2090 település optikai elérése megoldott Magyarországon

2009. 08. 01.

A robbanásszerűen fejlődő infokommunikációs szolgáltatások az IKT alapinfrastruktúrájának számító, településeket összekötő hordozóhálózat kiépítését/fejlesztését is igénylik. 2009. márciusban a 3152 magyarországi településből 2090-et ért el legalább egy fényvezetős hordozóhálózat, de az ország területileg kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében állami beavatkozásra van szükség az üzletileg nem vonzó települések esélyegyenlőségének biztosítására – derül ki a GKIeNET 2009. augusztusban közzétett kutatásából.

A 3152 magyarországi település közül 2007-ben még 1987 település rendelkezett a hordozóhálózat szintjén (gerinc- és körzethálózat) optikai eléréssel, ami 63%-os lefedettséget jelent a települések darabszámához viszonyítva. A 2009. márciusi állapotot mutató adatok alapján a legalább egy optikai hordozóhálózati kapcsolódással rendelkező települések száma 2090 volt, ami 3,3 százalékpontos lefedettség-növekedést jelent valamivel több, mint egy év alatt. A GOP 3.1.1. szélessávú infrastruktúrafejlesztési pályázatok keretében elvben még 194 település optikai körzethálózati bekötése van folyamatban, bár ezen konstrukció keretében több, korábban nyertes pályázó nem kötött szerződést, így a program hatása az optikai hordozóhálózati lefedettség javításában az előzetesen várhoz képest csökkenni fog.

Optikai hálózati lefedettség alakulása településméret alapján

A GOP 3.1.1-es konstrukció keretében a pályázatok száma alapján az optikai lefedettséggel nem rendelkező települések 18%-a csatlakozhat az országos optikai körzethálózathoz. A lefedettség nélküli kisebb települések (250 fő alatti) 27%-ba juthat el az üvegszál, a 250-499 fős lefedetlen települések közül pedig 17%-ba. Azonban így is marad 868 db olyan település, melynek esetleges fejlesztése – üzleti célú beruházásként – nem valósult meg.

Önmagában a lefedettség ténye persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a településre eljutó optikai hordozóhálózaton van is szolgáltatás. 2009. márciusban 425 db volt azon települések száma Magyarországon, ahová ugyan eljut optikai hálózat, de azon valamilyen okból eredően nincs szolgáltatás (vagy azért mert nem éri meg igénybe venni az ár miatt a helyi hálózat tulajdonosának, vagy éppen az optikai ott van, csak nincs „kifejtve” – vagyis hiányoznak azok az aktív eszközök, amelyek szükségesek a szolgáltatáshoz, illetve nincs alkalmas betelepülési hely (műszaki épület, konténer, klimatizált kültéri kabinet) az aktív eszközök elhelyezésére.

A településeket elérő optikai hordozóhálózat hiánya önmagában korlátozza a szélessávot igénylő infokommunikációs szolgáltatások terjedését. Fényvezetős alapinfrastruktúra hiányában lényegében nem lehet megvalósítani harmadik generációs mobilhálózati lefedést sem, így a települések optikai hálózati lefedettségét (külterületi határokkal) mutató térképen pirossal és sárgával jelölt területeken egyelőre a legjobb esetben is csak erősen korlátozott módon lehet vezetékes vagy mobil szélessávú internetszolgáltatást igénybe venni. A piaci kudarc feloldása, minden bizonnyal állami beavatkozást igényel, mert a jelek szerint üzleti alapon nem valósul meg ezen területek alapinfrastruktúrájának fejlesztése, és ez esélyegyenlőtlenséget eredményez.