Jelentés az internet-gazdaságról, 2002. III. negyedév
2002. 11. 01.
I. Összefoglaló
A világháló üzleti életben betöltött szerepét, a vállalatok várakozásait tükröző GKI-Westel e-Gazdaság Index 2002 III negyedévében tovább emelkedett, folytatva az év eleje óta tartó növekedést. A bizalom erősödése általános az üzleti szférában. A pénzügyi szektor szereplőinek optimizmusa jelentősen emelkedett, a turizmussal foglalkozó cégek várakozásai viszont kismértékben romlottak.
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Westel Mobil Távközlési Rt. – a Sun Microsystems Magyarország Kft. együttműködésével megvalósuló – negyedéves felmérésének eredményei szerint az 5-nél több főt foglalkoztató hazai cégek körében az internet-kapcsolattal rendelkezők aránya 76%-ra nőtt az egy évvel korábbi 72%-ról. Saját honlapot ezen cégek 39%-a épített ki, ami csak kismértékű növekedés a megelőző évhez képest.
Az elmúlt év kétségtelenül az ADSL típusú internet-csatlakozások sikerét hozta. Míg 2001 III. negyedévében még csak a vállalatok 2%-a fizetett elő ilyen szolgáltatásra, jelenleg az 5 fő feletti cégek 13%-a éri el a világhálót ADSL csatlakozáson keresztül. Az ADSL elsősorban a modemes kapcsolódások, közülük is főként az analóg vonali internet-hozzáférések rovására hódított, így a modemes (analóg és ISDN) csatlakozással rendelkező cégek aránya az egy évvel korábbi 93%-ról 78%-ra süllyedt. Növekedett viszont a bérelt vonallal rendelkező cégek aránya, az internet-eléréssel rendelkező cégek 14%-a választotta ezt a kapcsolódási típust.
A szélessávú csatlakozások előretörése megállíthatatlannak tűnik. A várakozások szerint az ADSL kapcsolattal rendelkező cégek aránya akár a 23%-ot is elérheti egy év múlva, további piaci részt hódítva el a modemes csatlakozásoktól.
A 10 fő feletti hazai cégek 4-5%-a értékesíti termékeit, szolgáltatásait az interneten keresztül, és hasonló azon vállalkozások aránya, melyek interneten keresztül bonyolítják beszerzéseik egy részét. Ez az arány messze alulmúlja az Európai Unió tagországainak hasonló adatait. Az Unióban az internetes kereskedelem terén a skandináv államok a legelőrehaladottabbak, közülük is elsősorban Svédország, ahol a világhálós értékesítések részaránya a 2%-ot is elérte 2000-ben. Hazánkban az internetes értékesítések a vállalatok összes árbevételének 0,1%-át tették ki 2001-ben.
Az internetes kereskedelem fejlődése előtt álló akadályok közül a legjelentősebbek az internetes tranzakciók iránti bizalmatlanság, a hagyományos üzleti csatornákhoz és a személyes kapcsolatokhoz való ragaszkodás, az internethez (otthon) hozzáférők alacsony aránya, valamint a számítástechnikai és internetes ismeretek hiánya.
II. Részletes ismertetés
1. Erősödő optimista trend
A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan internet-gazdasági felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Westel e-Gazdaság Indexben összegzi.
A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazások üzletmenetre gyakorolt hatásával kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, s négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internetben rejlő üzleti lehetőségek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
A világháló üzleti életben betöltött várható szerepét mutató GKI-Westel e-Gazdaság Index 2002 III. negyedévében tovább emelkedett (a mutató árbevétellel súlyozott értéke 16,1 pont volt a -100 – + 100 skálán), ami megerősíti az előző negyedéves érték által már jelzett visszatérő bizalmat az internet iránt.
Az ipari és a szolgáltató, valamint a kereskedelmi cégek várakozásai stagnáltak, kis mértékben emelkedtek az előző negyedévhez képest. A turista-szezon elmúltával a turizmussal foglalkozó cégek kedvezőtlenebb rövidtávú kilátásokról számoltak be az internetes kereskedelemre vonatkozóan, ezt a gyengülést viszont ellensúlyozta a pénzügyi szektor optimizmusának erősödése.
A válaszadók szerint az internetes értékesítés részaránya gyorsabban nő majd a következő 12 hónap során, mint ahogy azt az előző negyedéves felmérésben jelezték, bár a növekedés dinamikája továbbra is alacsony marad.
2. Internet-hozzáférés és internetes megjelenés
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Westel Mobil Távközlési Rt. – a Sun Microsystems Magyarország Kft. együttműködésével megvalósuló – negyedéves felmérése alapján az 5-nél több főt foglalkoztató hazai cégek körében az internet-kapcsolattal rendelkezők aránya 76%-ra nőtt az egy évvel korábbi 72%-ról. A legnagyobb arányú növekedés a mikro- és kisvállalkozások körében tapasztalható, a nagyobb cégek már egy éve is lényegesen nagyobb arányban csatlakoztak a világhálóra, mint a kisebbek.
Az internet-hozzáférést tekintve a hazai üzleti szféra nincs jelentősen lemaradva az Európai Unió átlagától. Az Eurostat 2001 decemberi adatai alapján a 10 főnél nagyobb uniós vállalkozások 89%-a, míg Magyarországon ugyanezen vállalati kör 79%-a rendelkezett világhálós csatlakozással. A tagországok között kiemelkednek a skandináv államok, valamint Ausztria és Németország, míg Portugália a magyarországi átlag körüli szintet ért el.
A GKI Gazdaságkutató Rt. felmérésének eredményei alapján saját honlappal az ötnél több főt foglalkoztató vállalkozások 39%-a rendelkezik, ami mindössze 2 százalékponttal több, mint 2001 III. negyedévében. Önálló webes megjelenést tehát az internet-hozzáféréssel rendelkező társaságok mintegy fele épített ki.
Ezen mutató tekintetében hazánk elmaradása jóval nagyobb az Európai Unióhoz képest, ahol a 10 fő feletti cégek 70%-a mutatja be cégét, szolgáltatásait az interneten. A honlappal rendelkező cégek aránya az Unióban Németországban a legmagasabb, ahol öt vállalat közül már négy kiépítette internetes megjelenését.
Az elmúlt év kétségtelenül az ADSL típusú internet-csatlakozások sikerét hozta. Míg 2001 III. negyedévében még csak a vállalatok 2%-a fizetett elő ilyen szolgáltatásra, jelenleg az 5 fő feletti cégek 13%-a éri el a világhálót ADSL csatlakozáson keresztül. Az ADSL elsősorban a modemes kapcsolódások, közülük is főként az analóg vonali internet-hozzáférések rovására hódított, így a modemes (analóg és ISDN) csatlakozással rendelkező cégek aránya az egy évvel korábbi 93%-ról 78%-ra süllyedt. Növekedett viszont a bérelt vonallal rendelkező cégek aránya, az internet-eléréssel rendelkező cégek 14%-a választotta ezt a kapcsolódási típust.
A szélessávú csatlakozások előretörése megállíthatatlannak tűnik a vizsgált vállalati körben. A várakozások szerint az ADSL kapcsolattal rendelkező cégek aránya akár a 23%-ot is elérheti egy év múlva, további piaci részt hódítva el a modemes csatlakozásoktól.
3. Internetes kereskedelem
Míg a vállalati internet-hozzáférések arányát tekintve Magyarország lemaradása az Európai Unió államaitól kevésbé jelentős, addig az internetes üzleti megoldások elterjedtsége, alkalmazása vonatkozásában a hazai cégek lemaradása tetemes. Az internet használatára az üzleti levelezés és az információgyűjtés jellemző, üzleti tranzakciókat kevesen indítanak a világhálón.
A 10 fő feletti hazai cégek csak 4-5%-ának alkalmas honlapja megrendelések elektronikus úton történő fogadására, és hasonló azon vállalkozások aránya, melyek interneten keresztül bonyolítják le beszerzéseik egy részét. E téren Európában egyértelműen a skandináv államok állnak az élen, ahol az internet, mint értékesítési csatorna a cégek 20-25%-ánál is szerepet játszik (OECD, 2000. évi adat). A beszerzések terén a világháló súlya még ennél is jelentősebb körükben, a svéd, norvég, dán cégek 35-50%-a vásárol különböző termékeket, szolgáltatásokat az interneten.
Az internetes kereskedelem relatív súlya a magyar gazdaságban a fentiek következtében még nagyon alacsony, az internetes értékesítés részaránya a vállalatok teljes forgalmában nem érte el a 0,1%-ot 2001-ben. Ez az érték töredéke az EU tagországok 2000. évi interneten lebonyolított forgalmának. A mutató vonatkozásában szintén Svédország vezeti a rangsort az Unióban, a svéd cégek körében a világhálós értékesítések részaránya a 2%-ot is elérte 2000-ben.
Az internetes kereskedelem fejlődése előtt álló akadályok közül a legjelentősebbek az internetes tranzakciók iránti bizalmatlanság (szerződések érvényessége, szállítások pontossága, garanciák), a bejáratott, hagyományos üzleti csatornákhoz és a személyes kapcsolatokhoz való ragaszkodás, az internethez (otthon) hozzáférők alacsony aránya, a számítástechnikai és internetes ismeretek, valamint az internetes üzleti lehetőségek ismeretének hiánya.
