Egy kis betekintés a FIR projekt világába: amit a Copernicus programról és az Európai Űrügynökségről tudni lehet

Tudtad?! A Copernicus program hat tematikus területet figyelembe véve monitorozza Földünket, míg az Európai Űrügynökség a Marsot célozta meg.

2022. 07. 06.

 

A Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) kiépítése és üzembe helyezése az utóbbi évek egyik legnagyobb projektje volt, amelyben az eNET is aktívan részt vett. A rendszer olyan műholdfelvételeket készít és elemez, amelyek a közigazgatástól a mezőgazdaságig számos különböző területen hasznosíthatóak. A projektet a Copernicus program keretein belül, az Európai Űrügynökség támogatásával valósították meg. De nézzük csak, mik is ezek pontosan?!

 

Az eFöld már nem a jövő

 

A Copernicus programot maga az Európai Bizottság koordinálja és irányítja, célja pedig, hogy műholdas és helyszíni megfigyelések alapján valós idejű adatokkal elégíthessék ki a helyi és regionális igényeket. Ennek érdekében 2014-re egy egész műholdcsaládot fejlesztettek ki Sentinel néven, 2030-ra húsz ilyen eszköz Föld körüli pályára állítását tervezik. Az elhelyezett rendszerek nem csak begyűjtik, de elemzik is az adatokat, így komoly hozzáadott értéket biztosítanak. Az adatgyűjtések és elemzések elsődleges célja a Föld állapotának megfigyelése hat tematikus területen: legkör, tenger, szárazföld, éghajlatváltozás, biztonság és veszélyhelyzet.

 

A Copernicus emellett olyan fontos kérdéskörökben képes segítséget nyújtani, mint városi területek kezelése, fenntartható fejlődés, természetvédelem, regionális és helyi tervezés, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, egészség, polgári védelem, infrastruktúra, közlekedés, mobilitás és turizmus, így ebből adódóan a fő felhasználók is elsősorban a döntéshozók és a különböző hatóságok. Az úgynevezett eFöld portálon keresztül, ügyfélkapus azonosítást követően magánszemélyek is díjmentesen férhetnek hozzá a szolgáltatáshoz, aminek köszönhetően könnyedén ellenőrizhetjük a lakóhelyünktől távol eső területeket, például szántók, erdők állapotát, vagy a növényborítottság mértékét. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy a műholdak csak a tízszer tíz méteres kiterjedésű területeket látják, így az annál kisebb területeket nem tudjuk böngészni. 

 

ESA: Európa kapuja a világűrbe

 

Az Európai Űrügynökség (ESA) célja, hogy az európai űrtevékenységet a fejlődés és a polgárok érdekének szellemében formálja, irányítsa. Az ESA nem Európai Uniós szervezet, így tagjai sem egyeznek meg teljesen az Unió tagállamaival. 22 állandó tagja van, köztük Magyarországgal, illetve a nem EU-tag Svájccal és Egyesült Királysággal. Néhány ország projektalapon (Kanada), illetve megfigyelői státuszban (Bulgária, Ciprus, Málta, Lettország, Szlovákia, Szlovénia) vesz részt az ESA működésében. Magyarország jelenleg a legfrissebb tagja a szervezetnek, 2015-ben csatlakoztunk, azóta több mint 60 projektben vettünk részt és további 114 szerződést kötöttünk.

 

A szervezet egyik fontos célja, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajóst juttasson a Marsra, így természetesen űrhajós-kiképzés is folyik. Idén néhány résztvevőt pályáztatás útján válogatnak be a programba – 1978 óta mindössze a harmadik alkalommal –, a tervek szerint idén ősszel jelenthetik be azt a legfeljebb hat nevet, akik a meghirdetett állásra jelentkező, csaknem 23.600 főből megfelelőnek bizonyultak. Mindemellett tartalékosok kiképzésével is foglalkoznak, amelynek része a világszinten is egyedülálló Parastronaut-program. Ebben azok a bizonyos testi fogyatékossággal élő leendő űrhajósok vesznek részt, akik pszichológiai és szellemi szempontból maximálisan megfelelnek minden kritériumnak, ám fizikai hátrányaik miatt nem vehetőek egy kategóriába ép társaikkal.

 

A fő irányvonalakat, fejlesztéseket az ESA Tanácsa határozza meg, amelyben minden tagállam egy-egy szavazattal rendelkezik, mind méretétől, mind pénzügyi hozzájárulástól függetlenül. Összesen hét ágazat működik az ESA-n belül: az űrhajózás kölni központtal, a csillagászat madridi székhellyel, a műveleti központ Darmstadtban, a római központú földmegfigyelés, az űrkutatás és technológia holland helyszínen, az űralkalmazás és távközlés az Egyesült Királyságban, valamint egy belga székhelyű kommunikációs központ. Az ESA mindezek mellett Francia Guyanaban egy rakétakilövési állomással is rendelkezik.

 

Tudj meg még többet a FIR-projektről, olvasd el Debreczeni Szabolcs, eNET üzletágvezetővel készült interjút!

 

Képek forrása: www.freepik.com

 

A cikk szerzője: Kiss Luca