Egyre nagyobb az érdeklődés Magyarországon a versenyszerűen játszott videojátékok és az e-sport iránt. A magyar e-sport piac mérete 2017-ben meghaladta a 23 milliárd forintot, az e-sporthoz köthető közösséget pedig már több, mint 425 ezer fő alkotja – derül ki az eNET, az Esportmilla – Egymillióan a magyar esportért Egyesület és az Esport1.hu közös kutatásából, amely a hazai e-sportolói szokásokat és a piaci hátteret vizsgálta. Az e-sport a versenyszerűen játszott videojátékok világa, amely napjainkra egy új sporttá nőtte ki magát: pénzdíjas tornákkal, profi csapatokkal és a hagyományos sportokhoz hasonló közvetítésekkel. Míg 2016-ban a hazai internetezőknek csupán az egyötöde hallott az e-sportról, addig 2017-ben ez az arány már a 18 és 65 év közötti népesség egyharmadára nőtt. Az e-sport egy szűk közösség számára már a ’90-es évek végétől, 2000-es évek elejétől ismert fogalom volt. Az elmúlt évek eseményei – nemzetközi és hazai trendjei – azonban nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egy szélesebb réteg számára is ismertté váljon. 2013-ban indult Magyarország első alulról szerveződő elektronikus sport mozgalma, Esportmilla néven, mely az e-sport népszerűsítésével és fejlesztésével foglalkozó egyesületté vált 2016-ban. 2017-ben már a hagyományos értelemben vett sportközösségek is felfigyeltek az e-sportra és 2017 júliusában megalakították az első e-sport szakosztályt a DVTK-ban. Azóta több magyar sportklubnak is van igazolt e-sport játékosa (pl.: DEAC, MTK, Honvéd, UTE, TFSE). 2018 márciusában Budapesten került megrendezésre az első V4 Future Sports Festival, ahol a legnépszerűbb játékokban – CS:GO, LoL, FIFA, Clash Royale – versenyezhettek a játékosok. A különböző tudományterületek érdeklődését is felkeltette a téma, 2018 tavaszán megjelent az Információs Társadalom folyóirat videojátékos és e-sport tematikus lapszáma. És akkor még nem is beszéltünk a piaci kezdeményezésekről: gamer bárok, híroldalak, streamer oldalak, tanfolyamok, gamer rendezvények és így tovább… De kik alkotják ezt a szubkultúrának tekinthető közösséget és valóban beszélhetünk-e egy új, feltörekvőben lévő iparágról vagy csak egy tiszavirágéletű divatról lenne szó? Hardcore és profi játékosok Az e-sport játékok elsődleges platformja továbbra is a PC, a laptopon való játék csak a hardcore játékosok – akik játszanak e-sportban népszerű játékkal vagy vettek már részt nézőként offline/online versenyen – negyedére jellemző. Míg az okostelefon játék szempontjából nem releváns – a hardcore gamerek csupán 16%-a játszik telefonon, szemben az alkalmi játékosok (casual gamerek) 70%-ával –, addig tartalomfogyasztás szempontjából már kiemelkedő jelentőségű: tízből hét játékos fogyaszt e-sporttal kapcsolatos tartalmakat okostelefonján. A három legnépszerűbb e-sport játék továbbra is a LoL, a CS:GO és a Hearthstone. 2017 októberéig a legnagyobb robbanást azonban az ebben az évben megjelent PuBG produkálta, ami már a megjelenés évében megközelítette a FIFA-val és World of Tanks-sal játszók arányát (13%). A feltehetően hasonlóan nagy népszerűségnek örvendő Fortnite nem sokkal a kutatás előtt jelent meg, így erre vonatkozóan még nem rendelkezünk pontos információval. Az e-sport hazai bázisa folyamatosan növekszik, 2017-ben több, mint 425 ezer fő számított hardcore játékosnak. A hardcore gamerek 94%-a férfi és 78%-uk 14 és 25 év közötti fiatal. Hétköznap átlagosan 3 és fél órát, hétvégén átlagosan 6 órát töltenek játékkal. Közülük körülbelül 2.000 főt nevezhetünk e-sportolónak, azaz olyan profi játékosnak, aki rendszeresen szokott online és/vagy offline versenyeken indulni. A tipikus e-sportoló 18-24 év közötti férfi, legfeljebb érettségivel rendelkező diák vagy hallgató. Ők jellemzően 3-5 órát töltenek felkészüléssel egy nap a verseny előtti időszakban. Az utánpótlás is biztosított, a jelenlegi hardcore játékosok 37%-a szeretne a jövőben profi e-sportolóvá válni. Valódi üzleti lehetőség Nemzetközi viszonylatban a magyar videojáték-piac mérete alapján jelenleg a középmezőnyben áll, ennek jelentős részét (80%-át) is az e-sporthoz köthető értékesítés adja. Az eNET 2017-es videojátékos kutatásában becsült 28 milliárd forintos, videojáték piachoz kapcsolódó költés négyötödét a hardcore játékosok adják. A magyarországi e-sport piac mérete a kutatásban vizsgált négy részpiac – videojáték vásárlás, hardver/periféria vásárlás, játékon belüli (in-game költés), merchandise termék vásárlás – adataiból került kiszámításra. Éves szinten a hardcore játékosok kilenctizede költ videojáték vásárlásra, héttizedük hardverre és/vagy perifériára. Háromból ketten szoktak játékon belül vásárolni és harmaduk költ merchandise termékekre. Utóbbira költenek ugyanakkor a legkevesebbet a magyar játékosok, éves szinten fejenként átlagosan 3 000 forintot. Az adatok alapján elmondható, hogy az e-sport korszakváltása elkezdődött Magyarországon is, a kérdés az, hogy meddig tud nőni és milyen perspektívái vannak egy olyan piacon, ahol új belépőnek számít a hagyományosan e-sport nemzetnek tekinthető Dél-Korea, USA és Kína mellett. Az azonban, hogy lehetünk-e legalább regionális szinten e-sport nagyhatalom a következő években fog eldőlni – egyelőre bíztatóak az erre utaló jelek. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Röviden a felmérés hátteréről: az eNET 2312 fő megkérdezésével, 2017 októberében végezte kutatását. A kutatás kialakításában szakmai szervezetek (Esportmilla, Esport1.hu) képviselői segítettek. A kérdőív 45 játékos és szervezeti oldalon került megosztásra, az oldalak kiválasztása a szakmai szervezetek döntésén alapult.
Bruttó 16,5 milliárd forintra nőtt az online napi ajánlatok piaca
2014-ben mintegy bruttó 16,5 milliárd forintra duzzadt az online napi ajánlatok összesített forgalma Magyarországon. A már nem elhanyagolható méretű piac az általános kínálatú bónuszos/kuponos oldalakat, a kedvezményes szállásértékesítésre szakosodott szereplőket és az online vásárlói klubokat tömöríti. 2015 nagy kérdése az lesz, hogy tud-e nőni a piac és várható-e további konszolidáció. Jelentős árkedvezmények, folyamatosan változó kínálat, rövid ideig elérhető és impulzív vásárlásra ösztönző ajánlatok. E négy jelző alapján ráismerhetünk a bónusz/kupon piacra, de korántsem ez az egyetlen e-kiskereskedelmi szegmens, melyre ezek illenek. Az általános kínálatot nyújtó bónuszos/kuponos oldalak mellett egyaránt érvényesek ezek az állítások a kizárólag kedvezményes szállásajánlatokat értékesítőkre, valamint az online vásárlói klubokra is. E szereplők ugyan különböző üzleti modellekben működnek, de a fenti tulajdonságok közös nevezőt képeznek. Ők együtt alkotják az angol terminológiában „daily deals”-ként ismert napi ajánlatok piacát, amely a 2014-es évben elérte a bruttó 16,5 milliárd forintnyi közvetített forgalmat idehaza. Nézzük meg közelebbről is ezeket a részpiacokat, hogy mi jellemezte a szereplőket és a köztük lévő viszonyokat 2014-ben. Általános kínálatú piac: a Bónusz Brigád töretlenül az élen Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által vizsgált általános kínálatú bónusz/kupon piac 2014-ben elérte a bruttó 5 milliárd forintos közvetített forgalmat, amely közel azonos a korábbi év eredményével. Miközben ennek a piacnak a mérete jelentősen nem változott, az erőviszonyokról már nem mondható el ugyanez. A 2014-es év három legnagyobb forgalmát lebonyolító általános kínálatú bónusz/kuponos oldala rendre a Bónusz Brigád, a márkanév-váltáson átesett Zumzi (korábban Kupon Világ) és a Napideal! volt. Utóbbi szereplő idén először került be a TOP3-ba, letaszítva ezzel az évek óta a harmadik helyen lévő Napi Tippet. A Bónusz Brigád mintegy bruttó 3,4 milliárd forintos közvetített forgalommal a 2013-as évhez képest jelentős, 37%-os növekedésre tett szert, ami annál is inkább kiemelkedő, mivel az általános kínálatú bónusz/kupon piacon az összes többi, eNET által rendszeresen mért szereplő esetében csökkenés történt. A márkanév-váltáson átesett Kupon Világ, immáron Zumzi név alatt folytatja a működését, a változás azonban meglehetősen negatívan hatott az eredményükre, közel 50%-ot veszítettek a 2013-as közvetített forgalmukhoz képest. Az általános kínálatú bónusz/kupon piac szereplőinek a bruttó 5 milliárd forintos lebonyolított forgalmat 28.319 meghirdetett ajánlattal és valamivel több mint 1 millió eladott bónusz/kupon révén sikerült elérniük. A korábbi éveknek megfelelően 2014-ben is a szolgáltatások generálták a forgalom nagyobb részét és úgy tűnik, hogy a piac egészére nézve beállt egyfajta szolgáltatás-termék egyensúly. A 2013-as évhez hasonlóan a szolgáltatások 2014-ben is a teljes közvetett forgalom 77%-át, a meghirdetett ajánlatok 64%-át és az eladott bónuszok/kuponok 54%-át adták. Miközben tehát az értékesített bónuszok/kuponok számában közel azonos arányban voltak a szolgáltatások és a termékek, addig előbbiek a magasabb átlagos ár miatt jóval nagyobb szeletet hasítottak ki a forgalomból, mint a termékek. A meghirdetett ajánlatok átlagos ára 13 700 Ft volt, amely 1 900 forinttal több, mint 2013-ban volt, ami főleg annak köszönhető, hogy megnőtt a nagyobb értékű utazási ajánlatok aránya. Kedvezményes szállásértékesítésből bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalom Az általános kínálatú bónusz/kupon piacon megtalálható ajánlatkategóriák közül egyedül az utazási ajánlatok azok, amelyek kizárólagos értékesítésére való szakosodás az évek folyamán életképesnek bizonyult. Ennek számtalan oka van, de a legfőbb indok mindenféleképpen azok értékében rejlik, hiszen áruk magasan a többi típusú ajánlat ára fölött van. 2014-ben a csak szállásértékesítésre szakosodott bónusz/kupon oldalak közel bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le, ez azonban csupán egy része az online értékesített szálláskupon piacnak, hiszen a szakosodott szereplőkön kívül mások is kínálnak bónuszos/kuponos utazási ajánlatokat. A bónuszos/kuponos piacon a meghirdetett üdülési ajánlatok között a 3 napra és 2 főre szóló, négycsillagos szállodai környezetben, félpanziós ellátást biztosító belföldi utazások a legjellemzőbbek. Ezeknek az átlagos ára 41 400 forint körül alakult 2014-ben, ami mintegy 50%-os kedvezményt jelent az átlagos eredeti árhoz képest. Vásárlói klubok: világmárkák kedvezményesen A vásárlói klubok közös jellemzője, hogy a tagok számára világhírű márkák minőségi termékeit kínálják jelentős kedvezményekkel. Az elmúlt évek során ezek az oldalak egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Kezdetben a portfólió kialakításakor a divat volt a fókuszban, elsősorban ruhákat, cipőket, táskákat és egyéb kiegészítőket kínáltak rendkívüli kedvezményekkel. A népszerűség azonban magával hozta a termékkínálat bővítését és egyre inkább megjelentek az ajánlatok között a lakberendezési termékek is. A Magyarországon már régóta működő Brands.hu és Fashion Days mellett pedig 2013-ban kizárólag lakásdekorációval kapcsolatos ajánlatokkal megjelent a Vivre is. Mi sem jelzi jobban a vásárlói kluboknak az eredményességét, minthogy 2014-ben összességében mintegy bruttó 3,8 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Az e-kiskereskedelmi trendek alapján a ruházati és a lakberendezési termékek online értékesítése a jövőben is kifizetődőnek tűnik, így ezeknek a vásárlói kluboknak a további növekedésére lehet számítani. Kakukktojások A napi ajánlatok piacának legtöbb szereplője viszonylag egyértelműen besorolható a három szegmens valamelyikébe, akadnak azonban olyan oldalak is – mint például a Csak1Nap és a Vatera Sztárajánlatok (korábban Lealkudtuk.hu) – amelyek bizonyos szempontból kakukktojások, mert üzleti modelljük révén fenntartások nélkül nem illeszthetőek be egyik csoportba sem. Ugyanakkor ezek a szereplők jelentős, közel bruttó 4 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le 2014-ben, így nem megkerülhetők, ha a napi ajánlatok piacméretének meghatározásáról van szó. Nem durran, mert nem lufi Már a Groupon-modell hazai megjelenésekor lehetett találkozni olyan véleményekkel, amelyek a lufi jövőbeni kidurranásáról szóltak, ez azonban még a mai napig várat magára. A napi ajánlatok piaca stabilnak tekinthető, de az elmúlt években az erőviszonyok terén volt változás, például az általános kínálatú részpiacon a Bónusz Brigád megszilárdította vezető szerepét, miközben a Zumzi (korábban Kupon Világ) leszakadt. Mindent összevetve azonban a teljes online napi ajánlatok piacán bonyolódott bruttó 16,5 milliárd forintos közvetített forgalom maga a bizonyíték, hogy a jelentős kedvezményű ajánlatok értékesítése működik és semmiképpen sem elhanyagolható méretű szegmensről van szó. 2015 fő kérdése ugyanakkor a szereplők számára az lesz, hogy vajon a válságból való fokozatos kilábalás mennyire lesz hatással a jelentős kedvezmények iránti keresletre, tudnak-e növekedni a cégek, illetve maga az egész piac. eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.
Birtokolni vagy élvezni? Közösségi gazdaság 2.0
A szélessávú internet kiterjesztette a lehetőségét annak, hogy másokkal megosszuk javainkat vagy kölcsönvegyünk olyan tárgyakat, eszközöket, amelyeknek tulajdonlására nincs, de használatára szükségünk van. Ma már jól felépített vállalkozások hozzák össze a keresletet a kínálattal, az így létrejött közösségi gazdaság legismertebb formái a szállás- és autómegosztás, de a lehetőségek korlátlanok. Magyarországon is jelen vannak már a megosztáson alapuló életmód modern követői, ám sokkal többen vannak azok, akik kipróbálnák ezeket az új szolgáltatásokat, ha tudnák, hol keressenek hozzá partnereket – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásából, amely a közösségi gazdaság hazai elterjedtségével és fogadtatásával foglalkozik. Közös lónak (nem is) túros a háta? A közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalom pontos meghatározása még fejtörést okoz a szakértőknek, de a hazai internetes közösség számottevő része vevő ezekre a régi-új közösségi fogyasztási módokra. Nem véletlenül. A megosztáson alapuló gazdaság újdonsága nem az, hogy megosztjuk egymással anyagi javainkat, időnket, munkaerőnket, hogy így segítsünk egymásnak, hanem az, hogy az internet révén a kölcsönös segítség hatóköre mérhetetlenül kitágult. A „globális világfaluban” szinte mindenki a szomszédunkká vált, akihez a megfelelő tematikus közösségi oldalakon elvileg „bekopogtathatunk”, ha segítségre van szükségünk. Az más kérdés, hogy mennyire élünk ezzel a lehetőséggel. Vagy mennyire tudunk róla egyáltalán. Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 2014. augusztusi felmérése szerint a felnőtt internetezők 23 százaléka vallja, hogy felesleges olyan dolgokat kizárólagosan birtokolnunk, amiket nem használunk folyamatosan, és ezért jó ötlet megosztani az alkalmanként használt dolgokat másokkal. Velük szemben áll az a 22 százalék, akik szerint a közös lónak túros a háta, a közösen használt tulajdon csak problémákat szül. A többség kevésbé szélsőséges véleményt vall, és valahol a két állítás között találja meg a maga számára az arany középutat. Idegen kanapén vagy idegen a kanapén A „kanapészörfözés” (couchsurfing) volt talán az első széles körben ismert példája a közösségi gazdaságnak. Az egymásnak interneten keresztül, szívességi alapon szállást kínáló, illetve szállást kereső emberek közössége hamar elérte a filmstúdiók ingerküszöbét is, további ismertséget adva az akár életformaként is felfogható mozgalomnak. Ugyanakkor a szálláshely megosztása egyáltalán nem ismeretlen szokás, a felnőtt magyar internetezők többségével előfordult már, hogy családtagnál, rokonnál (78 százalék), vagy éppen közeli barátnál (58 százalék) szállt meg szívességi alapon a vendéglátó jelenlétében. Sőt, a felnőtt netezők közel egytizede számolt be arról, hogy tulajdonképpen idegennél szállhatott meg. Közeli (rokoni, baráti) kapcsolatok esetében általában szívességi alapon történik a szállásmegosztás, de az amúgy is ritkábban előforduló távolabbi vagy alkalmi ismerősök viszonylatában jóval megszokottabb, hogy a vendég hozzájárul a szállásadó költségeihez. Idegen helyen álomra hajtani fejünket – bizalmi kérdés is. De még inkább az beengedni valakit az életterünkbe. A bizalomnak sok forrása van, a személyes ismeretség után az egyik legősibb a közösség. Minden tizedik internetező mondta, hogy valószínűleg kölcsönadná szobáját, lakását az interneten keresztül szívességi alapon, amennyiben egy olyan közösség keretei között tehetné meg ezt, ahol ő is élhetne mások vendégszeretetével hasonló módon – további 3 százalék pedig már kölcsön is adta azt! Ha a tranzakció némi pénzt is hozna a konyhára, akkor 14 százalék adna szálláslehetőséget idegeneknek. Mivel van, aki meg éppen pénzért nem adna helyet, hanem csak és kizárólag szívességből, mindent összevetve a felnőtt netezők egyötöde valószínűsíti, hogy pénzért vagy szívességi alapon megosztaná, vagy már meg is osztotta szállását interneten megismert idegenekkel. Ennél is többen, 26 százaléknyian vannak, akik élnének vagy már éltek is az így felajánlott szálláslehetőséggel. Fontos sajátossága ennek a közösségi piactérnek, hogy elsősorban nem a profit mozgatja. A potenciális szállásadók körében kisebbségben vannak azok, akik csak pénzért hajlandóak felajánlani ingatlanjukat, míg a potenciális vendégek nagyobb részét egyáltalán nem riasztja el az, hogy esetleg hozzájáruljon a szállásadó költségeihez. A viszonylag nagy fokú hajlandóság ellenére is csak az internetezők 13 százaléka és a potenciális érdeklődők alig egyötöde ismer olyan honlapot, amelyen magánemberek ajánlhatják fel kanapéjukat, szobájukat, szállásukat szívességi alapon szálláskeresőknek. A legtöbben spontán módon a couchsurfing.com oldalt tudták felidézni, emellett sokan ismerik még az airbnb.com-ot. Az ilyen oldalakat ismerők negyede használta már szálláskeresésre ezeket, míg tizede szállásfelajánlásra. Bár összességében kevesen vannak, ők kivétel nélkül javasolnák másoknak, hogy éljenek a lehetőséggel, ajánljanak másoknak ezen oldalak révén szálláshelyet, vagy fogadják el mások vendégszeretetét. Menjünk együtt! – útikalauz stopposoknak A nagy értékű, de nem teljesen kihasznált magánjavak közösségi megosztására az ingatlan mellett a személyautó a másik klasszikus példa. Tízből négy felnőtt internetező stoppolt már, de közel ennyien vannak azok is, akik vettek már fel stoppost életükben. Az internet jóvoltából a harmadik évezred nomádjainak már nem kell az út mellett órákat állniuk esőben-szélben, előre egyeztethetik a fuvart. Az internethasználók közel fele ismer olyan internetes oldalt, mobil applikációt, amelyen autósok ajánlhatják fel kocsijuk üres helyeit az azonos irányba utazóknak, és 3 százalékuk már élt is a lehetőséggel utasként, 2 százalékuk pedig autósként. Az autómegosztás során elterjedt az anyagi hozzájárulás kérése-adása, ami ha nem is Magyarországon, de számos kelet-európai országban eleve magától értetődő volt a hagyományos stoppolások esetében is. A szolgáltatás biztató jövő előtt áll, ha a tapasztalatokat nézzük: akár autósként, akár utasként élt valaki az autó- és útmegosztás lehetőségével, az kivétel nélkül másoknak is ajánlaná ezt a lehetőséget. Akik nem ismernek megfelelő internetes oldalt, azoknak egynegyede venne fel autósként utast szívességi alapon, és csak egyharmaduk zárkózna el ettől a lehetőségtől (a relatív többségnek nincs autója, nem vezet). De amennyiben az utas hozzájárulna a költségekhez, közülük is minden harmadik reális opciónak tartaná, hogy ugyanazon az útvonalon, amin amúgy is járna, idegeneket fuvarozzon útitársként. Vagyis összességében az ilyen jellegű internetes oldalakat nem ismerők bő egyharmada, 35 százaléka élne a lehetőséggel, hogy megossza egy idegennel az útidejét és esetleg az úti költségeit is. A telekocsihoz hasonló szolgáltatásokat nem ismerők 37 százaléka szállna be egy ilyen oldalon megismert idegen sofőr mellé, vállalva azt is, hogy hozzájárul az útiköltségekhez, míg további 5 százalék csak akkor, ha szívességi alapon fuvaroznák. Megosztáson alapul a jövő (is)? A modern életet sokat kárhoztatták a természetes közösségek felbomlásáért. De úgy tűnik, éppen az interneten keresztül szőhetjük újra a megritkult szívességi hálókat. Sorra jelennek meg azok az internetes oldalak és az őket elindító majd éppen általuk szárba szökkenő közösségek, amik választ kínálnak olyan hétköznapi problémákra, mint az autó, a szállás, egy jó könyv, vagy éppen a síléc hiánya. A
A bónusz/kupon piac fele a Bónusz Brigádé
2013 első kilenc hónapjában 4 milliárd forintos forgalmat ért el a hazai bónusz/kupon piac. A piacvezető pozícióért folytatott versenyben a Bónusz Brigádnak sikerült jelentős előnyre szert tennie. A bónusz/kupon piac fejlődése nem áll meg, a változás egy lehetséges következő állomása a szereplők kedvezményes árú webboltokká alakulása. 8,4 milliárd forintnyi megtakarítás Az első három negyedévben az általános kínálatot nyújtó bónusz/kupon piac elérte a 4 milliárd forintos közvetített forgalmat. Az ajánlatok révén a kínált termékekhez, szolgáltatásokhoz átlagosan 68%-kal olcsóbban jutottak hozzá a vásárlók, így ha kedvezmények nélküli forgalmat nézzük, akkor az értékesített ajánlatok valódi értéke meghaladta a 12,4 milliárd forintot. Az egyes bónusz/kupon piaci szereplők segítségével a vásárlók összesen 8,4 milliárd forintnyi megtakarítást értek el. Toronymagasan vezet a Bónusz Brigád A tavalyi évben tapasztalt konszolidáció az idei évben is folytatódott, az eddig is TOP 3 közvetítőnek számító Bónusz Brigád, Kupon Világ és Napi Tipp tovább erősítette pozícióját a piac többi szereplőjével szemben. A három szereplő 3,2 milliárd Ft-os forgalmat bonyolított le az első kilenc hónapban (a teljes piac 80%-a) és csak nekik köszönhetően a vásárlók 7,2 milliárd forintnyi megtakarítást realizálhattak. Az első három negyedév adatai alapján a piac teljes forgalmának 80%-t magukénak tudó szereplők közötti erőviszony tekintetében is elindult egyfajta átalakulás. Az idei évben negyedévről negyedévre egyre erősebben teljesített, a piacvezető szerepet betöltő Bónusz Brigád, aki jelentősen tudta növelni az előnyét a Kupon Világgal szemben. A Bónusz Brigád első negyedéves 41%-os részesedése a harmadik negyedévben már elérte a 49%-t, miközben a Kupon Világ piaci részesedése ugyanezen periódusokban 32%-ról 28%-ra esett vissza. A Napi Tipp teljesítménye pedig mindeközben stagnált. 736 ezer eladott bónusz/kupon Az idei évben szeptember végéig 13 400 ajánlat került meghirdetésre, amely már most meghaladja a tavalyi teljes évre vonatkozó 12 ezres értéket. Az első három negyedévben összesen 736 ezer bónusz/kupon talált gazdára, melyek 57%-a szolgáltatásra, 43%-a pedig termékre vonatkozott. A meghirdetett ajánlatok átlagos értéke 11 800 Ft volt, mely a korábbi évekhez képest némi csökkenést jelent, ez azonban a piac átalakulásának tudható be. Ebben az évben az eladott bónuszok/kuponok között jelentősen nőtt a termékjellegűek aránya, amelyeknek az átlagos értéke jellemzően jóval alacsonyabb, mint a szolgáltatást kínáló ajánlatokénak. Az értékesített bónuszok/kuponok átlagos vásárlási értéke 5 400 forint volt. A három legnagyobb közvetítő együttesen 9 200 ajánlatot hirdetett meg az idei évben, ami az összes meghirdetett ajánlat 69%-a. Emellett a teljes piacon értékesített 736 ezer bónuszból/kuponból 78% az ő tevékenységükhöz kötődött. Mind az értékesítési darabszámok, mind a meghirdetett ajánlatok szempontjából a Bónusz Brigád maga mögé utasította az összes piaci szereplőt. A piacvezető háromszor annyi ajánlatot hirdetett meg és kétszer annyi bónuszt/kupont értékesített, mint a második helyen álló Kupon Világ. A Bónusz Brigád sikere részben abban rejlik, hogy a felhasználók minősíthetik az igénybe vett szolgáltatásokat és termékeket. Ezek az értékelések pedig a továbbiakban megjelennek a szolgáltató új ajánlatánál „Partner értékelése” címen. A szolgáltatók minősítése révén nagyobb biztonsággal vásárolhatnak bónuszokat/kuponokat a vásárlók akár számukra addig ismeretlen helyről is. Főszerepben a szolgáltatások Az első három negyedévben realizált 4 milliárd forintos forgalom 79%-a a szolgáltatások, 21%-a pedig a termékek értékesítéséből adódott. A tavalyi év azonos időszakához képest a termékjellegű ajánlatokból érkező forgalom súlya megnőtt, az akkori 12%-ról idén eddig egészen 21%-ig emelkedett. A meghirdetett ajánlatok 68%-a, az eladott bónuszok/kuponok számának pedig 57%-a volt szolgáltatás. A tendencia azt mutatja, hogy ugyan a forgalom továbbra is elsősorban a nagyobb értéket megtestesítő szolgáltatási ajánlatok eladásából adódik, de a termékek szerepe fokozatosan felértékelődik és egyre több ilyen jellegű bónusz/kupon kerül be a kínálatba. Habár a termék ajánlatok átlagos értéke csupán fele a szolgáltatásokénak, a nagy volumenű értékesítések miatt összességében így is jelentős, közel 900 millió forintos forgalmat generáltak. A szolgáltatásokon belül a különböző ajánlat-kategóriák népszerűsége változatlan, idén is az utazási ajánlatokból folyt be eddig a legnagyobb bevétel. A második és a harmadik helyen a korábbiakhoz hasonlóan a szépségápolási és az egészséghez kapcsolódó bónuszok/kuponok szerepelnek. Kedvezményes árú webboltok Az általános kínálatot nyújtó bónusz/kupon oldalak már jelenleg is sokféle szolgáltatást, illetve terméket kínálnak a vásárlók számára. A meghirdetett ajánlatokban mutatkozó tendencia alapján a jövőben tovább fog szélesedni a kínálat. A piaci konszolidáció során várhatóan a nagyobb szereplők alakulnak egyfajta kedvezményes árú webbolttá. A meghirdetett ajánlatok egyre szélesebb kínálatának köszönhetően nagy valószínűséggel az idei karácsonyi szezonban a kedvezményes ajánlatoknak is nő a szerepük. A bónusz/kuponos oldalak gyors és egyszerű lehetőséget kínálnak a vásárlóknak a karácsonyi ajándékozásban és mindezt kedvezményes árakon. Az ünnepi vásárlások további lökést adhatnak a bónusz/kupon oldalak forgalmának.
A szállásfoglalás csaknem fele interneten történik
Az eNET – a Magyar Hotel Monitorral közösen – idén először elkészített, a magyarországi online szálláshely piacot vizsgáló kutatása szerint 2012-ben a teljes hazai szállásdíjbevétel 45%-a, mintegy 58 milliárd forintnyi szálláshelyfoglalás érkezett online csatornákon keresztül. Az internetes piacon a legnagyobb szeletet a szállásközvetítő portálok hasítják ki. A magyar turisztikai piac az utóbbi 5 évben fokozatosan nyitott az online csatornák felé, ahol minden korábbinál fontosabb szerephez jutott az árazás, az átgondolt, letisztult kommunikáció, a pozitív értékelések és a nyújtott, különböző extra szolgáltatások milyensége. A szálláshely piac főváros-centrikussága még mindig számottevő – köszönhetően a turistáknak és a céges foglalásoknak – azonban a konferenciaturizmus helyett a szállásadók marketing tevékenysége egyre inkább az egyéni vendégekre irányul. Ennek megfelelően mind a hazai, mind a külföldi vendégek elérésére használható, saját eszközök mellett (honlap, telefon) a közvetítők szerepe is felértékelődött. A hazai szálláspiac online realizált forgalmára, és a közvetítői piac helyzetére vonatkozóan eddig nem állt rendelkezésre, rendszeres és minden szegmensre kiterjedő, elfogadott mérési módszertan, így a szálláshelyek és a közvetítést végző szereplők is csak a saját, valamint a szűkebb konkurencia képességeit ismerve hozták meg döntéseiket. Az eNET ezért célul tűzte ki – hogy az e-kereskedelem egyik legdinamikusabban fejlődő és méretében legnagyobb volument képező területét is rendszeres mérésekkel fogja vizsgálni. Piacméret A KSH által mért adatok szerint, a teljes hazai (nettó) szállásdíj bevétel tavaly 129 milliárd forint volt. Ebből az online szegmens méretét vizsgálta az eNET – Hotel Monitor kutatása. Az eredmények alapján az online foglalt vendégéjszakák összesített értéke 2012-ben 58 milliárd forint volt, melyből online közvetítő szereplőkön keresztül 29 milliárd forgalom realizálódott. Ebből a legjelentősebb szeletet a klasszikus szállásközvetítők képviselik, mintegy 21 milliárdos közvetített szállásdíj bevétellel. A bónusz/kupon oldalak, és az online utazási irodák magyarországi szálláshelyeket kínáló (utazási költség nélkül vett) ajánlatai további 4-4 milliárdot tesznek ki. Élen a Szallas.hu A klasszikus szállásközvetítői modell szereplői voltaképp kínálatösszesítő, gyűjtő oldalak, melyek a foglalási igények közvetítését végzik, fizetési és valós idejű foglalási lehetőség biztosítása esetükben ma még nem jellemző. Jutalékos modellben működve a szálláshelypaletta szolgáltatási szintjét a „zimmer frei” jellegű, kiadó szobáktól egészen az 5 csillagos szállodák kínálatáig a lehető legteljesebben lefedik. Koncentráltságot tekintve 10-15 szereplő osztozik a keresleten, melyek közül a magyar Szallas.hu a legjelentősebb, évi 6,5 milliárd Ft-os közvetített szálláshelyforgalommal. A bónusz/kupon oldalak értékesítési modellje ezzel szemben kezdetektől fogva széles választék nyújtása helyett a kedvezményes ajánlatokra helyezi a hangsúlyt. A modell megítélése vegyes a szálláshelyek körében, a sajtóban is több, egymásnak ellentmondó megítélés látott napvilágot, azonban abban mindenki egyetért, hogy megfelelően kezelve a bónusz/kupon értékesítésnek forgalomnövelő hatása van, és többek között a nehezen értékesíthető, hétköznapi kapacitások feltöltésére is kiválóan alkalmas módszer. A szállásfoglaló oldalak logikájával szemben – ahol fix időpont foglalható – a bónusz/kupon oldalak meghatározott intervallumon belül szabadon felhasználható utalványt értékesítenek, tényleges, náluk megvalósuló fizetéssel egybekötve. A kedvezmény hatása és az impulzus vásárlás is nagyban függ az ajánlat tálalásától, csomagolásától, ezért csak azok a szálláshelyek versenyképesek, melyeknél valamilyen élmény is társul a pihenéshez, legyen az wellness, spa részleg, kalandpark, vagy épp egy gyertyafényes, romantikus vacsora. Ilyen típusú igényeknek pedig leginkább a szállodák felelnek meg, illetve náluk érvényesül leginkább a visszatérési hajlam is. A bónusz/kupon piac a szereplőket tekintve igencsak telített, az általános kínálatú oldalak mellett számos, kifejezetten szállásra szakosodott szereplő is versenyez a vendégek kegyeiért. Ezen a területen a Szallas.hu bónusz/kupon oldalaként működő SzallasGuru.hu és a NeMaradjLe.hu is képes felvenni a versenyt a bónusz/kupon piac vezető szereplőivel. Saját felületek A forgalmi mutatók vizsgálata mellett a kutatás fontos hangsúlyt fektetett a szálláshelyek online jelenlétének többi aspektusára is. A közvetített forgalom szerint legnépszerűbb szálláshelytípusok közül a szállodák 96%-a rendelkezik saját honlappal, és ezek szinte mindegyike tartalmaz foglalási felületet is. A panziók tekintetében is hasonló a helyzet, a döntő többségnek van saját honlapja és azon van valamilyen foglalási felület is, az apartmanok és vendégházak esetében azonban már jóval árnyaltabb a kép, itt csak valamivel több, mint 60%-nak van webes megjelenése, melyek közül minden második kínál foglalási lehetőséget is. A saját honlap és foglalási felület arányainál is kisebb szerepe van jelenleg még a foglalási felületen elérhető fizetési lehetőségnek. Ilyen megoldással a megkérdezett szálláshelyek csupán 37%-a rendelkezik, többségük (66%) pedig szálloda. Ennek ellenére a saját felület létjogosultsága nem kérdés, hisz az ilyen módon beérkező foglalások után nem kell közvetítői díjat fizetnie a szálláshelynek, ráadásul a közvetlenül foglaló vendégek általában többet költenek és lojálisabbak, így ezzel az eszközzel várhatóan már idén is több szálláshely fog élni. Kommunikációs eszközök Kommunikáció terén a szálláshelyek 93%-a igénybe vesz online eszközöket is, melyek közül a legjelentősebb – a saját honlapon kívül – a közösségi média használata. A panziók 40%-a, az apartmanok 46%-a, a vendégházak 48%-a, a 3*-os szállodák 32%-a, a 4*-os házaknak pedig a 20%-a használja a közösségi médiát. Ez a használat egyelőre a külön költést nem igénylő jelenlétre korlátozódik, professzionális közösségi média szolgáltatásokat jellemzően inkább a 4-5*-os szállodák vesznek igénybe évi pár milliós költségvetési kereteken belül. Az online jelenlét erősítésében kiemelt szerepe van a keresőmarketingnek is szinte minden szálláshely-szegmensben, de érdemben leginkább a szállodák és panziók költenek rá. Míg a hírlevelek a szállodáknál igazán fontosak (30-40% használ hírlevelet minden szállodai kategóriában), addig a banner-hirdetés a panziók, apartmanok, vendégházak körében emelhető ki, mint fontos kommunikációs pillér. Kapacitáskezelés Az online felületek fontosságának növekedése végett a szálláshelyek is egyre több – egymástól független – közvetítőn és felületen keresztül töltik fel kapacitásaikat, a beérkező igények és foglalási szándékok kezelése is fontossá vált, már a kisebb szállástípusok esetében is. Az ilyen folyamatok kezelését egyszerűsíteni hivatott kapacitásmenedzsment rendszerek azonban ma még nem kellően elterjedtek, annak ellenére sem, hogy több magyar fejlesztésű szoftver is forgalomban van. A kutatás szerint megkérdezett szálláshelyek csupán 26%-a használ ilyen folyamatkönnyítő eszközt, miközben a szállodák többsége már él a megoldás nyújtotta előnyökkel. A jelenlegi 26% azonban várhatóan már idén is növekszik majd. Az interneten vásárló, közel 2 milliós tábor körében bevett szokás például a repülőjegyeket és a különféle belépőket is online, valós időben foglalni, fizetni, így ez az igény a közeljövőben fokozatosan megjelenik majd a szálláshelyet kereső, leendő vendégek körében is. A szálláspiac tehát online értékesítés tekintetében fejlődő pályán van, az e-kereskedelem más területeihez hasonlóan egyre több emberhez jut el, ennek köszönhetően pedig a szálláshelyet üzemeltetők
