Elindult a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus

április 12, 2021

 

Magyarország minden korábbinál több, 51,6 milliárd eurónyi forrással – jelenlegi árfolyamon több mint 18 ezer milliárd Ft-tal – számolhat a most induló uniós fejlesztési ciklusban. Így hazánk a következő években is tovább folytathatja a megkezdett felzárkózását és konvergenciáját az EU legfejlettebb tagállamaihoz.

 

Ebben a folyamatban kíván aktívan részt venni az eNET pályázatmenedzsment divízió azzal, hogy minőségi, valóban szakmai támogatást biztosít a gazdasági élet szereplőinek az eredményes forrásszerzésben.

 

Az Európai Unió hosszú távú költségvetése és a helyreállítást célzó ideiglenes NextGenerationEU eszköz együttesen rekordösszegű forrásból gazdálkodik majd.

 

A számok

 

Európa újjáépítésére összesen 1800 milliárd euró áll rendelkezésre. Ebből Magyarország minden korábbinál több, 51,6 milliárd eurónyi forrással számolhat, amiből 42,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás.

 

A kormányzat 2020. október 29-én tette közzé az új 7 éves uniós ciklus alapdokumentumát, a Partnerségi Megállapodás összefoglalóját, amivel kezdetét vette egy több hónapig tartó társadalmi egyeztetési folyamat. A Partnerségi Megállapodás bemutatja Magyarország fő kihívásait és kitűzi fejlesztési prioritásait. Rögzíti, hogy az országba érkező uniós fejlesztési források hogyan fogják támogatni Magyarország és az EU stratégiai céljait, valamint meghatározza az uniós források eredményes és hatékony felhasználásának a feltételeit.

 

 

A Partnerségi Megállapodás várhatóan 2021 tavaszán fog véglegesedni, szakpolitikai célkitűzései pedig várhatóan a következőek lesznek:

  • versenyképesebb és intelligensebb Európa: tervezett beavatkozásai az Intelligens Szakosodási Stratégián (S3) alapulnak, amely stratégia meghatározza a kkv fejlesztés, a K+F+I, a digitalizáció és a hozzájuk kapcsolódó képzés témakörének fejlesztési irányait;
  • zöldebb Európa: a gazdaságosan és környezetileg is fenntartható energiatermeléssel és biztonságos hálózatokkal, intelligens megoldásokkal, megújuló és bővülő kapacitású közművekkel, tisztább üzemű városi közlekedéssel segíti a klíma- és környezetvédelmi célok elérését;
  • jobban összekapcsolt Európa: a tervezett beavatkozások a Nemzeti Közlekedési Stratégiával és az EU Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájával vannak összhangban;
  • szociálisabb és befogadóbb Európa: ennek keretében a gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes társadalom alapjait erősítik;
  • a polgárokhoz közelebb álló Európa: középpontjában a területi különbségek csökkentéséhez kapcsolódóan a térségek és települések fejlesztése áll, miközben a részét képezi a helyi térségi adottságokra és vonzerőkre építő, tematikusan és térségileg integrált és összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása is;
  • igazságos átmenet: azokra a térségekre és ágazatokra összpontosít, amelyeket a leginkább érint a klímavédelmi célú gazdasági átmenet, tekintettel szénalapú energiahordozóktól való függőségükre.

Jövőkép 2030-ig

 

Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a kedvezőtlen helyzetű térségek fejlesztése mellett, miközben a társadalmi, gazdasági, környezeti és humán fenntarthatóság összhangjával biztosítja a jövő nemzedékek lehetőségeinek hosszútávú megőrzését. A Partnerségi Megállapodás céljai úgy kerültek meghatározásra, hogy összhangban álljanak a hazai fejlesztéspolitika stratégiai céljaival, miközben maradéktalanul megfeleltethetőek az EU szakpolitikai célkitűzéseinek is.

 

Operatív programok

 

A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban várhatóan 8 Operatív Program lesz:

  • Digitális Operatív Program (DIMOP);
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP);
  • Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz);
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz);
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz);
  • Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP);
  • Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz);
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz).

A források tervezett allokációját vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozásfejlesztésen, az innováción, a digitalizáción, a közlekedésfejlesztésen, valamint a zöld átálláson lesz a hangsúly.

 

Az Operatív Programokat várhatóan nyáron hagyhatja jóvá az Európai Bizottság, miközben az első új uniós pályázatok már tavasszal várhatóak. A kormányzat célja, hogy minél hamarabb jelenjenek meg az elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak és a családoknak szóló pályázatok, hogy ezzel is segítsék az érintett szereplőket a vírushelyzet okozta gazdasági és társadalmi problémák orvoslásában.

 

NextGenerationEU

 

A NextGenerationEU egy 750 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköz, aminek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-világjárvány okozta károk helyreállításához. Központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely 672,5 milliárd euró keretösszegig nyújt hiteleket és támogatásokat a tagállamoknak, hogy elősegítse reformjaikat és beruházásaikat, továbbá felkészítse őket a zöld és a digitális átállásra, aminek következtében ezek a gazdaságok fenntarthatóbbá és reziliensebbé válnak.

 


Ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből az uniós országok támogatáshoz jussanak, ki kell dolgozniuk a nemzeti helyreállítási és alkalmazkodási tervüket, amit főszabályként 2021. április 30-ig be kell nyújtaniuk. Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve 9 komponensből áll, a program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint.  A program költségvetésének harmada a közlekedésfejlesztést, míg egyhatod része pedig az egészségügy fejlesztését érinti. A Terv komponensei:

  • demográfia és köznevelés;
  • egyetemek megújítása;
  • felzárkózó települések;
  • vízgazdálkodás;
  • fenntartható zöld közlekedés;
  • energetika (zöld átállás);
  • átállás a körforgásos gazdaságra;
  • digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában;
  • egészségügy.

eNET – a biztos szakmai pont

 

Az eNET csapata 20 éves szakmai tapasztalatával és professzionális pályázatmenedzsment divíziójával továbbra is segíteni fogja a gazdasági élet szereplőit a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban. Elsősorban az alábbi, ismertetett stratégiai dokumentumok alapján is kiemelten kezelt szakterületeken támogatjuk a jelenlegi és a potenciális partnereinket: vállalkozás- és technológia fejlesztés, digitalizáció, kutatás-fejlesztés és innováció, közlekedésfejlesztés és zöld átállás.

 

Források: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/tavasszal-nyilnak-az-eu-s-palyazatok-9599636/

https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/jelentos-forrasokkal-erosit-magyarorszag-az-uj-koltsegvetesi-ciklusban-3657343/

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/partnersegi-megallapodas

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2021_2027

Forrás: https://kormany.hu/hirek/elindul-a-2021-2027-kozotti-unios-fejlesztesi-ciklusrol-szolo-tarsadalmi-egyeztetes

Forrás: https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20201029/350-es-euroval-tervezi-a-kormany-az-uj-eu-s-penzeket-kiderultek-a-penzosztas-fobb-iranyai-455050

Forrás: https://ec.europa.eu/info/strategy/recovery-plan-europe_hu

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf#