Jelentés az internet-gazdaságról, fókuszban a vállalatok, 2001. II. negyedév
2001. 08. 01.
A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését.
A 2001. II. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők.
A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. II. negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 15,1. Bár a mutató az előző negyedévhez képest (14,2) érdemben nem változott, részértékei ellentétes irányban mozdultak el. Optimistábban nyilatkoztak a(z) – ipar és a gazdasági és egyéb szolgáltatások területén működő – közép- és nagyvállalatok, valamint a pénzügyi szektor intézményei, míg az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások kissé kedvezőtlenebbül ítélik meg kilátásaikat az elektronikus gazdaságban az előző negyedévhez képest. A kereskedelmi cégek várakozásai nem változtak az említett időszak folyamán.
Az index összetevői az egyes részpiacokon (zárójelben az előző negyedéves érték): közép- és nagyvállalatok 19,7 (14,4), pénzügyi szektor 31,5 (26,9) kereskedelem 7,0 (7,3), turizmus 2,2 (8,2). A részértékekből kitűnik, hogy továbbra is elsősorban a pénzügyi intézmények számítanak leginkább az internet markánsabb, piacot átformáló hatására a következő időszakban.
A következőkben az ipar, a gazdasági és egyéb szolgáltatás területén működő vállalatok felmérésének fő megállapításait foglaljuk össze. A felmérést e negyedévtől kezdődően a közép- és nagyvállalatok mellett (50 foglalkoztatott felett) kiterjesztettünk a kisvállalkozásokra (5-50 fő foglalkoztatott létszám) is.
A 750 válaszadó (450 közép- és nagyvállalat és 300 kisvállalkozás) az 1999-es árbevétel és foglalkoztatás alapján egyaránt 17%-ban reprezentálja a vizsgált ágazatokat átlagosan.
A GKI-Webigen internet-gazdasági index részindexei a közép- és nagyvállalatok esetében (árbevétellel súlyozott átlagok):
A közép- és nagyvállalatok véleménye szerint az internet és az internetes alkalmazások elterjedése egyre erőteljesebben befolyásolja piacaikat. Az új technika lehetőségei iránt ugyanakkor nyitottabbak, mint egy negyedévvel korábban, nagyobb arányban vélik úgy, hogy a jövőben a felmerülő lehetőségekkel élni is tudnak. A várakozások az internetes értékesítés és beszerzés növekvő arányát jelzik.
A kisvállalkozások felméréséből számolt GKI-Webigen internet-gazdasági index a kisvállalatok mérsékeltebb várakozásait jelzi, esetükben az internet üzleti célú alkalmazása kevésbé elterjedt és véleményük szerint a közeljövőben kevésbé meghatározó. A GKI-Webigen internet-gazdasági index értéke az említett körben 2,5. A részindexek mindegyike alacsonyabb a közép- és nagyvállalatok hasonló értékeinél, a legkisebb különbséggel az internet lehetőségeinek jövőbeli kihasználása értékelésénél találkozunk. Az egyes részindexek a következők: Internet-hatás részindex -18,4, Internet-lehetőség részindex 20,4, E-értékesítés részindex 0,6, E-beszerzés részindex 7,4.
A válaszadó közép- és nagyvállalatok 55%-a, a kisvállalatok 18%-a jelezte, hogy intranetes hálózat működik társaságánál, további 13%-uk, illetve 10% pedig ennek bevezetését a következő egy-két évben tervezi.
Internet-hozzáféréssel a közép- és nagyvállalatok több, mint 90%-a rendelkezik, sőt egynegyedük az internet-kapcsolatot minden gépén elérhetővé teszi. A válaszadók további 4%-a szándékozik a világhálóra kapcsolódni a közeljövőben. Ugyanakkor az említett ágazatokba eső kisvállalatok esetében is eléri a 80%-ot az internet-kapcsolatok aránya, a minta kisvállalatainak 10%-a terveiben pedig szerepel ennek kialakítása a közeljövőben. (Valószínű azonban, hogy a kérdőívre nagyobb arányban válaszoltak az internet-csatlakozással rendelkező kisvállalatok, ezért a tényleges arány kisebb a teljes kisvállalati körre).
Hozzáférési típusok szerint a legnagyobb arányban ISDN vonalon, kapcsolt vonalon (modem segítségével), illetve bérelt vonalon csatlakoznak a válaszadó közép- és nagyvállalatok az internetre. A jövőben viszont a gyorsabb adatátviteli sebességet biztosító szolgáltatások iránt jelentkezik nagyobb igény. A várakozások alapján a bérelt vonali, a kábel TV alapú és az ADSL típusú internet-előfizetők arányának növekedése várható a közép- és nagyvállalati körben a kapcsolt vonali, modemes internet-előfizetők arányával szemben.
Saját honlapot a válaszadók 56%-a már kialakított. A web-oldalak számának bővülése továbbra is dinamikus marad, ugyanis a közép- és nagyvállalatok további 28%-ának terveiben szerepel az önálló honlap működtetése.
Az interneten elérhető üzleti tartalom elsősorban a vállalatok termékeinek, szolgáltatásainak megismertetésére irányul, amelyre az 50 főnél többet foglalkoztató cégek mintegy 60%-ánál van mód, lényegesen alacsonyabb az interneten keresztüli megrendelést is lehetővé tevők aránya (17%). A cégek mindössze 10%-a jelezte, hogy ezen túlmenően a szállítási feltételek (hely, idő) megválasztására is módot biztosít, míg a fizetési feltételek interneten történő kiválasztását ennél is kevesebben, mindössze a válaszolók 6%-a teszi lehetővé.
A jövőben az internetes-fejlesztések részben az említett szolgáltatások mindegyikének szélesebb körű elérhetőségének biztosításra, az interneten hozzáférhető tartalom bővítésére irányulnak.
Van-e lehetőség termékeinek, szolgáltatásainak interneten (honlapon, portálon, elektronikus piactéren, stb.) keresztüli…
Azok a közép- és nagyvállalatok, melyek jelenleg nem alkalmaznak és nem is tervezik internetes üzleti megoldások bevezetését a legnagyobb arányban (31%) arra hivatkoznak, hogy azok nem kapcsolhatók vállalatuk tevékenységéhez. 11%-uk esetében az internetes alkalmazások bevezetésének akadálya az érdeklődés hiánya, míg a biztonsági megfontolások 9%-uk számára jelent visszatartó erőt.
Budapest, 2001. 07. 16.