A helyi önkormányzatok internethasználati szokásai, 2001. IV. negyedév

2002. 02. 01.

A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente az önkormányzatok körében is felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus kormányzat fejlődését. A 2001. IV. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők.

2001. IV. negyedévében az internettel rendelkező önkormányzatok aránya a 2001 harmadik negyedévi felmérésünkhöz képest markánsan – mintegy 11%-kal – bővült, a válaszadó önkormányzatok 69%-a jelezte, hogy rendelkezik internet kapcsolattal. Emellett a válaszoló önkormányzatok 23%-a arról adott tájékoztatást, hogy az internetet 12 hónapon belül tervezi bevezetni. Azon önkormányzatok akik egyelőre nem is tervezik az internet bevezetését, kizárólag a községi önkormányzatok köréből kerültek ki, arányuk 8%. Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy legszélesebb körű az internet hozzáférés elterjedtsége Közép-Magyarország és Dél-Alföld önkormányzatai körében, míg Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön az önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban rendelkeznek internet kapcsolattal.

A hozzáférés tekintetében a korábbi hagyományos vonali kapcsolat helyét egyre inkább átveszik a modern, gyors adatátviteli jellemzőkkel bíró telekommunikációs csatornák. 2001. IV. negyedévére az ISDN típusú hozzáférések száma az önkormányzatok körében maga mögé utasította a hagyományos vonali kapcsolatot. A kapott válaszok alapján a következő 12 hónapban az analóg modemes és az ISDN kapcsolat megoszlása az egy-harmad két-harmad arányban alakul. A bérelt vonali, illetve kábel Tv telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek, a technológiák elsősorban a városi hivatalokra jellemzőek.

Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy 12%-a rendelkezik. Településtípusonként azonban – az intranet optimális kihasználásához szükséges üzemméret miatt érthető módon – nagy eltérések mutatkoznak az intranet alkalmazása tekintetében. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe a belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza.

Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációs eszközöket is. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, az átlagos mobiltelefonok száma pedig öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két fax készülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköz ebben a szektorban.

Becslésünk alapján összesen az országban az önkormányzatok tulajdonában lévő személyi számítógépek száma 37 ezer db és az alábbi táblázat szerinti átlagok jellemzik az önkormányzatokat településkategóriánként.

Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (70%) a 3-5 éves modelleknek tekinthető Pentium I-II (vagy ezzel azonos paraméterekkel rendelkező PC). Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os és korábbi PC “szolgálatáról” (18%) nyilatkoztak a válaszolók. Ennél is kisebb arányú (12%) Pentium III-IV processzorral felszerelt (vagy ezzel azonos paraméterekkel rendelkező) modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az ún. PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra.

A válaszoló önkormányzatok csupán 24%-a jelezte, hogy saját weboldalt üzemeltet. A saját honlappal nem rendelkező önkormányzatok 46%-a azonban a helyzeten egy éven belül változtatni kíván. Ettől függetlenül 38%-uk továbbra is azon az állásponton van, hogy nem tervezi saját honlap létrehozását. A városok és a kerületek azon önkormányzatai amelyek még nem hozták létre saját információs oldalt gyakorlatilag az elkövetkező egy évben ezt pótolni szándékoznak.

A már működő teleházak, telekunyhók mellett a községi önkormányzatok 30%-a, a városi önkormányzatok 25%-a, és a kerületek 40%-a kíván egy éven belül teleházat vagy telekunyhót létrehozni.