„Nélkülünk ez nem sikerült volna”

– beszélgetés Debreczeni Szabolcs eNET üzletágvezetővel a FIR projektről, tanulságokról és lehetőségekről

2022. 08. 05.

 

Debreczeni Szabolcs „második generációs” tanácsadónak tartja magát: édesapja és édesanyja is tanácsadással foglalkozott, ő maga is közel harminc évvel ezelőtt kapta első ilyen jellegű munkáját. Az eNET csapatát 2018 óta erősíti, 2019 elején csoportvezetővé, fél évvel később üzletágvezetővé nevezték ki. Az egyik első eNET-munkája azóta is a legnagyobb projekt a cég életében: a FIR projekt* sikerében volt aktív része kollégáival – ennek tanulságairól, lehetőségeiről, tapasztalatairól beszélgettünk.

 

Ha meg kellene fogalmaznod, hogy számodra mit jelent a FIR, és miért jó az embereknek, mit emelnél ki?

 

Számos olyan, az állampolgárokat közvetlenül érintő közigazgatási eljárás, ügytípus létezik, amelyekben műholdfelvételek is felhasználhatók. Az egész FIR rendszernek az a koncepciója, hogy olyan közigazgatási eljárások támogatására, amelynek döntéshozatalában felhasználhatóak lehetnek a műholdfelvételek, központi kormányzati képességet biztosítson. Ehhez az Európai Unió biztosította a forrást a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek (KIFÜ), a műholdfelvételeket pedig az Európai Űrügynökség (ESA) bocsátja a rendszer rendelkezésére, amely képes a műholdfelvételeket elhozni, feldolgozni, tárolni. Ezeket az eredményeket 15-16 közigazgatási eljárásban ténylegesen fel is használják. Azokat pedig, amelyek általánosan felhasználhatók és nem valamilyen nagyon speciális célt szolgálnak, a FIR rendszer eFöld modulja az állampolgárok számára is elérhetővé teszi.

Mit gondolsz, vannak további lehetőségek a FIR-ben?

 

Teljes mértékben. A projekthez olyan közigazgatási eljárásokat választottak ki, amelyekben a műholdfelvételek szinte magától értetődően felhasználhatók. A támogatott közigazgatási eljárások kiválasztásának terjedelmi korlátai voltak, hiszen az elsődleges célok között ott szerepelt a FIR infrastruktúrájának létrehozása, a központi műholdkép-feldolgozási képesség megteremtése is. Az elkészült megoldás a bevont eljárások oldaláról nézve nem teljes körű, az adott keretek ezt nem tehették lehetővé. Ami elkészült, az infrastruktúra, az alapvető funkciók, a logika, és mintegy 15 közigazgatási eljárás támogatása. A rendszer lehetőséget biztosít a jövőben további közigazgatási eljárások bevonására. Véleményem szerint azonban a legfontosabb jövőbeni terület, ami felé a projekt indulásakor a FIR terjedelmi okok miatt nem nyitott, az a mezőgazdasági támogatások ellenőrzése.

 

A területalapú támogatásokhoz a gazdáknak nagyon sok információt kell lejelenteni és rengeteg feltételt betartani: például, hogy milyen növényeket vetnek, mikor hagyják a területeiket zölden, mennyi műtrágyát használnak fel. A támogatások ellenőrzése korábban úgy zajlott – és bár most értünk el egy fordulópontot, szerintem egyelőre még mindig így zajlik –, hogy egy repülőgépről egy ortofotós befotózta az országot. Egy év alatt Magyarország egyharmada „került sorra”. Az így elkészült fényképek feldolgozása alapján állapítják meg, hogy az adott területen a gazdák betartják-e az előírásokat, helyes adatokat jelentettek-e le. Ennek az az eredménye, hogy egy gazdára háromévente jutott egy ellenőrzés. Az EU azt a megoldást szorgalmazza, hogy a Sentinel műholdak felvételeit – ezek azok a műholdak, amelyeket a FIR is használ – elemezzék, és azokat használják erre a célra. Ez úgy csavar egyet a logikán, hogy a műholdképek 5-6 naponta készülnek el, ezek bármikor ellenőrizhetőek, a FIR-jellegű rendszerek pedig folyamatosan dolgozzák fel ezeket, így a tendenciát 5-6 napos lépésekben lehet követni. Az én személyes véleményem az, hogy valamikor a közeljövőben ez a FIR feladata lesz, hiszen a kialakult infrastruktúra felhasználásával a mezőgazdasági támogatások ellenőrzése is sokkal olcsóbb és hatékonyabb lehet, mint az ortofotós megoldással.

 

Az eNET hogyan járult hozzá a projekt sikeréhez?

 

A FIR rendszer közbeszerzési eljárásában egy vállalkozói konzorcium tagjaként, konzorcium vezetőjeként adtunk be ajánlatot, a vállalkozói szerződést is így kötöttük meg a KIFÜ-vel. A teljes rendszer igazgatásszervezése, a térinformatikai és egyéb fejlesztések egy része a mi feladatunk volt, emellett mi adtuk a projektvezetőt, valamint a FIR jogszabály létrehozás és kodifikáció szakértői támogatását szintén mi vállaltuk. Az eNET a felsoroltak mellett rengeteg koncepcióalkotási feladatban is részt vett. Én azt vallom, hogy nélkülünk ez bizony nem sikerült volna!

 

Említetted az előbb a térinformatikát. Ezeknek a szakembereknek mi volt a szerepük a projektben?

 

A Sentinel műholdképek feldolgozásának a FIR-ben két alapvetése van: a távérzékelés és az abból adódó képek feldolgozása, valamint a feldolgozott eredmények pontos térképre helyezése. Úgy működik a rendszer, hogy kisebb szakrendszereket szolgáltat az érintett intézmények felé, például a Katasztrófavédelem, a NÉBIH vagy a Vízügyi Főigazgatóság számára, ők ezeket a felvételeket a saját közigazgatási eljárásaikban használják fel. Ezek a szakrendszerek úgy szolgáltatják a feldolgozott eredményeket, hogy földrajzilag is helyesen, méretpontosan ráteszik egy térképre. A változásokat idősorosan is lehet követni a pillanatnyi állapottal összehasonlítva. Ez a megoldás nem létezik térkép nélkül, hisz egy fényképről egyébként nem tudnánk megállapítani, hogy hol készült. Ez egyébként önmagában is egy nagyon izgalmas része volt a munkafolyamatnak, egyrészt, mert szoftveresen is be kellett tudni azonosítani, hogy az adott kép hová tartozik, másrészt pedig, mert például perspektíva-torzításokat kellett rajta javítani: ha egy műhold az érzékelőivel nem pontosan lefelé néz, akkor nem egy szabályos négyzetalakú képet kapunk. Ezeket a torz képeket kellett négyzetesre kihúzni, átszámolni a koordináta- és vetületi rendszert.

 

A vetületi rendszernél külön nehézséget okozott, hogy mi nem ugyanazt a rendszert használjuk, mint a nyugati országok. Az EU-ban részben az úgynevezett WGS-t használják, nálunk pedig az EOV rendszert (Egységes Országos Vetületi Rendszer). Ez térgeometriailag is különbözik, máshogy kell számolni, ezeket az átszámításokat is el kell végezni. Ezért nem volt elhanyagolható rész a térinformatika. Egyfajta határterületként kezelhető még a műholdkép-feldolgozás. Ez a gyakorlatban úgy zajlott, hogy önálló algoritmusokat kellett készíteni arra, hogy a konkrét feldolgozási célt, eredményterméket elérjük.

 

Példaként a katasztrófavédelmet és a vízügyet említeném. A Katasztrófavédelem számára például a külterületi tüzek felderítésében, illetve a tűzmegelőzésben nyújt támogatást a FIR. A külterületi tüzek esetében a tűz kiterjedésének vizsgálatát segíti a rendszer, míg a tűzmegelőzésben azt, hogy a műholdfelvételek segítségével a tűzveszélyt okozó szabálysértéseket – például a száraz ágak erdő szélén történő felhalmozását – azelőtt azonosítani tudják, hogy megtörténne a baj. A Vízügyi Főigazgatóságnak a belvízvédelemben nyújtja a legnagyobb segítséget a FIR: már nincs arra szükség, hogy a gátőr kimenjen a mezőre, és szemrevételezés alapján nagyjából megmondja, mennyi hektárt öntött el a belvíz, mindezt a műholdképek alapján a központból is képesek pontosan megállapítani, és megtenni a szükséges lépéseket, elrendelni a belvízvédelmi készültséget.

 

 

A projekt során számos különböző szakterület találkozott. Melyek voltak ezek?

 

Az egész folyamat az igazgatásszervezési és rendszertervezési időszakkal kezdődött. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az érintett közigazgatási eljárásokat alaposan tanulmányozni kellett, majd egy folyamatvázat felépíteni hozzájuk, és megállapítani azt a pontot, ahol a FIR szolgáltatásai a műholdas eredménytermékekkel be tudnak kapcsolódni. Ez folyamati, szervezési, kicsit jogszabályi megközelítést igényelt, ezt a munkacsoportot én vezettem.

 

A következő a rendszertervek elkészítése volt, ez többek között logikai, fizikai, infrastruktúrabeli, biztonsági, integrációs vonulattal rendelkezett, főként üzleti elemzők és rendszerszervezők dolgoztak rajta. Majd indult a fejlesztési időszak, amikor már olyan csapat is dolgozott a projekten, akiknek a távérzékelés a specialitásuk, például a már említett térinformatikai szakemberek. A tesztelési részt szintén az üzleti elemzőkkel és fejlesztésvezetőkkel kellett támogatni, ezek már a rendszer előállításával kapcsolatos feladatok voltak.

 

A projekt során kialakult két nagyon érdekes mellékszál is: az egyik egy olyan rendszer volt, amelyik a FIR univerzumon belül működik, és egy olyan felületet biztosít, ahol a közbeszerzési törvénynek megfelelően űrfelvétel-beszerzési igényeket lehet indítani, keretmegállapodásokat lehet kötni. Ez az úgynevezett ÜMÉR (Űrfelvétel-megrendelés Érkeztető Rendszer). A másik hatalmas kihívás a jogi munkacsoportban a FIR rendszer feladatát és működési környezetét megteremtő jogszabályi háttér megalkotása volt. Ez úgy működött, hogy az érintett minisztériumok jogtanácsosokat delegáltak a munkacsoportba, nagyjából 20 ember dolgozott a jogszabályok szövegezésén csaknem két évig. Amíg tartott a projekt, a mi szakértői felelősségünk volt, hogy a jogszabály valóban illeszkedjen a FIR szakmai céljaihoz, annak folyamatai és maga a rendszer is jól jelenjen meg a jogszabályokban.

 

A harmadik izgalmas mellékszál a Földmegfigyelési Operatív Központ ötlete volt. Ez egy intézmény, egy olyan szervezet, amely a FIR-t a gyakorlatban üzemelteti, szakmailag ért hozzá, és akit keresni lehet, ha technikai hiba adódik. Azzal, hogy ennyi időt csúszott a jogszabályalkotás, ennek a központnak a létrehozása is csúszott, nekünk azonban már a projekt ideje alatt el kellett készítenünk egy tervet ennek a működésére. Ezt végül úgy oldottuk meg, hogy úgynevezett ITIL referencia-modelleket használtunk, így egy általános, szabványos megközelítést alakítottunk ki a rendszer üzemeltetési, működtetési, szolgáltatásnyújtási folyamataira.

 

Mi volt az eNET legnagyobb sikere a FIR kapcsán?

 

A FIR projektben rengeteg olyan szakmai csomópont összpontosult, ami azelőtt és azóta is nagyon fontos az eNET számára. Olyan témákra gondolok itt, amiken azóta is folyamatosan dolgozunk, újabb és újabb projekteken, lehetőségeken, K+F feladatokon. Ebben a távérzékelés, a térinformatika, a közigazgatási informatika mind-mind benne van!

 

Említhetjük még az igazgatásszervezést is, ami szintén rengeteg irányban hasznosítható, fejleszthető tudás. A FIR kapcsán beszereztük a folyamatmodellezésre használható ARIS szoftvert is, ezt ugyancsak mérföldkőnek tekinthetjük abban az értelemben, hogy hogyan gondolkodunk saját magunkról és szolgáltatásainkról. Számomra a projekt legfontosabb hozadéka, hogy ma már biztosan kijelenthetjük, hogy értünk a távérzékeléshez, a közigazgatáshoz, csináltunk igazán nagyszabású, közigazgatási szoftverfejlesztést. Az, amin az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. alapító tulajdonosai oly régóta dolgoznak, a FIR miatt összeállt egy nagy egésszé, beérett a korábbi rengeteg munka, és ez biztos alapot teremtett a jövőhöz. Ez az, amit már senki sem vehet el tőlünk. Számtalan későbbi projekt a FIR sikere miatt talált meg minket. Nekem, személy szerint az volt a legnagyobb dolog ebben, hogy érdemben elkezdhettem ennél a remek cégnél dolgozni, megszokhattuk egymást a csapattal, illetve a konzorciumi tagokkal, alvállalkozókkal is kialakult egy jó kapcsolat, a mai napig segítjük egymást.

 

Mennyire volt zökkenőmentes a projekt? Előfordult a munka során a szokásosnál intenzívebb, feszültebb szituáció?

 

A határidőket egyáltalán nem kellett módosítani, nem volt projektvezető-váltás, nem volt szakmaivezető-váltás, nagyjából ugyanazzal a csapattal ment végig a kétéves munka. Az azonban rendkívüli helyzet volt, amikor felismertük, hogy az ÜMÉR nem tud úgy működni, ahogy azt a megrendelő eredetileg elképzelte. Ott nagyon gyorsan kellett minden percepciónkat megváltoztatni, a támogatási szerződés, részletes megvalósíthatósági tanulmány, a fejlesztések, a mi szerződésünk szintjén. Szerencsére a csapat végig konstruktív maradt, de tényleg voltak olyan pillanatok, amikor hirtelen nem tudtuk, hogyan lehet ebből kijönni. Egy másik, állandóan jelen lévő fesztültséget okozó helyzet a jogszabályalkotás párhuzamos munkája miatt alakult ki. A megrendelő KIFÜ projektért felelős szervezete egy projektmegvalósítással foglalkozó szervezet, az egész működési modellje arról szól, hogy projekteket valósít meg, és ha elkészült a projekttermék, akkor azt átadja annak az intézménynek, amelyik a gazdája lesz, üzemeltetni fogja. A FIR azonban, a jogszabályi háttér párhuzamos alakulása miatt a „nyakukon maradt” meglehetősen hosszú időre. Ennek az éremnek a másik oldala a rendszert működtető űrkutatási és térinformatikai szakmai csapat kérdése. A FIR egy keretrendszer, de gyakorlatban nem tud érdemi fejlesztői beavatkozás nélkül működni, hiszen nagyon speciális tudás kell a feldolgozó algoritmusok kialakításához, új típusú űrfelvételek feldolgozásához és rendszerbe illesztéséhez.

 

Kaptatok valamilyen pozitív visszajelzést az ügyféltől?

 

Ebből a szempontból szerintem az volt a legfontosabb, hogy a projekt lényegében zökkenőmentesen zajlott. Minden kérdés megoldódott, megtörténtek a hibajavítások, rendben lezajlott a jótállási időszak is. Bár már hónapokkal ezelőtt lezártuk, az eredményeket rendszeresen referenciaként tudjuk felhasználni. A projektről mostanában kezdődött el a kommunikáció a különböző médiumokban, hiszen a jogszabály csak most lépett életbe.

 

 

 

Az interjút készítette: Kiss Luca

 

*A FIR projekt 2018 szeptemberében kezdődött, és összesen több mint két évig tartott. Az eNET részéről körülbelül 40 kolléga dolgozott a többmilliárdos projekten, amely a mai napig a legnagyobb egyedi értékű projekt a cég életében