A magas infláció kedvezőtlenül hat a telekommunikációs kiadásokra

2008. 12. 01.

A 2007-es 8%-os infláció a magyarországi háztartások jövedelmének reálértékét is csökkentette. A GKIeNET a KSH háztartásstatisztikájának legújabb adatait véve alapul rámutat: a 2007-ben a háztartások arányaiban kevesebbet költöttek telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, mint 2006-ban, amit egyrészt a magas infláció, másrészt az eszközök és szolgáltatások árszínvonalának csökkenése okoz.

Életünket egyre inkább átitatják digitális eszközök, amelyek egyre több esetben csatlakoznak valamilyen hálózathoz, de leginkább az internetre. A háztartásstatisztikai adatok alapján 2000-től 2006-ig reálértékben is növekvő mértékben költött a magyar lakosság telekommunikációs eszközökre és hírközlési szolgáltatásokra, ami nem is meglepő: ezen időszak alatt a mobiltelefon mindennapjaink részévé vált.

Háztartásstatisztikát Magyarországon egyedül a KSH tart nyilván, a 2007-re vonatkozó adatsorok még csak részben kerültek közzétételre.

Az egy főre jutó évi kiadásokon belül a telekommunikációs költéseket az alábbi részletezésben publikálják:

Telefon- és egyéb hírközlési szolgáltatások:

  • Telefonkészülék, egyéb hírközlő berendezés (telekommunikációs eszközök)
    • Telefonkészülék, fax, üzenetrögzítő
    • Mobiltelefon-vásárlás

  • Telefondíj
    • Telefondíj: vezetékes
    • Telefondíj: mobil (saját előfizetéses)
    • Telefondíj: mobil (saját kártyás)

  • Internet-előfizetés (internetszolgáltatás)

(A KSH 2003-tól a háztartási adatközlésben áttért a COICOP szerinti kategóriákra. Adatkérésünknek megfelelően néhány mutatóra visszamenőleg is közöltek becsléseket, de ezek megbízhatósága nem teljesen megfelelő. A KSH a jelenlegi módszertan szerint közölt adatokat jövedelmi tizedeiként, a gyerekes háztartások jövedelmi ötödeiként, az aktív háztartások jövedelmi ötödeiként, a nyugdíjas háztartások jövedelmi ötödeiként, a háztartásfő 8 korcsoport-kategóriáiként bontja fel.)

A lakosság egy főre jutó telekommunikációs költését vizsgálva az adatokból egyértelműen látható, hogy a mobiltelefonszolgáltatás volt az egyetlen hírközlési szolgáltatás, ami jelentősen át tudta alakítani lakossági fogyasztói kosarunkat. 2006-ban úgy tűnt, hogy a következő ilyen szolgáltatás az internet elérés lehet, de ennek mértéke – már csak az igénybevevők száma miatt is – messze elmarad még a mobiltól.

1. Táblázat A lakosság telekommunikációs költése (egy főre jutó éves kiadás, Ft)

Forrás: KSH háztartásstatisztika alapján GKIeNET számítás

Ahogy utaltunk rá, a fenti adatok tartalmazzák azokat a személyeket is, akik a számukra könnyen elérhető internetezési lehetőséggel nem élnek. Az internetezés gyakoriságát vizsgálva láthatóvá válik, hogy az internethez elméletben hozzáférők közül csaknem 16% még 2008 2. félévének végén sem élt a világháló lehetőségeivel.

A 2006-os egy főre jutó háztartási kiadások adatait tekintve szembetűnő az internetszolgáltatásra fordított költés drasztikus emelkedése (éves szinten 4105 Ft-tal emelkedett) – az emelkedést magyarázza, hogy 2006 volt az első év, amikor a szolgáltatók nagy mennyiségben adtak el ADSL ill. kábelmodemes (DOCSIS) technológián alapuló szolgáltatást, a szerződésben kikötött fix áron (a Dial-up hozzáférés fix ára korábban átlagosan jóval alacsonyabb volt – a szolgáltatási díj az internetezéssel töltött percidő alapján került számlázásra – így a statisztikában is a vezetékes telefondíjban jelentkezett). Ezzel párhuzamosan 2006-ban a vezetékes telefondíjra fordított kiadások 3162 Ft-tal csökkentek egy év leforgása alatt, míg a mobil pre-paid csaknem 4475 Ft-tal, a post-paid telefondíj ráfordítások pedig 2755 Ft-tal emelkedtek.

2007-ben az összes lakossági költés értéke növekedett, azonban ha figyelembe vesszük a 2007-ben mért 8%-os inflációt, reálértéken már csökkenést mutat (1999. évi árakon számolva a 2006. évi 443113Ft-ról 2007-re 430353Ft-ra csökkent). 2001-hez hasonlóan tehát 2007-ben is egy főre vetítve a magyar háztartások jövedelme csökkent a KSH háztartásstatisztikai adatai alapján.

2. Táblázat A lakosság telekommunikációs költése reálértéken (egy főre jutó éves kiadás, az éves infláció mértékével korrigálva, 1999. évi árakon)

Forrás: KSH háztartásstatisztika alapján GKIeNET számítás

Mindez azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése mellett telekommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra is kevesebbet tudtak a háztartások szintjén fordítani. A hazai telekommunikációs költések fogyasztói kosarának az összes lakossági költésen belüli súlya 2000 és 2007 között – a KSH háztartásstatisztikai adatai alapján – 2006-ig folyamatos növekedett, 5,0%-ról 7,1%-ra emelkedett, de 2007-ben a növekedés megtorpant és csak 6,8%-ot mutat az arány.

Alakosság telekommunikációs költéseit elsődlegesen nettó keresetének alakulása határozza meg. 2006-ig az elkölthető jövedelem vásárlóerejének növekedése – 2001 kivételével – a telekommunikációs költésekre is kedvező hatással volt. 2007 folyamán viszont a korábbi növekedés nem hogy megtorpant, de kismértékben csökkenést mutat, amiben nagy szerepe van a 4,5%-os reálkereset csökkenésnek.

3. Táblázat A lakosság telekommunikációs költése (egy főre jutó évi kiadás, Ft, folyó áras)

Forrás: KSH háztartásstatisztika alapján GKIeNET számítás

A lakossági telekommunikációs költések kosarában a vizsgált 7 év során mindössze 2-5%-ot tett ki a telekommunikációs eszközökre költött összegek aránya – az utóbbi évek stagnálása ellenére a tendencia csökkenőnek tekinthető. Az internet-szolgáltatásra fordított kiadások dinamikus emelkedése viszont azt mutatja, hogy a lakosság a szolgáltatás fenntartása érdekében egyre inkább hajlandó fogyasztói kosarát megváltozatni, igaz, az internet-szolgáltatásra még közel sem áldoznak annyit, mint mobiltelefon használatra, de a mobilinternet elérés lehetősége a jövőben ezen minden bizonnyal változtatni fog.

1. ábra Telekommunikációs költés az összes lakossági költés arányában 2000-2007 (%-ban)

Forrás: KSH háztartásstatisztika alapján GKIeNET számítás

Az elemzés háttere

A GKI és a T-Mobile 2001 óta tartó együttműködése révén negyedévente jelentette meg a „Jelentés az internetgazdaságról” kutatási összefoglalót, amely részletes elemzéseket tartalmazott az internetgazdaság fejlődésére vonatkozóan. 2008-tól a kiadvány megújításra került, és a korábbiaktól eltérően a jövőben negyedévente egy témára fókuszálva jelenik meg. Minden negyedéves kutatási anyagból három a sajtó ill. az érdeklődők számára készített Gyorsjelentés címmel megjelenő összefoglaló is készül, amelyek a negyedéves tanulmányok lényegi megállapításait tartalmazzák. Egy negyedév folyamán összesen három, a sajtó számára készülő összefoglaló kerül elküldésre, illetve az anyagok elérhetők lesznek a GKIeNET honlapján.