A drónok térnyerése és egy új iparág kialakulása

2022. 02. 14.

 

A drónok, csakúgy, mint a legtöbb mai technikai eszköz, eleinte a hadászatban szolgált, és ezen a területen is kezdték el fejleszteni. Csak később, a hatvanas években szivárgott át a lakossági felhasználás területére, manapság pedig olyannyira komoly szerepet tölt be, hogy új ipari forradalmat emlegetnek, és az Európai Bizottság is úgy saccolja, hogy a következő két évtizedben százezernél is több embert foglalkoztatnak majd drónokhoz kapcsolódó területek, gazdasági hatásai pedig legalább tíz milliárd euróra tehetők. Már ma is hetvenezer drón van forgalomban Magyarországon.

 

Háborúk gyors megnyerése minimális emberveszteséggel

A háborúkban mindig gondot okozott az ellenséges területek feltérképezése, és az ellenséges csapatok mozgásának lekövetése. Nyilvánvaló, hogy mindezt a levegőből megfigyelve a legjobb megoldani, erre már a tizennyolcadik század végén, Franciaországban is rájöttek. Eleinte hatalmas léggömböket rögzítettek a földhöz, benne emberekkel, hogy ők pontosan feltérképezhessék a környéket, a művelet végeztével pedig visszahúzták a léggömböt a földre a kötél segítségével. A technika nem volt megfelelően kiépítve, a magasból semmilyen eszköz nem állt rendelkezésre, amivel valós idejű információt közölhettek volna. Ugyanakkor rendkívül hosszú ideig a levegőben tarthatták, és nem érte a gyalogsági tűzerő. Előnyeit kihasználták az amerikai polgárháborúban 1861 és 1865 között, Párizsban pedig szinte hozzánőttek a városképhez, ennek segítségével tartották ugyanis szemmel a környező területeket.

 

A pilóta nélküli légijárművek ötlete a két világháború után kezdett kibontakozni. A légivédelem ütemes fejlődésnek indult, így a pilóták állandó veszélynek voltak kitéve, ennek kiküszöbölésére próbáltak meg előrukkolni a pilóta nélküli légijárművekkel. Az első drónokat az USA hadserege kezdte használni az 1960-as években, ez volt az úgynevezett D-21, amelyet az a Lockheed Martin, az amerikai hadsereg legfőbb repülőgép/haditechnikai beszállítója gyártott, ami később az űrjárművek fejlesztésében is előállításában vállalt aktív szerepet. Az első fegyvert hordozó drón mégis csak közvetetten köthető az USA-hoz: titokban 12 drónt adtak el Izraelnek, akik 1973-ban azt felfegyerezve Egyiptom ellen vetették be. Méghozzá sikerrel. Izrael így saját drónfejlesztésbe kezdett, leghíresebb modelljük a Scout nevet kapta, amellyel 1982-ben óriási csapást tudtak mérni a szíriai légvédelemre. Ugyancsak Izraelhez kötődik az egyik legismertebb drón, a Pioneer, amelyből az USA is bevásárolt, majd a Sivatagi Vihar hadműveletben (amikor is szövetséges csapatok iráni célpontokat támadtak az Öbölháború alatt, 1991-ben) sikeresen be is vetették.

 

 

eNET dróntörténeti állomások 1.

 

Mindeközben az amerikaiak sem tétlenkedtek, 1994-re kifejlesztették a Predator nevet viselő drónjukat, amelyet egy évvel később élesben be is vetettek a boszniai háborúban. A Predator képes 24 órát egyhuzamban a levegőben tölteni, emellett valós idejű, jó minőségű képet is közvetít. Célja eleinte a felderítés volt, de előnyeit kiaknázva később páncéltörő rakétákkal is felszerelték. Az USA nem csak háborús térségben alkalmazza a technológiát, az amerikai-mexikói határ felderítésében is remek szolgálatot végeztek a drónok. Határőrök szerint 3900 letartóztatásban és négy tonna marihuána lefoglalásában volt szerepe az eszközöknek. A fejlesztések Európában is folytak, mi több, a brit Qeen Bee („Méhkirálynő”) nevű pilóta nélküli célrepülőgépet nevezték először a világon drónnak.

 

Hogy a drónok katonai célú felhasználása milyen súlyos jogi probléma, jól mutatja, hogy mennyi aggály övezi. Egyes források szerint 2004 és 2013 között amerikai drónok megközelítőleg háromezer emberrel végeztek Pakisztánban, háromszázzal Jemenben, hússzal pedig Szomáliában. Ezek úgynevezett „megelőző csapások” voltak, ám hadban állás nélkül ennek semmilyen nemzetközi jogi alapja nincs. De kit és hogyan kellene felelősségre vonni? Hogyan bizonyítható bármi is? A kérdéssel már az ENSZ és az Európai Parlament is aktívan foglalkozik.

A „jó-drónok”

A drónok békés célra történő felhasználása természetesen nem újkeletű, már az 1950-es években elkezdődtek az ilyen irányú törekvések. Eleinte föld-és időjárásmegfigyelő pozícióban képzelték el az eszközöket, a tényleges megvalósításra azonban egészen 1982-ig várni kellett, amikor a NASA vette a szárnyai alá a projektet.

 

2019-ben egy baltimore-i, 44 éves, háromgyermekes édesanya életét mentette meg egy drón. Pontosabban a vese, amit a drón szállított. A drónok ugyanis néhány kilós súlyig alkalmasak szállításra is, amelyet már bizonyítottak: a vesét egy hűtőtáskában szállították a kórházba, tíz perc alatt, száz méter magasan, negyven kilométer per órás sebességgel. A szállítmányt, a hűtőtáska hőmérsékletét és a vese állapotát a repülés teljes ideje alatt követték és ellenőrizték a szakemberek.

 

eNET dróntörténeti állomások 2.

 

Az ipari felhasználás területe is ugyancsak rendkívül nyitott a drónok felé, ilyen jellegű alkalmazásra már Magyarországon is volt példa az eNET közreműködésével, amiről bővebben itt olvashatnak.

Az adatgyűjtés, felderítés is lehet békés cél, a Mecsekerdő Zrt. munkatársai például a Baranya megyei erdők csaknem felét drónok segítségével felügyelik.

A magaslati munkák és az energiaipar ugyancsak sokat profitálhat a drónfelhasználásból, az eszköz ugyanis képes a napelemek, szélturbinák, olaj-és gázvezetékek vizsgálatára, a telekommunikációs területen pedig az antennák állagmegóvásában és hibaelhárításában vállalhatnak szerepet.

Zuhanás

2016-ban a GoPro piacra dobta legnagyobb újdonságát, a KARMA-t, vagyis a drónt a rászerelhető kamerával. A dolog egészen addig működött is, amíg az eszközök akkumulátorhibái miatt a drónok konkrétan potyogni kezdtek az égből. Az egyik esetről még videó is készült, ekkor a zuhanó drón kis híján eltalált egy embert. A cég ezért a 2016-os amerikai elnökválasztás estéjén arra kényszerült, hogy visszahívja mind a 2500 eladott terméket. A bejelentést egyébként rendkívül okos időzítéssel tették meg, mindenki az elnökválasztás eredményeivel volt elfoglalva, valószínűleg el sem érte az emberek ingerküszöbjét az aznapi hír.

 

A területen a kínai DJI számít egyeduralkodónak, a GoPro pedig ugyan megpróbált elindulni a látható sikereken, ez majdnem a cég csődjét hozta magával. A DJI slágere, a Mavic Pro és továbbfejlesztett változata, a Mavic Platinum 500 méteres magasságba képes emelkedni, irányítórendszere akár 7 km-es hatótávolságban működőképes megfelelő körülmények esetén. A fotósok, videósok előszeretettel használják, és már a mavic 3-nál tart a széria a cikk írásakor.

Akad hátrány, de sok az előny

Látható, hogy a drónok szép lassan minden területen megtalálják a maguk feladatát. Alkalmazásuk időt és pénzt spórol, arról a felbecsülhetetlen értékről nem is beszélve, hogy mennyi emberéletet óvnak meg már attól is, hogy veszélynek legyenek kitéve. Természetesen hátrányaikról sem kell megfeledkezni – például meghibásodhatnak, javításukhoz speciális szaktudás, pénz és idő szükséges, irányítása ugyancsak szaktudáshoz kötött –, mégis egyértelmű, hogy a drónok már nem a jövő, hanem nagyon is a jelen eszközei. A drónok felügyelete jogi és technikai kérdések garmadát veti fel, így a következőkben erről próbálunk némi útbaigazítást adni.

 

 

Források: