegy 35% azok aránya, akik ugyan vásárlási szándékot nem mutattak, de nyitottak arra, hogy kipróbálják. A megkérdezett felnőtt netezőknek csupán 18%-a nem érdeklődik a tabletek iránt. Videónézés és e-könyv olvasás tableten A táblagépek felhasználási szokásait is vizsgáló 2014. áprilisi eNET kutatás alapján minden második felnőtt internetező tablet tulajdonos szokott filmeket nézni az eszközön. Még magasabb azok aránya, akik videónézésre is használják azt (72%) és míg 32% saját bevallása szerint alkalmazáson, addig 40% weben keresztül néz videókat rajta. A fennmaradó 28% azonban egyáltalán nem használja ilyen célra a táblagépét. Ugyan még kevésbé jellemző az élő, vagy felvett tévéműsorok megtekintése tableten, de az mindenképpen biztató, hogy már itthon is megjelent az a csoport, aki erre is használja a tabletet. Már közel minden negyedik táblagép tulajdonosra igaz, hogy felvételről néz meg rajta valamilyen tévéműsort, 17% pedig élőben adott adást is követ rajta. A kényelmes képernyőméretének köszönhetően további jellemző felhasználási terület az e-könyvek olvasása. Azok közül, akik elektronikus formában is szoktak könyvet olvasni 23% jelezte, hogy ezt a tevékenységet tableten is végzi. Az internetező felnőttek közül 18% pedig e-könyv olvasási céllal tervezi táblagép vásárlását a közeljövőben (eNET online e-könyv kutatás, 2014. január, 18+ internetező, N=1122). Hazai tabletezők A hazai internetező felnőtt lakosságban már minden ötödik személy rendelkezik táblagéppel és többségben vannak az Android operációs rendszerre épülő eszközök. Bár a felhasználók nem szívesen fizetnek applikációk letöltéséért, de már idehaza is megjelent az a réteg, amely hajlandó erre pénzt áldozni – 73% egyáltalán nem adott még ki pénzt ilyesmiért, de 12% már háromnál több alkalmazásért is fizetett. Az eszközvásárlási szándék alapján várhatóan a jövőben tovább fog emelkedni a tablet tulajdonosok száma és mindenképpen fontos kérdés lesz, hogy bizonyos területeken mennyire veszik át ezek az eszközök a laptopok, az e-könyv olvasók vagy esetleg a televíziók szerepét. eNET – Telekom
Az e-könyvek mentik meg az olvasást?
Napjainkban a felnőtt internetezők többsége saját bevallása szerint kevesebbet olvas könyvet, mint öt évvel ezelőtt. A könyvolvasással töltött idő csökkenésének megállításában vagy akár növelésében az e-könyveknek vitathatatlan szerepük lehet a jövőben – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a könyvolvasási szokásokkal és az e-könyvekhez való hozzáállással foglalkozik. Így olvastok ti A mai fiatal és felnövő generációk olvasási szokásainak kialakulásában komoly szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi életben történő változások. Az Y és főleg a Z generáció már egy olyan online kommunikációs közegbe született bele, ahol a könyveknek teljesen más szerepe van, mint volt korábban. A fiatalabb korosztályok számára a tanulási, ismeretszerzési és megismerési folyamatban az internet egy jelentős szeletet hasít ki, emellett pedig az újabb, modernebb technológiákhoz való kapcsolatuk révén a könyvekkel való interakció átalakulóban van. Az eNET a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett 2014. januári kutatásában megvizsgálta, hogy az elmúlt öt év során hogyan alakultak az olvasási szokások. A többség, mintegy 57% saját bevallása szerint kevesebbet olvas most, mint tette azt öt évvel ezelőtt. Négy emberből hárman a kevesebb rendelkezésre álló idővel magyarázták mindezt, ugyanakkor az időtényező mellett a könyvek ára is fokozott szerepet játszott az olvasási szokások alakulásában: minden harmadik ember (34%) drágállja a könyvek mai árát. A felnőtt internetezők 16%-a mostanában inkább rövidebb terjedelmű szövegeket olvas, mintsem könyveket, ami feltehetően leginkább a számítógép- és az internethasználat elterjedésének, valamint az emiatt végbemenő információ-fogyasztási szokások megváltozásának köszönhető. A látásromlás, a gyermekvállalás miatt lecsökkenő szabadidő, a tankönyvek miatt jellemzően több olvasást igénylő tanulmányok befejezése és az érdeklődést felkeltő könyvek hiánya is felmerült az olvasási szokásokat negatívan befolyásoló tényezőként. Miközben a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság 28%-a öt évvel ezelőtt is ugyanannyit olvasott, mint mostanában, addig csak 15% azoknak az aránya, akik most olvasnak többet. A manapság többet olvasók 48%-ának több ideje van olvasni, 40%-nál pedig az érdeklődést felkeltő könyvek számának növekedése játszott szerepet az olvasási aktivitás pozitív változásában. Miközben 30%-nál a könyvolvasás szórakoztató jellege, addig 23%-nál az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége volt a döntő tényező. Korszakváltó lehet az e-könyv A digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése hozhatja meg a jövőben a korszakváltást az olvasási szokásokban. Az e-könyvek könnyű hozzáférhetősége az egyik kulcstényező az olvasási szokások pozitív változásában. Bár Magyarországon az e-könyvek olvasása egyelőre még nem játszik jelentős szerepet az internetezők többségének mindennapjaiban, már hazánkban is jelentős az a réteg, amelynek tagjai szoktak e-könyvet olvasni (39%). Egyelőre azonban még kisebbségben vannak azok (csupán a felnőtt internetezők 5%-a), akik hajlandóak fizetni is az elektronikus tartalomért. E-könyvek pro és kontra A legtöbben (54%) az e-könyvek előnyeként a kis helyigényt hozták fel, de számos egyéb érv is felmerült mellettük: könnyen és gyorsan hozzáférhetőek (49%), nagyítható a tartalmuk (42%), nem használódnak el (37%) és környezetkímélők (36%). A pozitívumok mellett azonban a 18 év feletti rendszeresen internetezők 44%-a még mutat kötődést a Gutenberg-galaxishoz, ők az e-könyveknél hiányolják azt az illatot, azt a fogást, amit egy hagyományos könyvkézbe vételekor tapasztalunk. Mindeközben minden ötödik válaszadó túl kicsinek érzi a magyar nyelvű e-könyv-kínálatot, ami azért kritikus, mert csak 21% szokott angol és 4% német nyelven olvasni, a többiek viszont leginkább csak magyarul olvasnának e-könyvet. A magyar nyelvű e-könyvek iránti igényt jól jelzi, hogy a digitális könyvek beszerzései során a legtöbbször említett oldalak többsége magyar és nem nemzetközi weboldal. E-könyv vagy nyomtatott könyv? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a kutatás során megvizsgálta, hogy az ártól eltekintve a vásárlás során ugyanannak a könyvnek a nyomtatott könyv, a hangoskönyv vagy inkább az e-könyv változatát választanák-e az emberek, ha szabadon választhatnának ezek közül. A többség, mintegy 80% nyomtatott könyvet vásárolna, 13% virtuális kosarába e-könyv kerülne, 5% pedig hangoskönyvet választana, míg 2% egyiket sem venné meg. Ehhez képest valamivel árnyaltabb az eredmény, ha barátok, rokonok megajándékozásáról van szó. Ugyan 31% nem ajándékozna e-könyvet, mégpedig többnyire azért, mert inkább nyomtatott könyvet vásárolna, vagy mert drágállja az elektronikus verziót, 33% jelezte, hogy ugyan még nem volt rá példa, de nem zárkózik el az e-könyv ajándékozásától. Egy kisebb csoportnál (6%) pedig már elő is fordult, hogy digitális könyvvel lepte meg barátait, rokonait. A 18 év feletti rendszeresen internetezők 59%-a nem szokott e-könyvet vásárolni, 10% évente csak egy darabot, 7% kettőt, 24% pedig legalább 3 darabot. Megfigyelhető tendencia, hogy az egy évben megvásárolt e-könyvek számának növekedésével egyenes arányban csökken a vásárlók száma – tehát egyelőre kevesen vesznek több e-könyvet idehaza. A digitális könyvet nem vásárlók 42%-a említette, hogy azért nem vásárol e-könyvet, mert túl drágának tartja azokat. A hazai lakosság e-könyv iránti árérzékenységét jelzi, hogy minden negyedik e-könyvet vásárló maximum a hagyományos könyv árának 50%-át fizetné ki az elektronikus verzióért. A digitális könyveket nem vásárlók 40%-a pedig jobban kedveli a nyomtatott könyveket. Merre mutat a jövő? Hazánkban az e-könyv olvasása és a kifejezetten e-könyv olvasására szánt eszköz (e-könyvolvasó) megléte nem feltétlenül jár együtt. Az eNET kutatásából kiderül, hogy a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosságon belül az e-könyveket olvasók mindössze 11%-a említette, hogy e-könyvolvasót használ e célra, 23% tabletet, 28% okostelefont, 38% hordozható számítógépet, 46% pedig az asztali számítógépet nevezte meg. Az e-könyv olvasás további elterjedéséhez vezetne, ha minél többeknek lenne e-könyvolvasója, de egyelőre hazánkban az a tendencia figyelhető meg, hogy a rendszeresen internetező felnőttek próbálnak inkább több funkcióra is alkalmas eszközt vásárolni, amely adott esetben alkalmas e-könyv olvasására is. Az eNET kutatása alapján látható, hogy az e-könyveknek számos, a lakosság számára is érzékelhető és vitathatatlan előnye van, ugyanakkor a szélesebb körű elterjedéséhez ezeknél többre van szükség. A magyar nyelvű tartalmat kínáló e-könyvek piacával nem elégedettek maradéktalanul az olvasók. A piaci szereplők számára ez egyben lehetőséget is jelent, mivel további tartalmak iránt is mutatkozna igény. eNET – Telekom
Vége a férfias internetnek Magyarországon?
A korábbi évek során az online világban uralkodó „férfi dominancia” mára már szinte teljesen eltűnt, a nemek aránya kiegyenlítődött. Magyarországon a férfiak és a nők internetezési szokásai nagyjából megfelelnek az európai uniós tagállamok átlagának. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának aktuális anyaga a férfiak és a nők számítógép- és internet-használati szokásaival foglalkozik. Számítógép-használat Az eNET kutatása alapján a számítógép hamarabb része lett a férfiak életének, mint a nőkének. Miközben a rendszeresen internetező férfiak harmada (34%) több mint 15 éve használja a számítógépet, addig a nőknél ez az arány 27%. A nők között az utóbbi néhány évtől eltekintve a számítógép-használat egyenletesen terjedt, a másik nem esetében a növekedés üteme fokozatosan csökkent. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett kutatásában megvizsgálta, hogy a felhasználók bizonyos tevékenységekhez – mint például elektronikus levelezés, játék, zenehallgatás stb. – inkább számítógépet vagy inkább mobiltelefont vesznek-e igénybe, esetleg mindkét eszközt egyforma intenzitással. Egyik nemnél sem merült fel olyan tevékenység, amit kizárólag mobiltelefonon végeznének, ehhez legközelebb a naptárhasználat áll, de mindkét nem mobiltelefont és számítógépet is egyaránt használ erre a célra. A tevékenységek többségét azonban a nők és a férfiak is inkább, de nem kizárólagosan számítógépen végzik. Tehát a számítógép-használat az eNET által vizsgált tevékenységeknél nemtől függetlenül mindenképpen meghatározó, viszont míg a férfiak a tevékenységek 57%-át inkább vagy csak számítógépen végzik, addig a nőknél ez az arány jóval magasabb – a 71%-ot is eléri. A férfi internetezőknél tehát elindult az eltolódás az aktívabb, számítógép melletti mobiltelefon-használat felé, a nők valamivel mérsékeltebb tempóban, de szintén efelé tartanak. Internethasználat A NOK 2013 harmadik negyedéves, 25 ezer fős sokaságra épülő kutatási adatai alapján a nemek internet-használati gyakorisága nagyon hasonló képet mutat. Mindkét nemnél a lakosság közel háromnegyedére igaz a napi rendszerességű internetezés, sőt a férfiak 47%-ánál, a nőknek pedig a 43%-ánál elmondható, hogy naponta többször is felmennek a világhálóra. A férfiak 21%-a egy héten több mint 25 órát tölt az interneten, ugyanez a nők 16%-áról mondható el. A férfiak kétharmada (66%), és a nők közel háromnegyede (72%) hetente legfeljebb 20 órát internetezik. Európa nyomában Az Eurostat adatai alapján az eNET megvizsgálta, hogy a magyarországi internet-használati szokások milyen hasonlóságot vagy éppen különbséget mutatnak más európai uniós tagországokhoz képest. A 28 európai uniós tagállamban (továbbiakban: EU-28) a 16-74 éves korosztályban minden ötödik férfi és minden negyedik nő sohasem használta még az internetet, legyen szó akár otthoni, akár munkahelyi használatról. Magyarországon mindkét nem esetén nagyobb ez az arány, a férfiak 25%-a, a nőknek pedig a 27%-a még soha életében nem internetezett. A rendszeres – legalább heti egyszeri – internethasználatra vonatkozó EU-28 átlag a férfiaknál 73%, a nőknél pedig 67%. Magyarországon a férfiak 71%-a, a nőknek 68%-a legalább hetente egyszer él az internetezés lehetőségével, legyen szó akár magán-, akár üzleti célú használatról. Rendszeres internethasználat tekintetében tehát megfelelünk az európai uniós átlagnak. Hasonló összképet mutat a gyakori – mindennapos vagy majdnem mindennapos – internethasználat, mivel az EU-28 átlaga e tekintetben a férfiaknál 62%, a nőknél 55%, hazánkban pedig rendre 60% és 56%. Magyarország tehát (a kutatás hibahatárát is figyelembe véve) mindkét internet-használati viszonylatban megfelel az EU-28 átlagának. A 3. ábrán szereplő tevékenységek közül az EU-28 esetén mind a férfiak, mind a nők a legtöbben egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információ keresésére használják az internetet. A felsorolt tevékenységek közül három esetben is (online hírek/újságok olvasása/letöltése, közösségi hálózat használata, saját készítésű tartalom feltöltése) mindkét nem jelentősen meghaladja az EU-28 átlagot. Ezzel szemben az internetbankolás szempontjából viszont nemtől függetlenül jelentősen elmaradunk az európai uniós szinttől. Mit hozhat a jövő: internet után okos eszközök? Az eNET 2013. szeptemberi kutatásában azt is vizsgálta, hogy a rendszeresen internetezők hogyan viszonyulnak a már létező, de még nem feltétlenül elterjedt okoseszközökhöz, mint például a tablet, az okosóra, az okostévé vagy éppen az intelligens porszívó. Az esetek többségében azonos volt a férfiak és a nők hozzáállása, azonban néhány esetben a két csoport jelentősen eltérő véleményt alkotott. A tablet/tábla-PC esetében a férfiak 20%-a, a nőknek pedig a 27%-a vásárolná meg a terméket. A férfiaknál mutatkozó alacsonyabb vásárlási hajlandóság részben azzal is magyarázható, hogy köztük már 19% rendelkezik ilyen eszközzel, míg a nőknél ez csak 12%-ra igaz. Nem meglepő módon az intelligens, önjáró porszívó megvásárlásáról is különböző vélemények születtek. A nők 19%-a megvásárolná ezt az eszközt, míg a férfiaknál ez csak minden tizedik emberre igaz. A fókusz eltolódik A nők fokozatosan növelik jelenlétüket az online környezetben, a korábban jellemző férfi dominancia eltűnőben van és mára már kiegyenlített a nemek aránya, sőt ha a jelenlegi tendencia továbbra is így folytatódik, akkor a közeljövőben a nők javára is átbillenhet. Ez a tendencia pedig az internettel foglalkozók oldaláról egy olyan irányú fókuszváltást tesz szükségessé, mely során egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a női felhasználóknak, preferenciáiknak és információfogyasztási szokásaiknak. eNET – Telekom Az egyes európai uniós tagállamok módszertanai eltérhetnek, ami az eltérések egy részét is eredményezheti.
Így interneteznek az 55 év feletti fiatalok!
A fiatalok már nagyon korán megismerkednek az infokommunikációs eszközökkel és elsajátítják az azokhoz szükséges tudást. Mindaz, ami a fiatalabb generációk számára természetes, az idősebbek nagy részének ismeretlen, új világ, de egyesek már elkezdték meghódítását, például az 55 év feletti internetezők 10%-a már aktívan használ tabletet. Az eNET – Telekom közös, Jelentés az internetgazdaságról sorozatának legújabb darabja az 55 év feletti „fiatalokkal” foglalkozik. Aki kimarad, lemarad?! A 2011-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság közel harmadát az 55 év feletti korosztály adja. Ez a tekintélyes, mintegy 3 milliós méretet öltő korosztály a digitális kirekesztettség szempontjából a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport, hiszen miközben a fiatalabbak jellemzően a számítógép és az internet világában szocializálódnak (digitális bennszülöttek), vagy aktívan megtanulták azok használatát (digitális bevándorlók), addig az 55 év felettiek nagy részének ez az új közeg meglehetősen idegen. Az ismeretlentől való félelem jellemzi az idősebb generációk többségének az internettel és a számítógéppel való viszonyát, pedig valószínűleg a mindennapjaik válhatnának egyszerűbbé az interneten elérhető információk révén, valamint a kapcsolattartási és tájékozódási lehetőségeik is jelentősen javulhatnának. A 25 ezer fős sokaságra épülő Nemzeti Olvasottság Kutatás (továbbiakban: NOK) adatai alapján 2013 második negyedévében az 55 év felettiek mindössze 25%-a használt internetet, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (61%). Számítógép és internet használat 55 év felett Az 55 év felettiek egy szűkebb rétege már felismerte, hogy milyen lehetőségek rejlenek a számítógép és az internet használatában, így egyre bátrabban és növekvő érdeklődéssel közelednek az új technológiai vívmányokhoz. Az idősebb generációk ebből a szempontból megosztottnak tekinthetők, hiszen vannak, akik teljesen reménytelennek érzik, hogy valaha számítógépet használjanak, miközben egyeseknek ez már a mindennapi rutin része és teljesen természetes eszközként tekintenek a számítógépekre. Az eNET kutatása szerint az 55 év felettieknél négyből egy fő használ számítógépet, míg az ennél fiatalabbak esetén négyből három emberről mondható el ugyanez (tehát háromszoros a különbség) – vagyis óriási tartalékok rejlenek az idősebb korosztályban és az ő bevonásuk az internetezők táborának bővülését jelenthetné. A KSH 2012-es felmérése szerint viszont a már számítógépet használó 55 év felettiek 71%-a napi rendszerességgel használ számítógépet, ami ugyan elmarad a 16-24 éves korosztálytól (88%), de a napi szintű használat mindkét korosztály esetén domináns a használati gyakoriságot tekintve. A két társadalmi csoport leginkább a használat helyét tekintve különbözik egymástól, ami vélhetően az életvitelbeli különbségekből adódik. Míg az idősebb generációk esetén az otthoni használat egyértelműen vezet (70%), addig a 16-24 évesek körében sokkal jobban eloszlik a különböző helyszínek (otthon, oktatási intézmény, más személy lakása stb.) között a számítógép használata. Internetezés korhatár nélkül A NOK vizsgálja az egyes korosztályok internetezési szokásait is, beleértve hogy mióta használnak internetet, milyen gyakorisággal és mennyi ideig. Ha csak az 55 év feletti internetezőket nézzük a többség legfeljebb 6 éve használja az internetet. A kutatásban részt vevő internetezők válaszai alapján a gyakori – akár napközben többszöri – internetezés a jellemző. A legtöbben (43%) naponta többször is interneteznek és a 94%-uk pedig legalább heti 2-3 alkalommal. Az 55 év feletti internetezők körében is hasonló használati gyakoriság jellemző, 35%-uk akár naponta többször is használja az internetet, 92%-uk pedig legalább heti 2-3 alkalommal. Az internetezéssel töltött idő alapján azt lehet mondani, hogy az 55 év felettiek összességében kevesebb időt töltenek internetezéssel, mint a teljes sokaság. Az idősebb generáció közel harmada legfeljebb 5 órát tölt el egy héten a képernyők előtt. Számítógép vagy okostelefon? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2013. szeptemberi online felméréséből kiderül, hogy az 55 év feletti internetezőknek csupán 31%-a rendelkezik egyelőre okostelefonnal. A fiatalabb és az idősebb generációk között jelentős különbség, hogy bizonyos tevékenységeket – mint például a zenehallgatás, közösségi média használat, hírolvasás, elektronikus levelezés, információkeresés, böngészés – inkább számítógépen vagy inkább mobiltelefonon (beleértve a hagyományos mobiltelefont) végeznek-e. A fiatalabb korosztályok esetén jellemzően megoszlik a két eszköz használata és mondhatni egyenlő arányban használják mindkét eszközt. Ezzel szemben az 55 év felettieknél sokkal hangsúlyosabb a számítógép igénybe vétele. A kíváncsiság kortalan A teljes 55 év feletti korosztály esetében jellemző, hogy viszonylag távolságtartóak az új technológiákkal szemben, mivel bizonytalannak érzik magukat és sok esetben úgy érzik, hogy nincsenek a használathoz szükséges tudás birtokában. Éppen ezért az új kütyükhöz való hozzáállásuk általában sokkal konzervatívabb, mint a fiatal generációké. Az internetező 55 év felettiek körében megvizsgáltuk az „okos” termékek iránti nyitottságot. (A termékek között volt okostelefon, tablet, okosóra és okostévé is.) Az idősebb generációnak az a rétege, akik már nyitottak a számítógép és az internet felé, az új technológiai vívmányokkal szemben is érdeklődést mutatnak, ha másképpen nem is, egy próba erejéig mindenképpen. A manapság nagy népszerűségnek örvendő táblagépek esetében az 55 év feletti válaszadók 10%-a vallotta azt, hogy már most is használják azokat; köztük is főleg azoknál jellemző a tablet használat, akik már több mint 15 éve interneteznek. Az 55 év alattiak 18%-a mondta ugyanezt, így a 10% meglehetősen jó eredménynek tekinthető. Az idősebbek 47%-a mindenképpen kipróbálná a tableteket, 15%-a pedig meg is vásárolná azokat. Érdekes, hogy az internettel még csak 1-3 éve ismerkedő 55 év felettiek nem igazán érdeklődnek a táblagépek iránt, míg a régebb óta internetet használók körében nagyobb erre a nyitottság. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a réteg már nagyobb biztonságban mozog az internetes, számítógépes világban és bátrabban lép ki a már megszokott közegből. A jövő internetezői Az internet korhatárra való tekintet nélkül mindenki számára tartogat előnyöket, lehetőségeket, amelyek miatt érdemes megismerkedni ezzel a világgal. Az 55 év felettiek mindenképpen egy olyan potenciális társadalmi csoport, ahol növelhető az internet és a különböző infokommunikációs eszközök használata. Az idősebbek internet használati hajlandóságát több dolog is befolyásolja: iskolázottság, jövedelem, aktivitás foka. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az 55 év felettiek körében többnyire hiányzik az angol nyelvismeret, így a nemzetközi tartalmak számukra nem érdekesek, ezért ahhoz hogy növeljük az interneten eltöltött idejüket, szükség van arra, hogy minőségi, őket érdeklő magyar nyelvű tartalmakat is találjanak a világhálón. A táblagépek nagyban segíthetik az időseket, hiszen egy számítógéphez képest általában sokkal egyszerűbb a használatuk és többnyire árban is kedvezőbbek. A tabletek zoomolási lehetősége pedig a rosszabb látásúak számára is megoldást jelent. eNET – Telekom
