• Főoldal
  • Szakterületek
    • Pénzügy
    • Telco
    • Energetika
    • Közigazgatás
    • Oktatás
    • Drón
    • IT Security
  • Kompetenciák
    • Stratégiaalkotás és üzleti tervezés
    • Pályázati tanácsadás és forrásbevonás
    • Adatmodellezés és adatelemzés
    • Fejlesztési adókedvezmények
    • Folyamatoptimalizálás és automatizálás
    • Mesterséges intelligencia tanácsadás
    • Projektmenedzsment
    • Cloud alapú megújulás KKV-knak
    • Térinformatikai és távközlési tanácsadás
    • Piackutatás és döntéstámogatás
    • Szervezetfejlesztés
    • ESG tanácsadás
  • Rólunk
  • Szakmai érdekességek
  • Karrier
  • Referenciáink
  • Főoldal
  • Szakterületek
    • Pénzügy
    • Telco
    • Energetika
    • Közigazgatás
    • Oktatás
    • Drón
    • IT Security
  • Kompetenciák
    • Stratégiaalkotás és üzleti tervezés
    • Pályázati tanácsadás és forrásbevonás
    • Adatmodellezés és adatelemzés
    • Fejlesztési adókedvezmények
    • Folyamatoptimalizálás és automatizálás
    • Mesterséges intelligencia tanácsadás
    • Projektmenedzsment
    • Cloud alapú megújulás KKV-knak
    • Térinformatikai és távközlési tanácsadás
    • Piackutatás és döntéstámogatás
    • Szervezetfejlesztés
    • ESG tanácsadás
  • Rólunk
  • Szakmai érdekességek
  • Karrier
  • Referenciáink
    • HU
    • EN
    • HU
    • EN

    A jó mobilreklám ismérve, hogy tájékoztat

    Aktuális,  Kategória nélkül

    A mobilhirdetések egyre elterjedtebbé válnak hazánkban, amikkel mára tömegeket lehet elérni. Jelenleg a mobiljukon netet használók 79 százaléka, azaz 2,9 millió fő szokott készülékén mobilhirdetésekkel találkozni. Számukra fontosabb, hogy egy mobilreklám tájékoztasson, mint hogy szórakoztató legyen – derül ki az eNET – Madhouse friss kutatásából, amely a mobilhirdetésekkel foglalkozik. El a kezekkel a mobilomtól! Az eNET és a Madhouse 2016 áprilisában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők életének szerves részévé vált a mobiltelefon, amitől nem szívesen válnának meg: kivétel nélkül mindenki használ közülük ilyen készüléket, és kétharmaduk még az édesség-evésről is kész lemondani egy hónapra, csak hogy megtarthassa a mobilját. Az okostelefont használók függése még meglepőbb: egyharmaduk inkább a szexet nélkülözné egy hónapra, semmint az okoskészülékét. A mobilt nem csak egyre többen, hanem egyre szerteágazóbb módon is használjuk, így a netezők fele már mobiltelefonján látogat napi rendszerességgel közösségi oldalakat, illetve böngészik az interneten, 40% pedig innen (is) informálódik. Mivel a mobiljukon netet használók száma már közel 3,7 millió fő, így a mobilhirdetések is egyre elterjedtebbé válnak, amikkel tömegeket lehet elérni idehaza. Áttörés a mobilhirdetések piacán A mobiltelefonjukon netet használók 79 százaléka, azaz 2,9 millió fő szokott rendszeresen mobilreklámokkal találkozni készülékén. A mobilhirdetéseket többé tehát nem kell magyarázni, rengetegen észlelik őket, és tudják, mire valók azok. Jó hír a mobilhirdetőknek, hogy a telefonjukon reklámokkal találkozók közül tízből hatan tisztában vannak vele, hogy a tartalomszolgáltatóknak ezek jelentik a fő bevételi forrást, ezért elfogadják a hirdetéseket az oldalak/alkalmazások ingyenességéért cserébe. Azok közül pedig, akik meg is szokták nézni a mobiljukon a reklámokat, 58 százalékkal már előfordult, hogy megtetszett neki egy termék, aminek a hirdetését a mobilján látta. Na de milyen a jó mobilhirdetés? Érdekes lehet, de a válaszadók számára egy jó mobilhirdetés legfontosabb kritériuma, hogy számukra értékes információt közvetítsen (62%), ezt követi szorosan az igény, hogy egy reklám képes legyen bevonni a felhasználót, tehát hogy érdekes, kreatív vagy vicces legyen (57%). A harmadik fontos szempont, hogy szolgáltatói engedélyt kérjen a megjelenítésre (56%); továbbá a válaszadók több mint felének lényeges, hogy a reklám releváns, azaz az érdeklődési körének, böngészési előzményeinek megfelelő legyen (51%). Meglepő, de mindössze 39 százalék tartotta fontosnak, hogy a mobilhirdetések passzoljanak az oldal/applikáció tartalmába, szerkezetébe, dizájnjába. A kutatást megelőző három hétben látott mobilreklámokkal kapcsolatban a legtöbben az Adidas, Ikea, Renault, Samsung, Telekom, Tesco, illetve a Vodafone hirdetéseivel találkoztak mobiljukon. „Sok hasznos információval szolgált számunkra is a kutatás. Mindig segít, ha beleláthatunk a felhasználók fejébe, hiszen célunk, hogy olyan reklámok jelenjenek meg a mobilokon, melyek felcsigázzák a fogyasztók érdeklődését egy termék iránt, emellett nem zavaróak, makulátlan megjelenésűek és informatívak egyszerre.”- fejtette ki Brindza Gábor, a Madhouse ügyvezetője. Készülhetnek a mobilhirdetők A mobiltelefon mára az informálódás egyik fő forrásává vált a felnőtt magyar netezők életében, legyen szó akár közösségi oldalak látogatásáról, böngészésről, vagy információkeresésről. Mindez természetesen a mobilhirdetők lehetőségeit is kiszélesítette, hiszen egyre többen érhetőek el mobilon. Hazánkban jelenleg 2,9 millió mobiltelefon-használó szokott mobilreklámokkal találkozni készülékén, ez a szám azonban a mobilról végzett online tevékenységek terjedésével együtt várhatóan a jövőben tovább növekszik majd. eNET – Madhouse

    2016.06.09. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Minden 25. forintot a neten költenek el a magyarok

    Aktuális,  Kategória nélkül

    A magyar online kiskereskedelmi forgalom az elmúlt években dinamikus növekedést produkált, nem volt ez másképp a tavalyi évben sem. 2015-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma először szárnyalta túl az eddig lélektaninak számító 300 milliárd forintos határt, elérve a 319 milliárd forintot. Ezzel az e-kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes kiskereskedelem 4,1%-a, így elmondható, hogy minden 25. forint online került elköltésre tavaly – derült ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. webáruházak körében végzett friss kutatásából, amelynek eredményei ma láttak napvilágot a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért konferenciáján. 1.ábra: A magyarországi online nettó kiskereskedelmi forgalomForrás: eNET kínálati oldali online kiskereskedelmi kutatás, 2016 május Töretlenül növekszik az e-kiskereskedelem A korábbi évek növekedési trendjei jellemezték 2015-ben is az e-kiskereskedelmet. Nem csupán a nettó forgalom és az e-kiskereskedelem teljes hazai kiskereskedelmen belül aránya növekedett – előbbi 17%-kal, utóbbi 0,4 százalékponttal tudott bővülni 2014-hez képest– hanem az online vásárlók egy megrendelésre költött átlagos értéke is növekedési pályán mozog. Míg 2014-ben a vásárlások nettó átlagos értéke éppen csak elérte a 10 000 Ft, addig 2015-ben a 11 400 forinttal már újabb csúcsokat jelentő magasságokat hódít. Még mindig a készpénz bűvöletében A webáruházaknál a készpénzes utánvét, a banki átutalás és a boltban/telephelyen/irodában történő készpénzes fizetés a legelterjedtebb. Az online vásárlók az elmúlt évben a megrendelések összértékének legnagyobb szeletét ezúttal is készpénzzel egyenlítették ki, vagyis még mindig elmondható, hogy Magyarországon a készpénz dominanciája meghatározó. Futárszolgálatok továbbra is az élen Továbbra is toronymagasan vezet a futárszolgálatos kiszállítási lehetőség nyújtása a webáruházak körében, tíz webshopból kilencnél elérhető ez a szállítási mód. Ezt követi a boltban való személyes átvétel, illetve a személyzettel rendelkező partneri ponton történő személyes átvétel. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2015-ös megrendelések kiszállítását a vásárlások összértéke szerint a futárszolgálatos kézbesítés jellemezte, a megrendelések összértékének 42%-át a futárszolgálatok juttatták el a vásárlókhoz. 2.ábra: Szállítási módok elérhetősége a webáruházak körében Forrás: eNET kínálat oldali online kiskereskedelmi kutatás, 2016. május Egyre többen vásárolnak már külföldi webshopokból 2015-ben a rendszeresen internetezők 84%-a vásárolt online a hazai webáruházak kínálataiból és 35 %-uk külföldi webshopokból (is) – ezzel beigazolódott a webáruházak tavalyi várakozása, miszerint az online vásárlók számában jelentős növekedés várható. Az elmúlt egy évben nem csupán az online vásárlók száma növekedett, hanem a külföldről történő online vásárlási kedv is megugrott a magyar online vásárlók körében. Míg 2015-re 4%-kal növekedett az online vásárlók száma, addig a külföldről is online vásárlók száma 14%-kal nőtt egy év alatt. Azok az online vásárlók, akik külföldről is rendelnek online, leginkább ruházati és sportruházati termékeket, számítástechnikai eszközöket, illetve órákat és ékszereket rendelnek a külföldi webshopokból. Fut az online szekér A hazai e-kereskedők továbbra is leginkább az internetes vásárlások, valamint az online vásárlók számának növekedését, továbbá a mobileszközről történő internetes vásárlás arányának növekedését várják az elkövetkező három évben. Habár az online kiskereskedelem növekedési üteme 2014-hez képest némiképp lelassult, ez azonban leginkább annak tudható be, hogy évről évre egyre magasabb bázisról produkál növekedést a piac. Aggodalomra tehát semmi ok, következő 3-4 évet várhatóan továbbra is az e-kiskereskedelem nettó forgalmának gyarapodása fogja jellemezni, hiszen egyelőre semmilyen akadály sincs a láthatáron, ami ezt meggátolná. Látva a nyugati országok e-kereskedelmi piacának trendjeit, még mindig jócskán van hova fejlődni és növekedni. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

    2016.06.07. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    AUTIZMUS – Minket is érint

    Aktuális,  Kategória nélkül

    Száz emberből egy autista. Valószínűleg mindannyian találkoztunk már autistával a buszon, az utcán vagy az iskolában, csak nem ismertük fel furcsaságának az okát. Mi jut eszünkbe az autizmusról? Minden autista zseni valamiben, mint Dustin Hoffman az Esőemberben? Szívesen látnánk őket közvetlen környezetünkben? Egy biztos, a tájékozottság elfogadóbbá tesz minket. Autizmussal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket vizsgált a felnőtt internetezők körében az eNET – Telekom friss kutatása. Autizmus – első benyomások Az emberek többségének az az első gondolata az autistákról, hogy kommunikációs nehézségeik vannak vagy, hogy egy területen zsenik. A kutatásban részt vett válaszadók által írt pozitív tulajdonságok is a zsenialitással vannak összefüggésben (okos, intelligens, jó a memóriája és jó matekból), míg a hátrányok elsősorban a kommunikáció és a közösségi élet köré csoportosulnak. Az autizmus azonban egy rendkívül összetett tünetegyüttes, igen változatos spektrumzavar, amely bármely intelligenciaszinten jelen lehet. Tények és tévhitek az autizmusról Az autizmus egy veleszületett fejlődési zavar, amely „különböző mértékben és formában, de mindig érinti a kölcsönös kommunikáció és társas viselkedés területét, továbbá együtt jár a gondolkodás és viselkedés rugalmatlanságával” (Autistic Art – Mosoly Otthon Közhasznú Alapítvány). Tízből kilenc válaszadó hallott már az autizmusról, tízből kettőnek van is az ismerősei között autista, mégis nagy a bizonytalanság abban, hogy ezt vajon mi okozza és mivel jár. Azoknak a 91%-a, akik hallottak már az autizmusról, úgy véli – helyesen –, hogy az autista embereknek van valamilyen  viselkedési problémája (például hangoskodnak vagy nem hajlandóak kezet fogni), 82% szerint tanulási nehézséggel is küzdenek, míg hogy van mentális betegsége vagy agyi fejlődési rendellenessége, azt 50-50% gondolja. (Az autizmus az esetek kb. 40%-ában társulhat értelmi fogyatékossággal is.) A válaszadók 78%-a szerint az autistáknak van valamilyen különleges képességük, ami feltételezhetően a témával foglalkozó filmek, könyvek, színdarabok, híres autista tudósok és művészek ismertségének lehet a hatása. A válaszadók 72%-a ismer a témával foglalkozó alkotást – jellemzően filmet –, az Esőember és A kód neve: Merkúr ezek közül a legismertebbek. A különleges képesség azonban csak az autizmussal élők egy részéről mondható el és fontos, hogy az autizmus egyenetlen képességprofillal jár együtt (egyes területen kiemelkedő képességek, míg másutt súlyosan megkésett fejlődési ütem). Az autizmus okaira vonatkozó elméletek nagy szerepet tulajdonítanak az autizmus kialakulásában az örökletességnek, mégis az eNET kutatásában az autizmust legalább hallomásból ismerő válaszadónak alig negyede véli ezt így. A kutatásban részt vettek többsége szerint – a modern orvostudománynak megfelelően – nem okoz autizmust semmilyen oltás, környezeti tényező vagy a nem megfelelő családi környezet sem. Tízből hat válaszadó van tisztában azzal, hogy jelenleg nem ismert az autizmus gyógymódja, valamint tízből nyolcan tudják azt, hogy léteznek az életminőséget javító, a képességeket fejlesztő terápiák. A válaszadók harmada szerint az autisták képesek az önálló életvitelre, de ez nem zárja ki a társadalmi segítséget, amire 93%-uk szerint szükség is van. Modern felfogásban a fogyatékosság az egyénnek a társadalmi részvételben való akadályozottsága, így az nem csak egyéni, hanem társadalmi felelősség is. Ez a szemlélet köszön vissza a kutatási eredményekből is: minden második válaszadó elsősorban családi vagy társadalmi problémaként tekint az autizmusra, kisebb arányban tekintenek rá egészségügyi, oktatásügyi vagy foglalkoztatásügyi problémaként, míg elsősorban egyéni problémának csak minden tizedik válaszadó látja. A megkérdezettek 75%-a a lakóotthonban történő gondozást sem az autista személy, sem a hozzátartozóik szemszögéből nem tartja a legjobb megoldásnak. Összehasonlítva más gyógypedagógiai fogyatékosság kategóriával (tanulási nehézség, értelmi fogyatékosság, specifikus nyelvi zavar) az autisták körében a legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya egy USA-ban végzett kutatás alapján. A magyar megkérdezettek szerint a „különleges képességeket” igénylő művészetekben és a jó matematikai készséget igénylő programozásban állhatják meg leginkább a helyüket az autista felnőttek. Mindannyiunk életének fontos része, ám még ma is tabutémának számít a párkapcsolat és a gyermekvállalás kérdése a fogyatékkal élőknél. Az autista embereknek ugyanúgy lehet romantikus kapcsolata, mint az autizmus nélkül élőknek – véli a válaszadók 38%-a. A gyermekvállalás viszont már ennél érzékenyebb kérdés, a megkérdezettek negyede nem helyesli. Nekünk is lehet autista ismerősünk A tájékozottságnak, a tapasztalatnak fontos szerepe van az elfogadásban – mutatja ezt az is, hogy akiknek van ismertségi körükben autista, azok nagyobb arányban fogadnának el szívesen egy autista személyt szomszédnak, kollégának vagy a családból egy gyermek osztálytársának, mint akiknek nincsen közvetlen tapasztalatuk. Hasonlóképpen, akiknek van fogyatékos ismerőse, azok nagyobb arányban értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy egy enyhén fogyatékos személy ugyanolyan hasznos lehet a munkában, mint egy fogyaték nélkül élő társa. Az Autisták Országos Szövetsége szerint ma legalább 100 ezer autista él Magyarországon, ám mindössze egyötödüket diagnosztizálták. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásában megkérdezte azokat a válaszadókat, akiknek tudomása szerint nincsen autista ismerőse, hogy van-e olyan ismerőse, akire a felsorolt tünetek jellemzőek: tizedük legalább 4 autizmusra jellemző tünetet megjelölt az adott személyre gondolva, például hogy láthatóan nehezen alakít ki kapcsolatokat, nem érti mások szándékait, érzéseit, látszólag indokolatlanul hevesen reagál bizonyos helyzetekre, nem szereti, ha megérintik vagy túlzottan ragaszkodik a napi rutinhoz. A pontos diagnózishoz ez persze kevés, de jól mutatja, hogy akár nekünk is lehet autista ismerősünk, akit nem diagnosztizáltak. eNET – Telekom

    2016.04.11. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    ÜGYINTÉZÉS? – INKÁBB ONLINE!

    Aktuális,  Kategória nélkül

    Az internetezők számára az ügyintézés világa is alapvetően online képzelhető el: körükben ez nem csupán a leginkább kedvelt, de egyben a leggyakrabban használt csatorna is az ügyek intézésére. Ennek ellenére a személyes és a telefonos ügyintézés sem kopott ki mindennapjaikból. Bár az online ügyintézés elsődleges platformja továbbra is a számítógép, erőteljes az okostelefonok térnyerése: tíz internetezőből három az okostelefonjával (is) intéz ügyeket, méghozzá böngészőn keresztül és applikációval egyaránt – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az online ügyintézés gyakorlatával foglalkozik. Online szeretnénk… Az internetezők ügyeik intézésében is az online formát részesítik előnyben a személyes és főként a telefonos ügyintézéssel szemben. Érdekes viszont, hogy a személyes és a telefonos ügyintézés közül az előbbi a preferáltabb. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2016 februárjában készült internetes felmérése szerint a felnőtt internetezők 43%-a, ha teheti, akkor online intézi ügyeit (és további egyötödük jobban szereti azt más módoknál); mindössze 10%-ukra jellemző, hogy amennyiben lehetséges, elkerüli ezt az ügyintézési módot. A személyes ügyintézést tíz internetezőből kettő, a telefonost tízből egy részesíti egyértelműen előnyben. Legtöbben személyesen, leggyakrabban mégis online Az online ügyintézés a másik két ügyintézési móddal közel megegyező arányban van jelen az internetezők mindennapjaiban: akik szoktak egyáltalán ügyeket intézni, azok 97%-a teszi ezt személyesen, 93%-uk telefonon, és 92% online. Korántsem egyforma azonban az egyes ügyintézési csatornák használati gyakorisága, és a mérleg az online ügyintézés javára billen el: nagyobb gyakorisággal intézkednek interneten, mint telefonon vagy személyesen. Tehát, bár használati arányát tekintve a személyes ügyintézés a legdominánsabb, a használat súlyát, gyakoriságát illetően már az online ügyintézés áll a dobogó legmagasabb fokán. De mégis, mit intézünk online? Nyolc lehetséges ügyintézési terület közül a bankolás a legszélesebb körben elterjedt a hazai felnőtt internetezők körében: 74%-uk jelenleg is online bankol, vagyis lekérdezi számlaegyenlegét, utalásokat végez vagy más pénzügyi tranzakciókat indít. Két netező közül egy intéz online szolgáltatásokkal kapcsolatos reklamációkat, számlabefizetést, mérőóra-állás bejelentését, számlaegyenleg lekérdezést (45-50%). Tízből négy internetező köt online biztosítást, és hárman adják be adóbevallásukat ilyen formában. Ennél is kevesebben intéznek iskolai ügyeket online. Böngészővel és applikációval is Az online ügyintézés elsődleges eszköze még mindig leginkább a személyi számítógép, illetve a laptop/notebook – az internetezők fele ezeken intézi ügyeit. Azonban az okostelefonok térnyerése is markáns e téren, hiszen tíz internetező közül három (33%) okostelefonja segítségével (is) ügyintéz. Akik szoktak online ügyeket intézni, azok szinte mindegyike (93%) él a böngészőn keresztüli ügyintézés lehetőségével, míg ugyanezen csoport 36%-a használ applikációkat (is) az ügyintézés során. Személyi és hordozható számítógépen egyaránt a böngészőből történő ügyintézés a jellemzőbb, okostelefonon azonban az alkalmazáson keresztüli ügyintézés beérte a böngészőn keresztülit: az online ügyintézők 23%-a használ erre böngészőt, 25%-uk applikációkat. Biztonságos legyen! Mind a böngészőn, mind az applikációkon keresztüli ügyintézés esetében használóinak legfontosabb elvárása, hogy személyes adataik biztonságban legyenek. Fontos még, hogy könnyen áttekinthető és mindig elérhető legyen, és ha bármilyen probléma merül fel az ügyintézés során, azonnali visszajelzés érkezzen. Kevésbé fontos elvárás, hogy ne csak internetes, hanem telefonos help-deskkel is rendelkezzen, az ügyintéző felület szépsége pedig csak hab a tortán: hat tényező közül átlagosan az ötödik helyre tették. Tovább bővül az online ügyintézők tábora Az internetezők kedvelik és intenzíven használják is napi ügyeik intézésében az online platformot, ezzel együtt az online ügyintézés további bővülésére számíthatunk. A vizsgált ügyintézési területekkel kapcsolatban az internetezők negyede-ötöde jelezte, hogy a jövőben tervezi, hogy áttér ezeknél az online ügyintézési formára. Az online ügyintézés bővülésében jelentős szerepe van egyrészt a szolgáltatók által nyújtott online ügyintézési lehetőségek bővülésének, fejlődésének, másrészt pedig az olyan applikációknak, amelyek praktikusan használhatóak napi ügyeink intézésében. eNET – Telekom

    2016.03.08. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    E-kiskereskedelmi logisztikai megoldások Magyarországon

    Aktuális,  Kategória nélkül

    Az eNET a 2015. évi logisztikai kutatásában a Magyarországon működő, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek logisztikai megoldásait vizsgálta. A kutatás rámutatott, hogy a webáruházaknál elérhető szállítási módok közül továbbra is a futárszolgálatos kézbesítés a leggyakrabban megtalálható, a webáruházaknál elérhető szállítási módok átlagos száma 2,5. A futárszolgálatok közül a három legnagyobb szerződésállománnyal rendre a GLS, az MPL és a DPD rendelkezik (a korábbi felvásárlás miatt a GTR-re vonatkozó adatokat is tartalmazza a DPD értéke.) A futárszolgálatos kézbesítést biztosító webáruházaknál az elérhető futárszolgálatok átlagos száma 1,2. A személyes átvételt biztosító, személyzettel rendelkező partner pontok közül a Pick Pack Pontok az elterjedtebbek az ilyen átvételi módot kínáló és a kutatásban részt vevő webáruházak körében. A magyarországi webáruházak 43%-a egy logisztikai szolgáltatóval köt szerződést, közel egyharmada pedig több szereplővel is rendelkezik szerződéssel. A fennmaradók viszont egyáltalán nem kötnek megállapodást logisztikai szolgáltatóval. 2014-ről 2015-re nőtt azok aránya, akik több logisztikai szolgáltatóval is kötnek szerződést. A logisztikai szolgáltatóval kötött szerződések jellemzően határozatlan időre szólnak, egyáltalán nem jellemző az egy évnél rövidebb időszakra szóló szerződés. A webáruházak 87%-a biztosít a raktáron lévő termékek esetén garantált kiszállítási időt. A legjellemzőbb garantált kiszállítási idő a 48 órán belüli garantált kiszállítás. A magyarországi webáruházak 36%-ánál fordult elő 2014-ben külföldről érkező megrendelés. A nemzetközi megrendelések elsősorban a szomszédos országokból érkeztek (85%), de egyéb európai és nem európai országokból is volt megrendelés. A hazai webáruházak 78%-ánál fordult elő visszáru 2014-ben. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

    2016.02.04. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Okostelefonok: megvan a kétharmad!

    Aktuális,  Kategória nélkül

    Az okostelefonok és a mobilinternet meghódították a felnőtt magyar internetezőket. Mára a netezők kétharmada, azaz 3,3 millió fő okostelefon-használó, közülük 2 millióan használnak mobilinternetet is, vagyis bárhol és bármikor elérhetők az interneten és ők is elérik azt. A mobilnet – és ezen belül a 4G szolgáltatás – iránti igény rohamosan nő. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az okostelefon- és mobilinternet-használati szokások változásaival foglalkozik. 3,3 millió okostelefon-használó hazánkban Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2015 októberében végzett online kutatása alapján az okostelefonok dinamikus terjedése továbbra is megállíthatatlan: mára a felnőtt magyar internetezők 67 százaléka, azaz 3,3 millió fő használ okostelefont. Az elmúlt kicsit több mint két évben az okostelefont használók tábora 20 százalékponttal nőtt a netezők körében. Okostelefon nélkül sehova Az okostelefont használók mindennapi életének szerves részévé vált a telefon, amitől igen nehezükre esik elszakadni: háromnegyedük soha nem kapcsolja ki készülékét és a többség egész éjszaka maga mellett tartja (58%). Vannak azonban, akik még ezzel sem érik be: 28% egész nap nem távolodik a telefonjától egy méternél messzebbre, közel minden negyedik pedig még a mellékhelyiségbe is magával viszi azt. Az okostelefon-használók az alkalmazások letöltése terén is igen aktívnak mutatkoznak, tízből kilencen szoktak legalább alkalmanként készülékükre appokat letölteni. Fizetni azonban már nem szeretnek ezért: kétharmad soha nem tölt le fizetős alkalmazásokat, negyedük pedig csak abban az esetben hajlandó erre, ha olyan appra van szüksége, ami ingyenesen nem szerezhető be. A rendszeresen használt alkalmazások típusát tekintve egyértelműen a térkép, navigáció a kedvenc (69%), mely nélkül még a lakásból sem szeretnek kilépni; de a kommunikációval (62%); játékkal (61%); illetve közösségi médiával (58%) kapcsolatos appok is nélkülözhetetlennek bizonyultak. A wifi már nem elég Wifit tízből kilenc netező használ okostelefonján, miközben azok aránya, akik mobilinterneten keresztül (is) szoktak kapcsolódni a világhálóhoz, már eléri a 60 százalékot, ami 2 millió mobilnetezőt jelent. Egyre nő tehát azok aránya, akik nemcsak az okostelefont, de az internetet is mindig „magukkal viszik”, így bárhol és bármikor elérhetők a neten és ők is elérik azt. 4G, vagy más néven LTE mobil szélessávú szolgáltatást már a mobilnetezők 41 százaléka használ okostelefonján és további 6 százalék tervezi igénybe venni a következő egy évben. Az okostelefon-használók számára nemcsak a mobilnet-szolgáltatás megléte, hanem annak minősége is egyre inkább kulcskérdéssé válik, amit az is mutat, hogy 56 százalék számára a 4G képesség meghatározó szempont egy lehetséges új készülék kiválasztásánál. Az okostelefonomat nem adom! Az okostelefonok továbbra is aranykorukat élik: nemcsak egyre többen, de egyre jobban is imádjuk őket. Hazánkban jelenleg a felnőtt netezők kétharmada okostelefon-használó és eszük ágában sincs megválni telefonjuktól, még rövid időre sem. Mindez persze nem is csoda, hiszen az okostelefont használók 60 százaléka mobilnet-előfizetéssel is rendelkezik, így többé már nincsenek se helyhez, se időhöz kötve, legyen szó navigációról, kommunikációról, játékról, hírolvasásról, vagy akár munkáról, tanulásról. eNET – Telekom

    2015.12.15. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Internet: összehozza vagy szétválasztja a családot?

    Aktuális,  Kategória nélkül

    A telekommunikáció a felnőtt magyar internetezők 85 százalékának családi életében meghatározó szerepet tölt be. Ezen belül is kiemelkedő jelentőséggel bír az internet, amely nemcsak a kapcsolattartás terén vált elengedhetetlenné. Ma már a netezők 83 százalékának közös családi programot is jelent, legyen szó akár közösségi oldalak látogatásáról, online vásárlásról, vagy éppen online zenehallgatásról, filmnézésről – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” című friss kutatásából, amely a telekommunikáció, ezen belül is az internet családok életében betöltött szerepével foglalkozik. Sok kütyü = tájékozottság? Az eNET 2015 nyarán végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők 85 százalékának családi életében központi szerepet tölt be a telekommunikáció, és több mint felük szerint minél többféle telekommunikációs eszközt használ egy család, annál tájékozottabb. A válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy az internet elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Ugyan a válaszadók kétharmada azzal is egyetért, hogy a net kényelmesebbé teszi a családok életét, a családi kapcsolatokra gyakorolt hatását illetően már megoszlanak a vélemények. Bár többen látják pozitívnak ezt a hatást, a többség (62%) szerint a pozitív és a negatív hatások egyszerre érvényesülnek. A telefonálás is a netre költözik? Az eNET friss kutatása szerint a családdal folytatott digitális kommunikáció módjai közül a mobilon történő telefonálás a legjellemzőbb (86%). A mobilt azonban már nem csak telefonálásra használják a családok, hiszen az okostelefonok terjedésével az online kapcsolattartás minden formája elérhetővé vált ezeken az eszközökön is. Bár a családon belüli internetes kommunikációs lehetőségek közül továbbra is az e-mail a legnépszerűbb (47%), ezt alig lemaradva követi az internetes telefonálás vagy üzenetküldés, amelyeket már a válaszadók 44 százaléka használ rendszeresen. A vezetékes telefon ezzel szemben némileg háttérbe szorult, de még így is ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint a közösségi média, ha a családtagokkal való kommunikációról van szó. Mivel az internetes kapcsolattartást — a telefonoshoz hasonlóan — akkor is igénybe tudjuk venni, amikor személyes találkozásra nincs lehetőségünk, helyettesítője nem, de kiegészítője lehet a személyes kommunikációnak. Az internetezők 80 százaléka szerint ráadásul sokkal olcsóbb is, mint a mobil vagy vezetékes telefonálás. Az online kommunikáció, s különösen az online telefonálás szerepe így várhatóan a jövőben tovább erősödik majd. Külön is együtt Az internet legnagyobb előnye a többi kommunikációs csatornával szemben, hogy akármilyen távol legyünk is egymástól, életünk minden történését azonnal megoszthatjuk szeretteinkkel gyakorlatilag plusz költségek nélkül szóban, írásban, képekben vagy akár videókban is. Ha például nyaralni megyünk, családtagjainknak nem kell sem a hazatérésünkre, sem a telefonhívásunkra várniuk, hogy megtudják, milyen a szállodai szobánk, vagy éppen a tengerpart, hiszen egy kattintással képeket, videókat is küldhetünk nekik, ha hozzáférünk az internethez. A web ilyen módon akár szorosabbá is teheti a kapcsolatokat, hiszen segítségével többet tudhatunk meg a másikról, mivel azt is láthatjuk, amit ő lát, bárhol is legyen. Sőt, a közösségi oldalaknak köszönhetően nem is kell többé minden szerettünket egyenként informálni, hiszen a feltöltött képekből és hozzászólásokból a családtagjaink és a barátaink is rögtön tudhatják, merre járunk, mit csinálunk éppen. Az internetezők kétharmada szerint a világhálónak nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy minél több rokonunkkal és barátunkkal tartsuk aktívan a kapcsolatot, hiánya pedig jelentősen megnehezítené ezt. Többségük (68%) a tőle távol élő rokonaival szokott a weben keresztül kommunikálni; több mint felük barátokkal, ismerősökkel; negyedük pedig velük élő családtagjaikkal (is), amikor épp nincsenek együtt. Mindössze 6 százalék azoknak az aránya, akik sem családtagokkal, sem barátokkal nem kommunikálnak ebben a formában. Nem bizonyult igaznak tehát az a korábbi félelem, hogy az internetezés magányossá tesz: éppen ellenkezőleg, összeköti az embereket és a családokat. A netezés közös családi program is lehet A hagyományosan közös szórakozásnak tekintett tévénézés mellett az internetezés is családi programmá vált mára, a netezők 83 százaléka számolt be hasonló tapasztalatokról. Az online lehetőségek közül szembetűnő a közösségi oldalak előkelő helyezése, a válaszadók 61 százaléka családjával közösen (is) látogatja ezeket. Szintén gyakori a közös online vásárlás (58%), amely feltehetően a családi nagybevásárlás új formájává válik, csak a helyszín más: már nem az áruházban, hanem otthon ülve nézelődhetnek és válogathatnak a virtuális polcok kínálatából. Igaz, az online vásárlás kényelméből fakadó megtakarítások nem feltétlenül csökkentik kiadásainkat, mert sokan nem csak az éppen szükséges termékeket veszik meg: a családok 29 százaléka legalább alkalmanként többet költ a neten az eredetileg tervezettnél. A vásárlás mellett a közös online zenehallgatás és online filmnézés, videózás, tévézés is igen gyakori a netezők körében (45, illetve 43%). A családdal töltött idő nem vész el, csak átalakul A telekommunikáció, s különösen az internet mind az egyének, mind a családok életében központi szerepet játszik, hiszen számos egyéb előnye mellett nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szeretteinkkel és barátainkkal minél egyszerűbben és aktívabban tarthassuk a kapcsolatot, akkor is, ha éppen nem vagyunk együtt. Emellett a netezés közös családi programmá is válik, ha kihasználjuk az általa nyújtott lehetőségeket: ezt az internetezők 83 százaléka meg is teszi. Vitathatatlan, hogy az internet átalakítja a családi kapcsolatokat és programokat, ám ha megfelelően használjuk, nagyban hozzájárulhat a család összatartásához. eNET – Telekom

    2015.11.10. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Internet of Things: a netezők még csak ismerkednek vele

    Aktuális,  Kategória nélkül

    Bár az Internet of Things (IoT) napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése, sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is takar valójában. Ez a felnőtt magyar netezőkre is igaz: egy részük a kifejezést ugyan ismeri, de a jelentését már nem; másik részük pedig a konkrét megoldásokkal tisztában van, de még nem tudja ezeket a fogalomhoz kötni. Mindazonáltal a netezők nyitottak az IoT lehetőségekre, és bár egyelőre nagyon kevesen használnak ilyen eszközöket, 94% szívesen kipróbálná ezeket, 37% pedig tervezi is a következő öt éven belül ilyen készülék vásárlását – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az Internet of Things lehetőségeivel foglalkozik. Na de mi is az az Internet of Things? Az ’Internet of Things’, vagy rövidítve ’IoT’ magyarul a ’dolgok (tárgyak) internete’, mellyel a mindennapjainkban használt eszközök (például háztartási gépek, autók, mérőórák, pénztárgépek, stb.), az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Ennek a kommunikációnak a motorja az ún. M2M (machine-to-machine) technológia, ami olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával (érzékelőkkel, chipekkel) van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe. Az eNET 2015 júliusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők 78%-a állította, hogy nem találkozott még az Internet of Things kifejezéssel. Miután azonban megismerték a fogalom tartalmát, már közülük is 34% válaszolta azt, hogy hallott róla. Ebből is látszik, hogy sokaknak már van valami képük az IoT által nyújtott lehetőségekről, ám ez a kép még elég homályos. Mindez persze nem is csoda, hiszen az új technológiák gyakran észrevétlenül szivárognak be az életünkbe: használjuk ugyan őket, de azzal már nem vagyunk tisztában, hogy pontosan miket is használunk, hogyan is működnek. És mit szólnak az IoT-hez a netezők? A felnőtt netezők többsége nyitott az IoT megoldásokra: 28% bármelyiket kipróbálná, 66% pedig ugyan nem mindet, de egy részüket biztosan. 37% tervezi is, hogy a következő öt év során valamilyen IoT eszközzel látja majd el háztartását. Bár a válaszadók többsége úgy véli, hogy ezek a megoldások kényelmesebbé teszik az életet (70%) és hasznosak (65%), attól tartanak, hogy az átlagemberek többségének nincs elég pénze ahhoz, hogy ilyen kütyüket tudjon vásárolni otthonába (77%). A kedvenc IoT megoldások Az IoT megoldások közül az intelligens otthoni riasztó a leginkább rokonszenves a netezőknek, melyet 4,5-re értékeltek egy ötfokú skálán. Ez az eszköz távollétünkben figyeli otthonunkat, és ha bármilyen nem szokványos, meglepő dolgot észlel, akkor értesítést küld róla nekünk, így mindig tudhatjuk, mi folyik a lakásunkban, amikor épp nem vagyunk otthon. Ezt az eszközt a felnőtt netezők 68%-a szívesen kipróbálná, 18% pedig meg is vásárolná. A második és a harmadik helyezett egyaránt az autózáshoz kapcsolódik: az intelligens parkolórendszer, mely az autós számára szabad parkolóhelyet keres; illetve az okosautó, mely érzékeli a környező járművek, járókelők és tárgyak pontos helyzetét, sebességérzékelői elősegítik a balesetek elkerülését, és még a várható forgalomról, dugókról is tájékoztat minket. A top5-be még az okosmérés, illetve az okosotthon fért be az internetezőknél. Az okosmérő valós idejű információt nyújt például a gáz és elektromos áram felhasználási adatainkról valamint annak költségeiről, amiket a szolgáltató is megkap, így nem kell külön leolvasnia a mérőket. Az okosotthon segítségével pedig a háztartási eszközöket és berendezéseket távolról, okostelefonnal irányíthatjuk (így szabályozhatjuk a fűtést vagy a hűtést, lehúzhatjuk a redőnyöket, vagy felkapcsolhatjuk a világítást stb.). A fenti megoldások közül az okosotthont, az intelligens parkolórendszert és az okosmérést a netezők 1%-a használja már most is, viszont több mint 60% szívesen kipróbálná ezeket, minden tizedik válaszadó pedig meg is vásárolná őket, ha megtehetné. IoT a boltban, a gyárban… sőt még a tehenekben is! Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. friss kutatása arra is kitért, hogy a válaszadók milyen üzleti IoT megoldásokról hallottak már, illetve van-e olyan, amit már most is használnak munkahelyükön, vállalkozásukban. Ezek közül a legismertebb az online kassza, mely lehetővé teszi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszere és a pénztárgépek közötti adatkommunikációt. Erről a válaszadók kétharmada hallott már, és 7% használta is munkája során. A flottakövetőről, mely figyelemmel kíséri a mobil eszközökkel ellátott gépjárműveket vagy munkatársakat, 55% hallott már, használati aránya pedig 4%. Számtalan olyan izgalmas üzleti lehetőség van még azonban, mely a netezők körében egyelőre kevésbé ismert, így használati aránya is elenyésző. Ilyen például a mezőgazdaság területén használható szenzor a szarvasmarhák gyomrában, mely az állatok állapotáról szolgáltat információt a gazdák és az állatorvosok számára, elősegítve ezzel a tejhozam mennyiségének és minőségének szabályozását. Az ipari IoT megoldásokkal akár egy egész gyártósor üzemeltethető távolról is, melynek a legkisebb alkatrészei is jelzik, ha bármilyen eltérés történt, ezáltal a váratlan leállások száma csökkenthető, illetve a karbantartás is előre tervezhetővé válik. A kereskedelemben pedig a speciális jeladók hozhatnak változást, melyek az üzleteknek segítenek felhívni vásárlóik figyelmét akciókra, árleszállításokra, adott termékekre, de azt is jelzik, hogy egy üzlethelyiség mely területei a legkevésbé vagy a leginkább látogatottak. Hazánkban még csak most kezdődik az Internet of Things Bár a netezők 94%-a nyitott az IoT megoldásokra, hazánkban jelenleg még nagyon kevesen használják őket, dinamikus terjedésük a jövőben várható. A hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló intelligens eszközök feltehetően nem csak a mindennapjainkat teszik majd kényelmesebbé, hanem az üzleti világot is átalakítják. Mindehhez persze a felhasználók nyitottságán túl arra is szükség van, hogy az üzleti élet szereplői is érdekeltnek tartsák magukat ezekben a fejlesztésekben, s egyre több és egyre költséghatékonyabb lehetőséggel álljanak elő, ezáltal népszerűsítve a jövő internetes technológiáját. eNET – Telekom

    2015.09.14. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Médiatartalmat inkább online! – kérik a fiatalok

    Aktuális,  Kategória nélkül

    A fiatalok az olthatatlan információ- és ingerigényüket ma leginkább az internet nyújtotta szinte korlátlan világban tudják kiélni. Filmek, zene, ismeretterjesztés – mindez megtalálható számukra az interneten, részben a közösségi oldalak révén. A kommunikációs csatornák hangsúlyai is egyértelműen az online világ felé tolódnak el. De kétségbe esni nem érdemes: a mai fiatalok egyszerűen ugyanannyira kíváncsiak, és valószínűleg ugyanarra, mint a szüleik voltak – csak nekik már van internet-hozzáférésük. Az eNET a HTE-vel (a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettel) közösen 2015 áprilisában készített online kérdőíves kutatást az internetező fiatalok és idősebbek médiafogyasztási, illetve egyéb szokásairól. Kíváncsi huszonévesek, családalapító fiatalok, ínyenc érettek Csak az érdeklődési körök alapján nem érdemes generációs szakadékokat vizionálni az internetezők között, de nehéz nem észrevenni az eltérő hangsúlyokat a vizsgált korosztályok – 18-29 évesek, 30-39 évesek és 40 évesek, illetve idősebbek – között. A kutatás során 24 különböző téma közül választhatták ki a megkérdezettek a számukra legérdekesebbeket. A legfiatalabbak körében a kép és hang mindent visz, listájuk első két helyén a filmek, mozi, második helyén a zene szerepel. De mielőtt valaki öncélú szórakozással vádolná a 30 év alattiakat, érdemes észrevenni, hogy listájuk harmadik helyén a tudományos, ismeretterjesztő tartalmak állnak – előkelőbb helyen, mint az idősebb korosztályok körében. Fontos még az is, hogy egyedül csak az ő esetükben került fel a TOP5-ös listára a számítástechnika, internet és informatika világa. A 30-as korosztály egyértelműen átmenetet képez érdeklődési körét tekintve is a fiatalabbak és a középkorúak, illetve idősebbek között. Miközben első helyen náluk is még a filmek állnak, a következő helyeken már az egészség, otthon és a gasztronómia áll – mintha örökifjú lelkük a folytonos keresésből a megállapodás irányába mozdult volna el. Nem hiába, hiszen 40 év felett beköszönt az „ínyencek kora”. Ebben a korosztályban a top-témák a gasztronómia és az életmód, meg persze az otthon. Érdekes módon ekkor visszatér a toplistára a tudományos, ismeretterjesztő tartalomfogyasztás is – talán egyfajta jutalmaként a megállapodásnak. A tartalomfogyasztás változó asztala: online menü a terítéken Nemcsak az érdeklődési körök, de az érdeklődés kielégítésére használt információs csatornák használatában is sajátos generációs különbségek vannak. A fiatalok már egyértelműen inkább az online világban élnek, míg a netet használó középkorosztály és az idősebbek körében még valamelyest tartják magukat az offline média klasszikus bástyái a televízió vezetésével. A már internetezők bármely korosztályát vizsgáljuk, ötből négyen naponta olvasnak internetes oldalakat. Még a 40 év feletti internetezők körében sem néznek ennél nagyobb arányban tévét naponta. A fiatalabb generációk körében pedig a tévénézés térvesztése rohamosnak mondható. A 30 év alattiaknak már kevesebb, mint fele néz tévét naponta. Minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, annál kisebb a rendszeresen rádiót hallgatók és a nyomtatott sajtót olvasók aránya is. Ezzel szemben a 30 év alattiak körében lényegesen nagyobb a közösségi oldalakat rendszeresen, napi szinten látogatók aránya, mint az idősebbek körében. Nem túlzás azt állítani, hogy a közösségi oldalak átvették az első számú információforrás szerepét a legfiatalabbak körében minden más médiumtól. A 18-29 éves internetezők harmada jelölte meg három kedvenc weblapja közt az index.hu-t (33%), több mint negyedük az [origo] oldalát (27%), minden hetedik fiatal pedig a HVG weblapját (9%). A harminc felettiek esetén a sorrend változik: az [origo] kerül az első helyre, másodikként az index.hu-t nevezik meg, míg harmadik helyen a startlap.hu és különböző aloldalai végeznek. A közösségi oldalakat használó fiatalok közt a facebook.com dominálja a piacot, melyen gyakorlatilag mindenki regisztrált már (99%). Egyéb közösségi oldalak (korcsoporttól függetlenül) csak alacsony arányban kerülnek említésre. A közösségi médiát döntően kapcsolattartásra használják, másodsorban érdekes oldalak követésére: az internethasználók több, mint fele ilyen módon (is) tájékozódik. Az okostelefonok térhódítása megállíthatatlan Az okostelefonok hamarosan szinte egyeduralkodókká válhatnak az internetezők körében – ha tovább folytatódik a jelenlegi generációs trend, mivel minden új generáció nagyobb arányban választ okostelefont, mint az előző. Míg a 40 éves és idősebb korosztályban „csak” a netezők több, mint fele használ ilyen készüléket, addig, a harmincasoknak közel nyolctizede, a 30 év alattiaknak pedig 87%-a. Az okostelefonok „továbbokosítására” szolgáló applikációk használatában is hasonló trend látható. Miközben a 40 feletti okostelefonhasználóknak csupán egyharmada, a harmincasoknak pedig csak kicsit több, mint négytizede, a náluk is fiatalabbaknak viszont már 56%-a tölt le legalább havonta egyszer alkalmazást. Az életkori sajátosságokból fakadó eltérő érdeklődési körök visszaköszönnek az applikációk kiválasztásában is. A legfeljebb 29 éves, alkalmazást letöltő fiatalok leginkább játszanak telefonjukon (72%). Felük közösségi oldalakat, térkép és navigációs, zenével kapcsolatos és időjárási adatokat szolgáltató alkalmazásokat használ. A harmincasok esetében a sorrend némileg eltér, de a top5 ugyanezen alkalmazásokat „futtatja”. 40 felett a zene veszít fontosságából, helyét a hírolvasás veszi át. Általánosságban fontos, hogy az alkalmazás ingyenes legyen, könnyen áttekinthető felülettel rendelkezzen, kialakítása esztétikusnak hasson. Az alkalmazás magyar nyelvű elérhetősége a kor emelkedésével válik egyre fontosabbá. Oszd meg és uralkodj! Az online világban (is) kőkemény harc zajlik a figyelemért, és az információ megosztásáért. Ennek ösztönzésére az egyik tradicionális mód az ajándékozás, például manapság online nyereményjáték formájában. Online nyereményjátékon a netezők bő kilenctizede részt vett már legalább egy alkalommal. A kis- vagy nagy értékű nyeremény mellett (80%), fontos hajtóerő még a részvétel és a vélemény kifejezés élménye (49%), illetve a téma, a szolgáltatás érdekessége (39%). Tehát bár nagyobb részt a nyeremény, de jelentős mértékben az önkifejezés lehetősége, vagy éppen egy termék, szolgáltatás melletti kiállás motiválja az embereket, hogy részt vegyenek egy nyereményjátékon. A netezők fele osztott meg vagy lájkolt már tartalmat közösségi oldalon nyereményjáték kapcsán, ugyanez kevésbé jellemző hírlevelek kapcsán (35%). A nyereményjátékban aktívan részt vevő huszonévesek harmada számára fontos, hogy vicces, szórakoztató tartalmat oszthassanak tovább, illetve az, hogy így nyerési esélyeiket is növelni tudják. Megosztás, lájk segítségével a termékről értesítené ismerőseit a fiatalok negyede. Negyven felett ennél fontosabbá válik az a szempont, hogy a megosztott tartalommal ismerőseiket segíthetik nyereményhez (55%). A megosztás egyik korai modern intézményesült formája a hírlevél. Hírlevelet kortól függetlenül szinte mindenki kap valamilyen témában, ha internetezik. A kérdezettek háromnegyede állítja, hogy e hírlevelek mintegy felét el is olvassa – ennek aránya a „kritikusabb” 18-29 évesek körében már alacsonyabb (60%). A már digitális bennszülötteknek számító fiatalok feltehetően hatékonyabban építették ki saját spam-szűrőjüket a felesleges információk kiszűrésére, mint azok, akik még nem teljesen érzik otthon magukat az online világban. Fiatalok: otthon az online közösségi térben A fiatalok egyre

    2015.06.17. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Csökkent a digitális szakadék az országban

    Aktuális,  Kategória nélkül

    A felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, de az internet-hozzáférést nem tudná nélkülözni. A netezők körében a világhálót naponta többször használók aránya eléri a 87%-ot, emellett folyamatosan nő az internetezéssel eltöltött idő, és ehhez már az okostelefon-tulajdonosok 70%-a telefonját (is) napi szinten használja. Míg az internethasználat korábban főként a nagyvárosiakra volt jellemző, addig mára a kisebb településeken élők is felzárkóztak mögéjük, ezáltal csökkentve a digitális szakadékot az ország egyes területei között – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az internethasználók igényeivel, ezen belül is a nagyvárosiak és a kisebb településeken élők elvárásai közti különbségekkel foglalkozik. Egyre többet netezünk Az eNET 2015. április vége és május eleje között végzett online kutatása alapján a rendszeresen internetező nagyvárosiak több mint fele, a kisebb településeken élőknek viszont csupán 41%-a használja több mint tíz éve a netet. Mára azonban a két csoport internethasználatának gyakorisága kiegyenlítettebbé vált: jelenleg a felnőtt magyar netezők 87%-a, ezen belül a nagyvárosiak 89%-a, a kisebb településeken élőknek pedig 86%-a naponta többször netezik. Az internethasználat többé már nem nagyvárosi kiváltság, hanem a település jellegétől függetlenül a mindennapi rutin része. A nagyvárosiak és a kisebb településeken élők egyaránt otthon neteznek a legnagyobb arányban, és közel felük jellemzően az esti órákban teszi ezt. A munkahelyen/iskolában és az utazás közben történő internethasználat azonban jóval gyakoribb a nagyvárosiak körében (60%, illetve 45%), mint a kisebb települések lakói között (51% és 34%). A munkahelyi használat során jelentkező különbség az eltérő jellegű munkavégzésből adódhat, hiszen aki nem számítógépen dolgozik, annak az internethasználatra is korlátozottabbak a lehetőségei munka közben. Az utazás során történő netezésnek pedig a mobilinternet-hozzáférés szab határt, ami a kisebb települések lakói körében még kevésbé gyakori. Miért olyan fontos a net? Az internet életükben játszott szerepét tekintve a válaszadók véleménye egyöntetű: ha nem lenne internetük, alapvetően nehezebb lenne megszervezniük életüket. Ez főként az információszerzés, a kapcsolattartás, az ügyintézés, és a munka/tanulás terén okozna számukra jelentős problémát, ami miatt „minden lelassulna”, így teljesen át kellene alakítaniuk a mindennapi teendőiket. Úton a mobilitás felé Az internetezésre alkalmas eszközök tekintetében az asztali számítógéppel rendelkezők aránya a kisebb, a laptop tulajdonosok aránya a nagyobb településeken élő netezők körében magasabb. Okostelefon esetében viszont csekély a különbség köztük: a nagyvárosiak 65%-a, kisebb településeken élőknek pedig 62%-a rendelkezik vele, és egyaránt közel 70%-uk használja készülékét napi szinten internetezésre (is). Bár mobil eszközök és infrastruktúra tekintetében egyelőre a kisebb településeken élők lehetőségei valamivel korlátozottabbak, várhatóan ez a lemaradás is tovább csökken majd. A lakóhely jellegétől függetlenül a válaszadók 99%-a rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Mobilinternetet a nagyvárosaik fele, de a kisebb településeken élőknek is 43%-a használ. Az otthoni internetszolgáltatása mindkét csoport túlnyomó többségének korlátlan, amit jellemzően wifi routerrel használnak. Így ha mobilnet tekintetében a kisebb települések lakói még valamelyest le is vannak maradva, az otthoni internetet már ők is több eszközön megosztva használják. Innen pedig már csak egy lépés annak az igénye, hogy a netezés a lakás falait is átlépje, és a mobilnet révén bárhol és bármikor lehetővé váljon. Akár otthoni, akár mobilnet, a megbízhatóság és a jó ár-érték arány a lényeg Az otthoni és a mobilinternet-szolgáltatással szembeni fő elvárások megítélése egyöntetű a válaszadók körében: a leglényegesebb a szolgáltatás megbízható működése és a jó ár-érték aránya. Mindkét szempont 4,5 fölötti értékelést ért el egy ötfokú skálán. Településtípustól függetlenül a felnőtt netezők valamivel több mint harmada váltott már otthoni internetszolgáltatót, ennek fő okai is megegyeztek: kedvezőbb ajánlatot kaptak egy másik szolgáltatótól, nem voltak elégedettek a szolgáltatás árával, illetve problémák voltak annak minőségével. És mit csinálunk a neten? Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. friss felmérése szerint az interneten leggyakrabban végzett tevékenységek közül egyértelműen az információkeresés, a böngészés, és a levelezés a legjellemzőbb. Bár a tevékenységek sorrendjében nincs lényeges különbség a település jellege szerint, azonban mindegyiket nagyobb arányban említették a nagyvárosiak, mint a kisebb településeken élők. Ugyanakkor a közösségi oldalak látogatása esetében minimális az eltérés köztük, ami arra utal, hogy ennek a felületnek jelentős szerepe van a digitális szakadék csökkenésében. A Facebook mindenhol verhetetlen Közösségi oldalak tekintetében a Facebook mindent visz: a nagyvárosiak 82%-a, a kisebb településeken élő internetezőknek pedig 85%-a napi szinten látogatja. A többi közösségi oldal látogatottsága messze elmarad mögötte. A Facebookon a lakóhely típusától függetlenül a válaszadóknak több mint kétharmada szokott legalább heti rendszerességgel megosztásokat, hozzászólásokat lájkolni, valamint csetelni. A képek és cikkek megosztása, illetve a kommentek írása a kisebb településeken élők körében népszerűbb, mint a nagyvárosiakéban, előbbi csoportnak közel a fele, míg a nagyvárosiaknak csupán a harmada szokta legalább hetente végezni ezeket a tevékenységeket. Facebookos aktivitás kérdésében tehát a kisebb települések lakói már nem csak utolérték, de meg is előzték a nagyvárosiakat. Internet határok nélkül A felnőtt magyar internetezők többsége számára a net nélkülözhetetlenné vált: egyre többen, és egyre több időt töltenek vele, és nem csak otthon, hanem a munkában/iskolában és utazás közben egyaránt. Míg korábban a világhálóhoz való hozzáférésben jelentős eltérések voltak a nagyvárosokban és a kisebb településeken élők lehetőségei közt, addig mára az internet nagyvárosi jellege eltűnőben van. A két csoport igényei és használati szokásai folyamatosan közelednek egymáshoz, ezáltal bővítve azok táborát, akik úgy gondolják: „internet nélkül megállna az élet”. eNET – Telekom

    2015.06.02. / % Hozzászólások
    Olvass tovább

    Bejegyzések lapozása

    Előző 1 2 3 Következő

    eNET Magyarország Kft.

    • info (@) enet.hu
    • +36 1 373 0779
    • 1095 Budapest, Ipar utca 5.
    Facebook Linkedin

    eNet

    • Rólunk
    • Referenciáink
    • Szakmai érdekességek
    • Karrier

    Szakterületek

    • Pénzügy
    • Telco
    • Energetika
    • Közigazgatás
    • Oktatás
    • Drón
    • IT Security

    Kompetenciák

    • Stratégiaalkotás és üzleti tervezés
    • Pályázati tanácsadás és forrásbevonás
    • Adatmodellezés és adatelemzés
    • Fejlesztési adókedvezmények
    • Folyamatoptimalizálás és automatizálás
    • Mesterséges intelligencia tanácsadás
    • Projektmenedzsment
    • Cloud alapú megújulás KKV-knak
    • Térinformatikai és távközlési tanácsadás
    • Piackutatás és döntéstámogatás
    • Szervezetfejlesztés
    • ESG tanácsadás

    Információk

    • Tender
    • Déméter Alapítvány
    • Pro Progressio Alapítvány
    • Nem Adom Fel Alapítvány

    ImpresszumAdatkezelési tájékoztatóCookie-szabályzatVisszaélés-bejelentésSzerzői jogokÁSZF

    © 2026 eNET Magyarország Kft.

    Kezdjük el közösen!

    Írjon nekünk, és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot.

    TEL.

    EMAIL

    CÍM

    +36 1 373 0779

    info@enet.hu

    1095 Budapest, Ipar u. 5.

    Side - üzenet küldés