ESG: A fenntartható jövő felé vezető úton
2023. 11. 21.
A klímaváltozás ma már messze túlnőtt a helyi vagy regionális problémákon, és globális szinten kiemelkedő fenyegetést jelent mind a környezetre, mind az emberi társadalomra nézve. Az éghajlatváltozás következményei felhívják a figyelmet arra, hogy a hagyományos gazdasági modellek milyen mértékben károsíthatják bolygónkat, és világossá teszik, hogy az egyensúly megteremtése a gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem között elengedhetetlen. A vállalatoknak törekedniük kell arra, hogy csökkentsék a negatív környezeti hatásaikat és károsanyag-kibocsátásukat a megújuló energiaforrások hatékony felhasználásával és a fenntartható termelési és beszerzési gyakorlatok alkalmazásával. Ehhez nyújt keretrendszert az ESG, amely a fenntarthatósági célok elérésének mérhető és összehasonlítható eszköze.
Az ESG célja, hogy a vállalatok jobban megértsék és kezeljék a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. Emellett lehetővé teszi számukra, hogy proaktívan reagáljanak a klímaváltozás, az erőforrások hiánya és a társadalmi egyenlőtlenségek által felvetett globális kihívásokra. Ezek figyelembevétele nemcsak a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés, hanem vállalati felelősség és hosszú távú értékteremtés egyaránt.
Mit kell tudnunk az ESG-ről?
Az ESG az Environment, Social, és Governance szavakból tevődik össze, és e három alappillérre épül:
- Környezeti: Ez a pillér a vállalat környezeti hatásaira és kockázatkezelésére összpontosít. Foglalkozik a vállalatok környezeti lábnyomával, így az üvegházhatású gázok kibocsátásával, erőforrások felhasználásával, valamint a körforgásos gazdaságban betöltött szerepükkel.
- Társadalmi: Megvizsgálja a vállalatok dolgozóival és a szélesebb társadalommal való kapcsolatait, ideértve az etikus beszállítói gyakorlatokat és a munkavállalói jogok tiszteletben tartását.
- Vállalatirányítási: Elemzi a vállalatok belső irányítási struktúráit, az elszámoltathatóságot és a vezetőség ösztönző rendszerét.
Az ESG-hez kapcsolódnak olyan fogalmak, melyek a három alappillérre vonatkoztatva illeszthetőek be a keretrendszerbe:
Lényegesség elve: olyan koncepcionális eszköz, mely segít egy adott vállalatnak meghatározni, hogy milyen ESG témákat érintsen közzétételeiben vagy ESG kockázatkezelési folyamataiban.
A Scope 1, 2 és 3: olyan kategóriák, amelyeket a szervezet tevékenységeihez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának osztályozására és mérésére használnak. A Scope 1 a vállalat saját tevékenységéből származó közvetlen kibocsátásokat, a Scope 2 a vásárolt energiából származó közvetett kibocsátásokat, a Scope 3 hatókör pedig az értéklánc összes többi közvetett kibocsátását foglalja magában.
Fenntartható befektetés: valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés. Mutatókkal mérik, minimalizálja a káros hatásokat, továbbá a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat (pl. szilárd irányítási struktúrák) követnek.
ESG jelentéstételi kötelezettség*
A vállalatoknak az ESG keretrendszer alkalmazásával ESG jelentést kell készíteniük, mely a fenntarthatóságra való összpontosítás eredményeként környezeti előnyöket hordozhat a vállalatok működésén keresztül. A jelentések segíthetnek azonosítani azokat a területeket és gyakorlatokat, amelyek negatív környezeti hatásait csökkenteni lehet. Ez lehet akár az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, energiahatékonyság növelése vagy újrahasznosítási kezdeményezések támogatása. Az ESG-irányelvek ösztönözhetik a vállalatot az erőforrások hatékonyabb felhasználására, ezáltal csökkentve a természeti erőforrások kimerülését és a hulladéktermelést. A fenntarthatóságra való törekvés ösztönzést ad az innovációra és a környezetbarát technológiák fejlesztésére.
Az ESG jelentések elkészítése a felelősségvállalás és a hatékony működési mechanizmusok mellett üzleti előnyökkel is jár. A transzparencia és az elszámoltathatóság előtérbe helyezése növeli a vállalat hitelességét és versenyképességét, valamint megkönnyíti az üzleti döntések meghozatalát is. Az ilyen jelentésekkel rendelkező vállalatokat gyakran preferálják a befektetők és az ügyfelek, vonzóbbá válhatnak a tehetséges munkavállalók számára, emellett megnyerhető a fogyasztók bizalma. A környezettudatos vállalati szemlélet figyelemfelkeltő eszközként is szolgál, hogy a társadalom szélesebb rétegei is tudatosabban válasszák és támogassák a fenntartható gazdálkodást és fenntartható módon gondolkodjanak a jövőben. Mindez hozzájárulhat a vállalat üzleti stabilitásához és hosszú távú sikereihez egyaránt.
A kötelezettségekről bővebb információk, egyéb érdekességek, illetve a szolgáltatási portfóliónk az ESG transzformációs megoldásunk oldalán olvashatóak, a 2024. évi januári webcikkünk pedig bemutatja az ESG magyarországi szabályozási hátterét.
* Az Európai Unió 2025-től az EU-ban működő vállalatok egy részét (munkavállalói létszám és bizonyos egyéb feltételek szerint) arra kötelezi, hogy készítse el éves fenntarthatósági jelentését (elsőként a 2024-es adatok alapján), valamint dolgozza ki ESG stratégiáját. A jelentéstételre kötelezett vállalatok köre 2025. évet követően fokozatosan kiterjesztésre kerül, majd 2027-től már a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások is kötelesek lesznek ennek eleget tenni.
