Jelentés az internet-gazdaságról, 2001. IV. negyedév

2002. 01. 30.

A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A 2001 IV. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzi.

A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magába. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.

2001. IV. negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 11,8 (előző negyedév: 10,1). Az előző felméréshez képest optimistábban nyilatkoztak az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások, míg a pénzügyi szolgáltatók kissé kedvezőtlenebbül, de még mindig az átlagosnál pozitívabban ítélik meg kilátásaikat. A pénzügyi szektor várakozásainak mérséklődésével már az ipari és szolgáltatói kör cégei számítanak leginkább az internet elterjedésének a vállalat piacára, a vállalat működésére gyakorolt erőteljesebb befolyására.

GKI-Webigen internetgazdasági index

A következőkben az általános vállalati kör felmérésének fő megállapításait foglaljuk össze.

A GKI-Webigen vállalati internethasználati index értéke 14,5, ami kismértékű emelkedést mutat a megelőző negyedév 10,1-es értékéhez képest. Az index és a részindexek alakulásából levonható következtetések:

* a vállalatok az internetes megoldások alkalmazása által indukált piaci változások markánsabb hatását várják, ugyanakkor a jelenlegi helyzethez képest a jövőben a cégek véleményük szerint csak kismértékben fogják jobban kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket,

* az internen keresztüli értékesítéshez képest az internetes beszerzésre vonatkozó várakozások lényegesen kedvezőbbek,

* a beszerzés internetes formája iránt a korábbinál is nyitottabbak a cégek.

Az internet-ellátottság jellegzetes tendenciái élesen kirajzolódnak. A vállalatok alkalmazottak számával jellemzett nagysága szoros összefüggésben áll az internet-kapcsolat meglétével: míg a nagyvállalatok (300 fő felett) esetében szinte minden cég rendelkezik már internet-hozzáféréssel (97%-os ellátottság), addig a másik véglet az 5-9 fős mikrovállalkozások, 71%-os penetrációs aránnyal. A kis- és középvállalkozások között a világhálós kapcsolatok aránya az alkalmazottak számával párhuzamosan nő (73-85% között).

A várakozások változatlanul a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózását jelzik a hozzáférési arány tekintetében, a válaszolók 10-20%-a tartja valószínűnek a kategóriában, hogy szintén előfizet a szolgáltatásra. Összességében az internet-ellátottság a következő időszakban még megőrzi a méretbeli meghatározottságot, a teljes kiegyenlítődés még várat magára, a meglévő különbségek mérséklődnek csak.

Jól körül határolható a gazdasági ágazatok közül az a három csoport, melyek hasonló arányokat tudnak felmutatni a hálózati kapcsolódások tekintetében.

1., Az internet-kapcsolatok aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, 80% és 90% közötti.

2., A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (60%-75%) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, a szállítás, raktározás, posta és az egészségügy, szociális ellátás tevékenységekkel foglalkozó cégek körében.

3., Az átlagtól leszakadó ágazatok a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a bányászat és a vendéglátás, az ilyen profilú cégek internet-penetrációs rátája 43-46%.

A jövőre kitekintve a csatlakozási pontok arányának legdinamikusabb növekedése a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a vendéglátás, valamint az egészségügy, szociális ellátás területén várható a visszaérkezett válaszok alapján. A közép- és nagyvállalatok 4%-ának van írott internetes stratégiája, s 18% tervezi, hogy megfogalmazza és írásba foglalja internetes stratégiáját. Ennek felügyeletéért, végrehajtásáért leggyakrabban az informatikai szakterület felelős, külön internet csoportot vagy osztályt csak az írott internet stratégiával rendelkező vállalkozások 4%-ánál alakítottak ki.

A internettel kapcsolatos “tudatosságot” szintén jelzi, hogy a vállalkozások alig 5%-a foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, vagyis készített e témában tanulmányt, költség-haszon elemzést, esetleg piacbecslést. Ugyanakkor a kilátások kedvezőek, a cégek 20%-a tervezi, hogy a közeljövőben tájékozódik az elektronikus kereskedelem lehetőségeiről.

A vezető beosztású alkalmazottak számára az internet még mindig sok esetben “fekete doboz”, ami az internet és főként az internetes üzleti alkalmazások elterjedését hátráltatja. Összességében a vállalatok első embereinek a válaszoló cégek 47%-ánál lenne szüksége további ismeretek megszerzésére az internettel kapcsolatban, és mint a kapott válaszokból kitűnik, nagyon magas az arány a nagyobb cégek esetében (a cégek 65%-a). Feletteseiknél kedvezőbb képet kapunk a beosztott diplomás alkalmazottak szükséges számítástechnikai képzéseiről, kisebb arányban (35%) lenne fontos az internet működésének, használatának megismertetése számukra.

Átlagosan a képzési költségeik 7%-át fordították a cégek informatikai képzésre 2001-ben és az arány 2002-ben 9%-ra emelkedik. Jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál képvisel nagyobb hányadot az ilyen témájú képzés az összes oktatási keretből (11-21%), a nagyvállalatoknál a teljes büdzséből csak 6% körüli szeletet hasít ki. 2002-ben arányaiban kismértékben mindenki többet szándékozik költeni hasonló célokra.

A 2001. szeptember 11-i események után központi kérdéssé lépett elő az informatikai biztonság. A legalapvetőbb és legelterjedtebb eljárás, a vírusellenőrzés a cégek 70%-ában rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével azonban már csak a vállalkozások 52%-a védi informatikai rendszerét, adatait. A cégek 16%-a működtet tűzfal programot az internetes behatolások elleni védelem érdekében, ami a honlappal rendelkezők alig több mint harmada. A titkosítás a cégek 10%-ában rendszeresen alkalmazott biztonsági megoldás. A vállalatméret szerepe itt is meghatározó.

A vállalkozások 2002-re az informatikai kiadások dinamikus növelését tervezik.

Az internethez kapcsolódóan a vállalkozások 8%-a rendelkezik írott biztonsági szabályokkal, s a cégek negyede tervezi biztonsági szabályok lefektetését a közeljövőben. E területen egyértelmű a méret szerepe: minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy szabályozza az internettel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.

A felmérés a KSH adatbázisa alapján az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2001 novemberében-decemberében. A kapott eredmények elemzésekor a visszaérkezett minta adatbázisából az alapsokaság arányainak megfelelően az egyes kategóriák válaszait átsúlyoztuk, helyreállítva így az eredeti megoszlásokat. A kérdőívet kitöltő több mint 1000 cég összesített 2000. évi nettó árbevétele alapján a minta 19%-os reprezentációt, a foglalkoztatás vonatkozásában 15%-os reprezentáltságot mutat.