Magyarországi drónpiac és vállalati helyzetkép „a gyakorlatban”
2022. 01. 24.
Világszerte, így hazánkban is komoly fejtörést okoznak a fejlesztés szakpolitikában a szuper gyorsan fejlődő és roham léptékben elterjedő pilóta nélküli légi járművek, az UAS-ek, közismert nevükön a drónok. Az eNET 2021-es drónpiaci kutatása rávilágított, hogy milyen diverzifikált felhasználási módjai lehetnek a drónoknak a különböző piaci szereplők körében – az üzleti szféra érdeklődése a drónokkal megoldható folyamatok fejlesztéséhez egyértelműen azonosítható a kedvező ár-érték arány és az időbeli hatékonyságjavulás miatt.
A következőkben rövid áttekintést adunk a drónok széleskörű felhasználási módjairól, a jelenlegi szabályozási környezetről, buktatókról és arról a hatalmas potenciálról, amelyeket ezek az először futurisztikusnak tartott, ma pedig már a „szemünk sem rebben meg” technológiai vívmányok tartogatnak.
Miért „robbant” fel a piac?
A drónok elterjedésében nagy szerepet játszott a szenzorok és a drónok méretének drasztikus csökkenése, az akkumulátortechnológia fejlődése2 (az akkumulátorok energiasűrűségének változása), valamint a fejlett repüléstámogató vezérlőszoftverek elterjedése.
Vállalati szempontból a drón „csak egy munkaeszköz”, nem kedvtelés (bár egy távpilóta számára ez nem feltétlenül van így). A drón egy hordozó berendezés, amire különféle eszközöket lehet szerelni és azokkal értékteremtő folyamatokat ellátni. Számos szenzor esetén olyan szinten csökkent az eszköz térfogata, hogy egyszerűen illeszthetővé vált a drónon, így ipari precíziós műveletek esetén is kiválóan használhatóak. Ilyenek a multispektrális szenzorok, nagyon jó minőségű, „filmes” kamerák, hőkamerák, Lidar szenzorok, különböző ultrahangos és precíz helymeghatározást lehetővé tevő megoldások, de árumozgatás vagy internetes, távvezeték áthúzására alkalmas megoldásokat is láthattunk már (eNET-es távközlés fejlesztési projekt keretében is).
A terjedést elősegítő és hátráltató tényezők
A jelenleg értékesített drónok nagyjából 75-80%-a köthető hobbifelhasználókhoz, a többi az állami és vállalati szektorhoz. Ez az arány lassan, de kezd változni, hiszen a vállalkozások felismerték, hogy nem csak a társadalmilag köztudatban lévő „megfigyelés”, „permetezés” vagy „csomagszállítás” segítésére alkalmasak, de ezen túlmenően számos más területen és iparágban is bevethetők a drónok: ipari felmérések, életmentés, kutatási munkálatok stb.
Mi korlátozza leginkább a drónok vállalati szintű elterjedését? Elsősorban a szabályozás vagy annak hiánya, esetleges félreértései, de ide tartoznak a szakemberhiányból és megfelelő know-how-ból származó hiányosságok is.
BIM és a drónok
Az egyik igen izgalmas drón-alkalmazási mód az építőiparban a BIM (Building Information Modeling) kiegészítése drónokkal. A BIM szoftver alapvetően építési projektek megtervezésére szolgál, amivel hatékonyan menedzselhetők, modellezhetők és valós időben lekövethetők az építési projektek. Nagy tervezési biztonságot nyújt, ami élőben digitális módon is végiköveti a projekt teljes életciklusát. (Tekinthetjük egyfajta speciális Metaverse-nek is.)
BIM a gyakorlatban
Vegyünk példának egy útépítési munkát, ahol az út hosszát teljes mértékben fel kell mérni és már BIM szoftvert használnak a teljes útszakasz megtervezéséhez, a projekt lebonyolításához. A tervezésnél a szoftver lehetővé teszi külső adatforrás használatát, akár Lidar, akár fotogrammetriai eszközről legyen szó.
Mindenki láthatott már mérnököket dolgozni hagyományos földmérés közben: az egyik mérnök tripodra helyezett eszközzel méri a kollégájánál lévő referencia mérőpont segítségével a távolságokat, mélységet stb., így leképezve a 3D teret. Ezzel a módszerrel haladnak végig a tervezendő szakaszon, majd ezen adatok alapján készül el a számítógépes modell. Ezt a hosszú és időigényes terepmunkát rövidíti le a drón programozott útvonalon keresztül: megfelelő szenzor segítségével felméri a terepet, majd az adat a művelet végrehajtása után azonnal be is tölthető a BIM rendszerbe. De itt még nem ér véget a feladata hiszen a BIM lényege a valós idejű teljes kontroll a projekt megvalósításában, így az alapozási, aszfaltozási munkák során, napi szinten felmérheti a teljesített munkálatokat, ezzel is megelőzve a tervhez képesti időcsúszást vagy aszfaltozási hibákat (a drónt a levegőből nem is zavarja a földön folyó építési munkákat, így akár munkálatok közben is működhet).
A szabályozás háttere
A cikk írásakor (2022 januárja) a szabályozási kérdéskör az egyik leglényegesebb és legbonyolultabb aspektus mind üzleti felhasználói, mind pedig szabályozói oldalról, amit tovább nehezítenek a repülésbiztonsági szempontok is. Anélkül, hogy hivatkoznánk bármilyen jogszabályra, országok sajátosságaira, tekintsük át a helyzetképet – mi miért alakulhatott így?
Sokan kritizálják a jelenleg hatályos szabályozásokat a világon mindenütt, hiszen, ha egy vállalat, start-up cég beruházott egy technológiára, akkor azt használni szeretné, a lehető leggyorsabb megtérülést várva a befektetéstől. Sajnos most ezen vállalkozások részben vesztesei a kezdeti technológiai előretörésnek, de a náluk most keletkező know-how hosszú távon biztosan kifizetődő lesz. A szabályozói oldalon nagyon összetett jogalkotási procedúráról van szó, ami érinti a távpilótát, az üzembentartót, a légtérgazdálkodási szerveket, a gyártókat és még számos területet. A gyakorlati alkalmazás egyáltalán nem veszélytelen, sőt bármilyen hiba szinte azonnal reflektorfénybe kerül drón témakörben a sajtóban, és ez visszahat a terület fejlődési lehetőségeire. Tekintsünk egy példát! Ha a budapesti Hősök terénél húsz cég egyszerre szeretne repülni VLOS-ban (látótávolságon belüli repülés), nehéz szemre elkülöníteni a drónokat egymástól a 3D-s térben, így nagyban nő a repülőesemény kockázata is.
Jelenleg nincs egységes repülés támogató rendszer, ami segíthetné mind a távpilótákat, mind pedig a hagyományos repülőgépes, siklóernyős, mentőhelikopteres műveleteket/repüléseket. A valóságban, amellett, hogy a drónokat nehéz elkülöníteni egymástól látótávolságon belüli és kívüli repülés esetén is, nagyban nehezíti a repülés koordinálását a különböző repülésirányítási rendszerek kompatibilitásának hiánya. Sok technológia már jelen van a piacon, FLARM, ADS-B, hagyományos radar eszközök, MyDroneSpace alkalmazás, de ezen rendszerek nem átjárhatóak megfelelően. Például a mentőhelikopter pilóta és annak koordinátora nem látja a drón által jelzett műveletet. De a drón és drón sem látja a másik aktuális és pontos pozícióját sem.
A jelenlegi szigorúbb jogi környezet az ilyen és számos hasonló helyzet miatt alakult ki, amit nem elég szabályozással, hanem nagyon erős hardveres és szoftveres technológiai fejlesztésekkel kell megoldani, azonban ezek még gyerekcipőben járnak. A folyamat elején tart mindenki, mint 1900-ban, amikor a lovaskocsikat személygépjárműre cserélték. Kezdetben nem volt KRESZ, jogosítvány, rendszámtábla, taxi, áruszállítás és céges autó sem. Drónok esetében jelenleg ugyanez a helyzet, ráadásul a háromdimenziós légtérben…
Az UTM nélkül nem megy
A megfelelő megoldást a problémára az UTM (UAS Traffic Management) rendszer jelenti, ami egy nagyon komplex földi, légi, távközlési és informatikai megoldással segíti kvantumrezisztens módon azonosítani, közhitelesen tárolni a keletkező adatokat, nyomon követni a drónokat, valamint menedzselni a légi forgalmat.
Miért kell még egy rendszer, nem elég a jól bevált ATM (Air Trafic Management)?
Az ATM kiválóan alkalmas a nagy repülőgépeket, forgalmas repülőtereket irányítani, ám a drónok esetében ez máshogy van: jelentős számuk és trajektóriájuk miatt nem képes kezelni ezeket. Az ATM rendszerben a légiforgalmi irányítók nem lennének képesek nagy létszámú, területileg nagy sűrűségű légtérben kezelni a gyorsan mozgó eszközöket.
A fenti problémára kínál megoldást a forgalomirányítást alapjaitól újragondolt megoldás, ami algoritmusokra, gépi kommunikációra és újgenerációs telekommunikációs hálózatokra helyezi a működési modellt az UTM esetében. A kérdéskört részletesebben a későbbiekben tárgyaljuk.
Szakemberek, tájékozódás fontossága
A működés mellett fontos kiemelni a megfelelő szakemberképzést és a tudatos drónhasználatot. Drón használata esetén nem elég tisztában lenni a jogi keretekkel, a repülésdinamikával, a meglévő szenzorokkal, adatfeldolgozással (esetleg pl. permetezőszer/kiszórt anyag ismerete). Előfordultak olyan esetek, hogy drónozással foglalkozó cég a mezőgazdaságban próbálkozott, és egy rosszul kikevert permetszer miatt több száz millió forintos kár keletkezett. A vállalkozásoknak kihívást jelenthet, hogy egyszerre kell rendelkezniük speciális szaktudással és a távrepüléshez köthető összes ismerettel, amellett, hogy a cég működése során új use case-ek, valamint protokollok jelennek meg.
A drónok alkalmazása számos vállalkozás és állami intézmény működésében rengeteg előnnyel jár, de ehhez megalapozott felkészülés és kompetens szakember szükséges. A következő eNET-cikkekben ezeket a tényezőket fogjuk részletesebben körbejárni!
Szerző: Holló Benjamin, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. UAS/UTM szakértő kollégája
Képek forrása: pixels.com, freepik.com
