Regionális szintű IKT fejlettség – lakosság

2003. 02. 01.

A GKIeNET az Európai Unió által támogatott “Regional-IST” program keretében több nyugat-európai kutatóintézettel együttműködve közös kutatásban vesz részt 2001 óta.

A kutatásban a GKI partnere a(z):

Universitat Oberta de Catalunya, Spanyolország
Istituto Superiore Mario Boella, Olaszország
Fraunhofer-Institut für Systemtechnik und Innovationsforschung (ISI), Németország
Generalitat de Catalunya (IS Observatory – OBSI), Spanyolország
Observatório das Cięncias e das Tecnologias, Portugália
Politecnico di Torino, Olaszország

A program célja az e-kormányzati és e-gazdasági alkalmazások tanulmányozása, az infokommunikációs eszközök elterjedtségének és használatának regionális (tehát nem nemzeti) szintű mérése. A projekt lezárultával összegyűlnek azok a tapasztalatok, amelyek a mérési technikák és módszerek közül a leghatékonyabbnak bizonyulnak a régiók ICT használatának feltérképezéséhez. A regionális szintű méréssel magyarázatot kaphatunk az országokon belüli fejlődési különbségekre, amely fejlődésben az ICT eszközök használata kétségkívül meghatározó szerepet játszik. A regionális adatok nagy segítségül szolgálnak mind az üzleti szektor (beruházók, kereskedők stb.), mind a kormányzati szektor képviselőinek.

A projektről bővebb információk találhatók a www.regional-ist.org címen.

A 2002 végén lezajlott első kutatási kör a háztartások, a vállalatok és a kormányzati szektor infokommunikációs használatát vizsgálta.

Jelen összefoglalónkban a lakossági felmérés adatait mutatjuk be regionális nemzetközi összehasonlításban. Az eredmények Portugália és Magyarország esetében egy teljes országra vonatkoznak, hiszen ezen országok méretük alapján az Európai Unió régióival vethetők igazán össze.

Fontosabb megállapítások:

A felmérésben résztvevő régiókkal (Baden-Württemberg, Katalónia, Piemont, Portugália) összehasonlítva a magyar háztartások kevesebb a számítógéppel és az internetkapcsolattal rendelkeznek, ugyanakkor a rendszeres internetezők itthon is átlagos arányban veszik igénybe a internetes vásárlási lehetőségeket.

* A magyar családok 31%-ában van számítógép, míg otthoni internetcsatlakozással csak a háztartások 9%-a rendelkezik. A legfejlettebb régióban Báden-Württembergben ugyanakkor a háztartások 61%-a, illetve 47%-a használ otthonában számítógépet ill. internetet.

* A férfiak minden vizsgált régióban nagyobb arányban használják az internetet, mint a nők; a legkisebb különbség a nemek között Portugáliában van.

* A rendszeres internetezők többsége otthon is rendelkezik internetcsatlakozással, míg második legfontosabb hely körükben az internethozzáférés szempontjából a munkahely. A munkahely szerepe az internethozzáférésben Magyarország esetében – a többi régióval összevetve is – kimagasló.

* Az internetezők online vásárlás tekintetében a magyar internetezők a középmezőnyben foglalnak helyet Báden-Württemberg és Katalónia után, Piemont és Portugália előtt.

A kutatás részletes eredményei:

A felmérés szerint a magyar háztartások 31%-ában található számítógép, és ezzel a legutolsó helyen szerepel a kutatásban résztvevő régiók közt. Legnagyobb arányban (kétszer akkora arányban, mint a magyar háztartások) a baden-württembergi háztartások rendelkeznek számítógéppel, de 50%-on felüli Piemont aránya is. A katalán és portugál háztartások a középmezőnyben szerepelnek 48 és 38%-os számítógép-penetrációval.

Legalább egy számítógéppel rendelkező háztartások aránya (%)

Az otthoni internetkapcsolat esetében még nagyobbak a különbségek, mint a számítógép-ellátottság terén. Míg majdnem minden második baden-württembergi vagy piemonti család otthonából csatlakozni tud az internetre, addig Magyarországon tizenegyből egy háztartás teheti ezt meg. A katalán családok harmada és a portugálok ötöde rendelkezik internetcsatlakozással otthonában.

Internetcsatlakozással rendelkező háztartások aránya (%)

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak többet használják az internetet, mint a nők az összes vizsgált régióban, ugyanakkor Portugáliában mutatkozik a legkisebb különbség e tekintetben.

A régiók egymás közötti összehasonlításában hasonló sorrendek jelentkeznek, mint az előző adatoknál. A magyarok használják a legkevésbé az internetet: a férfiak 16%-a használja az internetet legalább hetente, míg a nők csupán 11%-a. A katalán és a piemonti férfiak több mint 40%-a rendszeres internethasználó, míg a portugáloknál ez az arány közelebb esik a magyar adathoz, 21%-ot tesz ki.

Az internetet legalább hetente használó 15 év feletti lakosság aránya nemek szerint (%)

A rendszeres internetezők többsége minden régióban rendelkezik otthoni internetkapcsolattal. A katalánok 77%-a, a piemontiak 84%-a, a magyarok 70%-a otthon is leülhet az Internet elé. A második legfontosabb helyszín körükben a munkahely, amely kiugró mértékben játszik szerepet a magyar internetezőknél (56%). A többi régiónál is fontos a munkahely, a magyarok után a piemontiak és a katalánok következnek.

A harmadik leggyakoribb internethozzáférési pont a világhálót rendszeresen látogatók esetében az iskola, ahol a felnőtt lakosság kb. negyedének van hozzáférési lehetősége Magyarországon és Portugáliában, míg 11-20%-nak a többi régióban.

A rendszeres internethasználók minden vizsgált régióban még alacsony arányban használják az internetet vásárlásra. Ezen a téren Magyarország lemaradása nem annyira jelentős, hiszen Baden-Württemberg és Katalónia után a harmadik, megelőzve az igencsak fejlett Piemontot és Portugáliát. Míg a rendszeres internethasználó katalánok ötöde vásárolt már az interneten, addig a magyaroknál ez az arány 18%, de a Portugáloknál csak 12%.

Az interneten vásárlók aránya a rendszeres internetezők körében (%)